Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

1973. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik a szakszervezetek XXIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Fiizesy Gáborné, a Pannó­nia Szálloda- és Vendéglátó­it: ári Vállalat szakszervezeti titkára a szakszervezetek péznügyi gazdálkodásával kapcsolatban fejtette ki vé­leményét Klenovics Imre, a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető titkára el­mondta: javult a megyei szakszervezeti szervek irá­nyító, ellenőrző és koordiná­ló tevékenysége. Különösen az utóbbi időben eredményes együttműködés alakult ki az állami szervekkel a dolgozók problémáinak megoldására, de az SZMT-k és az egyes, állami, gazdasági szervek, intézmények munkája között hatékonyabb összhangra van szükség. Gyöngyösi István, az Épí­tő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a lakásépítésben és a nagyberuházások meg­valósításában elért eredmé­nyekről, gondokról beszélt. A továbbiakban a nagybe­ruházások helyzetét ele­mezte, majd befejezésül ja­vaslatot tett a kongresszus határozatának kiegészítésére. Indítványozta: hangsúlyozza a kongresszus, hogy a nagy- beruházások megvalósításá­val kiemelten foglalkozzék valamennyi érdekelt tárca és vállalat, nyissanak zöld utat a szükséges anyagok, gépek és szerelvények szál­lításának. Czerván Mártonná dr„ a SZOT nőbizottságának elnö­ke kiemelte: az utóbbi öt esztendőben — a párt nő­politikái határozata nyomán — gyorsult a nők társadal­mi felemelkedésének folya­mata. A női egyenjogúság érvényesülése a mindenna­pok gyakorlatában — érzé­keny mutatója társadalmunk fejlettségének, a közélet ál­lapotának és gazdasági hely­zetünknek. Ezután 150 000 szakmun­kástanuló képviseletében Oroszi László köszöntötte a küldötteiket és a vendégeket A köszöntő után a kong­resszus Varga József né, a Szocialista Munka Hőse, a Szombathelyi Pamutipar szö­vőnője elnökletével folytató­dott. Felszólalt Dajka Ferenc, Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, aki megállapította, hogy az üze­mi demokrácia formái válto­zatosak, sokszínűek, tartal­mában pedig mind gazda­gabban érvényesülnek a szo­cialista vonások. A dolgozók, a munkások a gyakorlatban naponta bizo­nyítják, hogy részt akarnak venni a' gazdasági irányítás­ban mindenütt, ahol igény­lik tőlüik. Oktatás, művelődés Belső László, a MÄV szol­noki Járműjavító Üzem szak- szervezeti bizottságának tag­ja a szakmunkásképzésről szólva hangsúlyozta: jobban kell kötni a szakmunkásta­nulókat az üzemekhez, mint első számú nevelő intézmé­nyekhez, s nemcsak egysze­rűen tanítani, hanem a mun­káséletre felkészíteni ( kell őket A gyakorlati oktatás fontosságával, a szakoktatók helyzetével foglalkozva meg­említette: a legjobb szak­munkások régebben megtisz­teltetésnek, megbecsülésnek tekintették, ha a fiatalokkal foglalkozhattak, a legjobb szakemberek voltak a meste­rék. Ez a szép tradíció azon­ban hanyatlóban van, töb­bek között azért is, mert a szakoktatók teljesen elsza­kadtak az üzemektől, s csök­kent anyagi érdekeltségük is. Tréfás György, a debrece­ni . Csokonai Színház tagja a művészetnek az egyénre és a társadalomra gyakorolt hatá­sáról szólt. Az a dolgozó ember, aki szabad idejében zenét hallgat, olvas, színház­ba jár — mondotta —, mun­káját is jobban, fegyelmezet­tebben, kulturáltabban végzi, ízlése alakítja otthoni és munkahelyi környezetét. Dr. Voksín József, á Pe­ti agógusok Szakszervezetének főtitkára kifejtette: a tar­talmában korszerűsített köz­nevelési rendszer egyre köz­vetlenebb feltétele a politi­kai, gazdasági és kulturál's előrehaladásnak. Beszámolt arról, hogy si­került előbbrelépni a felnőtt­oktatásiban, A szakmunkások továbbképzési rendszerének bevezetésével, az oktatás kor­szerűsítésével megújult az iskolarendszerű felnőttokta­tás. amelyet a Pedagógus Szakszervezet három évtize­de lankadatlanul támogat. A pedagógusok életéről szólva rámutatott: ahhoz, hogy a pedagógusok megfe­lelően láthassák el feladatai­kat, magasabbra kell emelni e hivatás társadalmi rangját, fokozni kell a nevelői mun­ka erkölcsi elismerését és tovább kell javítani az ok­tatásügyi . dolgozók élet- és munkakörülményéit. Jogos igénynek tártja, hogy a pe­dagógusok munkahetét is 44 órára csökkentsék, gondos­kodni kell a pedagógusok szervezett továbbképzésé­ről is. Babos László, a Győr-Sop- ron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szocialista brigádvezetője a szocialista brigádmozgalom eredmé­nyeiről, gondjairól és felada­tairól beszélt Dr. Martos Istvánná, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára a főváros ötödik ötéves ter­vével kapcsolatos területpo­litikai tennivalókkal, a szak- szervezet és a tanács kapcso­lataival foglalkozott. Papp Klára, a soproni Se- Ivemszövőgvár szövőnője be­számolt arról, hogy a textil- inarban — miután egész sor központi intézkedésre került sor — javult a nők helyzete. A külföldi szakszervezetek képviselői közül délelőtt fel­szólalt Pavel Stefan a Ro­mán Szakszervezetek Általá­nos Szövetségének titkára, Dv.san Bogdanov, a Jugosz­láv Szakszervezetek Szövet­ségének alelnöke, Jósé Sob- rado Cid a Kubai Dolgozók Központja Országos Bizott­ságának tagja. K. Zardihan, a Mongol Szakszervezetek Központi Tanácsának titká­ra, Bemard Dizier. a Francia Demokratikus Munkásszö­vetség Országos Flnökségé- nek +agja. Pantalis Varnavas, az Össz-Ciprusi Munkásszö­vetség titkára. Ezután ebédszünet követ­kezett A ssskszervezelek nevelőmunkája Ebédszünet után Besenyői Miklósnak, a Postás Szak- szervezet főtitkárának elnök­letével folytatódott a ta­nácskozás. Virizlay Gyula, a SZOT- títkára emelkedett szólásra. A szakszervezetek nevelő­munkájának eredményeit és feladatait elemezve kifej-: tette, hogy áz ilven iránv-j tevékenység eredménye min­dig a dolgozók gondolkodá­sában. magatartásában, leg­főképpen pedig tetteikben tükröződik. A nevelőmunka hatása az. elmúlt években mégmutatkozott a kongresz- szusi és felszabadulási műn­kayersenyben a tömeges tár­sadalmi munkában, a szoli­daritási akciókban, a köz­életi aktivitás növekedésé­ben és a föllendülő mun- kásművelödés ügyében épp­úgy, mint az eszméinktől idegen nézetek és magatar­tás elité1 ősében. Zahörán Zoltánná, a BKV osztályvezetője elmondta, hozv az utóbbi évek intéz­kedései nyomán je’entőseo javultak a közlekedési dol­gozók élet-, és munkakörül­ményei. Csorba Gyuláné, a Minőségi Cipőgyár techniku­sa az ifjúságpolitikai hatá­rozat megvalósulásának ál­talánosan és üzemében ta­pasztalható jeleivel, ered­ményeivel és további tenni­valóival foglalkozott Terényi Éva, a Népsza­badság szerkesztőségének munkatársa arról beszélt, hogy a sajtó valamennyi munkása nagy felelősséget érez, amikor az írott szó ere­jével vesz részt a szocialista tudat formálásban. Dr. Prie- szol Olga, a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének főtit­kára az állami tevékenység­gel, az államszervezet mű­ködésével kapcsolatban meg­állapította, hogy ezen a té­ren fejlődés tapasztalható. Megállapította, hogy az ügy­intézés közelebb került a la­kossághoz és javult az igaz­gatási, hatósági és igazság­szolgáltatási munka színvo­nala. Jose Antonio Mados Alves, a portugál Intersindical or­szágos titkárságának tagja az egységes portugál szak- szervezeti mozgalom több mint kétmillió szervezett tagjának testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek, s közvetíté­sükkel a magyar dolgazók- nak. Ezután az elnök a tanács­kozás elé terjesztette a kong­resszus állásfoglalásának ja­vaslatát a portugál dolgo­zókkal való szolidaritásról, amit a küldöttek egyhangú­lag elfogadtak. Az állásfog­lalás kimondja, hogy a ma­gyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa testvéri üdvöz­letét küldi a társadalmi ha­ladásért, a demokratikus vívmányok megszilárdítá­sáért küzdő -portugál dolgo­zóknak, a demokratikus erőknek. A kongresszus résztvevőit ag­godalommal töltik el a Portu­gália haladó erői és az inter­sindical elleni támadások, a jobboldali Csoportok élérétö- .rése, amelyek súlyosan ve- • szélyeztétik a portugál nép i demokratikus vívmányait Angel Rozas, a spanyol munkásbizottságok képvi­selője a kongresszust a mun­kásbizottságok nevében üd­vözölte, amelyek, mint mon­dotta, Európa utolsó fasiszta diktatúrája ellen készítik elő az osztályütközeteket. Rámu­tatott, hogy Franco halála nem oldotta meg Spapyolor- szágban a parancsuralmi rendszer nagy problémáját. Az ügyintézés egyszerűsítése Az elnöklő Besenyci Mik­lós javasolta, hogy a kong­resszus állásfoglalásban fe­jezze ki szolidaritását a spa­nyol dolgozókkal. Az állás­foglalást a tanácskozás részt­vevői egyhangúlag elfogad­ták. Az állásfoglalásban a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa testvéri szolidaritásáról biztosítja Spanyolországnak a demok­ráciáért és haladásért küzdő erőit, dolgozóit, szakszerve­zeti aktivistáit. Ezután dr. Tamás László­nak, az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezete főtit­kárának elnökletével folyta­tódott a tanácskozás. Dr. Szabó Irma, a Szolnok megyei Tames osztályveze­tője nagy tetszést aratott fel­szólalásában az állami élet, az államigazgatás továbbfej­lesztésével, az állami ügyin­tézés egyszerűsítésével, kor­szerűsítésével kapcsolatos gondokról szólt, a tanulsá­gos példák egész sorával sürgetve a rendcsinálást. A külföldi vendégek közül délután felszólalt még Diallo Abdoulaye Lélouma, a Gui­neái Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének titkára, Bed an Fadhil, az Iraki Szakszerve­zetek Általános Szövetségé­nek főtitkára, Thomas Heery az Ír Szakszervezeti Kong­resszus Végrehajtó Bizottsá­gának tagja. Az ír szakszervezeti kül­dött felszólalásával befejező­dött a magyar szakszerveze­tek kongresszusának harma­dik munkanapja. A tanács­kozás ma 8.30 órakor folyta­tódik. Félmillió család vasárnapi ebédje A Szolnoki Állami Gaz­daság. átlagosan több mint 48,5 mázsa búzát takarított be egy hektárról, a kukori­ca termése meghaladta a hektáronkénti 73 mázsát, és az üzemben november 10-én felszántották áz utolsó da­rab földet is. Szőlősi János, a gazdaság igazgatója ebben semmi rendkívülit nem ta­lál. Nehéz a választás — Nálunk huszonegy szo­cialista brigád dolgozik, több mint 300 taggal. A termelés minden területén megtalál­hatók ezek az emberek: trak­torosok, szerelők, állatte­nyésztők, sőt az adminiszt­rációban tevékenykedők sem maradtak ki a szocialista munkaversenyből. Ha a bri­gádok munkáját jellemez­nem kell, akkor csak egyet­len összehasonlítást említek: öt évvel ezelőtt 109 ezer fo­rint volt az egy főre eső ter­melési érték, az idén ez 240—250 ezer forintra tehető. — Csak a munkában tűn­nek ki ezek az emberek? — A tanulásban, szakmai továbbképzésben is élenjár­nak. Nekik is köszönhető, hogy a gazdaság fizikai dol­gozóinak 65 százaléka szak­vagy betanított munkás. Az üzemben most negyvenen járnak általános iskolába, s ebből az idén tizenheten már a nyolcadikat fejezik be. — Ha választania kell, melyik brigádot tudja ki­emelni ? — Egyet nagyon nehéz, legszívesebben mindegyiket javasolnám. De mivel 1975 a nők éve, keresse meg a Hámán Kató baromfitenyész­tő szocialista brigádot — Csak azért mert nők? — Szó sincs róla! Válla­lásukat. a 649 ezer forintos többlet termelési értéket, már az év első tíz hónapjá­ban teljesítették. Maradék­talanul betartották a tech­nológiai előírásokat, s -ezért kevesebb csirke hullott el, és a takarmányfelhasználás is csökkent. Mindezt akkor lehet igazán értékelni, ha tudjuk, hogy olyan beren­dezésekkel dolgoznak, ame­lyek beszerelésük időpontjá­ban. 1969-ben, sem voltak túlságosan ■ modernek. Imi természetes... — Nálunk a munka ered­ménye kéthavonta mérhető — mondja Eszenvi Béláné, a baromfi részleg ágazat ve­zetője — hiszen 60 napon­ként hagyja , el az ólakat a hízott jószág. Mivel évente mindannyian többször vizs­gázunk, ennek eredményét a zsebünkön is érezzük, min­dig úgy készülünk a követ­kező „parti” fogadására, hogy ott aztán minden a legnagyobb rendben legyen. Amikor megkapjuk a kis­csirkéket, arra számítunk, hogy „no ez az állomány az év legjobbja lesz”, és ezért még szebben kitakarítunk, az előző időszak hiányossá­gainak kiküszöböléséért el­olvasgatjuk a legújabb szak­cikkeket is. A brigádgyűlé­seken legtöbbször ismét a munkáról esik szó és. ha valakinek használható ja­vaslata van, akkor azt már másnap bevezetjük. Ügy hallottam, rendszere­sen elemzik, kiértékelik az eredményeket. — Ez a világ legtermé­szetesebb dolga! Ha nem tennénk, akkor nem tud­nánk, hogy hol tartunk, min kell sürgősen változtatni, ja­vítani. Földi Julianna és Mihályi Sándorné talán a brigád két legifjabb tagja. Nemrégiben szerezték meg a szakmun­kásbizonyítványt, az idén már szakközépiskolába jár­nak. Ha a munkájúiéról kér­dezik őket, szinte ömlik be­lőlük a panasz: gyakran el­romlanák az etetők, későn jönnek a szerelők, nem iga­zán jó az épületek szellőz­tetése. Fiatalos türelmetlen­ségük viszont nem fékezi a brigádot, inkább a többieket is jobb munkára inspirálja. A baromfitelep rekonst­rukcióra szorul, ez nem két­séges. Az igazgató szava szerint a felújítás nem is várat magára sokáig, hiszen azt tervezik, hogy 1976-ban már jobb körülmények kö­zött dolgoznak a lányok, asszonyok. ...és amirs büszkék A brigád nem beszélt arról, hogy hány órát „tár­sadalmi munkáztak”, mikép­pen segítették idősebb tár­saik, vagy a kismamák mun­káját. Arról is hallgattak, hogy a fiatalok tanulásáért is a többieknek kellett meg­dolgozni. Egyetlen dolgot említettek csupán: évente 72 vagon csirke hagyja el a te­lepet és ez több mint fél­millió család asztalán je­lenthet vasámaoi ebédet. — braun — Tízestől óv alatt egymillió lakás Országgyűlési bizottságai! ölé! Az országgyűlés honvé­delmi bizottsága szerdán — Pap János elnöklésével — ülést tartott a Parlament gobelin termében. Részt vett az ülésen Péter János, az országgyűlés alelnöke, Mada- rasi Attila pénzügyi állam­titkát, dr. Dóró György, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese A bizottság megtárgyalta a népgazdaság ötödik ötéves tervéről szóló törvényjavas­latot, valamint Csémi Ká­roly honvédelmi államtitkár előterjesztésében a Honvé­delmi Minisztérium, illetve Oláh György beliigyminisz- terhelyettes tájékoztatója alapján a Belügyminisztéri­um 1976. évi költségvetését. A vitában felszólalt Úszta Gyula, Csömör Ferenc, Kalló István, Boza József, Mérten Lajos, Mórocz Lajos képvi­selő. Dr. Gonda György elnök­letével tegnap a Parlament­ben ülést tartott az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is. A tanácskozás napirendjén az országgyűlés következő, téli ülésszakára javasolt témák szerepeltek; a népgazdaság ötödik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, illetve a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetését tartalmazó előterjesztés. Az ötödik ötéves terv főbb előirányzatairól dr. Bíró Fe­renc, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese tájékoz­tatta a képviselőket, a taná­csok 1978—1980-ra szóló pénz­ügyi tervét, illetve 1976-ra tervezett költségvetését dr. Villányi Miklós pénzügymi­niszter-helyettes ismertet­te. A bizottság végezetül el­fogadott két, az ötödik ötéves tervtörvány lényegét nem érintő, szövegmódosító ja­vaslatot. Az egyik indítvány arra vonatkozik, hogy a Pa­ragrafusok szövegében kap­jon helyet a megkezdett me­liorációs program folytatása, a másik a tanácsok helyét, szerepét, felelősségét húzza alá erőteljesebben. Sikeres befejezéséhez kö­zeledik a kormány 15 éves lakásépítési programja, amelynek keretében egymil­lió új otthon épült fel. A la­kások egyharmadát az álla­mi építőipari vállalatok ké­szítik el. Szerdán az Építés­ügyi- és Városfejlesztési Mi­nisztériumban a programban résztvevő néhány kommuná­lis építő és tervező vállalat képviselője tartott tájékoz­tatót az elmúlt másfél évti­zed eredményeiről, s a kö­vetkező feladatokról. Mint elmondották, amíg 1961-ben a program megin­dításakor az állami építőipar évi 17 ezer lakást adott át, addig 1975-ben már 45 ezret. A növekedés a nagyüzemű ipari termelés feltételei megteremtésének, a tíz fel­épült és termelő házgyárnak, a cementműhálózat kialakí­tásának, és többek között új üveggyárak építésének az eredménye. Más iparágak is hozzájárultak a gyors fejlő­déshez, hiszen egyetlen ház­gyári lakás elkészültéhez több tízezer féle termék szükséges, s az alvállalkozók egész sorának munkáját igényli. A szocialista brigád- mozgalom a „Dolgozz hibát­lanul” munkarendszer beve­zetése az építőiparban is se­gíti a program teljesítését. Az Karcagon befejezték az összes őszi és talaj mű­velési munkákat a város termelőszövetkezetei. Az öt mezőgazdasági üzem életé­ben még nem fordult elő, hogy ilyen hamar befejez­ték volna a mindig nagy feladatot jelentő év végi csúcsmunkákat. Az őszi növények betaka­rítását, valamint kenyérga­bona vetését már november 7-re sikerült teljesíteniük a építőipar! munkaverseny egyik új formája: a hiba nélküli lakásátadás vállalá­sa. A budapesti lakásépítő vállalat kollektívái idén pél­dául 750 ilyen új otthont hoztak tető alá. Készülnek már az 1976— 80-as évek lakásépítési ter­vei is, amely további köve­telményemelkedést irányoz elő az állami építőipari vál­lalatok számára. A tervek . szerint Pestlőrincen 6 ezer, Kispesten 12 ezer, Békásme­gyeren 13 ezer, Űjpest város- központjában pedig 8—10 ezer új lakás épül majd fel öt év alatt, de nagyarányú építkezéseket terveznek Sal­gótarjánban, Egerben, Vesz­prémben, Székesfehérváron, és többek között Szolnokon is. A kapacitások további növekedésének eredménye­ként fokozatosán 90—100 ezer lakás építése válik majd lehetővé az 1990—95 években. A Lakó terv úgyne­vezett vázpanelos szerkezeti rendszereket dolgozott ki a lakótelepi kommunális léte­sítmények gyors felépítésé­hez. Budapestén az új lakó­telepeken 6 helyen vásárló­központok kialakítását is tervezik, Óbudán és az Örs vezér téren már meg is kez­dődtek az építési munká­latok. közös gazdaságoknak. Hátra volt még azonban az őszi munkák dandárja, az őszi szántás és a tavasszal elve­tésre kerülő földek elmun- kálása. Karcagon az őszi mély­szántás közül legnehezebb talajmunka a rizsföldek fel­szántása. amely más évek­ben átlagban 60—70 száza­lékban átcsúszott a következő gazdasági évre, most sikerült a mintegy ötezer hektár területet elmunkálni időben. isefefezieic «SS í&SCO mUB1§€ÓÍi&€Bt i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents