Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

M ttBggPS3Sjg99>«»B essföMüért A pénteken Szolnok megyében is elkezdődött zárszám­adásokkal fordulóponthoz érkeztek a termelőszövet­kezetek. Az elemzésekor felmérhetik a negyedik ötéves terv időszakában elért eredményeiket, és hozzáláthat­nak az ötödik ötéves terv megvalósításához. Mit is hozott az elmúlt időszak? A sokszor mostoha idő­járás ellenére a hozamok növekedését, az iparszerű zárt rend­szerek elterjedését, meghonosodását. Szinte gombamódra sza­porodtak a korszerű mezőgazdaság elengedhetetlen kellékei: a szárítóüzemek, a modern istállók, és jóval nagyobb telje­sítményű gépek jelentek meg a határban. A gazdálkodást ala­posan elemző szakember azonban azt is tudja, hogy akadtak gondok, kiaknázatlan lehetőségek, s ez nemcsak a gazdálko­dást jellemző számok egyszerű összevetéséből derül ki. Sok még a kihasználatlan tartalék, ezt senki sem vitatja. Elég csupán a búza és a kukorica termelésében elért jó ered­ményeket említeni, ennek ellenére a hozamok növelésében még mindig van előrelépési lehetőség, és a ráfordítások csök­kenthetők. Az új ötéves tervre kidolgozott közgazdasági felté­telek között különösen nagy hangsúlyt kap a jó szervezés, a hatékony gazdálkodás. Az eddiginél is többet hozó terme­lésre van szükség, s ehhez nem hiányozhat a termelőszövet­kezetek vezetőinek megfontolt, az ésszerű takarékosságot messzemenően figyelembe vevő szemlélete, gyakorlata sem. Az ország azt várja a mezőgazdaságtól, hogy az előző öt évhez képest évi átlagban 3,2—3,4 százalékkal javuljanak a hoza­mok, mert a népgazdaság jobb ellátásának, az export bőví­tésének ez az alapja. Ehhez a még eddiginél is modernebb eszközök, berendezések kellenek, de szükség van az új ter­melési eljárások gyors alkalmazására, a meglévő műszaki­technikai alapok hatékonyságának növelésére. A hagyományokról sem szabad elfeledkezni, hiszen régi, de bevált, eredményes módszerekkel is lehet húst, tejet, gyü­mölcsöt, zöldséget olcsón termelni. Különösen igaz ez az ál­lattenyésztésre, ezen belül főképp a szarvasmarhatartásra. A meglévő férőhelyek feltöltésével, a jobb takarmányozással ki lehet használni a tehénállomány genetikai tulajdonságait, amelyek sokkal nagyobb eredményekre „képesítik'’ az állato­kat. Természetesen mind a növénytermesztésben, mind az ál­lattenyésztésben a nagy hozamú, produktív fajták jelentik a továbblépést, de a már meglévő, lehetőségek illetve feltárat­lan tartalékok mellett sem szabad elmenni Ä helytelen, csak az özem érdekét figyelembe vevő szemlélet vezetett oda, hogy a háztájiban is csök­kent az állat- és a növényállomány. Pedig érdemes azoknak a gazdaságoknak a példáját követni, ahol nemcsak • növénytermesztés, állattenyésztés zárt rendszereiben szépek az eredmények, hanem a háztáji termelésben is. Több zöld­ség, gyümölcs, hús, tej, tejtermék kerül ezekből a háztájikból az ország asztalára és több jut exportra is. Ez mindannyiunk, a gazdaságok, és egy-egy szövetkezeti tag érdeke. A munkaidő és az eszközök hatékony, racionális kihasz­nálásán túl Szolnok megyei gazdaságainak meg vannak a ha­gyományokra alapozott, speciális feladatai is. Az iparszerű termelési rendszerek továbbterjesztésével még nagyobb ho­zamok elérésére van szükség, különösen az országosan is je­lentős növényekből, melyek közé például a búza, a rizs és a szója tartozik. A fajta megválasztása és szükség szerinti cse­réje, a talaj termőképességének fenntartása, javítása, ezek mind olyan feladatok, amelyekre minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani, ahhoz, hogy a fenti célokat elérjék. Nem lehet elfeledkezni a zöldségtermesztés fokozásáról sem, hiszen a városok, falvak ellátásának javítása kiemelkedően fontos életszínvonalpolitikai kérdés: ezért megengedhetetlen, hogy bármelyik gazdaság csökkentse a vetésterületét. Az ötödik ötéves tervben a megyei pártbizottság állásfog­lalása szerint a hústermelést összesen 30—35 százalékkal kell növelni, ezért ebben a megye mezőgazdasága átlagos fejlesz­tésénél is nagyobb ütemet kell diktálni. Az ágazat hozamai­nak, a termelés színvonalának évről évre történő emelése a szakosított telepeken szinte elengedhetetlen. Ahol a jó legelők és a további lehetőségek adottak, célszerű hústermelésre sza­kosodni. De a tejhozam növeléséről sem mondhatnak le az üzemek, hiszen 1980-ra el kell érni az évi 3 ezer literes átla­gos tejtermelést. A sertéstenyésztésben továbbra is a hús­termelő fajták elterjesztése a cél, a juhtenyésztésben pedig a törzsállomány és a meglévő feltételek javításán túl, újabb szakosított telepeket is létre kell hozni. A háztáji állattartás támogatása a nagyüzemek vezetőitől az eddiginél jóval na­gyobb figyelmet érdemel, s ugyanez vonatkozik zöldség, gyü­mölcs és egyéb növények termesztésére is. Mindent összevetve, meg kell állapítani, hogy az ország, s közte Szolnok megye termelőszövetkezeteinek túlnyomó töbosége 1975-ben is helyére tette a maga tégláját a népgaz­daság építkezésénél. S hogy most, a zárszámadások idején mégis a jövő feladatairól szóltunk, ez azért van, mert a me­gye mezőgazdaságának objektív lehetőségei minden téren jó­val nagyobbak, mint az előző ötéves tervben elért teljesít­ménye. A zárszámadás politikai tartalma most az, hogy tegnapról a jövőért érzett felelősségtudattal szóljanak, hogy a zárszám­adás az intenzív gazdaságfejlesztés megtervezését, a mara­déktalan végrehajtás minden feltételének megteremtését, a termelőszövetkezetek dolgozóinak mozgósítását segítse elő. Ez az év kulcsév: nem végződhet lépéshátránnyal, sőt mindén korábbinál nagyobb gazdasági-politikai előnnyel kell majd lezárulnia, mert ez lesz a záloga az ideinél is jobb 1977-nek és majd 1980-nak. M z elmúlt évi munka eredményei alapján arra szá­míthatunk, hogy a mostani zárszámadó közgyűlé­seket az optimizmus, a munkakedv, a párt és az állam agrárpolitikájába vetett töretlen bizalom hatja át. Jog­gal, hiszen a szocialista állam — miként eddig is — erejéhez mérten mindent elkövet, hogy a mezőgazdaság dolgozóit újabb sikerre ösztönözze, újabb sikerekhez segítse, de ugyan­akkor a munkás-paraszt szövetség jegyében jobb munkát is vár tőlük. Braun Ágoston Megkezdődlek a munkásőr egységgyáüések A törökszenlmiklósiak számvetése-ft ktsnsza^Iii^rinisiak másodszor az élen Az egységgyűlés résztvevőinek egy csoportja Tegnap délután a Kilián György munkásőr zászlóalj egységgyűlését tartották meg Törökszantanikloeon. Me­gyénkben ez volt az első ilyen jellegű rendezvény. A többire a közeli napokban kerül sor. A törökszentmiklósiak ün­nepségén megjelent Árvái István, a megyei párt-végre- hajtófoizottság tagja; Barna Károly, a kisújszállási párt- bizottság első titkára; Vad András, a törökszentmiklósi pártbizottság első titkára és sokan mások a két város társadalmi és gazdasági éle­tének képviselői köziül. A Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságát Varga Sándor, a megyei parancsnokságot Rontó Antal, a megyei pa­rancsnokihely ettese képvisel­te. Kovács Sámdor zászlóalj­parancsnok értékelte az egy­ség tavalyi munkáját. Elis­merő szavakkal szólt — töb­bek között — arról, hogy to­vább szilárdult az egység er­kölcsi-politikai arculata, ha­tékonyabbá vált a parancs­nokok munkája, fokozódott a zászlóalj harckészültsége. ^ pártbizottságok segítségével gyarapodott a parancsnoki állomány szakmai és politi­kai képzettsége. Az egység­ben rendkívüli esemény nem történt. Javult a fegyelem, a rétid, minden vonatkozásban — a termelő munkától a ki­képzési feladatok végrehaj­tásáig — élénkült a mun- kásőirök aktivitása. Ezt jelzi — többek között — az is, hogy közülük tavaly öten kapták meg „A haza szolgá­latáért” kitüntetést. Egészé­ben véve a zászlóalj ered­ményesen dolgozott a kom­munista jellemvonások ki­alakításáért A zászlóa! j parancsnok kö­szönetét mondott azoknak a gazdasági egységeknek, me­lyek éveken át segítőkészen figyelemmel kísérték a mun­kásőrök tevékenységét. Az ünnepi beszéd után Nagy Miklós zászlóaljpa­rancsnok-helyettes az orszá­gos és a megyei parancsnok parancsait ismertette. A munkásőrségben folyó szoci­alista munkaverseny ered­ményeit öszegezve a Szolnok megyei területi parancsnok­ság legjobb önálló egysége címet — már másodízben — a kunszentmártoni Nagy Péter zászlóalj nyerte el. A második helyre a karcagi Zalka Máté munkásőregység került. A Kilián György munkás­őr zászlóalj legjobb százada a törökszentmiklósi lett, melynek parancsnoka Fara­gó István. A legjobb szakasz címet az első és a második századból egyaránt a 2. sza­kasz nyerte el. Az egyik pa­rancsnoka Bernáth Ferenc, a, másiké Bácsi Károly. Kiváló parancsnoki kitün­tetésben részesült Balogh Lajos, Elekes Sándor, Né­meth Sándor és Kása István. Kiváló munkásőr lett dr. Tivadar József, Borbély Sán­dor, Molnár József, Fekete György Boda Gábor és Har­mati Sándor. Többen kapták meg a Szolgálati Érdem­érmeit, a Munkásőr Emlék­érmet és emléklapot. A kisújszállási és a török­szentmiklósi pártbizottság nevében Vad András köszön­tötte a munkásöröket. Hang­súlyozta, hogy a fegyveres szolgálatra vonatkozó párt- megbízatásuk teljesítése mel­lett becsülettel, példamuta­tóan helytálltak a különbö­ző párthatározatok teljesíté­sében. A termelő munka mellett a közéleti, tevékeny­ségben is kitűntek. A gaz­dasági és politikai célkitűzé­sek elérését erejükhöz, te­hetségükhöz mérten segítet­ték. A szónok köszönetét mondott a családtagoknak a mumlkásörök segítéséért. El­ismeréssel nyugtázta a lesze- ralök és a tartalékállomány­ba vonulók munkáját. Kö­szöntötte az új muxrkásőrö- iket, — arra kérve őket, hogy mindig esküjük szelle­mében cselekedjenek. A leszerelő és tartalékállo­mányba vonulók nevében Lakatos László búcsúzott az egységtől, majd az úttörők köszöntötték a munkásőrö- ket. Az új munkásőrök esküté­telének ünnepélyes percei következetek ezután. Az es­kütételt Vad András pártbi­zottsági titkai- fogadta. Ezt követően a leszerelő, illetve tartalékállományba vonulók nevében Lakatos László jel­képesen átadta a fegyvert Suri Ferenc révén az új munkásőrötanek. Az ünnepi egységgyűlés műsorral zárult S. B. MM : Az agitáció eszközeivel is Interjú Bognár Lászlóval a Tiszamenli Vegyi­művek pártbizott­ságának titkárával a gazdaságpolitikai igitució tapasztalatairól, módszereiről. 3. oldal Az igazi élmény megtisztít Beszélgetés Kocsis Zoltán . zongoraművésszel 4. oldal Doktor a katedrán Dr. Harka Ákos halbiológus a Tiszáról és saját munkájáról Az elégtelenek nyomában A megye egyik „legbuktatóbb” iskolájában 5. oldal Felnéztünk rá Egy emlékezetes kosárlabdás vendé" 7. oldal ázsiai országokba utazón Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere szombaton hivatalos látogatásra indult Iránba, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Szingapúrba és Indiába. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Marjai József kül- ügyminisztáriumi államtit­kár és Rácz Pál külügymi­niszter-helyettes. Ott voltak a meglátogatandó országok budapesti k ü 1 k ép vis el e1 ének vezetői és munkatársai. (MTI) Az ifjú szerkezedakatosok versenye Székesfehérváron, a Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalat komplex telepén tegnap gyakorlati vizsgával befejeződött az ifjú szerke­zetlakatosok kétnapos orszá­gos versenye. A KISZ Köz­ponti Bizottsága és az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által rendezett vetélkedőn összesen négyszáz fiatal lakatos, illetve betaní­tott munkás vett részt, s a legjobbak, 13 építő, valamint gyártó-szerelő vállalat bri­gádjai versenyeztek az or­szágon döntőben. A versenyben a legjobb eredményt a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat négytagú csapata ér­te el és ezzel a „legjobb ifjú­sági szerkezetlakatos brigád” címet nyerte. Az első három helyezett csapatot külföldi jutalom­üdüléssel díjazták. Dr. Soós Gábor Iránba utazott Dr. Soós Gábor mezőnaz- daságügyi és élelmezésügyi államtitkár vezetésével dele­gáció utazott szombaton Te­heránba a magyar-iráni me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri albizottság második ülés­szakára. A magyar-iráni kormányközi vegyesbizott­ság keretében működő albi­zottság feladata a két or­szág mezőgazdasága és élelmiszeripara közötti hosz- szútávú gazdasági, műszaki­tudományos és kereskedelmi együttműködés fejlesztése. Budapestre érkezett Arkagyij Rajkin Tegnap Budapestre érke­zett Arkagyij Rajkin a Le­ningrad! Állami Miniatűr Színház művészeti vezetője. Társulatával, amely később érkezik Magyarországra, ja­nuár 25-én bemutatja Pró­bababák című műsorát Kecs­keméten a megyei művelő­dési központban. A társulat ezenkívül Székesfehérvárott és Budapesten vendégszere­pei. Magyar-román gépipari kooperáció Tegnap elutazott Budapest­ről a román gépipari dele­gáció, amelyet Alexandru Margaritescu gépipari mi­niszterhelyettes vezetett. Litt- vai István kohó- és gépipari miniszterhelyettessel egyez­tette az autóipari kooperáció bővítésének programját és együttműködési egyezményt készítettek elő az 1976-1980- as évekre. Intézkedést dol­goztak ki a két ország gép­ipara közötti együttműködés bővítésére elsősorban az energetikai gépek, armatúrák gyártásában és az elektroni­kai ipar több területén. A román delegáció több magyar gépjárműipari üzemet is meglátogatott. Új kutatóközpont A Bakony „tetején” — Far- kasgyepíjn — új kutató köz­pontot hoz létre a Bauxitku- tató Vállalat. Korszerű 120 dolgozónak otthont adó szál­lót építenek, kialakítják a gépparkot, a javítóműhelyt, a műszaki irányítóknak pe­dig irodákat létesítenek. Az új központ kialakítását az te­szi indokolttá, hogy Farkas­gyepű környékén Iharkút és Németbánya térségében igen ígéretes bauxit mezőket ta­láltak Csipkekiállítás A halasi csipkékből rende­zett kiállítás nyílt szombaton Kecskeméten, a megyei mű­velődési központban. Kiskun­ság világszerte megcsodált ipari népművészetének mos­tani bemutatójához történeti dátumok kapcsolódnak. Dé­káni Árpád háromnegyed év­századdal ezelőtt rajzolta az első csipkemintákat. Marko— ints Mária pedig, aki a min­tákat csodálatos csipkékké varázsolta száz évvel ezelőtt született, ' Egy mondatban :— Tegnap hazaérkezett Szófiából Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, aki a bolgár fővárosban tár­gyalásokat folytatott a két ország közötti kohászati, gép­ipari, elektronikai és elektro­technikai együttműködés bő­vítésének lehetőségeiről, a munkamegosztás kiszélesíté­séről.

Next

/
Thumbnails
Contents