Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
1976. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «=; Foglalkozás a könyvtárban A 3600 kötetes kunmadaras! gyermekkönyvtárnak 570 beiratkozott olvasója van. Az óvodásoknak és az általános iskolásoknak rendszeresen foglalkozásokat tartanak. Képünk az olvasóteremben készült Doktor a katedrán Beszélgetés egy halbiológussal — Hallá Szeged? A Magyar Tudományos Akadémia Tiszakutató Bizottsága? A halbiológiai kutatásokról szeretnék érdeklődni. Kit keressek? •— Harka Ákost — Szegeden? — Nem. Tiszafüreden. Tiszafüred, gimnázium. Tehát a halak kutatója Harka tanár úr. No igen, ez végül is egyszerű. Füreden egymást érik a horgászok, tehát ő is minden bizonnyal pecásból lett halbiológus. Megvan hát az első kérdés, hogyan ébredt fel benne a tudományos érdeklődés a horgászat ... — Horgászat? Életemben sem fogtam pecabotot! Kár, pedig innen már el lehetett volna indulni. — Akkor biztosan valami halász ismerősétől kedvelte meg itt Tiszafüreden ... — Nem is vagyok füredi Szarvason nőttem fel. Ott diákkoromban minden nyáron a haltenyésztési kutatóintézetben dolgoztam. — Ott ébredt a tudományos érdeklődése... — Dehogy! Szegeden. A Tanárképző Főiskolán legkedvesebb tanárom a hidro- biológus, Megyeri János professzor adta az ötletet, (no és a kutatómunka ábécéjét hozzá), hogy a halakat nemcsak telepítgetni, tenyészteni, főzni lehet, hanem tudományosan vizsgálni is. A szakdolgozatomat is róluk írtam; téma: a harcsa ivadékok növekedésének szakaszossága. Később ezt a témát egyetemi szakdolgozatnak is elfogadták. Végzés után 1933-ban ugyanis ide kerültem a tiszafüredi gimnáziumba, és beiratkoztam egyetemre. — Füréire jött a Tiszához. A halak miatt... — Fezembe se jutott. Ti- szaszSU'srs pálya ’.'.am, mert ott állatorvos a bátyám. Közel legyen a család. Felajánlották ezt, és én elvállaltam. Tanítottam és tanultam. Két év alatt megszereztem az egyetemi diplomát, s megvédtem a szakdolgozatom. Azt mondták, van benne fantázia, érdemes folytatni. — És folytatta. — Nem. Tanítottam. Jól akartam tanítani a szakomat: kémiá t-biológiát. — Persze, a biológia a kedvence. — Igen. — És a tanításnál felhasználja a kutató ... — Ugyan, kérem Kémiát tanítok! Nagyon szeretem, és igazán büszke vagyok arra, hogy a tanítványaim jól megállják a helyüket az egyetemen kémiából, biokémiából. Van már végzett vegyészem is, aki már dolgozik. — Hol? • ' — A Haltenyésztési Kutatóintézetben. Boríték fekszik az asztalán, a feladó helyén Univer- sidad Central De Venezuela, Institute De Zoologia Tropical. A címzett neve: Dr. Harka Ákos. — Doktor? — Igen. Tavaly védtem meg a disszertációmat icht- hyológiából azaz halbiológiából. A címe: ,.A halállomány vizsgálata a Tisza II. körzetében.” — Mégsem hagyta abba? — De igen, 1970-ig. — Fkkor kezdte á Tiszakutató Bizottság a Tisza II. térségének a vizsgálatát ön pedig elhatározta... — Nem én! Egy volt évfolyamtársaim, Dr. Szító András hidrobiológus szervezett be. Fel kellett mérni a Tisza Kisköre—Tiszafüred közti szakaszának halfaunáját az akkori „régi” Tiszában. Izgalmas feladat veit. mert a váite-ás e1'tti á’lnootot kellőit rö«zft«ni. Megkezdtem hát a cm*ít.Sírt a horgászok, a halá—~>-ítség*v'1 '-á’á. val, varsával. — r- -r„tf tavában folytak a vízlépcső építkezései. — A gyűjtés pedig az avatásig télen-nyáron. A négy év alatt 9564 példányt fogtunk be. amely összesen 34 fajból állt. — Melyik a leggyakoribb tiszai hal? — A vizsgálataim alapján a karikakeszeg. Négy kategóriába sorolhatom: Tömeges, gyakori, közönséges és ritka faj. Ezek alapján a vezetők a kaszegfálék, közönséges a harcsa, süllő, csuka, ponty mellett még tízféle halfai. s ritka (de van!) az angolna, vagy a három növényevő halunk. — Ezeket telepítik, mesterségesen szaporítják. — Igen, de évről évre mégis fogható a Tiszában. — Hogy kerül oda? — Szökik. A halgazdaságokból a vízfolyásokon a Tiszába juthat. Nincs azonban kizárva, hogy a növényevők alkalmazkodnak a környezethez, és szaporodnak is a természetben. Van már szökött hal a Tiszában így is. , — Melyik? — Az ezüstkárász. Huszonkét éve Bulgáriából került Szarvasra, ahonnan megszökött, és úgy elszaporodott, hogy ma közönséges halunk a Tiszában, a Körösben. — Mit foghat majd a kiskörei tározó tó horgásza? — Mivel állóvízzé válik a Tisza, megjelenik benne a kárász és még néhány álló- vízi faj. Visszaszorulhat a máma és a kecsege, mert az iszaposodó fenéken nem marad ívóhelye... De ez csak következtetés. A bizonyítás egy újabb vizsgálat dolga A Dr. Harkának címzett levél még valami titkot rejt — Mit akar a venezuelai központi egyetem trópusi állattani intézete? — Angol nyelvű különle- nyomatot kémek az Állattani Közleményekben közölt dolgozatomról. Címe „A halállomány vizsgálata a Tisza II. körzetében”. — Azt mondják, elpáfyá- zik Füredről. — Mondják. Időnként láb- rakap a hír, de nem igaz. Tanítani akarok továbbra is. Kémiát Igriczi Zsigmond H jjr | .1 Az 1973/74-es tanévben Törökszentmiklóson a tanulók 1.2, a kunszenímárío- ni járásban 1.4, Kisújszálláson 1 százaléka bukott meg osztályismétlésre. Mezőtúron ez az arány 3,1 százalék. A mezőtúri általános iskolák azóta is minden félévben első helyen állnak a bukási statisztikában. Vajon mi az oka. hogy itt ismételnek a legtöbben? Talán rosszabbak az oktatás feltételei? Vagy itt szigorúbbak a tanárok? A történetein a „miis” A 4. számú vagy másnéven újvárosi iskolában idén félévkor az 515 tanuló kilenc százaléka kapott elégtelen osztályzatot egy vagy több tárgyból. Magyar Béla. az iskola igazgatója így vélekedik erről: — Az otthoni tanulás hiánya, s a sok mulasztás következtében került ennyi elégtelen az ellenőrző könyvekbe. Félévkor mindig több a bukás, mint a tanév végén. Talán azért is, miért a második félévben fokozottabb figyelemmel fon1 nikozunk a gyengébb tanulókkal, s június elején tíznapos úgynevezett pótlófogla'koizást tartunk a bukásra állók számára. — Hányán ismételnek osztályt az idén? — Tizenketten elégtelen osztályzat miatt ismételnek, tizenegyen pedig a nagymérvű hiányzásból adódóan ósztályozhatatlanok maradtak. így összesen huszonhármán veszítettek évet. A hiányzások ellen, sajnos, nem tehetünk semmit. Az iskolánkba harmincnégy cigánygyerek jár. Többségük túlkoros, a legtöbbet ők mu- 1 osztanak, s époen ezért a bukásokból is árpásán kiveszik a részüket. .. Meg ' keli tegyezn*. hogv a tár<*vi feltételeink sem kedvezőek az oktatódhoz. Az iskola éoül°- tei több egymástól távol eső helyen vannak, az alaoveto szemléltetési eszközök nagy részét csak nemrégen kaptuk mag. — Melyik tantárgy a „legbuktatóbb’’? — A múlt tanévben a történelem miatt ismételtek sokan, főleg ötödikesek és hatodikosok. „Illetékes” kollégánk történelem szakos is ugyan, de eddig csak a másik szakját tanította. Valószínűleg ebből is adódik, hogy nem sikerült kallóképpen megszór, telnie a gyerekekkel ezt a'tantárgyat, s ez is negatív térayyő lehet. A 2. számi általános iskolában bukás miatt huszonhármán, mulasztás miatt pedig négyen ismételnek osztályt. Idén félévkor a négyszázharminc tanulóból huszonheten kaptak elégte1ént. — Mi az alfa, hoyi eny- nyi gyerek zárta eredménytelenül a félévet? — kérdeztem Takács Józseftől, az iskola igazgatójától. Ötödikben másodikos színien — A legtöbb a gondunk a száznyolcvan tanyasi gyerekünkkel, akik közül csak százhúszat tudtunk kollégiumban elhelyezni. Hatvam- hatan naponta járnak be, s ez nem kis hátrányt jelent számukra. Ráadásul a tanyasi iskolák színvonala rendkívül alacsony. A hozzánk kerülő ötödikesek nagyrásze második osztályos szinten áll. Így érthető, hogy nem tudják felvenni a versenyt kedvezőbb helyzetben levő diákjainkkal. A megoldás az, hogy a legrövidebb időn belül fel kell számolni a még meglevő néhány tanyasi iskolát, s a gyerekeket kollégiumban kell elhelyezni. — Milyenek az iskolában az oktatás feltételei? — A városban mi állunk a legjobban annak ellenére, hogy az épület meg1 ehet ősén kicsi ennyi tanulócsoport számára. Néhány szaktantermet már kialakítottunk, a tc>bhi most van fou-ama’fonn. A testnevelés kivételével minden tárgyat szakos nevelő tanít. ü’ÜCS OITOO? Bertalan Imre, a Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának munkatársa vajon miben látja a mezőtúri diákok sikertelen tanulmányi eredményeinek okát? — Kétségtelen, hogy mindez. amit az iskolaigazgatók elmondtak, valós gond. A mezőtúri általános iskolák épületei elavultak, rosszak. Az is igaz, hogy a tanyai iskolák megszüntetése Mezőtúr környékén lassabb ütemben történt, s történik, mint másutt. A két igazgató ugyan nem említette, de az okok közé kell sorolni azt is, hogy a pedagógusok nagy része fiatal, s nyolcvanöt szára1 ékük nő. Ez abból a szempontból hátrányos, hogy a szülési szabadságok, a gyerekek betegségei miatt gyakran kell helyettesíteni, túlórázni. Jelenleg a városban tizennégy pedagógus van gyermekgondozási segélyen, a képesítés nélküli nevelők száma hat. Mindez a tanulmányi munkában is érezteti hatosat. Mezőtúron „megmagyarázták” a bizonyítványt, s az okok valódiságában én nem is kételkedem. A kedvezőtlen feltételek hatása, mint Ber- taten Imre is cm’ítotea természetszerűleg érződik a tanulmányi munkán, de hogy enrvim azt ezúttal mégiscsak túlzásnak érzem. Hogy miért? Az eredménv ismert, mi to a nyilatkozatok bizonyítják, a „betegség” oka sem ismeretlen — kell. hogy 1 égvén orvosság. A recept? Differenciált, a tanulók képességeihez fokozottabban hoz.zá igazított oktató munka — pzt jóoéhány iskolában már eredményesen kikísérletezték. A .,gyógVításhoz” persze nem e’egendő a második félévben kezdeni a korrepetálást. s a pd*’ ófog) alkozáe eredményében h<-ni,,. Tél Gizella Arany Jánostól Trífonovig Új könyvek fS püffisi S2Ee 6«©SS3«S Sb ä2E BSÜ3 testtől® S3 A négytomyú pécsi székesegyház, történetének eddig ismeretlen szakasza tárul fel. A kilencszáz éves templom régmúlt és újabb kori történetét meglehetősen jól ismerik ka szakemberek, homály fedte viszont a török 1686. évi kiűzése és a székesegyház 1882. évi átalakítása közötti időszakot. Ez a fehér folt most eltűnik — Boros László pécsi tanár vállalkozott a kikutatására. A Magyar Tudományos Aka.- démia művészettörténeti kutatócsoportja oly jelentősnek ítélte meg ezt a munkát, hogy kétszer egy éves időtartamra akadémiai ösztöndíjat biztosított t a pécsi kutatónak. Boros László a levéltárak korabeli dokumentumainak átvizsgálása során a székes- egyház történetének izgalmas fejezetét tárja fel. Pécs török alóli felszabadításakor erősen megsérült az éoület. A városba bevonult császári katonák gátlástalanul kifosztották a templomot és értékes tárgyait hadizsákmányul elhurcolták. 1712-ben kezdődött meg a helyreállítása, ami csaknem száz esztendeig tartott és ennek során jellegzetes barokk pompát kapott a székesegyház. A XIX. század végén történt átalakításakor, "mikor a templom mai kéne kiatokult. eltűntek a barokk épületrészletek és berendezések — ez utóbbiakat egyszerűen kiárusították. Kutatásainak eredményét a székesegyház barokk időszakáról írott monográfiában teszi majd közzé. Januárban általában csendesek a könyvesboltok. A téli könyvvásár decemberben, az ünnepek idején tetőzik — ilyenkor csak az „ínyencek” vásárolnak. Hogy mit? A választék most is bőséges ... A Móra Kiadónál jelent meg Arany János Toldija, a Szépirodalminál Radnóti Miklós művei. Utóbbi a Magyar Remekírók sorozat legfrisebb darabja, míg a „Lyra Mundi” egyik rég elfogyott nagysikerű kötetéből, Vlagyimir Majakovszkij verseiből utánnyomás készült. Bizonyára sokak érdeklődését felkelti majd a perui költőnek Szobor a tengeren címmel megjelent gyűjteménye is, mely három nemzedék költészetét tekinti át néhány szimbolista előzménnyel együtt a mai huszonéves költőkig. Szerencsés helyzetben vannak a széppróza kedvelői. A legfrissebb kiadványok között egvaránt megtalálni a régi nagy írók s a mai alkotók munkáit — mind a magyar, mind a világirodalom képviseletében. Jókai Mór, Gorkij, Diderot nevét emelhetjük ki találomra a „régi szerzők” csapatából, míg a kortáns .irodalmat többek között Bihari Klára, Galgóczi Erzsébet, Sütő András és Illyés Gyula, illetve William Faulkner, Graham Greene és Jurij Trifonov képviseli. Jókainak három írása jelenik m$g — Nincsen ördög, Az utolsó budai pasa és A debreceni kastély —, mindhárom az Olcsó Könyvtár sorozatban. Gorkijtól a Huszonhat férfi — egy leány című novellagyűjteményt, Diderot-tól pedig Az apácát kereshetjük a könyvesboltban. Bihari Klára, Galgóczi Erzsébet és Sütő András egyaránt elbeszélésgyűjtamény- nyel kedveskedik az olvasóknak, míg Illyés Gyulának egy régebben írt könyve, a Hunok Párizsban jelent meg újra. A Világirodalom Remekei sorozatban a Faulkner- kötet egyszerre két remekművet kínál, igaz mindkettőt (A hang és a téboly, Míg fekszem kiterítve) ismerjük már. Űj kiadás viszont Gra ham Greenc Tiszteletbeli konzulja és Jurij Trifonov Türelmetlensége. Greene könyvében egy ge- rillacss.patról és az általuk tévedésből elrabolt tiszteletbeli angol konzulról olvashatunk, Trifonov pedig a legendás Andrej Zse'ja’;övről, a „Narodnaja Vo’ja” titkos szervezet egyik kicmel’-edő vezetőjéről és társairól ír, a történetíró és a regényíró módszerét ötvözve. hé —
