Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

MA: Fejlődésünk mérföldkövei *v Űj sorozatunk az V. ötéves tervről szól 3. oldal Ma döntők Jászberényber Tudósítás a XI. téli úttörőolimpia eseményeiről 7. oldal SUÜeiidl fflz id® megoidja ? A z élet időről-időre mindannyiunkat válaszút elé állít: dönteni kell a gyermek pályaválasztásáról, a családi költségvetésről, a szabadidő hasznos és kellemes el­töltéséről és sok egyébb kisebb-nagyobb kérdésről. A döntés tényéről néha tudomást sem veszünk, ha nem különösebben nehéz a választás. Néha azonban a döntés gyötrő, sok vitával, vívódással iáró feladat; olykor, amikor nehéz a választás, mert kevés az alternatíva vagy nagy a bizonytalanság. Vannak emberek, akiknek hivatása a döntés. Ezek közé tar­toznak a különböző posztokon lévő gazdasági vezetők. Őket naponta döntésre kényszeríti, választás , elé állítja az élet, amely megannyi új problémát és lehetőséget szül. A döntések egy része rutinszerű, mert az esetek és az alternatívák jellege ismétlődik és'ezért a vezető a múlt tapasztalatai alapján könnyűszerrel választhat, határozhat. A gazdasági vezetőket igazában akkor állítja nagy próba elé a döntés, amikor nem várt események következnek be. Amikor a vállalat gazdálkodását, termelését, piacait mélyreha­tóan érintő változások történnek a közgazdasági környezetben a gazdálkodás körülményeiben, feltételeiben. Napjainkban éppen ilyen helyzet állt elő, sőt mindez egybeesik az új kö­zéptávú tervek kidolgozásával. Azt mondhatjuk tehát, hogy a vállalatok életében vannak olyan periódusok, amikor a dön­tésre váró ügyek sűrűsödnek, amikor megnő a jelentősége annak, hogy a problémafelismerés és a szükséges döntés a megfelelő időben történjék. Ezúttal erre az utóbbira szeretném ráirányítani olvasóim figyelmét: az időtényezőre. Mégpedig azért, mert ma még nem minden vezető érzékeli eléggé; mit is jelent a problémák, az új fejlődési irányzatok időben való felismerése és a szükséges döntések késedelem nélküli meghozatala. Vannak vezetők, akik a nagy bizonytalanságra való hivatkozással halogatják a döntéseket, kivárásra „játszanak”, s nem veszik észre, hogy ezáltal növelik a bizonytalanságot. Számos példát mondhat­nánk arra, hogy azok a vállalatok, amelyek nem készültek fel időben gyártmányaik fejlesztésére, struktúrájuk megújítására, valahogy úgy jártak, mint az a sakkozó, aki időzavarba ke­rült, s emiatt már csak egyetlen lépése maradt ... Tény, hogy napjainkban számottevően nagyobbak a bi­zonytalansági tényezők mint a múltban, de ez nem lehet ok a kivárásra. A mai világ logikája paradox helyzetet teremt; a vállalatoknak számottevően megnövekedett bizonytalanság közepette kell alkalmazkodniuk a megváltozott nemzetközi és hazai feltételrendszerhez. Méghozzá gyorsan! Egyes vezetők döntést halogató magatartása mögött felfe­dezhető az a vélekedés, hogy majd „felül” megmondják mit kell tenni, s így a felelősség is az irányító szerveké. Egyesek a gazdaságirányítási módszerekben bekövetkezett bizonyos változásokat úgy értelmezik, hogy itt a vállalati önállóság kor­látozásáról van szó, s ez természetesen a döntési hatáskörre is vonatkozik. A gazdaságirányításban tapasztalható változá­sok célja azonban nem a vállalati Önállóság, döntési hatáskör és felelősség csökkentése, hanem á vállalatok igazodásának elősegítése az új feltételekhez. Az irányítási rendszer módo­sítása elsősorban a gazdasági egyensúly javítását és a gazda­sági hatékonyság növelését szolgálja. Az új szabályok arra késztetnek, hogy javítsák a vállalat tervező munkáját, fej­lesszék a vezetők döntési készségét. Miközben bíráljuk a döntéseket halogató vezetőket, senkit nem buzdítunk elhamarkodott, megalapozatlan, a kockázatok­kal nem számoló döntéshozatalra. Az ilyen magatartás talán még károsabb következményekkel jár, mint a halogató taktika. A most kidolgozás alatt levő vállalati középtávú tervek­ben bizonyára célszerű mindenekelőtt az 1976—77. évekre vonatkozóan dönteni a fejlesztési politikáról, a piacpolitikáról, stb. és a további évekre vonatkozóan több lehetőséget hagyni a szabad cselekvésre. A manőverezési sza­badság növelése és a bizonytalanság csökkentése érdekében vállalt döntéshalasztás csak akkor lehetséges, ha most dön­tünk a vállalat számára lehetséges fejlesztési és egyéb alter­natívákról. Az ilyen típusú döntés azonban elkerülhetetlen és halaszthatatan. V. Gy. Üdvözlő táviratok Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte U Ne Win köztársasági elnököt a Burmái Unió Szo­cialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke U Sein Win kormány­főnek fejezte ki jókívánsá­gait. Búcsú a hallgatóktól Jól megérdemelt pihenését kezdi el Tóth Gyula és Szabó Mihály, a jászberényi Tanító­képző Főiskola nyugdíjba vo­nuló két tanára. Tóth Gv'a 39 évig volt a jászberényi Ta­nítóképző Intézet — 19 75. szeptembertől főiskola — ne­velés-tudományi szakcsoport­jának vezetője. Szabó Mihály másfél évtizeden át vezette az .intézet., ének-zene szak­csoportját. A tanítás mellett mindig szakított időt a. moz­galmi munkára: az intézet pártalapszervezetének titkára volt tizenöt évig. Nyugdíjba vonulásuk alkal­mából az oktatásügyért vég­zett odaadó eredményes munkájuk elismeréséül mind­kettőjüket a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tün­tették ki. Szülök, üzemek az óvodáért A jászberényi Kis Ernő úü óvodában a szülők, az ipari üzemek és a szövetkezetek tavaly 80 ezer forint értékű társadalmi munkával segítet­ték a korszerűsítést, csinosí­tást. Felújították a tornater­met, az udvart, sok játék­szerrel, szemléltető eszközzel gazdagították a négy foglal­kozta toterem felszerelését. Értékes segítséget kapott az óvoda a BUBIV dolgozóitól, akik mintegy 15 ezer forint értékű asztalosipari munkát végeztek. Vasúti és postai jubileum Fúvószenekar hangjai mel­lett futott be a soproni vas­útállomásra tegnap reggel a Munkásőr gyűlések Az 1975-ös esztendőt lezár­va a munkásőrség valameny- nyi , alegysége ünnepélyes gyűlést tartott: megvonták egész éves munkájuk mérle­gét, értékelitek a szocialista versenyt. „Megmérettek” a szakaszok tagjai, hogy mun- kahélyeiken, lakókörnyeze­tükben valóban munkásőr - höz méltóan dolgoztak-e, s. a testületben hogyan sajátí­tották el a munkás őri isme­reteiket, , milyen eredményt értek el a szocialista ver- sanymozgalomban. A terüle­ti parancsnokságok az ered­ményék alapján elkészítet­ték a legjobb önálló egysé­geik névsorát. 1975. évi ered­ményed alapján már #heted- szer kapta meg ezt a' dicsé­rő minősítést a kiskunhalasi városi önálló egység, s már hatszor került lel a listára a főváros XVI. kerületi ön­álló egysége, illetve a 1 be­rettyóújfalui járási önálló egység. Januárban országszerte megrendezik az ünnepélyes munkás őr egységgyűlóseket, ahol a résztvevők számot adnak pártmegbízatásuk tel­jesítéséről. Itt hallgatják meg a nyilvánosság előtt is a párt helyi vezetői az egy­ségparancsnokok jelentését, itt hangzik el, hogyan telje­sültek a vállalt kötelezett­ségek a munkában, s az ön­kéntes fegyveres szolgálat­ban. Ezeken az összejövete­leken — ünnepélyes külső­ségek között — mondanak köszönetét a munkásőr fele­ségeknek, a család tagoknak a szolgálat teljesítéséből faka­dó áldozatvállalásukért. Kö­szöntik az új munfcásőröiket, s búcsúznak a hosszú éve­ken át helytállt tartalékba vonulóktól. Győrből érkező, postai külde­ményeket is szállító személy- vonat. A szerelvényt azért fogadták ünnepélyesen, mert száz évvel ezelőtt indult meg a két város között a vasúti közlekedés, s egyben a vasúti mozgóposta-forgalom is. A postai .szállítmány egy részét — a vasúti mozgóposta előd­jére emlékezve — úgyneve­zett delizsánszra, lóvontatta postakocsira rakták. Ugyan­csak szombaon postatörténeti kiállítás nyílt a városban, „125 éves a soproni posta- igazgatóság” címmel. A ki­állításon alkalmi postahiva­talt is berendeztek, felvonul­tatták a régi és az új postai szállítóeszközöket, a lóvonta- tású delizsánsz pedig egész nap az érdeklődők rendelke­zésére állt. A KPM jelentése A közúti igazgatóságok je­lentései szerint az országban valamennyi közút járható. Az egyesül! isz-e'áen Néhány nappal a start süss Az új esztendő előtt, sok­szor kimondatlanul ugyan, de a legtöbb ember elhatá­rozza, hogy mit csinál majd jobban, mint az elmúlt év­ben. A január elsejével egyesült termelőszövetkeze­teknél ez teljesen természe­tes, hiszen azért választották a közös utat, mert így tud­ják megvalósítani elképzelé­seiket: többet termelni, job­ben élni. A célkitűzések tel­jesítésének fontos záloga volt, hogy már 1975-ben megtegyenek mindent az új­jászervezett gazdaságoldban, hogy mostanra már a lehe­tőségekhez mérten össze­szokva, és ne csikorogva mozduljanak meg a „fogas­kerekek”. A mezőgazdasági üzemek, a korábbi évek gyakorlatá­tól eltérően, már hónapok­kal ezelőtt elhatározták az egesülést, s ez lehetővé tet­te a közös munka jobb meg­szervezését is. Ezt bizonyítja az Egye­sült Rákóczi Tsz példá­ja Rákóczifalván, hiszen a tervek már készen áll­nak, és a beruházások sorsa fe­lett ugyancsak együtt dön­töttek. Az őszi betakarítás­kor a takarmányt is a je­lenlegi igények szerint osz­tották szét, függetlenül attól, hogy 'az állatállomány ak­kor még két különböző gaz­daság tulajdona volt. Az in­tézkedések közül leglényege­sebb talán az, - hogy azokkal az emberekkel, akiknek .munkahelye változott,, kü­lön beszélt a vezetőség, s a feladatokat is az új „felál­lás” szerint osztották szét. Így, az idei első munkanap a korábbi elképzelések meg­valósításának nem az elkez­dését, hanem a folytatását hozta. Nincs ez másképp a kar­cagi Magyar—Bolgár Barát­ság Termelőszövetkezetben sem. ( A több mint 18 ezer hektár főiddel gazdálko­dó üzemben a szakem­berek ősszel közös ve­téstervet készítettek, s a tavaszi vetőmagot is be­szerezték. AZj új vezetőség legnagyobb büszkeségére, a'z ország rizstermőbsrületánek 14 százalékát kitevő rizs­földeiket is sikerült idejében felszántani. Erre azért is szükség volt, mert ez a nö­vény szinte meghatározója lesz a gazdálkodásnak. A gazdaságban egyelőre nagyobb beruházásra nem gondolhatnak, de arra, hogy a műszaki, 'technikai színvo­nal nem eshet vissza, bizto­síték a gépek' és egyéb be­rendezések megfontolt, terv­szerű beszerzése. A korábbi elképzel lsek érvényesülnek akikor is, amikor egyre job­ban „mozgásba jönnek” az üzem különböző társadalmi es politikai szervezetei. Raj­tuk is n>ú!ik, hogy a több gazdaságból alakult termelő- szöverjkezet tagsága milyen ereiményciloot ér el a jövő­ben. Ez' foglalkoztatja a jászbe­rényi Kossuth Termelőszö­vetkezet szakembereit is, olyannyira, hogy tegnap dél­előtti vezetőségi ülésükön már meg is tárgyalták a legsürgősebb teendőket. Tő­lük a közeljövő gyors in­tézkedéseiket kíván, his-zan az elmúlt évről még 209 hek­tár föld szántásra vár, és 109 hektárra az . istállótrá- gyát .is lti kell szórni. Az üzem erdejében viszont már megkezdődött a téli munka, a férfiak egy része itt dol­gozik. Réggéleöté egyelőre még teherkocsivál szállítják a tez-tagofeait munkába, de a vezetőség elhatározta, hogy rövidesen autóbuszt vásá­rolnak. A terveik között szerepel még egy 80 személyes szo­ciális épület, ahol a trakto­rosok és a műhely dolgozói tisztálkodhatnak, öltözköd­hetnek. Ugyancsak ebben az év­ben fejezik be a takar­mánykeverő építését is. A fejtrágyázáshoz szükséges tápanyag már a termelőszö­vetkezet raktáraiban van, a napokban megrendelik a nö- véinyvédőszeneket, valamint p termelés bővítéséhez szük­séges új gépeket. B. A. A valóság bS képe Készül az új ingatlannyllváiitartás Ugyancsak furcsa képet kapnánk társadalmunkról, ha a telekkönyvék alapján próbálnánk megítélni. X. Y. kis­korú örökölt ennyi meg ennyi földet, láthatjuk, többek kö­zött. Ebben csak az a különös, hogy a bejegyzés 1883-ban történt s ma is ezt olvashatjuk. Az illető „kiskorú” azóta régein nem földtulajdonos. Vannak kevésbé mulatságos be­jegyzéseik is: a tulajdonosok ilyen — olyan rangú, című fel­szabadulás előtti birtokosok, holott réges regen valamilyen téesz vagy állami gazdaság emberei 'és gépei dolgoznak már a szóiban forgó földeken. Eddig kétféle módon tar­tották nyilván az ingatlano­kat, de mindkét mód még a múlt század közepén szüle­tett A társadalmi,' gazdasá­Helyenként — főleg a szélvé­dettebb részeken — az utak nedvesek, de nem csúszósak. Síkosságot Szabolcs megye néhány alsóbbrendű útjáról, továbbá a Mátrából és a Bükkből jelentettek. (A ve­szélyes útszakaszokon speci­ális sószóró járművek dol­goznak.) A közúton^ közleke­dők számára veszélyes lehet a megélénkülő, gyakran lö­késszerű oldalszél, erre fő­ként a könnyebb felépítésű, illetve a magas járművek ve­zetői ügyeljenek. Az Ütim- form kéri a gépjárművezető­ket, hogy a változó időjárási és útviszonyoknak megfelelő­en közlekedjenek. Egy mondatban — A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem I. számú sebé­szeti klinikáján új művese- állomás készült el. — A Békéscsabai Kötött­árugyárban festőüzem épül, amelyet várhatóan az év kö­zepén adnak át rendeltetésé­nek. gi viszonyok, változását nem tudta követni a teMdkönyv. A régi nyilvántartások nem voltak teljesek: az állami földnyilvántartás csak az adatokért, a telekkönyv pe­dig a jogokért szavatolt. Az új inigatlannyilvántartást az 1972. ért 31. számú tör­vényerejű rendelet szabá­lyozza, valamint a végrehaj­tásra kiadott 27/1972. MÉM. rendelet. Az új, immár tel­jes ingatlannyilvántartás már minden szükséges ada­tot reálisan tartalmaz. A földhivatalok szaikem- berei a megye 13 településén már befejezték az új ingatlan nyilvántartás szerkesztését. Tö’cíb mint 53 ezer ingatlan telekkönyvi és földnyilván­tartási adatait vetették egy­be. A megye összes ingatla­nainak ez a 14 és fél száza­léka. Martfűn, Mesterszállá­son, Tiszaugon, Tiszaderzsen, Tisza Írnokán, még 1973-ban elkezdték, majd egy év múl­va , Jászapáti, Kunhegyes, Öcsöd, Mezőtúr, Szászberek, Tiszavárkony és Abádszalók . következett, tavaly pedig Szájaiban is nekifogtak a nyilván tartás szeríkesztésé- - nek — s mindegyiket befe­jezték. Közben már újabb hét helyiségben folynak a munkálatok. 1976-ban 11 községben és városban lát­nak munkához r a földhiva­tal- szakemberei, .többek kö­zött Szolnokon és Karcagon. Szolnokon a közeli napok­ba n kezpik az új nyilvántar­tás szerkesztését és a be­szélgetésekéi", egyeztetéseket a .tulajdonosokkal, s ezt a munkát két éven át végzik. A lakosság megértő támoga­táséval — megbízhatóan és végérvényesen rendezik az ingatlanok ügyeit Szolnokon. Az új nyilvántartás készí­tői.minden tulaj dánossal be­szélgetnek, egyeztetik az ingatlanok adatait A tulaj­donosoknak is érdekűit, hogy u nyilvántartásiba valós ada­tok kerüljenek. Az eljárás során, ha az állampolgárok­nak valamilyen igazolásra van szükségük, azt a hatósá­gok illetékmentesen kötele­sek kiadni. Tehát ingyen tisztázhatja mindenki ren­dezetlen tulajdonviszonyait. Az új ingatüannyUvántar- tást, elkészülte után minden helyiségben 30 napig köz­szemlére teszik. A tulajdono­sok még ekkor is ellenőriz­hetik a bejegyzett adatok pontosságát, s kérhetik azok módosítását. A nyilvántartás valósághűsége fontos egyéni és társtadalnü érdek. Az ál­lampolgárok ezt jól tudják, amit az is bizonyít, hogy a már befejezett nyilvántartási munkák során 64 és fél ezer embert hívtak a földhivatal dolgozói, s közülük több mint 56 ezer már megjelent az egyeztetésen. Eddig nem volt olyan nyil­vántartás, amelyen egy he­lyen szerepelt volna egy-egy állampolgár minden tulajdo­na. 1930-ra az. egységes in- gaflánnyiürántartás befejezé­sekor, at adatok gépi feldol­gozása után rögtön megtud­ják majd állapítani kinek, hol milyen . ingatlan tulajdona van,. K. I»

Next

/
Thumbnails
Contents