Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
1976. január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ahogy a bírónő látja Válóperek, tartásdij-viiák Sokszor hallani effajta véleményeket: mindany- nyiunknak jobb lenne, ha elválnánk, ha új életet kezdenénk. Idegbetegek már a gyerekek, a mindennapos ingerültségi jelenetektől. Én is kikészültem. A sok cirkusz, veszekedés, keresztkérdés, a munkám, az egészségem rovására ment. De irtózom a pereskedéssel járó huzavonától, az osztozkodástól, a magánéletünk kiteregetésétől. Pedig szó sincs róla. hogy a véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságot — amelynek fenntartása árt gyermeknek, felnőttnek — csupán ilyen módon lehetne megszüntetni. A másfél esztendeje életbe léptetett új családjogi törvény — ha szigorúbb feltételekkel is — szentesítette azt a bírósági gyakorlatot, amely szerint a házastársak egybehangzó akaratnyilvánítása elég a frigy felbontásához. Nem kell tanúkat cipelni a bíróságra, vádaskodni, mindenáron bizonyítani, hogy a másik hibájából jutottak idáig. És mégis. Azok vannak kevesebben, akik a válásnak ezt a kulturált módját választják. Miért? Mi á véleménye a bírónak, Vargáné dr. Kovács Borbálának, a szolnoki Járásbíróság elnökhelyettesének, aki sok ezer bontóperben hozott már ítéletet — Mindenek előtt tisztázni kell egy dolgot. Nem elég csak kijelenteni a bíróság előtt: megegyeztünk, válasz- szanak el. A bíróságnak tisztáznia kell mi mindenben egyeztek meg és hogyan. Nem a válás okát firtatjuk, nem sértheti egyik fél jogos érdekeit sem. Közös megegyezésről csak akkor lehet szó, ha a házastársak tisztázták egymás között a gyermek elhelyezését, tartását, láthatását, szükség esetén a házastárs tartását és a közös lakás használatát. Ha csak egyetlen egyben nézeteltérés van, közös megegyezés alapján már nem bonthatjuk fel a házasságot. A közös megegyezés nagyon gyakran a lakás miatt hiusul meg. Én csak a járásbíróságunk tapasztalatairól beszélhetek. Nem biztos, hogy az egész megyére érvényes. De Szolnokra — ahol közismert, hogy milyen nehéz lakáshoz jutni, és a kis alapterületű lakások oszthatatlanok — mindenképp. Körültekintő és olykor bizony hosszadalmas bizonyítási eljárás után a bíróságnak kell döntenie. Ezekben az esetekben már nagy súllyal esik a latba, melyik fél hibájából mérgesedett el a házastársi kapcsolat. ezen is múlik, melyik szülőhöz kerül a gyermek, kell-e a lakásban maradónak kárpótlást fizetnie és így tovább. A válóperek esetében mindössze huszonöt százalékban bonthatjuk fel a házasságot közös megegyezéssel. Jóval többen lehetnének (még a megyeszékhelyen is), akik ezt az utat választják, ha józan tárgyilagossággal, gyűlölködés nélkül a gyermek egészséges fejlődésének alárendelve .emberhez méltón, tisztáznák közös dolgaikat. Emberhez méltón, hiszen olyanokról van szó. akiket valaha a szerelem, a szeretet fűzte egymáshoz. Mégis, a válóperekben többségük gyűlölködő ellenfélként áll egymással szemben, és öt be- főttes üvegen összevesznek. Egy szóval: a törvény hiába adja meg a lehetőséget Az egyszerűbb és a humánusabb szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a házastársak is élni kívánnak vele. Több év kell ahhoz, hogy az előrelátó, a kulturált, intelligens emberek gondolkodásához, viselkedéséhez alkalmazkodó törvény a gyakorlatban is következetesen érvényesüljön. — A házasságot jogerősen felbontó ítélettel sokszor még nem ér véget a viszálykodás. A tartásdíj körüli huzavonával■ vitával folytatódik. A bíróságok az új paragrafusok közül a tartásdíjat megállapító szabályoktól is kedvezőbb változást vártak. — így van. Az űj törvény a gyermek érdekét messzemenően figyelembe véve egyszerűsítette a tartásdíj megállapítását Konkrétan felsorolja a díj alapjául szolgáló jövedelemforrásokat, a bíróság pedig másfél éve kétféleképpen: százalékban és a minimális összeget meghatározva állapítja meg a díjat. A jövedelem változását automatikusan kellene a tartásdíjnak követni. Azt reméltük, hogy az új törvény életbe lépésével egy csapásra meg is szűnnek a tartásdíj felemelése miatti perek. Nem így történt. Az a benyomásom, hogy a vállalatoknál nem a jelentőségéhez mérten kezelik ezeket az ügyeket Van, ahol szóba sem állnak a gyermeket nevelő szülővel ha az volt házastársának jövedelme után érdeklődik Pedig a tájékoztatás is kötelességük lenne. A bírósággoknak levelezni, a gyereket eltartó anyának vagy apának pedig pereskedni kell. Felesleges id őpocsékol ás amit a vállalatok segítségével megtakaríthatnánk. — A tartásdíj új szabályairól beszélünk» feltétlenül szólni kell arról a törvémi biztosította lehetőségről, hogy a tartásdíjat bizonyos esetben az állam megelőlegezheti. Mik a feltételei, és volt-e már rá példa? — Hangsúlyozni kell. hoev az állam lejárt tartásdí^' nem törleszt, csak a jövőbelit ideiglenesen megelőlegezi. A bíróság akkor rendelheti el. ha a tartásra kötelezett ismeretlen helyen van vagy a tartásdíj más okból átmenetileg behajthatatlan (nincs keresete, sem ingó. ingatlan vagyona) és ha a nevelő szülő nem képes a gyermek eltartására. Ez utóbbi feltételt sokan figyelmen kívül hagyják. A havonta hozzánk érkező 4—5 kérelemből néhány ezért nem teljesíthető. El kellett utasítani például annak á kétgyermekes anyának a kérését is (volt férje tartásdíjat nem fizet ugyan, és ismeretlen helyen tartózkodik), akinek havi jövedelme 4 ezer forint felett van, és a tsz támogatásával jószágot is tarthat Egyébként a tartásdíj megálapítá- sánál minden esetben a gyermek szükséglete a mérvadó. amely függ a korától, egészségi álapotától és a környezettől’ ahol éL K. K. Sorkatonák még 35 napig „Mindkettővel meg vagyunk elégedve. Értékes emberek. Jól sajátították el a katonai és szakmai ismereteket, s megfelelő szinten tudják tovább adni a fiatalabbaknak. Sorkatonai idejük alatt munkatársainkká váltak.” Ennyit mondtak parancsnokaik a két fiatalemberről, aki a „centi szerint” 35 napot tölt még sorkatonai szolgálat ham. Tiszfifielyettesi rangban Bánkuti Zoltán kétszer vonult be. Egyetemi előfelvéte- listoémt egy évig viselte az egyenruhát. A kiképzésben elért eredményeivel, szorgalmával a törzsőrmesterségig vitte. Tavaly ismét behívták egy évre. — Megbízott szalkaszparamcsnok lettem a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola szakszerelőinél. Harminc ember gondja, baja szakadt a nyakamba. Persze nem panaszként mondom, hisz tulajdonképpen ez hasznos számomra. Pedagógus vagyok Civilben. Léta- vértesen tanítottam a bevonulás előtt, s itt Szolnokon fogom folytatni. Éppen a napokban kaptam az örömhírt: felvettek nevelőtanárnak a 633. sz. Szakmunkásképző Intézet Ostor utcai kollégiumába. Sőt egy szobáit is biztosítanak, ami nagyon jól jön — pillant a karikagyűrűjére. — A feleségem szintén ott kapott állást. Matematikát és műszaki ismereteket fog tanítani. — Most maga ugyan ezt tanítja a társainak. — Tulajdoniképpen igen. A szakszereloknek jól kell ismerniük a repülőgép szerkezetét és a fedélzeti kisegítő eszközök működését. A kívülállók aizt hiszik, hogy a sorkatonák csak csutakolják a gépeket. Pedig nem így van. A gépet indulásra felkészíteni, mindenkinek tudnia kell. Sőt kisebb javításokat is el kell végezni, ha úgy adódik. Sokat kell gyakorolni a srácoknak, amíg rájuk bízhatják egy gép felkészítését ... Kárpitos és hsgedükészftö Hasonló a feladata a század legkisebb rajparancsnokának, Pál Jenő szakaszveze- tőnek. Törökszentmiklósiról vonult be két évvel ezelőtt „azon a komor februári napon”. — Az újoncok három hónapot töltenek nálunk. Ez alatt sajátítják el mindazt. amit tudniuk kell a gépekről. Aztán csapatokhoz kerülnek. Hogy ’kiből lesz szakszerelő? Nemcsak a műszaki emberekből. Van köztünk kárpitos és hegedűkészítő is. Nekem például géplakatos a szakmám. Most rajparancsnok vagyok és „mellékesen” pincér, stúdióvezető, mozigépész ... sitb. Februárban, civilben — Még egy hónapig. Aztán visszailleszkedés a civil életbe. — Azt hiszem, civilben is megmaradok pincérnek. Őszintén szólva a pénz miatt : Hamarosan nősülni fogok \ (mert annyi kimenőt kaptam, hogy no ...) és ez rengetegbe kerül. Lakás, bútor, egyebek ... Egyelőre a szüleimnél lakunk. Majd lesz valahogy. Fel a fejjel —• én ezt vallom. Könnyedén hangzik, de nagyon komolyan gondolom. Megtanultam komolyan gondolkodni. Azt hiszem, itt értem felnőtté. Velük együtt sok százan kezdik újra februárban a civil életet. Várj,ák már. Naponta vágják a„centiméterek- ben mért időt”. Megkomolyodva, férfivá érve állnak ifimét munkába. Napközi az öregeknek A JÄSZJÄK0HALMI ÖREGEK NAPKÖZIJÉBEN húsz nőt falubeli idős ember tölti napjait reggel 9 órától délut in 5-ig. Ebédet a helyi kisv . hoznak számukra. Napközben beszélgetnek, népdalokat tanulnak, kártyáznak, olvasnak, az asszonyok kézimunkáznak. Képünkön a nyugdíjas „napközisek” ebéd előtt a társalgóban S-I m n gpskfl nyiv tm r. pasait jris Beszélgetés a Ya!iok és Csökkentlátók Szövetségének megyei titkárával A Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének a megyében nyolcszáz tagja van. A Szolnok megyei területi szövetség titkárától, dr. Kiss Elemértől érdeklődtünk a csoport munkájáról. — Mi a feladata a területi szövetségnek? — Elsősorban tájékoztatni, felvilágosítani a tagságot jogaikról, új tagokat toborozni, és a problémáikon segíteni. Felkutatjuk azokat a vak fiatalkorúakat, akik nem járnak iskolába, és igyekszünk bejuttatni őket a vakok általános iskolájába. Kivizsgáljuk a családi körülményeiket. aztán meggyőzzük a szülőket ... — Meg kell őket győzni...? — Sajnos, igen. Rendszerint nem akarják elengedni őket sem a pesti, sem a debreceni intézetbe. — Társadalmi előítélet? — Az anyagiak is közbeszólnak. Mert ha az intézetben van a gyerek, nem kap személyi járadékot — Van-e olyan ember, aki azért fordul Önökhöz, mert dolgozni szeretne, és kéri a segítséget? — Persze, ilyenkor felvesz- szük a kapcsolatot a tanácsok munkaügyi osztályával. Sok vak telefonközpont-kezelő van Szolnokon is. Akiket elhelyeztünk’ nagy többségében jól dolgoznak, beilleszkednek a vállalati kollektívába, ahol legtöbbször min, den támogatást megkapnak. — Milyen kedvezményekben részesülnek a tagok? — A legrégebbi a rádióadó-kedvezmény, aztán vannak különféle utazási kedvezmények is. A vidékiek hat alkalommal, a szolnokiak pedig ’ egyszer díjmentesen utazhatnak a vonaton. Akinek nincs nyugdíja, az vaksági segélyt kan és még személyi járadékot is. A dolgozóknak az éves szabadságon felül hat nap pótszabadság jár. — Ezen kívül...? — Az elmúlt évben kedvezményes kazettás magnóvásár volt a vakok részére, a megyéből negyvenen igényeltek magnót. Csak 900 forintot kellett befizetniük, és mellé öt kazettát is megvásárolhattak. 30 forintért darabját. Budapesten van a hangoskönyvtár, a magnószalagokra felvett könyvek tartalmát ezáltal megismerh°tik nemcsak a fővárosiak, hanem a vidékiek is. Ezekről a lehetőségekről mindig tájékoztatjuk a szövetség tagjait. — Milyen a kulturális élet a szövetségen belül? — Minden jelentősebb évfordulót megönneplünk. Meghívjuk a tagságot, és a meg-mlékezés után meghallgatjuk az énekkarunkat és a szavalatokat. — Tavaly ünnepelték a pontírás feltalálásának 150. évfordulóját. Közismert ennek az évfordulónak a jelentősége. A megyében hányán tanulnak meg így írni évente? Tavaly hatan jelentkeztek, de csak négyen végezték el a tanfolyamot. Aki idős korában szánja rá magát, az sokkal nehezebben tanul. Húsz év alatt negyvenen sajátították el a pontírást’ ami a világgal való érintkezés fontos szála. (á. i.) Gépjárművezetők! Rendelet az egészségi alkalmasságról Érvénybe lépett az egészségügyi miniszter rendelete, amely a ’belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, illetve a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben szabályozza a gép jármű vezetek egészségi alkalmasságának orvosi megállapítását. A korábban követett eljáráshoz képest újdonság, hogy a rendelet előírja: mikor kell a gépjárművezetőknek meghatározott időközönként időszakos orvosi vizsgálaton részt venniük. Kitér arra, hogy a meghatározott időnél korábban, soronkívüli orvosi vizsgálatnak köteles alávetni magát a gépjárművezető, ha például eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt, vagy látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás állott be. Rntvaisksia Kunhegyesen 1686 ebet tartanák nyilván. Ebnek zöme dolgos, becsületes ház- és nyáj őrző, az éjszakai órák némasága ellen felesküdött vicsorgó. Közülük mennyi a státusszimbólum? Ki tudja. De, hogy 94 belőlük különleges bánásmódot élvez, az biztos. Ugyanis ők valamennyien nyilvántartott kutyák. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének kunhegyest részlege 1974 szeptemberében alakult Borbély Endre és Kiszel Sándor vezetésével. Az akkori szám negyvennel alacsonyabb volt, de azóta nemcsak a kínálat nőtt. Pedig a tagsági feltételek szigorúak: csak fajtiszta ebek gazdái léphetnek be. Persze előnyök is akadnak. A „kutyaiskola” szerdánként üzemel a gázcseretelep mellett. Itt őrző-védő feladatokat tanulnak a bundások. Az se lényegtelen, hogy jutányos áron jutnak ipari tepertőhöz. Az igény jogos, hiszen éhes gyomorral a kutya se tud már tanulni. KaBbepvesea Legnépesebb csodálógárdájuk itt is a német juhászoknak van, de a boxerek, dogok, pulik is bőven vonzzák a kíváncsiskodókat. Nem kis gond a pároztatás sem. Főleg, ha azonos fajú egyed messze földön hiánycikk. Előfordult, hogy Miskolcra kellett fuvarozni az illetékest, mert a fajtisztaság döntő. Más megye, más levegő —' de tény, a románc elmaradt. Végre 'Szentesen hangzott el a boldogító igen nyüszítése. Így nem is csoda, hogy egy-egy fajtiszta kölyök ára 1000—1400 forint is lehet A társulat augusztus 20-án kutyakiállítást rendezett, ötvennégy eb vett részt a nagyközségből, s közülük 21 díjazott lett. Még Pestről is jöttek versenyzők, ámbár a belépődíj 100, illetve a tagoknak 50 forint volt. A közel 10 ezer forint haszon arról tanúskodik, hogy a ragaszkodó négylábűaknak Kunhegyesen is növekszik a tábora az ebadó hasonló irányzata ellenére is. BSZ. ML T. K. L.
