Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

1975. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 PeÉpgrak az „iskslapaftif Előadások, konzultációk, tanfcSyamok REGGELIZŐK (Fotó: Nagy Zsolt) Klubok, szakkörök, művészeti csoportok Vázlat a mezőtúri művelődési központról Minden szakember a saját példáján érezheti, hogy az évekkel, gyakran évtizedek­kel ezelőtt megszerzett tu­dásanyag ma már kevés a feladatok maradéktalan ellá­tásához. önképzésre, szerve­zett továbbképzésre van te­hát szükség; olyan feltéte­lekre, amelyek lehetőséget te­remtenek a legfrissebb tudo­mányos eredmények elsajá­títására, megismerésére. Kü­lönösen igaz ez a pedagógu­sok esetében... Megyénkben 2 évvel ezelőtt alakult meg a Pedagógusto­vábbképző Intézet. Az első év az útkeresés, a formák ki­dolgozásának jegyében telt el. Az intézet munkatársai tanfolyamokat, továbbkép­zéseket szerveznek a közéj háromezer általános, a több mint hatszáz középiskolai ta­nárnak, a szakmunkáskép­zőkben tanító pedagógusok­nak s az óvónőknek. A vezetők kétéves tanfo­lyama, amelyen az iskola­igazgatók hetven százaléka vett részt, az idén zárul. A káderutánpótlás biztosítására ..Vezetői ismeretek” címmel indítottak tanfolyamot, s idén szerveztek először to­vábbképzést a vezetőóvónők számára. A tíz évvel ezelőtt végzett pedagógusok komp­lex gyakorlati szemináriu­mokon bővíthetik ismeretei­MicflcsC uernek Szolnok város Szövetkezeti Bizottsága és a Tiszamenti Vegyiművek fennhatósága alatt egy évtizede működik a Híd együttes. Az irodalmi színpad neve főként azért találó, mert értelmes közös­séget, nemes szórakozást biz­tosít a hozzá utat találó fia­taloknak. A jelenleg har­mincon felüli létszámú, jó­részt húsz és harminc év közötti tagok együttesét Var­ga Károly, a vegyiművek mérnöke vezeti. — Hetente két ízben Pró­bálnak, előadások előtt több­ször is. Mi a foglalkozások menete? — Beszédtechnika. moz­gáspróbák — ez nagyjából a tornaórákhoz hasonlítható — s ebben az évben először szakember irányította havon­ta egy alkalommal a gim­nasztikái gyakorlatokat: Kár­páti Zoltán pantomim mű­vész. — Milyen anyagból állít­ják össze a forgatókönyve- ket? — Műsoraink általában társadalmi problémákkal fog­lalkoznak, az egyén és a társadalom viszonyával. Ezért igen sokat dolgozunk élő irodalomból. Külföldi folyó­iratokból, halárainkon túli magyar lapokból, könyvek­ből' is rendszeresen felhasz­nálunk előadásainkhoz. Leg­több műsorunk möntázssze- rűen szerkesztett, én állítom össze, de minden esetben a kollektíva munkája közben, próbák alatt alakul végleges­sé. — Hol lépnek fel prog- ramjaikkal? — Legtöbbször ifjúsági klubokban. 30—45 nerces -ny'"»'*al. Elég közvetlen a apcsolat az előadók és a ~‘!gatők közölt, általában előtte is, műsor után is be­szélgetünk. — A közvetlenséget segí'i a hétköznapi öltözik — ami fiataloknál mindkét részről általában farmert jelent — az előadók természetes moz­gása, viselkedése. S az is, két a szak tárgy altnak meg­felelően. Ezen a szintén két­éves tanfolyamon kettőszáz­ötven tanár vesz részt. A tapasztalatok szerint jól be­váltak az egyéves speciális, a szaktárgyi munkaközössé­gi, valamint a bentlakásos tanfolyamok. Az említett to­vábbképzési formákat az in­tézet szervezi, s a nevelők húsz százalékát érinti. Az olyan rendezvényeken vi­szont, mint a tavaszi, eszi továbbképzési napok, szinte minden pedagógus részt vesz, az áprilisban rendezett me­gyei pedagógiai napok elő­adásait pedig közel kétezer tanár hallgatta végig. A me­gyei tanfolyamokon, ren­dezvényeken Kívül minden járás és város szervez to­vábbképzést. Ezek a formák elsősorban szakmai jellegű­ek, politikai képzés csak húsz—harminc százalékban képezi programjuk tárgyát A jövő terveiben kiemelt helyet foglal el az intézet munkájában a képesítés nél­küli nevelők képzőse. Ez annál is inkább fontos fel­adat. mivel a képesítés nél­küliek száma sajnos évről évre nő. Míg 1972-ben az ál­talános iskolákban tanító pe­dagógusok 5.6 százaléka volt képesítés nélküli, az idén már 7.8 százalék. A továb­biakban is megszervezik szá­hogy a műsor megkezdése előtt énekelgetnek, a gitáro­sok játszanak, ők is ugyan­úgy jönnek-mennek, mint a klub még helyre nem talált közönsége. — 1974-ben az országos minősítésen arany fokozatot kaptunk, 1975-ben elnyertük a Kiváló Együttes címet. Ta­valy az együttes vezetéséért miniszteri dicséretet kaptam, s ebben az évben Kis em­bereik, névtelenek címmel összeállított anyagunkat az OKíSZ forgatókönyv-pályá­zatán III. díjjal jutalmazták. — Milyen eseményre em­lékeznek szívesen a múló esztendőből? — 35 fellépésünk volt eb­ben az esztendőiben és 154 foglalkozásunk. Az együtkf; élete szempontjából nagyon jelentő« volt a Wroclawban rendezett nemzetközi ama­tőr fesztivál, ahová harmin­cán mentünk — tanulni. Részt vettünk még, idén má­sodízben egy NDK-körúton, ahol a kint dolgozó magyar fiatalok kolóniáin léptünk fel. Emellett járjuk az or­szágot, és természetesien Szol­nok megyét. Megyünk! min­denhová, ahova hívnak. — Jelenleg mire készül­nek7 ~ ' — December 17-én a TVM Ifjúsági Klubjában lépünk fel az NDK-ban bemutatott Ezen múlik című összeállí­tásunk egy rövidített válto­zatával. És 20-án évi szo­kásos társulati ülésünkét rendezzük meg, ahol a fenn­tartó intézmények, barátok, ismerősök előtt beszámolunk az év munkájáról. — Mit várnak 1976-tól? — Szeretnénk ismét ered­ményesen fellépni a debre­ceni országos minősítésen, ha lehet újra játszani a Német Demokratikus Köztársaság­ban dolgozó magyarok előtt, s ha igaz a hír; fellépni a lublini amatőr fesztiválon. No és természetesen tovább­ra is együtt, jó munkát vé­gezni megyénk fiataljai, a Híd tagjai örömére. Egri Mária mukra az egyhetes, bentla­kásos tanfolyamot, de az el­méleti oktatás helyett inkább a gyakorlat dominál majd. Ezenkívül havonta egy egy- r.aocs fórumon találkozhat­nak szakmailag, pedagógiai- ing vaoasziaít kollégáikkal, akik tanácsokat adnak, se­gítenek nekik gondjaik, meg­oldásában. Jövő év januárjától „Az oktatástechnikai eszközök felhasználása” címmel indul új tanfolyam. Ez elsősorban azért szükséges, hogy még a íiurnán beállítottságú taná­rók is tudják alkalmazni óráikon a korszerű szemlél­tetőeszközöket. (Nem egy is­kolában kicsamagolatlanul állnak az írásvetítők, a mag­nók, lemezjátszóik.) Ugyancsak a jövő nagy feladata lesz a pedagógusok íelkészítése az új tantervvel kapcsolatos változások be­vezetésére. 1977 tavaszától kezdik el a felkészítést, a továbbképzést az új tanterv szellemében. Mindezek mel­lett az intézet munkatársai felmérést is készítenek, amely a jövő év tavaszán ér véget, s képet ad a megye pedagógusainak képzettségé­ről, továbbtanulási igényé­ről. A felmérés eredménye szolgáltatja majd az alapot a további munkához. T. G. MA MYÍÜK M*i mw «toi A Képzőművészeti Alap Kiadó fenti címen eddig 28 kötetet jelentetett meg. A kisalakú, keményfedéles, íz­léses formátumú könyvek célja az élő képző- és ipar­művészet elismert alkotói­nak megismertetése. A kife­jezetten ismeretterjesztő cé­lú könyvecskék nemcsak egy-egy művész életével, munkásságával foglalkoznak, de arra is választ keresnek, hogy egy-egy alkotás miért érdemel figyelmet. Teszik ezt oly módon, hogy a kö­teteseiben közölt képek hát­lapján megmagyarázzák, mi a képben, szoborban, fali sző­nyegben vagy kerámiában az esztétikus, a formai-tartalmi vonzerő. Ezek a hézagpótló műelemzések elindítják a gondolatokat, helyeslést vagy ellenvéleményt szülnek — s ilymódon ráirányítják a mű­tárgyak elmélyültebb szem­lélésére a figyelmet. Ez Pe­dig a művészetek élvezésé­nek alapeleme. A Képzőművészeti Alap Kiadó tovább lépve, a mai magyar művészet megismer­tetésének útján, ezekből a kötetekből vándorkiállítás' állított össze. Az ugyancsak ismeretterjesztő célú kama­raanyag most már nemcsak a művészetről, de a kiadvá­nyokról is informál. A Kép­zőművészeti Világhét kere­tében a pesterzsébeti Csili művelődési központban mu­tatták be először a kiállítást, s most a Szolnoki Galéria emeleti helyiségében decem­ber 14-én, vasárnap dél­előtt 11 óraikor nyitja meg Kaposvári Gyula, a Szolnok megyei Múzeumok igazga­tója. Az egy-egy kötet illusztrá­cióiból összeállított fotó­anyag mellett a bemutatót elevenné teszi néhány ere- mű kiállítása. A Kép­zőművészeti Alap Kiadó vál- lslkozisit örömmel üdvözöl­ve, a művészek felajánlottaké munkáikból a kamaratárlat színesítésére. így a könyvek­ben szereplő ötvösmunkák, fali szőnyegek, festmények közül néhányat eredeti szép­ségében is láthatunk. A könyvvásárlással egybe­kötött kiállítás december vé­géig tekinthető meg. A mezőtúri művelődési köz­pontban a legközkedveltebb és leghasznosabb művelődési formák a klubok, a szakkö­rök és a művészeti csopor­tok. Közel harmincféle, 15- től 50 taglétszámot foglal­koztató művelődési közössé­get tartanait számon a me­zőtúri intézményben. Ezek között találunk olyat, mely hosszú évek óta működik, minit például a 100 érves Pe­tőfi énekkart, vagy az 1950- ben alapított méhész szák­kört, de vannak 1 fiatalabb csoportok is. Az állami gon­dozott gyerekek klubja is több mint 10 esztendeje ad otthont a család szaretetát nélkülöző kiskorűakina’c. Minden héten vasámiap gon­doskodnak számukra külön­böző programokról, melyek között játékos vetélkedők, kirándulások, színház- és filmlátogatás szerepel. A műszaki klub a város mű­szaki értelmiségének köz­pontja, ugyanígy a motoros A szocialista brigádokkal sokféle formában foglalkoz­nak a művelődési ház nép­művelői. Minden évben vá­rosi vetélkedőt rendeznek számukra, melynek fordulói egy esztendeig tartanak. 1975- betri a kérdések alapjául a kollektivitás és a szocialista módon való élés szolgált. A ^öntőhöz vezető programok között közös színház és mo- •mlátogiaitás, hamgverseny- halllgaitás, író-olvasó találko­zók szerepeltek. A decem­ber 15-i döntőben a részt­vevőknek a közös progra­mokról, azok kollektív hatá­A tiszafüredi járás tizen­három köasógóben összesen több mint 200 ezer forintot költöttek a községi könyvtá­rak állományainak gyarapítá­sára. A könyvtárak az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat­tal kötött szerződések ösz- izegét már nagyobbrészt le­vásárolták, a legtöbb könyv­tár többet fordított állomá­nyának gyarapítására, mint eredetileg tervezte. A gyűj­teményfejlesztés a vitatha­tatlan előrelépés egyik mu­tatója, a másik pedig az, hogy néhány könyvtár korszerű­sítésére, bővítésére is sor került az idén. sport kedvelőinek találkozó­helye, közös túráinak szer­vezője is a művelődési köz­pont. A képzőművészeti kör is egyike a legrégebbieknek megyénkben. Még 1949-ben alakult Csabai Wagner Jó­zsef vezetésével. Munkássá­guk az utóbbi években nem­csak a képzőművészet terü­letére terjed, de .foglalkoz­tatja a fazekas háziipari szö­vetkezet fiataljait, ipairmű- vészettei, népi hímzéssel te­vékenykedőket egyaránt. Al­kotásaikból nemrégiben lát­hattunk kiállítást a művelő­dési ház kamaratermében. Jórészt az ő munkálkodásu­kon alapul az ebben az esz­tendőben immár hetedszer megrendezett amatőr képző- művészeti, népművészeti és népi iparművészeti tárlat. E>e a szokott szakköri formákon túl, működik a művelődési ház keretében — s jegyezzük meg. igen nagy sikerrel — káktuszkedvelők szakköre, bábosok klubja, nyugdíjas klub is. sóiról kell majd számot adná. A művelődési központ ezzel a szervezéssel a szocialista brigádok kulturális vállalá­sát kívánja támogatni. Ugyanígy segítik módszerta­ni és tartalmi szempontból a városban működő ifjúsági klubokat. Számukra is több vetélkedőt rendeznek, sikere­sen végződött az ifjúsági szövetségek történetével -kap­csolatosan rendezett szellemi versengés, s nemrégiben Utazz velünk címmel a Szov­jetunióról mérték össze tu­dásúikat. A tiszafüredi járási könyv­tár új világítást kapott, alap­területe átalakítással jelen­tősen növekedett. Abádszaló- kocn több mint 200 ezer fo­rintot fordítottak a könyv­tár korszerűsítésére. Ennek eredménye: a járás legjobb feltételekkel dolgozó ilyen intézménye lesz a szalóki. Ti- szagyendán szintén átépítik a könyvtárat: ezzel szűnik meg az utolsó korszerűtlen, zárt. polcos könyvtára a já­rásnak. Tomajmonositörán a volt községi tanács épületé­ben kap új, nagy otthont az intézmény. Az elmúlt esztendőben if­jú házasok és házasulandó számára tartottak hasznos előadásokat. Ennek folytatá­sa a kismamák fóruma, ame­lyet a Családi Intézettel a városi tanács művelődési, valamint egészségügyi osz­tályával közösen szerveznek a gyermekgondozási segélyen lévő mamáknak. Nem csak a művelődési központ épüle­tében folytatnak a mezőtúri népművelők közművelődési tevékenységet, de fáradha­tatlanul járj-ák a tanyákat, ahol filmvetítéseket tarta- rak, kiállításokat rendezne!; és rendszeresen ellátják a könyvtári szolgálatot. Együtt a főiskolával Az irodalmi és színházi programok közül csak egyet említsünk meg, a DATE fej iskolai karával közösen sze vezett niágy előadásból áll > sorozatot, melyek közöl. Kürti Papp László és Vitai Ildikó szatirikus irodaim i estjét, Faragó Laura népda­lait, Erdélyi György váloga­tását magyar lírai és próa-í művekből, s legutóbb Men- sáros László huszadik száza­di irodalmi műsorát hallhat­ták. A fentebb elmondottak csal; ízelítőt adnak mindabból, amit a mezőtúri művelődés központ kulturális program­ja egy esztendőben tártál - máz. Azt a fáradhatatlan szervezői, irányítói tévé kenységet, amelyet a város művelődési centrumának dől - gozói végeznek, csiak felelő; hivatástudattal lehet kifej­teni. — em — Szólóénekesek seregszemléje Megyénk Páva-köreinek szólistái mutatták be tudá­sukat a kunszentmártoni művelődési központban 1975. december 13-án délután. A Ságvári Endre Megyei Mű vei ód esi Központ, a KÖTA megyei szervezetének pa­raszténekkari bizottsága s a helyi rendezők szervezésé­ben zajlott a szólóénekesek 1975. évi megyei seregszem­léje. Kapcsolódó program­ként a Damjanich Múzeum kiállítást állított össze Szol­nok megye népi hangszerei­ből, amelyet 13-án 15 óra­kor Gulyás Éva néprajzos­muzeológus ismertet a részt­vevőikkel. Á szép szó erejével ö. jaj, barátság, és jaj, szerelem! ö. jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem, csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik! , (Tóth Árpád) Brigádok segítése A tiszafüredi járásban Több könyv, korszerűbb könyvtárak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents