Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Ára: 80 fillér XXVn. évi. 17. sz. 1976. január 21., szerda VAívsIciiriiiffilci ek E gy esztendeje új fogaidra született: városkörnyéki községek. Voltak, akik úgy vélték, hogy néhány kisebb település ezzel a városhoz csatolt perem- kerület lesz. Pedig a közigazgatási határok nem változtak, a községek önállóak maradtak, és tanácsuk hatásköre sem zsugorodott össze. Mit jelent hát az új elnevezés, hogy egy éve Szajolt, Rákóczifalvát, Tószeget és Tiszavárkonyt Szolnok város környéki községének hívják, hogy Tiszatenyőt és Tiszapüs- pökit Törökszentmiklóssal, Kétpót pedig Mezőtúrral „háza­sították”. i Bárhogy is neveztük eddig ezeket a községeket, a várossal már régóta egyfajta egységet alkottak. A gazdasági határok termelőszövetkezetek egyesítésével már évekkel ezelőtt elmosódtak. A község lakói eddig is a város vonzás­körében éltek, sok ezer munkást adtak gyárainak, üzemei­nek. A város vezetői sem csak egy esztendeje látnak túl a város határain. Ha orvosi rendelő, üzlet, iskola: .. épült, számba vették a környező községek lakóinak igényeit is. Egy esztendeje nemcsak a már meglevő kapcsolat szen- tesíttetett A meglevő formák gazdagítására, újak keresé­sére, az erőforrások koncentrálására sarkallt — ki is mond­hatjuk — kötelezett az új rendelet, városiakat és községieket Mindehhez megteremtődtek a törvényes keretek. A járási hivatalok hatáskörét a városok vették át A tanácsi ügyintézéssel együtt járó formákon túl talán lényegesebb és legszembetűnőbb is az a példákkal bizonyít­ható kölcsönös segítségnyújtás, állandó kontaktus, amely az elmúlt évben kialakult. Hogy Tiszavárkony általános isko­lájának technikai felszereltsége ma már elfogadható, a szol­noki tanács számlájáról átutalt 200 ezer forintnak is köszön­hető, a város kezdeményezésére kaptak ugyanennyit a me­gyétől orvosi műszerekre is. A vállalatoktól is indultak figyelemre méltó kezdeményezések. A TVM és a tanács anyagi támogatásával épült Tószegen a tornaterem, az óvoda, amelyhez bontási anyaggal is hozzájárultak. A segítségnyúj­tás azonban nemcsak és nem elsősorban az átutalt pénzek összegével mérhető. Ha valamelyest tisztább lett a Szolnok környéki négy község, az egy kicsit már a város útfenntartó vállalatának is érdeme, amelynek gépeit rendszeresen ott látni Tószeg vagy épp Szajol forgalmasabb útjain. Január elsejétől a megyeszékhely és a négy község AFÉSZ-ének egyesülésével az áruellátás irányítása és szer­vezése is közös ügye lett az öt településnek. Ettől az össze­fogástól a község lakói sokat várnak Abban bíznak, hogy korszerűbb üzletekben nagyobb áruválaszték várja majd őket — ott, helyben. Mezőtúr és Kétpó között, a közös össze­fogással épülő új út az együvétartozás jelképe is lehetne, hisz a zavartalan közlekedés biztosítása a kapcsolattartás egyik alapfeltétele. | őst, a jövőt tervezik — közösen keresve az újabb lehetőségeket, amellyel még szélesebb körűvé és mélyebbé válhat a partneri viszony. A kezdemé­nyezést. a szakmai segítségnyújtást elsősorban a városok­tól várják — és ez természetes. Nem azt kérik a községek vezetői, hogy bábáskodjanak felettük, hogy problémáikat a város oldja meg helyettük. Nem egyoldalú ez a kapcsolat A városok nemcsak adnak, kapnak is. A rákóczifalvi ter­melőszövetkezet már épülő üvegházából például naponta jut majd friss zöldség a szolnoki üzletekbe is. Példák, példák. Még hosszan sorolhatnám, pedig csak egy esztendeje, hogy szorosabb szálak fűzik egymáshoz a várost és a környékbeli községeket. Nem történtek csodák, liem volt látványos változás, csak egyszerűen közösen pró­báltak boldogulni. K. K. Mik Cselekvési program öt esztendőre Pártbizottsági ülésekről jelenítjük. 3. oldal A szerkesztőség postájából A jogszabály szerint 4. oldal Szinkronban a világgal (1) Tudománypolitikai irányelvek megvalósítása , a jászberényi Tanítóképző Főiskolán A tv képernyője előtt Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól 5. oldal JneÉlai, éé, militates Illési tarlói! a megyei tarács végrehajt! bizottsága Miben döntött két végrehajtó bizottsági ülés között a megyei tanács elnöke, és a vb határozatait a szakigazga­tási szervek hogyan hajtották végre? A hagyományokhoz híven ezekkel a jelentésekkel kezdődött a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülése, amelyen részt vett Barta' László, a megyei pártbizottság titkára is. Ezen az ülésen vitatták meg és fogadták el — apróbb mó­dosításokkal — a tanácsok öt esztendőre szóló intézkedési tervét, amely a párt XI. kongresszusának határozataiból adódó tanácsi feladatokat foglalta össze. Olyan alapokmány született, amely fél évtizeden át „munkaeszköze” lesz az apparátus dolgozóinak. Befejeződtek a magyar—jugoszláv keresMími tárgyalásik Tegnap Budapesten befe­jeződtek a magyar—jugo­szláv kereskedelmi tárgyalá­sok. A megbeszéléseken a két ország küldöttségét dr. Bíró József és dr. Emil Ludviger külkereskedelmi miniszterek vezették. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok eddigi fejlődé­séről, kibővítésük további le- hetőségeirők Egyetértettek abban, hogy minden lehető­ség megvan a kapcsolatok gyorsütemű továbbfejleszté­sére, az árucsereforgalam nö­velésére, beleértve a harma­dik piacokon folytatott együttműködést is. A tárgyalások befejeztével a Külkereskedelmi Miniszté­riumban dr. Bíró József és dr. Emil Ludviger aláírta a két ország közötti árucsere- és szolgáltatásforgalomra vo­natkozó 1976—1980. évi hosz- szúlejáratú egyezményt. Tegnap hazautazott a Ju­goszláv delegáció. Utána a KSH Szolnok me­gyei Igazgatóságának elmúlt hatesztendei munkájáról, terveiről, az információs rendszer egységesítésének le­hetőségeiről tárgyalt a tes­tület. A tanácskozás alapjá­ul szolgáló igazgatói jelen­tés elfogadása után határo­zatot hozott a vb, amelyben elismeréssel szólt az igazga­tóság munkájáról, dolgozói­nak közéleti aktivitásáról és a javaslatokat figyelembe vé­ve döntött a tanácsi infor­mációs rendszer továbbfej­lesztéséről. Ezt követte az ülés egyik légigazgalmasaibb és legna­gyobb vitát kiváltó témája: hogyan érvényesül a me­gyében a lakossági adók jö­vedelemszabályozó szerepe és milyen az árellenőrzés helyzete? A téma jelentőségét, súlyát mi sem bizonyítja jobban, mint az,’ hogy 240 ezer em­bert érint a megyében, akik tavaly több mint 200 millió forint adót és illetéket fizet­tek. A megyei tanács elnö­ke így fogalmazott: az adó­politika a közhangulatra, a közérdekre, még a közéletre is hatással van. Jövedelem- szabályozó szerepe elvitatha­tatlan, de gazdasági szem­pontból sem lebecsülendő, különösen a községekben, ahol a tanács bevételi forrá­sainak jelentős részét képezi. Hatással van — ha közve­tetten is — a szolgáltató há­lózat alakulására természe­tesen a kisiparosok nyújtot­ta szolgáltatásokról van szó á háztáji gazdaságok zöld­ség-gyümölcs termelésére, ál­lattartására. A megyei tanács vb-titká­ra néhány községben tapasz­talható túlkapásokra hívta fel a figyelmet, hangsúlyoz­va, hogy egyedi esetek, nem általánosíthatók. Kétségtelen — hangsúlyoz­ták a vitában résztvevők, hogy az adóztatás egyik cél­ja a szocialista elveket sér­tő munkával arányban nem álló nagy jövedelmek elvo­nása. Ha differenciáltan, egyénékre szabottan történik az adóztatás, a kisiparosok­nak, kistermelőknek nem je­lent aránytalanul nagy ter­het, nem szegi munkaked­vüket. Többen szóvá tették, hogy az illetékköteles adásvételi szerződések körül sincs min­den rendben. Igaz, hogy elenyésző ki­sebbséghez tartoznak azok, akik így vagy úgy megpró­bálják kijátszani, félrevezet­ni a pénzügyi hatóságokat. Ez bizonyítja, hogy a kive­tett adók (402 ezer féle té­telből áll össze) 94 százalé­kát időben, figyelmeztetés nélkül befizetik. Az ülésen részt vevő pénz­ügyminisztériumi főosztály- vezető jónak értékelte a me­gyei tanács vb pénzügyi osztályának adóügyi irányító munkáját. A tudósítás szükreszabott keretei között csupán érzé­keltetni lehet azt a vitát, amely a döntést, a további tennivalók meghatározását megelőzte. A vb határozatba foglalta többek között a la­kossági ellátást segítő adóz­tatás megvalósítását, az adók jövedelemszaibályozó szere­pének következetes érvénye­sítését, a nagy jövedelmeik felderítését, ellenőrzését, a lakosság rendszeresebb tájé­koztatásának szükségességét, valamint azt, hogy nagyobb fegyelemnek kell lennie a tulajdonosváltozással együtt járó illetékek behajtása te­rületén. Kétszeresére nils a Tlszavsdéki MÉH Vállalat forgalma Több mint fOO sssiSiió! KüteasK beruházásra A Tiszavidóki MÉH Nyens- anyaghaszmosító Vállalat — mely Szolnok és Heves me­gyében fejti itö tevékenysé­gét — l ­Tanácskozás az építőiparról Az Építésügyi és Várós- fejlesztési Minisztérium, va­lamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipaii Dolgozók Szakszervezete vezetői Bon- dor József miniszter, és Gyöngyösi István főtitkár elnökletével tegnap közös tanácskozáson — a kiala­kult hagyományoknak meg­felelően — értékelték az agazat múlt évi munkáját és megbeszélték a legközelebbi feladatokat. Megállapították, hogy in­tézkedéseik hatása kedvező változásokat eredményezett a nagy beruházásokon és a gyorsításra kijelölt építkezé­seken. Javulás tapasztalható a lakásépítésben is. Fejlő­dött a munkahelyi demok­rácia fórumainak rendszere, és növekedett a dolgozók aktivitásának közvetlen részvétele a döntések elő­készítésében, A közös ta­nácskozáson áttekintették az 1976. évi és a középtávú ágazati terveket, s ennek megfelelően kialakították a bérezési és jövedelempoliti­kai, a szociálpolitikai és a közművelődési koncepció­kat, valamint a kulturál­tabb és biztonságosabb munkafeltételek megte­remtésének feladatait. Műszeripari kiállítás Műszerivari technológiai k.i ■ állítás nyílt tegnap a kohó- és gépipari Technika Házé­A nap híreiből ban (Vili., Rákóczi út 57.). A nagyszabású bemutatón a műszeripar 25, évi eredmé­nyei láthatók. Tizenkét ha­zai műszergyár, kutatóinté­zet, köztük a Gamma Mű­vek, a MOM és a Műszer­ipart Kutató Intézet mutatja be a magyar műszeriparban alkalmazott '• legkorszerűbb és leggazdaságosabb gyártási el­járásokat, többek között a szerszám- és alkatrészgyár­tóis, a kikészítés, a csomago­lás, a mérésellenőrzés és a szerelés területén. A kiállítással egyidőben háromnapos szimpoziont is rendeznek, amelyen szó lesz többek között a legújabb he­gesztési technológiáról, a fi- vomkivágó-szerszámok szer­kesztéséről és a hörelágyuló műanyag hulladékok újra- fe Idolgozásáról. A kiállítás január 20—24 között tekinthető meg. Növeli kiviteléi a Tungsram Az V. ötéves tervidőszak­ban az Egyesült Izzó kétsze­resére, kívánja növelni múlt évi mintegy 50 millió dollá­ros tőkés exportját. Elsősor­ban a vákuumtechnikai gé­pek előállításának bővítését tervezi, hiszen ezekkel a gé­pekkel készülnek a Tungsram más gyártmányai is. A legintenzívebben a fényforrásgyártást fogják fejleszteni, bővíteni. E ter­mékek iránt az egíj-sz vilá­gon állandóan nő az igény az Izzótól a legtöbbet a fej­lődő országok vásárolják. A következő öt évben tovább korszerűsítik a nagyvállalat más gyártmányait is, így a tranzisztorokat, az integrált áramköröket és az elektron­csöveket. Székek Angliába Az idei tervezett 900 millió forintos termeléséből válasz­tékosabb kínálatot nyújt bel­földi partnereinek, s az ex­portot is bővíti a Szék- és Kárpitosipari Vállalat. A BÜTORÉRT-tel 710 millió forintos szerződést kötött 1976-ra. A megrendelések teljesíté­séből kiveszi részét a vál­lalat kecskeméti bútorgyára is, amely az idén 30 ezerrel több széket készít, mint ta­valy. Ugyanitt mintegy 10— 11 ezer Vénusz garnitúrát és az eddigieknél lényegesen több Pillangó heverőt is gyártanak. A Kecskemétről menetrend szerint induló ka­mionok Angliába visznek székeket. Tartósnak ígérkező kapcsolat alckv.lt ki a svéd partnerekkel is, Fűtés hulladékhővel Lakások fűtésére tíz éve kezdték meg Ózdon a kohá­szati üzemekben keletkezett úgynevezett „hulladékhő” hasznosítását. Az észak-ma­gyarországi iparváros lakó­telepein felépült házakat már központi fűtésűre tervezték, és 1975 végéig 2500 lakást láttak el távhő-szolgáltalás- saL Az ötödik ötéves terv­időszakban Özdon tovább bővítik majd ezt a szolgál­tatási formát. Vezetőségválasztás A Gépipari Tudományos Egyesület szolnoki területi szervezete tegnap délután vezetőségválasztó ülést tar­tott, amelyen a szolnoki gyá­rak küldöttei vettek részt. A százhetvenkét egyesületi tag tizennégy tagú vezetőséget választott Egy mondatban — Halász Tibor nehézipari miniszterhelyettes vezetésé­vel tegnap ipari, pénzügyi és kereskedelmi küldöttség uta­zott Moszkvába. — Tegnap este Gyulán, a Jókai Művelődési j Házban, Lenin halálának 52. évfor­dulója alkalmából dokumen­tációs kiállítás nyílt. — Több mint 200 ipari ta­nuló részére négyszintes kol­légium épül Leninvárosban. — Automata gépsorral fél­szerelt új sütőüzem műszaki cútadását tartották tegnap Pakson. a rangos harmadik he­lyet foglalja el az ország hasonló vállalatai kö­zött: 1970 évi forgalma 150,6 mil­lió forint volt, ezzel szem­ben 1975-ben már túllépte a 292 millió forintot öt évvel ezelőtt az átvevőhelyek 33 ezer 500 tonna vashulladékot gyűjtöttek be, tavaly csak­nem 50 ezer tonnát. Hasonló­an kedvező a fejlődés a szí­nesfémek begyűjtésénél is: 1970-ben 2 ezer 400 tonna, tavaly 3 ezer 400 tonna volt a forgalom. A papírhulladék­felvásárlás adatai szerint az 1970 évi 4 ezer 500 tonná­val szembeni tavaly már több mint 6 ezer 600 /tonnát gyűj­töttek be. Viszonylag kis mértékű növekedés tapasz­talható — de i mennyiségében és értékében ez sem elhanya­golható — a textil-, a gu­mi- a műanyaghulladék és a nyersből: felvásárlásnál. Ki­emelkedő változást hozott viszont a vállalat haszonvas- forgaintában az elmúlt öt év: az 1970-es 2 ezer tonnát messze túlszárnyalva tavaly már 12 ezer tonnát értékesí­tettek. Jelentős exporttevékenysé­get is folytat a MÉH Válla­lat; kizárólag a nyugati tő­kés országok vásárolnak ma­gyar hulladékárut. A vállalat az exportálható másodnyers­anyagok mennyiségéi termé­szetesen a hazai vállalatok, üzemek igényeitől teszi füg­gővé. Tavaly például 1500 torma ónozott lemezt, rengeteg színesfémet és papírt szállított külföld­re, összesen több mint 8 millió forint értékben. Az eredmények mellett bő­ven akadnak gondok is, ezeknek tulajdonítható első­sorban, hogy elmaradt a még nagyobb forgalomnöve­kedés. A vállalat telephelyei korszerűtlenné váltak, raktá­rozó, feldolgozó kapacitásúk alacsony. Jelenleg hat be­gyűjtőhely vár újjáépítésre — erre legalább 80 millió forint kellene. Szállító-, anyagmozgató — és feldol­gozógépeik a túlzott ikihasz- náltság következtében szin­tén elavultak. Sajnos, a ta­nácsok sem támogatják kellő mértékben a huíladékbe- gyijtésL A vállalat kidolgozta az ötödik ötéves terv időszaká­ra beruházási, fejlesztési programját Az elmúlt tervidőszak­ban összesen 40 millió forintot fordítottak kor­szerűsítésekre, fejleszté­sekre. A mostani ötéves terv idő­szakában ennek csaknem a háromszorosát, több mint 100 millió forintot költenek ilyen célra. Már tavaly meg­kezdődött Szolnokon egy papírfeldolgozó építése. A várhatóan 10 millió forint értékű beruházás még az idén júniusban elkészül, és az ott munkába álló félauto­mata bálázógép a vállalatnál begyűjtött papír mennyisé­gének csaknem felét lesz ké­pes bálázni. Ugyanakkor fo­lyamatosan felújítják a ra­kodó- és a szállítógáoiállo- mány egy részét. A közel­múltban készült el az új szolnoki .telep beruházási tervjavaslata; a telep építési költsége mintegy 40—45 mil­lió forint. Bár az új telepre nagy szükség lenne már most, a tervek szerint csak a tervidőszak végén kezdik építeni. g. j. i

Next

/
Thumbnails
Contents