Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

1975. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A művészetet silplstesk tart»... Szokolai\Sándor Kossuth-dijas zeneszerző zenei életünkről A Pelikán Szálló KISZ szervezete és a Verseghy Könyvtár szervezésében működő komolyzenei klub leg­utóbbi foglalkozásának vendége Szokolay Sándor, Kos- suth-díjas zeneszerző volt. A klub programjának ösz- szeállítója, működésének lelkes apostola Bálintné, He- g'yesi Júlia meghívására érkezett Szolnokra. Együtt in­dultak a nagy múltú békéstarhosi zenei kollégiumból. Szép záróakkord Befejeződött az országos gordonkaverseny — Mi tarhosiak az ország bármelyik pontján vagyunk, megtaláljuk egymást. Én azt a népművelési munkát, amit Hegyesi Júlia csinál, nagyon nagy dolognak tartom. Meg­szállott hívő. Természetes, hogy igent mondtam neki. — Tudjuk szívesen járja a vidéket, nemrégiben volt Dunaújvárosban, Kecske­méten is. — Ebben a szezonban — ami nálunk szeptemberrel kezdődik — már tizenketted­szer vagyok vidéken. Az kel­lene, hogy a vidéket ne csak „letudásként” látogassák, hogy úgymond „fölemeljék” a fővároshoz. Feudális ma­radvány ez. Olaszországban például a legnagyobb opera Milánóban van, nem Rómá­ban. Ugyanígy Németország­ban is legalább 10—15 olyan opera van, ami a berlininél jobb. Azért is megyek az em­berek közé, mert számomra ez többet jelent, minthogy kollegákkal vitatkozzam. — Mindenfajta művészeti ágban, így a zeneművészet­ben is sokat vitatott kérdés a mű és a közönség viszo­nya. Visszhangra talál-e a hallgatókban a muzsikus alkotói szándéka? — Én a művészetet szol­gálatnak tartom és nem a saját tudásom fitogtatásának. Re merem vallani, hogy óri­ási szakadék van a modern Á könyvek élettartama vé­ges, ám meghosszabbítható! Ezen fáradoznak az Országos Széchenyi Könyvtár könyv­restauráló laboratóriumában. — Nemcsak könyveket, ha­nem kéziratokat, térképeket, plakátokat, zeneműveket is restaurálunk — mondja Ko- zocsa Ildikó, a laboratórium vezetője. — A közelmúltban vetettük alá „fiatalító kúrá­nak” Miskolczi László Mise­könyvét, egy 1394-ből való pergamenre írott kódexet. Külön érdekessége, hogy eb­ben található egy olyan fest­mény, amely a szakértők sze­rint a magyar művésztől fennmaradt legrégibb alkotás. Minden ősnyomtatányról és kódexről restaurálás előtt és után fényképek készülnek. — A legfiatalabb hozzánk művészetek és a közönség kö­zött. Az életemet arra szeret­ném rászánni, hogy ezt a sza­kadékot áthidaljam. Azt hi­szem. hogy nem lehet meg­feledkezni azokról, akiknek írunk. — Első műveit még a bé­késtarhosi zeneiskolában ír­ta. Karakter darabokat, gyerekek számára. Ilyen volt a Hüvelyk Matyi, a Fogócska játék. Mai napig megtalálhatjuk munkái kö­zött a legkisebbeknek szóló muzsikát. — Fontosnak érzem, hogy a gyerekeknek írjunk műveket, mert a jövő' közönsége. 20—25 év múlva az én operalátogató közönségem, az lesz, aki az én Hüvelyk Matyimat, Szo­natinámat játssza. És éppen ezért most „Zene-bona” cím­mel egy kétkötetes zongora- darab gyűjteményt íhok. Nemrég jelent meg egy he­gedű-duó kötetem, tehát le kell a magas lóról szállni, és kicsit az abc-t is tanítani. Most a magyar zenei élet úgy érzem ragyog a nemzetközi hírnévben. Egy kicsit a gyö­kerekkel is kellene a virágok mellett foglalkoznunk, ne­hogy azután késő legyen. Mert a nevelésben elkövetett hibának 10—15 évi következ­ménye van. — Szoros kapcsolatban áll Szokolay Sándor művé­szete az irodalommal. Nem­kerülő köriyvek legalább XVIII. századiak és ezek már majdnem újaknak számíta­nak. — Érik-e munkájuk közben a restaurátorokat meglepeté­sek? — Hogyne! Olykor a köny­vek gerincéből vagy táblájá­ból olyan kéziratok vagy nyomtatványtöredékek kerül­őnek elő, amelyek értékeseb­bek hordozóiknál. A közel­múltban például Sárospatak­ról küldtek restaurálásra egy könyvet, amelynek borítója, mint később kiderült, egy VII. vagy VIII. századi per­gamenre írott töredék. S bár az ilyen leletek értékelése már nem a mi „asztalunk”, az eredményt legalább olyan izgalommal várjuk, mint a szakemberek... csak operái kötődnek hozzá a Vérnász Illyés Gyula Korea fordítására íródott, a Sámson Németh László drámájából készült —, de rendszeresen ír versekhez is zenét. — A versekben én az el­lenőrizhetőséget látom, nem a programot. Tulajdonképpen ha egy verset megzenésítek, rögtön lehet ellenőrizni, hogy rezonál-e a közönség. Nálam a művek megírásánál az át­élésen és a míves munkán kívül a legfontosabb a közön­ség reakciója. Csak utána ér­dekel a szakma, és a kritika legutoljára. — A zeneszerzés majd minden területén dolgozik. Mint világhírű opera-szer­zőt jelenleg milyen problé­mák foglalkoztatják? — Magyar operáK kellene írni. Mert úgy érzem, túlsá­gosan deheroizáljuk a ma­gyar történelmi nagyságokat. Pedig semmi szégyenkezniva­lónk nincs a .történelmünk miatt. Példaképek nélkül nem léphetünk előre. Kodály — akiről egy kicsit szintén szeretnek megfeledkezni — ezt úgy mondta, egyik lá­bunknak a múltban, másik lábunknak a jövőben kell lenni ahhoz, hogy időtállók maradjunk. Ki kell ezt mon­dani, mert a művész a kor lelkiismerete. És Váci Mi­hály szavai szerint érte pe­rel, és nem ellene. Azt a szel­lemi örökséget amelyet Ko­dálytól, Bartóktól, Németh Lászlótól, Illyés Gyulától kaptunk, kötelességünk foly­tatni. S ez sokkal fontosabb, mint csupán nagy műveket írni. Egri Mária i A település törtáne'e képekben Népi hagyományok, nép­szokások, az előtelepülések emlékét őrző dokumentumok azokról, akik a század ele­jén megélhetésüket keresve kubikosként, részes arató­ként, vagy napszámosként telepedtek le Arokszálláson. Életrajzok a község szülötte­iről. akik tehetségükkel "«v jobb emberi sorsért vállalt rriunkásságukkal írták be ne­vüket a község történetébe. Ezeknek összegvűitésére. megmentésére vállalkozott Jászárokszálláson, a néhány évvel ezelőtt alakult honis­mereti és múzeum baráti kör. Rendszeresen készítenek a nagyközség előtelepüléseiről kiállításokat So(k érdekes ismeretet adott a „Jászárok- szállás képekben” című, több alkalommal bemutatott fotódokumentációs kiállítás. KiSZ-véÉiség A Kiskörei (Tisza II.) víz­lépcső és öntözőrendszerei fö­lött vállalt KISZ-védnökség Országos Operatív Bizottsá­gának kezdeményezésére az AGROTRÖSZT és a Szek­szárdi MEZŐGÉP Vállalat segítséget nyújt az öntöző szakmunkás és betanított munkásképzés szükséges tan­eszköz ellátáshoz. A kezdeményezés alapján az érdekelt szervek, valamint a hajdúszoboszlói, kunhegyes! és a karcagi szakmunkáskép­ző iskolák vezetői és KISZ- titkárai szocialista együttmű­ködési megállapodást kötnek. Az ünnepélyes aláírásra de­cember 16-án kerül sor a KISZ KB székházában. Islerért társadalmi niüÉávaS A karcagi üzemek, válla­latok. termelőszövetkezetek 1975-ben 736 ezer forint ér­tékű társadalmi munkájuk jelentős részét az iskolai ok­tatás tárgyi feltételeinek ja­vítása érdekében végzik. Az óvodák, általános iskolák és középiskolák beruházásaihoz 4 év alatt összesen 2 millió 284 ezer forinttal járultak hozzá. A7 MQ7MP Szolnok megyei "L 1'lOi.lTSl Bizottsága mel­lett idestova nyolc esztende­je működik az Oktatási Igaz­gatóság dr. Ungor Tibor ve­zetése alatt. Az intézmény elsődleges feladata a közép­szintű vezetők képzése és to­vábbképzése. Az igazgatóság másodsorban bár, de semmi­képp sem másodlagos érték­kel kutató tevékenységet is végez. 1967. májusában a Politi­kai Bizottság alaphatározatá­ban az Oktatási Igazgatósá­got „ideológiai centrumként” jelölte meg. A Szolnok me­gyei OI ennek a követel­ménynek nemcsak az okta­tási, képzési lehetőségek tel­jességére törekvő kimeri tésé- ‘vel tesz eleget. Egy ötéves ciklusban például 10—12 ezer hallgatót képeznek egye­temi és pártiskolai keretek között. Az Oktatási Igazgató­ság tanszékeinek ilyen irá­nyú tevékenysége rendkívül széles körű, kiterjed az aktí­váktól kezdve a propagan­distákon át a középszintű ve­hetői beosztásban dolgozókig. S emellett foglalkozik az igazgatóság olyan kutató munkával, amely a párt gyakorlati politikáját szolgá­A szolnoki jubileumi rendez­vények szép záróakkordjaként tegnap befejeződött a Friss Antal Országos Zeneiskolai Gordonka Verseny, mely ma­radandó élményt nyújtott, nemcsak a versenyzőknek, hanem a zene híveinek is. A szervezők — a Bartók Béla Zeneiskola, a tanácsi és az Ifjúsági szervek — szép és úttörő feladatra vállalkoz­tak. hiszen hazánkban ez az első ilyen nagyszabású ver­seny. A területi döntők után ötvennégy növendék mutatta be tudását a szép számú kö­zönség — külön öröm. hogy mindig telt h,áz volt — és a zsűri előtt. Megyénk különben nem először lát vendégül csellis­tákat. Néhány évvel ezelőtt Berekfürdőn volt az első gordonka tanári továbbkép­zés, amelyen olyan kiváló előadók voltak, mint Friss Antal és Koijanov profesz- szor. a moszkvai Csajkovsz­kij Konzervatórium tanára. Szép kezdet méltó folytatása tehát a mostani országos verseny, amely bizonyára ló, mindig aktuális kérdések­hez kapcsolódik. A jelentő­sebb témákat tudományos üléseken vitatják meg, ahol az igazgatóság tanárainak és egy-két meghívott előadónak a referátuma hangzik el. Szociológiai módszerekkel készítették elő az 1972-ben ,.A Szolnok megyei munkás­ság erkölcsi-politikai arcula­ta” címmel tartott kétnapos konferenciát. Ebben az év­ben pedig felszabadulásunk 30. évfordulójára széles körű kutatómunka eredményeit összegző tudományos ülést rendeztek. A kutatásokról, a konferenciákon elhangzott előadásokról, referátumokról jelentős közhasznú kötetek születnek az Oktatási Igaz­gatóság gondozásában. Tolón említsük meg a tu­I Qlílll dományos ülések anyagát a hasonló címmel közreadott összeállítások mellett az 1969-es „Tiszta szívvel, proletár öntudattal” kötetet, megyénk 25 éves fej­lődésével kapcsolatosan „Fel- emelkedésünk útján” címmel szerkesztett dukumentum- anyagot, vagy az intézet tör­ténetében 1974-beri először megjelent Évkönyvet. Hogy hozzájárul ahhoz, hogy több, zenét kedvelő és hozzáértés­sel művelő ember legyen megyénkben. Az eredményhirdetés , után szakmai tanácskozás \ volt tegnap. Ezt követően Kukri Béla, a városi tanács elnöke adott fogadást az országos verseny tiszteletére, majd a növendékek díszhangverse­nyével zárult a háromnapos rendezvénysorozat, melynek helyezettjei a következők: első korcsoport, első helye­zett: Sütő Károly és Ters- tyánszky Dorottya, második: Pesti Mónika, harmadik Szentirmai Katalin és Bé- vyi Tibor. Második korcso­port, első: Hajdú Edit, má­sodik díjat nem adtak ki, harmadik: Németh Noémi és Szabó Éva. Harmadik kor­csoport, első: Kardos And- rienn és Kertész Ottó, má­sodik: Fekete Katalin, har­madik: Sörös Éva. Negyedik korcsoport; első díjat nem adtak ki, második: Vízkeleti Andrea, harmadik: Szabó Gellért. milyen jelentős az Oktatási Igazgatóság kutató és publi­kációs tevékenysége, azt az 1975. januárban Salgótarján­ban megtartott országos tu­dományos konferencia bizo­nyította. Itt nemcsak az OI tanárai által tartott előadások keltettek figyelmet, hanem a kiállításon bemutatott, jelen­tős számú kiadvány, könyv is. Az Oktatási Igazgatóság a megye helytörténeti kuta­tásának fontos központja is. Az említett konf erenciáik, az itt folyó feltáró tevékenység, publikációs munka egy-egy részletet világít meg me­gyénk legújabb kori történe­téből, jelenének aktuális prob lámáiból. A jövőre vo­natkozó terveik szerint ezt az eddig is járt utat kíván­ják folytatni. A kutatási té­mák kijelölését a megyei párt-vb határozatának szelle­mében végzik. A megyei párt-vb ötéves, perspektivi­kus tervében szerepelnek: azok a témák, amelyek ku­tatása elősegíti a pártvezetés munkáját. így az Oktatási Igazgatóság az MSZMP Szol­nok megyed Végrehajtó Bi­zottsága által kijelölt felada­tokhoz kapcsolódik nemcsak előadói karával, de a hallga­tók irányított szakdolgozati munkájával is. Ezen túl pe­dig az intézet kutató munká­ja szorosan kötődik az MSZMP KB által koordinált országos kutatási program­hoz is, ennek kapcsán két; té­makörben érdekelt az igaz­gatóság: a szocialista de­mokrácia és a szocialista tu­dat időszerű kérdéseiben. Az Oktatási Igazgatóság ideológiai centrum, az okta­tás és képzés mellett a ku­tató tevékenység nem álta­lános elméleti kérdésekkel foglalkozik, hanem hasznos gyakorlati problémákkal. Va­lamennyi kiválasztott, kuta­tott, feldolgozott téma szigo­rú értelemben vett helytör­ténet, ugyanakkor politika­ilag aktuális téma. így tehát az intézet tudományos mun­kájának eredményei szinte azonnal használhatóvá vál­nak a párt politikád tevé­kenységében, gyakorlati munkájában. ímr fnnndslr össze szorosan iyy iUIlillim az Oktatási Igazgatóságon oktatott elmé­let a gyakorlattal, válnak a marxi—lenini ideológia alap­ján feltárt és feldolgozott ak­tuális kérdések közhasznú forrásai, EM , a TETTEK EMBEREI Mozduló falu Q Kis közvéleményku- tatás az utcán: be­csülik-e a pedagógusokat az emberek Tiszaszentimrén? — Többen hallgatnak ná­lunk a tanárokra, mint a ha- rangszóra! — mondja egy asszony. — Azzal becsülik meg őket leginkább, hogy még a magamkorabeliek is beülnek az iskolapadokba. Ez igaz, idén is vagy ötven felnőtt kezdett tanulni.. De azt is megtudtam, hogy a fel­nőttek társadalmi munkát végeznek az iskoláért, elmen­nek a gyerekekkel kirándul­ni, ott vannak az iskolai ün­nepségeken ... Mucza András tanárral ülünk le beszélgetni. — Húsz éve Tiszaszentim­rén. Már sok minden más. Sok minden azonos. Sajnos. Például a község külső képe. Pedig az emberek jól élnek. De ez nem látszik eléggé. Ügy értem a környezetükön. Épült egy ... mi is? ... Orvosi ren­delő ... Az iskolához két tan­terem. Apróbb dolgok. De az idei év sokat hozott. Színre került a vízmű ügye. Felépül az iskolában a tornaterem is. Már mozdul a falu. Nem beszélget, inkább han­gosan gondolkodik. Mintha fojtott tűz égne benne. Ere­geti a szót, fontoltan, akár a. cigarettafüstöt. Sorolja: van négy kiváló úttörővezetőjük, remek úttörőcsapatuk, náluk pedagógus 1 a területi KISZ- szervezet titkára, az énekkar, az MHSZ vezetője, a tanács­elnök-helyettes, pártcsoport- bizalmiak, tanácstagok... — ön pedig a területi párt- szervezet titkára. — Hat éve. Mesélik a tiszaszentimrei­ek, hogy esztendeje egy idős kommunista a betegágyához hívta a tanácselnököt és Mucza Andrást. Elsorolta, hogy így meg így temessék el, mert úgy érzi, meghal. Ugyan már, hogy mondhat ilyet, feszengett a két vezető ember. De a beteg csak erős- ködött, érzi, hogy most el­megy, hát annak szellemében temessék el, amit ő 30—40 esztendeig vallott Másnap meghalt. A teHileti pártszervezet tit­kárának sok a gondja. Van a szervezetben 82 eszten­dős és 20 éves párttag. Az idős ember tüzelőjének be­szerzésétől kezdve sokminden szakad Mucza András nyaká­ba. Figyelem beszélgetőtársa­mat: hogyan is jellemezhet­nem? — Hat kilósán születtem. Azóta sem sokat szedtem ma­gamra. így szoktam mondo­gatni. Mit tehetnék ehhez hozzá? Barázdált arc, vékony ter­met. Szeretném megismerni, hát keringek személyisége körül nyomtató ló módjára. — Ügy mondják, a járás jól működő területi pártszer­vezete a tiszaszentimrei. — Mondják. Az az igazság, hogy az ilyen jellegű párt- szervezetek még keresik ma-' guk helvét, a módszereiket... — ön a sportköri elnök is... — Úgyis mindig a pálya mellett voltam. Szeretem a sportot. — Mit még? — A pecázást. A könyve­ket. Nem tudom van-e a já­rásban még egy iskola, ahol ennyi könyvet vennének a nevelők. — Ennek az érdeklődésnek hasznát látja a község? A mi iskolánkban végzett gyerekeknek nagyon jó hírük van a környék középiskolái­ban. Az én fiam is gimnazis­ta ... Foglalkozik a gondolat­tal, hogy a Szovjetunióba megy egyetemre. Nagyon jó matematikus. Hogy kitől örö­költe? Tőlem nem, az biz­tos I ? 1 Az anyjától sem .; 1 Szóban végigpásztázzuk a mozduló falut, firtatjuk a gondokat, elősoroljuk az élet szépít-javát. S miért éppen Mucza Andrással? „Bizony, már kutyálkodik az idő!” így kezdődött az idős emberrel a beszélgetés, s az­zal folytatódott, hogy engem „idegenszőrű” embernek sej­tett. „Keres valakit Tisza­szentimrén?” Keresek bizony. Magyarázom miféle embert: sokat és jól dolgozót, de nem­csak amiért a fizetését kapja, annál többet, mást is tesz, méghozzá önzetlenül. Ravasz- kodom, hogy elfelejtettem az illető nevét. A nagyidejű em­ber erősen töri a fejét. „Alig­hanem a tanár urat keresi”. Miért, ő mit csniál? Sorolja. Végül hozzáteszi, hogy éppen Mucza Andrásra pászol az a nóta, amit elkezdtem. Vagy­ishogy ő lenne akit keresek. Tényleg ő volt az. És a hoz­zá hasonlók, akiknek a nyo­mában jártam tíz napon át A tettek embereit kerestem. Körmendi Lajos ÍYÉGE) r Évszázados könyvek a fiatalodás útján OKTATÁS ÉS KUTATÁS Tovább as úton fiz Oktatási igazgatóság munkájáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents