Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-05 / 285. szám
1978. december 5, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TTen» es viralssafg NEB-vizsgálat a munkásképzésről A vizsgálat lezárult A hatvankét népi ellenőr, a tíz népi ellenőrzési bizottsági tag 4$ a harmincegy szakértő mintegy 3000 órát foglalkozott azzal, hogy kiderítse, hogyan áll a munkásképzés megyénkben. összesen harminc vállalatnál, szövetkezetnél, üzemnél tanulmányozták a munkások továbbképzését A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtárgyalta a vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentést A beszámoló megállapította, hogy a gazdasági vezetők, az illetékes ügyintézők — többnyire oktatási felelősök —- kevés kivétellel, ismerik a munkástovábbképzéssel kapcsolatos jogszabályokat Az alkalmazás módja, a gyakorlati megvalósítás azonban igen változó képet mutat A vezetők általában kevés gondot fordítanak arra, hogy az üzem minden dolgozójának általános iskolai végzettsége legyen. Ugyanígy sok üzem, vállalat oktatási tervéből is hiányzik ez a törekvés. A harminc vállalat tizenegy- ezer munkásából 1974-ben például 2264-en nem végezték még el az általános iskolát. Fő oka ennek a munkahelyi fluktuáció. Szolnak megyében sok új ipari létesítményt adtak át a negyedik ötéves terv időszakában, s a mezőgazdaságból ezekbe az üzemekbe kerülő munkások nagy hányadának nem volt vagy nincs általános iskolai végzettsége — különösen az idősebb korosztálynál. A vállalatok többségénél készítenek oktatási tervet Ezek azonban nem egységesek, s így a továbbképzést irányító-szervező tevékenység gyakran nem tervszerű, vagy nem eléggé eredményes. Az üzemek, gyárak egy része a gazdasági-műszaki tervekhez kapcsolódó szakember-utánpótlási tervvel nem rendelkezik.. Nem mindegy, hogy ki mikor és milyen szinten tárgval a munkástovábbképzés helyzetéről. A vizsgálat bebizonyította, hogy azokon a helyeken, ahol évenként visz- szatérnek erre a probier mára, és év közben is napirenden tartják, jobbak az eredmények. így például a szolnoki MEZŐGÉP-vállalatnál vagy a SZIM karcagi gyárában minden évben határozatot hoznak az oktatási programok kialakítására, az ösztönzési intézkedések foganatosítására. A vállalatok nagy részénél kollektív szerződésekben rögzítik a tanulás feltételeit, de vannak olyan üzemek is, ahol ez hiányzik. Az öcsödi Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben például semmilyen dokumentum sem tartalmazza a továbbtanulási feltételeket A munkahelyeken működő szocialista brigádok többsége a vállalásokban előírta a kitűzött tanulási célokat. Néhány helyen ezek a vállalások nem konkrétak, vagy a továbbtanulás nem is szerepel a feladatok között. Követendő példa ilyen szempontból a szolnoki Május 1. Ruhagyár, ahol meghatározták, hogy az egyes fokozatok eléréséért a brigádtagaknak hol és mit kell tanulniuk. A vizsgálat lezárult A megyed Népi Ellenőrzési Bizottság ennek megfelelően továbbítja javaslatait az illetékesekhez. A megvalósítás elsősorban rajtuk múlik. H. J. Alakuló ülés Jászberényben Tegnap Jászberényben a Kossuth Termelőszövetkezet székhazában megtartotta alakuló ülését a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság jászberényi városi-járási szervezete. Az alakuló ülésen, amelyen részt vett Valkó Márton az SZVT főtitkára, Frank Tibor az SZVT főtitkárhelyettese tartott előadást a jövő kor-! szerű vállalatáról, a vezetési módszer ékről. Az ülés következő napirendi pontjaként Gorjanc Ig- nácné dr. az előkészítő bizottság vezetője, az SZVT megyei elr. ölthelyettese ismertette a szervezet működési feltételeit. Az alakuló ülésen határozatot hoztak arról, hogy a helyi szervezet elnöksége a jövő év elejéig ideiglenes megbízás alapján látja el feladatát. Akkor megválasztják az új vezetőséget, és elkészítik az 1976. évi programot Tízezer vendég a [lientra Eredményes évet zárt az IBUSZ fl Volán karcagi mérlege Növekvő személy- és teherforgalom Szolnok megye őt IBUSZ b-odájának dolgozói ma termelési tanácskozáson számolnak be évi munkájukról. Az eltelt tíz hónap eredményesen zárult, összesen 71 millió forint forgalmat eredményezett az utazási irodának. Á két kiemelt üzletág a belföldi, a külföldi társasutazások összesen 18 millió 400 ezer forint bevételt jelentettek eddig. Ebben az évben megszaporodott a szocialista országokba utazók száma. Felszabadulásunk 30. évfordulóján például Szolnokról különvonat vitte a 30 éveseket Moszkvába. De nemcsak a szolnokiak utaztak a Szovjetunióba. onnan 330 turista érkezett városunkba, többek között Litvániából és Észtországból. A kővetkező évben is egyre több turista látogat majd Szolnokra, a tervek szerint januártól áprilisig 127 csoport érkezik a Szovjetunióból. A 900. évfordulóra több mint 10 ezer vendég szállásáról. étkeztetéséről és programjáról gondoskodtak az IBUSZ dolgozói. Legtöbben az országos közgazdász vándorgyűlésre, az erdészeti kollokviumra, a jubileumi néptánc fesztiválra, a fodrász- és a szabászversenyekre jöttek. Az IBUSZ iroda dolgozói nemrég szocialista szerződést kötöttek a szolnoki úttörőházzal, amelynek lényege: a gyerekeknek társadalmi munkában bemutatják a várost. Karcagon és Szolnok megye keleti részén a közúti fuvarozást a 7. sz. Autóközlekedési Vállalat karcagi üzemegysége végzi. . A város nagy vonzáskörzete szükségessé teszi, hogy ez az üzem kiterjedt személy- és teherforgalmat bonyolítson le. Naponta 27 helységbe jutnak el a Karcagról induló autóbuszok, az idén 9 hónap alatt négymillióan utaztak a Vállalat járművein. A személyforgalom lebonyolítása mellett igen fontos feladatuk a teherszállítás. Kielégítik többek közöttt a Szolnok— Békés megyei FŰSZERT Vállalat, az abádszalóki MÉK, az Aszfaltútépítő Vállalat, a KPM Debreceni Közúti Igazgatósága, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat és az ÉPSZÉR szállítási igényeit A növekvő igénybevételt figyelembe véve 1968-ban korszerű szállító járműveket állítottak munkába, aminek következtében a kiszolgálás minősége lényegesen javult. Ebben az évben 120-ra emelték a tehergépkocsi-állományt. Ennek eredményeképpen a tavalyi 760 ezer tonna súlyú rakomány helyett 912 ezer tonna árut szállítottak a 7. sz. Autóközlekedési Vállalat karcagi teherautói. A fuvaroztatások pontos teljesítését elősegítik a fuvaroztató vállalatokkal kötött szocialista szerződések és a szocialista brigádok, többek között az Aszfaltútépítő Vállalat, a VOLÁN, a DÉLKER- VOLÁN, a MÁV-VOLÁN munkabrigádjainak összehangolt tevékenysége. A lakosság igényeit figyelembe véve Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes mellett bevezették a tehsrtaxi fuvaroztatást Tiszaburán, Fegyverneken és Kenderesen. A VOLÁN 7. sz. V. kareng- üzemegységének járművei az idén 7 millió 250 000 km-t tettek meg, és 65 millió 300 ezer forint termelési értékeket produkáltak. A lakásszövetkezetek és a Hazaílas Népfront kapcsolatáról n Iäszalsöszentgv&rgYi fiFÉSZ-néi Megtakarítottak egymillió forintot A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál működő falu-. és szövetkezetpolitikai munkaközösség tegnap a lakásszövetkezetek és ff népfrontmozgalom kapcsolatáról tárgyalt. A lakásfenntartó szövetkezetek a legfrissebb adatok szerint 1975-ben mintegy 110.000 lakás kezelését látták el. Ugyanakkor több mint 380 lakásépítő szövetkezet körülbelül 25.000 lakás’ felépítését szervezte, ebből több mint 7 000-ret átadtak, 8600 lakás építése pedig folyamatban van. A népfrontblzottságok abból is részt vállalhatnak, hogy az érintett állampolgárok, üzemek, intézmények a lakásszövetkezetek előnyeit megismerhessék, ehhez megfelelő felvilágosító, tájékoztató szolgálat kialakítása szükséges. Takarékossági intézkedési tervének következetes végrehajtásával a jászalsószent- györgyi ÁFÉSZ egy hónappal az év vége előtt teljesítette egymillió forintos ön- költségcsökkentési tervét. Főként a gázolajból és a vüla- mosenergiából, valamint különböző anyagokból használtak kevesebbet, mint korábban. Az ÁFÉSZ új ÁBC-áruhá- zábam például a neon reklámfeliratokhoz egy automata óraikapcsolót készítettek. A reklámokat így nem kell már az üzlet bezárásakor kivilágítani, sötétedéskor és virradatkor, valamint vasárnap és ünnepnapokon az automata kapcsolja be, illetve ki a reklámvilágítást. Jelentős villamos energia megtakarítást eredményezett az is, hogy éjszakára a tej- és tejtermékeket, mirelit árukat átrakják a hűtőkamrába, és így erre az időre kikapcsolhatják az eladótéri hűtőpultokat, hűtővitrineket. A gázolajjal és az anyagfelhasználással főként az ÁFÉSZ ipari üzemágánál, ott is a fedéllemez üzemnél tudták takarékoskodni. Korábban például a hideg bitumen 160—170 fokra való feU hevítéséhez nagy mennyiségű gázolajat kellett elégetni. Most különböző intézkedések nyomán Százhalombattáról tartálykocsiban, folyékony állapotban, megfelelő hőfokon kapják a bitument. A fedéllemezgyártás- hoz használt papírtekercsekét újabban „csszevasalják” az3z végtelen ítik, így a korábbi ötszázalékos salejtet jóval a fele alá csökkentettbe Mindezzel több mint 400 ezer forintos megtakarítást ért el az ipari üzemág. A szövetkezet tmk-műhe- lyében automata tekercselőt és vágót készítették, ezeket a fedéllemezt húzó üzemrészben szerelték fel. A korábban férfiakat is próbára tevő, nehéz fizikai munkát igénylő munkát most már egy gombnyomással végezhetik el, akár nők is. A tmk illetve szervizüzem dolgozói is jelentős megtakarítást értek el a bontott motorokból, gépekből megmentett, még használható alkatrészek, anyagok újra beépítésével. A takarékossági intézkedések a jászalsószentgyörgyi ÁFÉSZ gazdasági eredményeiben is jelentkeztek. Már a harmadik negyedév végén 1,3 millió forinttal több volt az ÁFÉSZ jövedelme, mint tavaly ugyanekkor, , év végéig pedig a tervezett 6,2 millió forinttal szemben kevés híján 7 millió forint nyereségre számítanak. — temesEozy — Sz állattartásban Is A hástáp nélkülözhetetlen Ha a termelőszövetkezetek dolgozóival a háztájira terelődik a1 szó, sokan jogosan panaszkodnak. A takarmányellátás hiányosságairól beszélnek, s az sem ritka észrevétel, hogy az üzem vezetői szinte felesleges kolonc- nak érzik ezeket a gazdaságokat, amelyek szerintük csak elvonjál! a dolgozók figyelmét a közösről. Ennek kellemetlen következménye ■tejmászetesen nem marad el: sokan lemondanak a háztáji termelésről és állattartásról Különösen sajnálhatjuk azt a sok tízezer anyakocát, amelyet tavaly az ország háztáji gazdaságaiból levágásra eladtak és eddig még nem pótoltak. Ez adatod bizonynak A XI. pártkongresszus határozata is félreérthetetlenül kimondja: „Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett, népgazdasági érdekeinknek megfelelően, továbbra is támogatjuk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésit”. A tisztánlátáshoz hozzásegít néhány országos adat is. A magyar mezőgazdasági termékek teljes értékének 33 százalékát a háztá’i és kisegítő gazdaságok adják. Számuk 1.9 millió, s ennek csaknem fele a tsz-tagok és az alkalmazottak háztájija. A mezőgazdaság össztermeléséből a háztáji részesedése 20 százalékos. az állati termékeknek több mint 28, a növé.k lek 13 százaléka innen kerül ki. Csak az állattenyésztésnél maradva: a vágósertés 35, a vágómarha 20, a tej 30 és a tojás 33 százalékát ezek a gazdaságok adják.'' Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy lássuk, mit jelent egy-egy ágazatban a termelési kedv megtorpanása. Azt sem árt tudni, hogy a felmérések szerint a táasz-tagok mellett a családtagok 93 százaiéiba többet-kevesebbet a háztájiban is dolgozik. Óvatos számítások alapján évente mintegy 700 millió munkaóra hasznosul így. A termelőszövetkezetek oedig egyszerűen képtelenek lennének a háztáji nélkül megfelelően foglalkoztatni tagjaikat. Bizonyára megérdemli a figyelmet az is, hogy manapság átlagosan a téesz-tagok jövedelmének csaknem a fele a háztáji gazdaságból származik. Csak néliásiY üzemben Sajnálatos ezért, hogy az országnak még mindig csak 270 olyan termelőszövetkezete van, amely' önálló, megbecsült üzemágként szervezi és segíti a háztáji termelést És mi a helyzet Szolnok megyében? Nagy büszkeségre bizony nekünk sincs okunk. Az igazán beavatott szakembereknek is hosszasan gondolkodniuk kellett ahhoz, hogy felsoroljanak néhány üzemet, amelyet példaként lehet állítani a többiek elé. Ezek közül látogattunk meg kettőt: a rákóczifalvi—száj öli Rákóczi és a kunmadiarasi Kossuth Termelőszövetkezetet Rákóczifalván Földi János az üzem párttitkára szinte alig győzte sorolni, hogy a háztáji állattartó gazdák milyen juttatásokat kapnak. Zöld lucernát, réti szénát, szilázst, osalamádét, lucema- szénát, szalmát, tápokat és még amire szükségünk van. S mindezt önköltségi áron, illetve a szalmát tulajdonkénben ingven, mert csak a fuvarköltséget kell téríteni. Ennek ellenére tehenet nagvon kevesen tartanak. A pártfitkár becslése szerint körülbelül harmincán, majdnem mind idős emberek. A szarvasmarhával sok a gond, napközben is etetni, itatni, a tehenet fejni1 kelil. Még ahol 16—17 éves fiatál is van a családiban, ott sem tudják ezt megvalósítani. A feleségek is általában vagy a termelőszövetkezetben, vagy a Tisza, Cipőgyárban dolgoznak, a gyerekek pedig gimnáziumban, iparitanuió intézetben tanulnak. Ahonnan reggel mindenki elmegy, és csal! este jut haza, oda tehén nem való, ez ellen senkinek sem lehet ellenérve. Egészen más a helyzet a sertéssel, amelyről napi kétszeri etetéssel is lehet gondoskodni. Bizonyíték erre az, hogy tavaly 2 ezer sertést adott el a gazdaság a háztájiból. Az arány sem rossz: egy tsz-tagra két sertés jutóit HS2S5 nincs alt panaszra A termelőszövetkezet dől- ' gozóinak a tápellátás miatt S3m lehet okuk panaszra, mert az üzem saját keverőjé- ből annyit ad mkik, arneny- nyire szükségül^ van. Fizetni cask a koncantrátumokért kell, hiszen a többi alapanyagot megtenni a háztáji földje, s a tagok ennek nagy részét —I cserében a tápért — bent hagyják a közösben. A tenyészamyag pótlásáról, az állatok eladásáról és a részes növényei': szakszerű műveléséről a háztáji agromómus gondoskodik. Kunmadarason Varga Gyula főállattenyésztő arról számolt be, hogy ebben a gazdaságban is szívesen tartanak a tagok állatokat a ház körüL Nemcsak baromfit, sertést, hanem szarvasmarhát, sőt juhot is. Az elmúlt években a háztáji tehénállomány legalább 15 százalékkal nőtt. és a tejtermelés Is emelkedett. Moháési Ferenc elnökhelyettes W72-höz viszonyította a tejhózamot, s röviá számolás után kiderült, hogy az egy tehénre jutó évi tejtermelés 300 literrel nőtt a háztájiban. Q Isaszan feözös Ezek a számok és tények de a dolgok mikéntié is érdekes. Kunmadarason is agro- nómus irányítja a háztáji gazdálkodást, s orvos vigyáz az állatok egészségére. Itt is igényelhetnek a tagok annyi tápot és takarmányt, ameny- nyd az állatok tartásához elegendő. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a szarvasmarhákat és a juhokat kora tavasztól késő őszig közös legelőn tartják, s így akkor az állatokkal szinte nincs is gondja gazdájuknalc Természetesen az összhang kölcsönös előnyökkel is jár. Például a jobb körülmények között kezelt, tisztább, hűtött tejért a termelőszövetkezet megkapja a nagyüzemi felárat, s ebből a tag egyéni hasznán túl a gazdaságnak is előnye származik. A vezetőség újabb lehetőségeken is tori a fejét Azt tervezik, hagy jövőre a hízósertést is felvásárolják a háztájiból és a tiszaszöllősd húsüzemnek adják eh Ez szintén egyéni és közös érdek egyaránt Mint ahogy az sem mellékes, hogv Kunmadarason a község szervezésében, tanfolyamon ismerkedhetnek meg az állattartás, növény- termesztés titkaival az érdeklődők. A nagy számú hallgatóság bizonyítja, erre is szükség van! A két példából Is látható, hogy sok ága-boga van a háztáji gazdálkodásnak. De az is kiderülhetett, hogy semmi ördöngösség nincs abban, amit a két termelőszövetkezet csinál. Egyszerűen törődnek a háztájival, megpróbálják kiaknázni a meglévő lehetőségeket, és keresik a továbbvezető ösvényeket. Ezt kellene tenni minden gazdaságnak, s akkor jóval több áru kerülne az élelmiszerboltokba is. Braun Ágoston *
