Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
19M. Január 24 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zsiguli alkatrészek Túrkevéről Zsigulihoz készfii az olajszűrő-fedél. A főleg nőket foglalkoztató Műszaki Tömítő és Szerelvénygyártó szövetkezet túrkevei részlegében a Magyarországon található legkisebb motortól a legnagyobbig mindegyikhez készítenek műanyag és fém tömítéseket, szűrőeiemeket. Havonta 4—5 millió tömítőgyűrű kerül ki a műhelyekből. Asszony kezek dicsérete Made in Nagyiván Pecsenyét kínál a szik Jövedelmezd a juhászat — fl gyapj'a is eladó — Tervek 1980-ig Nagyiván környékén az a hír járja, hogy ha valaki a pusztán elsüt egy fegyvert, akkor ha vallat nem is, de birkát, vagy juhászt biztosan eltalál sörétjével. _A mondás egy kicsit túloz ugyan, a Hortobágyi Nemzeti Parkban nem lehet csak úgy lövöldözni, de az biztos, hogy . a tiszaörsi—nagyiváni ter- melőszövetkezenek nagy juhállománya van. Kovács Peter állattenyésztési főágazat- vezető pontosabb adatot is mondott: több mint lo ezer juha van a gazdaságnak. Miért ragaszkodott az üzem ehhez az állathoz akkor is, amikor a legtöbben már érthetetlenül lemondtak róla? A főágazatvezetőnek erre is volt indoka: juhász az ő édesapja és az volt annak az apja is. Ettől ugyan még gulya is rághatná a falu határában a füvet, de a szikes legelőn — a szürke marha kivételével — más jószág nemigen él meg. Éppen ezért a mostani termelőszövetkezet elődjeiben is szívesen foglalkoztak a birkával, s amikor egyesültek a gazdaságok, az elképzelések találkoztak. A nagyiváni téesz- ben 1959-ben 500 anyajuh volt, a mostani Petőfiben 7000 van. A jerkéket nem adják el, csak a gyengébb teljesítő képességűeket selejtezik ki közülük, hiszen másképp nem lesz a gazdaságban 1980-ra több mint 15 ezer anyajuh. Természetesen ennyi állatot el is kell tartani valamiből, de erre is felkészültek az üzem szakemberei. A termelőszövetkezet 3500 hektár legelőjéből az intenzív, öntözött terület ma még csak 170 hektár, viszont 1976-ban már 360 lesz. Csupán szeretetből azonban nem őriznék, etetnék, ápolnák a birkákat. A 4—5 aranykoronás földek viszont kiváló pecsenyebárányt „teremnek”. Tavaly például több mint 2 ezer mázsa húst exportált a gazdaság, a külföldi vevők legnagyobb örörryére. A le- nyírt gyapjú súlya sem megvetendő, ebből 340 mázsát értékesített a termelőszövetkezet. Mindent összevetve, a 10 ezer állat 1,5—2 millió forintot jövedelmezett az üzemnek, különösen a pecsenyebárány exportja hozott nagy hasznot a népgazdaságnak és a szövetkezetnek is. Az olcsó takarmányozáson túl jelentősen hozzájárult ehhez az is, hogy régi épületekben, dohánypajtákban tartják a juhok nagy részét. Intenzív hizlalásba csak a pecsenyebárányokat fogják, de mint láttuk, ez meg is éri. A juhászok havi kereste 3000—3500 forint körül alakul. Házat sem kell építeniük, hiszen a téesz mind- annyiuknak szolgálati lakást adott. A nehéz fizikai munkát igénylő juhhodály — takarítás sem rájuk vár, erre ott van a szövetkezet saját tervezésében készült gép. Az elkövetkezendő öt esztendőben a falkarendszert is felszámolják, brigádjuhá- szatot hoznak létre. A 8—10 fős brigádokban jobb lesz a munkamegosztás és több idő jut a pihenésre. A szakmunkásképzést sem bízzák a véletlenre: a környező üzemekkel társulva már 1976- ban meg akarják kezdeni a Jászapátiból kihelyezett osztály taníttatását A tartás és a takarmányozás korszerűsítése mellett a korai tenyésztésbe vételre, az ellések sűrítésére is nagy gondot fordítanak. A szaporaság javítására hozták be tavaly októberben a „Eomanov” anyajuhokat is. Ha a kísérletek beválnak — s ebben a szaktanácsadó ká- posvári mezőgazdasági főiskola is sokat segíthet —, akkor a magyar fésűs merino pecsenyebárányai még több országba eljuthatnak, ezzel nemcsak a termelőszövetkezet, hanem a népgazdaság is jól jár. B. A. Nem keH (Evatmániákusnaik lenná az embernek, hogy sóvárogni kezdjen a kisújszállási Férfifehémemű- gyár házi kiállításán. Legjobb, legszebb termékeiket mutatják itt be a kisújiak, egy kicsit önmaguk gyönyörűségére, a látogatók tájékoztatására. örülhet aki láthatja a divatosabbnál divatosabb ingeket — akinek szerencséje van, esetleg „elkaphat” egyet-egyet a szép modellekből az üzletekben. Erre ugyan élég kevés az esély, mert az üzem exportra dolgozik. öt évvel ezelőtt még csak a méret utáni szabóságban készítettek „Kibújón” férfiinget, ha volt megrendelő — jelenleg 6—7 ezer készül egy nap alatt az üzemiben. De talán ennél is lényegesebb: csaknem hétszáz kisújszállási, karcagi, kenderesi, ecseg- falvi lány és asszony talált jó munkaalkalomra. Az IsfielapasfSiá! és a fakanál mell Az üzem 1970. április 4-én kezdte meg a termelést. A munkásállomány háziasszonyokból, az iskolapadokból akkor kikerült lányokból verbuválódott. És ezzel már el is jutottunk a hajdani gondhoz: az iparszerű termelést csak hírből ismerő, szakképzetlen női dolgozókból hogyan, mikorra lesz munkás? Mert hiába szerepelt a különböző kartotékokon, a nevek mellett a munkás jelző — akkor még csak ígéret volt Ez már beteljesedett. Az üzem — fennállása óta először — jól teljesítette feszített tervét. Ebből is következik: a fehérneműgyárban dolgozó asszonyok férjei nem mondhatják, hogy ,.az asszony is keres valamit”, mert például a gépjavító vállalatnál és a fehér- nemúgyárban az átlagkereset szinte azonos. Persze, hosszú az út idáig. A szakmunkás- képző nappali tagozatán eddig ötvenhárom lány kapott szakmunkás-bizonyítványt, jelenleg pedig nyolcvannyolc tamil. A felnőttek közül ötvennégyen végezték el ugyanezt az iskolát — munka mellett, természetesen — tizenöten pedig most tanulnak. A ruhaipari szakközép- iskolában tizer'k'',,’"''en szereztek képesítést, ötvennégyen pedig most tanulnak ott, hogy szakmunkás- és érettségi bizonyítványt szerezzenek. Egyszerű történefek Kis Ferencné kézelői elvár ró három évvel ezelőtt szakképzettség nélkül került az üzembe. Az első évben még csak 1400—1500 forintot keresett, majd szakmunkásoklevelet szerzett, s jelenleg már 2600 forint az alapfizetése. Egy műszak alatt 230— 280 darab ing „megy át” a kezén. Űj, úgynevezett cso- magos technológiával dolgozik. Ez a módszer kiküszöböli a szalagszerű termelés egyhangúságát, nyugodtabb körülmények között többet tudnak termelni Nagy Kálmánná, az alapítók egyike, az üzemben végezte el az általános iskola 7. és 8. osztályát, szakmunkás-bizonyítványt, majd minőségi ellenőri oklevelet szerzett, és ebben a beosztásban dolgosak. Hogy jutottunk volna eddig, mondja, ha nem telepítik ide ezt az üzemet? Sokunknak ma is a főzőkanál lenne csak a kezében, nem a biztos megélhetés. Szőke Jánosné művezető — harminc—harmincöt munkást irányít — ifjú asszonyka, de az „alapítók” egyike. Betanított munkásként kezdett, majd egy szakmai vetélkedőn elért kiváló szerepléséért szakmunkás-bizonvítr ványt kapott, miután az írásbeli vizsgán is jól megállta a helyét. 1973-ban már se- gédiművezető, sőt az év végén művezető lett. Terveiről kérdeztem. Jól dolgozni, mondta, hogy legyen miből berendezni az új ház második szobáját is. A „csapatnék” néha akadozik Nem minden fenékig tejfel azért! Amennyire észszerű és hasznos a műszak- közbeni öt perc torna — hiszen a munkásnők túlnyomó többsége ülve dolgozik —, annyira meglepett, hogy a dolgozók a gépeik mellett fogyasztják el reggelijüket, uzsonnájukat. Ennek persze anyagi oka van: az üzemnek még nincs étterme. vagy egyáltalán arra alkalmas helyisége, ahol kulturált körülmények között lehetne étkezni Baj van olykor az alapanyaggal is. Kis vita alakult ki erről Deák Imréné gyártásvezető, Kovács Györgyié műszakvezető, Nánási Lu- kácsné szb-titkár és mások társaságában. Abban megegyeztünk, hogy gyenge, hibás alapanyagból nehéz, vagy lehetetlen minőségi munkát végezni. Az elvárás: a termékek 98 százaléka legyen első osztályú. Ezzel szemben az alapanyag — hyilván a textilgyárak hibájából — jó ha azt lehetővé teszi, hogy a termékek 90—94 százaléka minőségi áru legyen. De már az is előfordult, hogy az üzem dolgozói a legjobb tudásukkal sem bírták elérni, hogy a késztermék 85 százalékát első osztályúnak minősítsék. Hihetetlen erőfeszítésükbe került, mondták, hogy eddig is eljutottak. Az igazsághoz tartozik: dicsérik a budapesti anyavállalatot, a korszerű, jó gépekért, problémáik megértéséért és a segítség nyújtásáért. — Mit hoz Önöknek ez az év? — kérdeztem. Azonnali és egyértelmű volt a válasz: tovább kell javítani az áruk minőségét — és semmi baj nem lehet. De a két dolog összefügg! A jövő üzenetei A házi kiállításon — a divatos ingek mellett — aprócska, de ízléses gyerekmunkákat is láttam. A helyi és a körhyező iskolák „varró szakköreinek” kisdiákjai csinálták, mondták az asszonyok. Kettős, oda—vissza életre nevelő játék ez. Az öt évvel ezelőtti szakképzetlen édesanyák már arra gondolnak: jöjjön ide dolgozni a gyerek, ha megnő, fez nem egyszerű pályaválasztási tanácsadás, hanem szívből jövő gesztus: legyen jó szakmája a gyerekemnek, legyen jó munkása a gyárnak. A házi kiállításon ott egy szép tabló — az újra és újra dicsért gyönyörű ingek fölött —, hogy az üzemben két aranykoszorús, két ezüstkoszorús és ennyi meg ennyi szocialista brigád dolgozik. A munka értékmérője nem a szó, hanem a termék. Ezért jó volt együtt látni a törekvést és az eredményt. Tiszai Lajos Bővül az épílőanysgelSátás Az építőanyagipar ebben az évben 6 százalékkal bővíti termelését, s ezen belül az átlagosnál jóval dinamikusabb fejlődést irányzott elő a cementé, a mész- és azbesztcementipar, valamint az üvegipar és a szigetelőanyagipar. Többek között azbesztcement tetőfedőlemezből. mozaik- és cementlapból. ásványgyapot fedéllemezből és húzott síküvegből a tervben 20 százalékkal nagyobb termelésnövekedést írtak elő. Cementből hazai gyáraink összesen 4 millió 250 ezer tonnát termeinek, s a zavartalan ellátás érdekében a szocialista országok további 780 ezer tonna cementet szállítanak. Fontos feladat, hogy az év első és utolsó negyedében is átvegyék a cementet a legnagyobb felhasználók, hogy a gyárakban a tárolási nehézségek ne akadályozzák a termelő berendezések kihasználását Tószegre és Tiszává rkonvba • Gázvezeték épäS Tavaly Szolnok megyében több mint 1300 fogyasztóhoz — köztük mintegy ezer szolnokihoz — jutott el a vezetékes gáz, míg a propánbután, gáz tulajdonosok száma 4 ezer 500-zal gyarapodott. Ezzel a megye csaknem 150 ezer lakása közül több mint 12 ezer 500-ba van bevezetve a földgáz, és mintegy 78 ezer háztartás rendelkezik pb-gázzal. Szolnok megye 76 helységéből 51- ben lehet a TIGÁZ cseretelepén pb-gázt kapni. Tavaly új cseretelepet épített a TIGÁZ Kunmadarason, Jász- ágón és Tiszasülyön. Az idén a TIGÁZ több mint 10 millió forint értékű vezetékfektetési munkát végez a Magnezitipari Művek építkezésénél, egyúttal elvezetik a gázt Tószegre, és Ti- szavárkonyba is. A másik nagy munka Mezőtúron lesz, ahol egy több mint 600 millió forintos beruházásnál fogadóállomás létesítését vállalták. Ezenfelül a megyében vezetékes hálózatra 1300 fogyasztó bekapcsolását tervezik és arra számítanak, hogy mintegy 6 ezerrel nő a pb gáztulajdonosok száma. 9 Jé munka eredményekén! Néhány év alatt az élvonalba A nagy építőipari vállalatok a millió alatti, de sokszor még a tízmillió forintot alig meghaladó termelési értéket jelentő mélyépítési munkáknak sem szívesen látnak hozzá. Ezt a lehetőr séget használta ki az 19711 január elsején alakult Ti- szamenti Regionális Vízmű- ás Vízgazdálkodási Vállalat. Alapvető célkitűzésük az volt — s ez azóta sem változott —, hogy a Tisza völgyében levő mezőgazdasági üzemeket ellássák öntözővízzel, de emellett a vízgazdálkodással összefüggő tervezési és építési feladatokat is vállalnak. Az első évben termelési értékük 80 millió forint volt, ebből az építési tevékenység 12 milliót tett ki. Az elmúlt esztendő végére az építkezésekkel elért termelési érték megtízszereződött, a vállalat bevétele pedig elérte a 220 millió forintot, a fejlődés tehát töretlen. Hem ismerik a kötbért Hogyan sikerült mindez ? Ügy, hogy a vállalat garantáltan jő munkát végzett, és ezért a megrendelők száma gyorsan szaporodott Az építkezéseknél az egy főre eső termelékenységi mutató elérte a 3000 forintot, ami nemcsak a gépesítésnek, hanem annak is köszönhető, hogy a tavaly év végéig átadott több, mint 230 létesítménynél a hiánypótlási munkák összértéke nem éri el a félezreléket A vállalat fennállása óta az építőket két alkalommal érte kritika, egyébként sem műszaki, sem pedig határidőcsúszás miatt nem kellett elmarasztalni őket A fizikai dolgozók és a termelést irányító szakemberek kiváló együttműködésének köszönhető, hogy a TRVVV-nek kötbéres dossziéra még a mai napig sincs szüksége. A munkaversenyben is sokan részt vesznek: a vállalat 1900 dolgozójából 1300-an küzdenek a szocialista brigád címért Tulajdonképpen rajtuk múlott, hogy; az eredmények ilyen szépek, s nekik köszönhető, hogy a TRVVV öt év alatt négyszer teljesítette a Kiváló vállalat kitüntetés feltételeit Jelentős része van ebben a vízgazdálkodásban dolgozóknak is. Ök juttatják el a több mint 300 mezőgazdasági üzemnek a mesterséges esőt mégpedig annyit, amennyi elegendő lenne a fél Balaton feltöltésére. Az élmúlt időszakban a Tisza völgyében — ahol a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szolgáltatja az öntözővizet — minden esztendőben élenjártak a gazdaságok, hiszen az országos átlagnál 15—20 százalékkal nagyobb területet öntöztek meg. Ha a mezőgazdasági üzemek kérnék, a vállalat még nagyobb igényeket is ki tudna elégíteni, hiszen olyan vízkiemelő. kapacitással rendelkeznek, amely a Tisza közepes vízállásakor száraz mederré változtathatná a folyót. A több megyében dolgozó vállalat az évről évre emelkedő termelés eredményeként az 1975-ös esztendőt zárta legsikeresebben. Az elkövetkezendő időszakban is tovább akarnak lépni, ezért már 1976-ban olyan célokat tűztek maguk elé, melyek együttesen várhatóan még a legnagyobb számokkal dolgozó vízügyi igazgatóság termelési tervét is több mint 1 ízmillió forinttal meghaladja. Elhatározták azt is, a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység révén érik el: tehát sem a munkás-, sem az alkalmazotti állomány létszámát nem bővítik a jövőben. Egyetlen forrás a termedessység Ennek érdekében továbbra is vizsgálják mind a fizikai, mind pedig az alkalmazotti állományba tartozó dolgozóknál a munka hatékonysága javításának lehetőségeit. A munkaerő ésszerű felhasználásával, ösztönzőbb belső érdekeltségi rendszer kialakításával az eddigieknél is jobban szolgálhatja a vállalat a népgazdaság tt-ekeié Fz egyben a dolgo- *ók még kedvezőbb jövede- lemaiak'dását. jobb szociális, kulturális ellátását is tehetővé teszi. / 4
