Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

19T5. december 24.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

.. „ : .... (é

II tv képernyője előtt

A ni idvMgára.

A televízió kívánságműsora felhagyva általános szokásaival, vasárnap este „speciális” adással rukkolt ki, csak nők

kívánságait teljesítette, de azokét is csupán akkor, ha előbb megvallottak, hogy szakmájukban, hivatásukban mi a szép, mi benne az izgalmas. Jeles nőegyéniségeket keresett fel a televízió, hogy újra és ismételten bizonyítsa — sajnos, még ma is olykor szükséges bizonyítani! —, hogy az életben a nők bárhol éppúgy megállják helyüket, mint erősebb nemibéli társaik, a férfiak. E határozott alapgondolat vezérelte a szerkesztőt és munkatársait, s hogy a siker egyértelmű legyen, még a mikrofont sem bízták férfiakra, végig Tamási Eszter vallalgatta nagy igyekezettel a műsor szereplőit: a jeles írónőt, a könnyűipar mi- r.iszterasszonyát, a világhírű e z emész- prof ess zom ő t, a

rendőri pályára lépő lányokat stb. Jobb volt tartalmában. személyesebb és gazdagabb ez a műsor, mint általában elődei a sorban, bárha kissé komolyra és ünnepélyesre is sikerült

A

ilnyiinfib Ruszt József lü'kuyu*!. rendezésében, kitűnő szereposztásban vitte képernyőre a televízió Illés í Endre Hazugok című művét. Mint az Illés-művek általában, ez is morális problémákat feszeget és a társadalom erkölcsi tisztaságának igényét ébreszti. Nem lehet, nem szabad hazugságok között élnünk sem önmagunk, sem mások ámításával, mert az zsákutcába vezet. Az igazság elhallgatása, elkendőzése bármilyen okra vezethető vissza, csak megfertőzi a közösség életét, kicsir ben és nagyban egyaránt. A legunalmasabb igazság is érdekesebb, mint a legérdekesebbnek látszó hazugság. Vezérgondolatokban megfogalmazva ez a tanulság csendül ki egyértelműen a Hazugok televíziós előadásából.

S bár a dráma a harmincas évek polgári eikölcsi világának látlelete elsősorban, tanulságai a máig érnek. Felépítésében, hangvételében tiszta tévéjátékot kaptunk — eltekintve egy-két fölösleges rendezői ötlettől, mint például a hazugságokat poentí- rozó zene, túlzott didakti- kusság — gondos színészvezetés jellemezte Ruszt József munkáját. És akadt színészi remeklés is nem is egy, mindenekelőtt Darvas Iváné és mellette Somogyvá- ri Rudolfé. Eeltűnt szokatlan szerepkörben a kalbarészí- n észként ismert Lórán Lenke. Tény azonban az- is, hogy a színészi játékba itt- ott teatralitás is vegyült, például Mártié Erzsi vagy Szegedi Erika a kelleténél erőteljesebb eszközöket használt, ami idegen a képernyő b ensőségességétőL

V. M.

Partéié! a főiskolán

Január 1—16

Uj magyar zene a rádióban

A Magyar Rádió zenei főosztálya a közönség, valamint a kritikusok 1975. évi díjáért megrendezi az új magyar zene seregszemléjét. A január 1-től 16-ig tartó műsorsorozaton azok a zenekari, kamarazene- és kórusművek hangzanak el, amelyeket ebben az évben hallhatott a közönség.

A komolyzenei seregszemlén 29 szerző 49 műve' szólal meg: a csaknem hét órányi zenét nyolc adásban sugározzák.

Az eredményhirdetés, a közönség és a kritikusok díjának átadása január 27-én lesz, amikor a díjnyertes művet, illetve műveket ismételten sugározni fogják. A közönség 12 000 forintos díjának odaítélését a társadalom több rétegét képviselő, zeneszeretőkből álló zsűri végzi, a kritikusok ugyan- csali 12 000 forintos díj odaítéléséről döntenek.

Több mint IIOO festmény, szobor

Most ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját az esztergomi Keresztény Múzeum, amely hosszú időn át kevésbé ismert egyházi magángyűjteményként tartozott a prímási palota látványosságai közé. Létrehozója, Simon János hercegprímás, esztergomi érsek a múlt század hetvenes éveiben alapozta, meg a műkincsgyűjte- rngny nemzetközi hírnevét. Simor gyűjteményét tovább gazdagította Ipolyi Amold- nak, a magyar művészettörténet, régészet és műemlék- védelem megteremtőjének gazdag középkori táblaképekből, szobrokból és ipar- művészeti tárgyakból álló hagyatéka.

A gyűjtemény ma már több mint 1100 festményt és szobrot, 5000 grafikát és 10 000 iparművészeti tárgyat foglal magába. Az elmúlt két évtizedben a múzeum mindinkább a közművelődésben is tevékeny részt vállaló intézménnyé vált 1969- ben — a magyar múzeumügy történetében először — az állam és az egyház közös beruházásaként korszerűsítették a Keresztény Múzeumot: az állam a nagy összegű beruházás kétharmadát fedezte, s magára vállalta a fonntartási költségek felét is. Így ma már a gazdag nemzeti kincs, amely a legnagyobb vidéki képzőművészeti gyűjtemény.

— Megfelelő arányokat

igyekeztünk kialakítani a főiskola pártéletében. Tevékenységünk egy harmada a felsőbb partszervek határozatainak ismertetésére, végrehajtásuk segítésére irányul. Másik harmada a pártépítés* a pártóktatás, a pártmegbi- zatásck teljesítését, egyszóval a pártszervezet belső életét öleli fel. A politikai munka többi részével a főiskola vezetőit segítjük.

— Meglehetősen szerteágazó feldatkört jelent ez.

— Ügyelünk arra, hogy

munkánkat ne aprózzuk eL A változó témák mellett céltudatosan törekszünk arra, hogy néhány feladatot évről évre napirenden tartsunk, így például az ifjúságpolitikai határozat érvényesülése, a KISZ-szervezet munkájának értékelése, az oktatásnevelés korszerűsítésének problémája és a tudományos kutatás évente szerepel taggyűlésünk napirendjén. így rendszeresen lehetőség adódik a fejlődés lemérésére,

— A főiskola oktatóinak, illetve szakoktatóinak fele párttag. Igen magas ez az arány. Bizonyára kedvező a hatása a főiskola életében.

— Feltétlenül, s több

szempontból. Nyilvánvaló például, hogy a különböző párthatározatokat minden oktatónak figyelembe kell venni az oktató-nevelő munkában. A párttagok viszont több olyan fórumon — taggyűlésen, pártcsoportértekez- letem — vesznek részt, ahol alaposabban megvitathatják a feladatokat. Ez már előny számunkra, s jobban felvetődik a politikai felelősség kérdése is.

— A párttagok kezdeményező készségének köszönhetően valamennyi kinevezett oktató és szakoktató reszt vesz a pártóktatásbam. Pedig maga« óraszám mellett a legtöbbjük kötelező konzultációkkal, tanulócsoportok patronálásávial is foglalkozik. S mindez tevékenységüknek csak egyharmada. A többit a tudományos kutatómunka és az önképzés tölti ki. Sokat jelent, hogy a pártoktatás újabb fórumot biztosít a nyílt véleménycseréire, az áktuáiüs kérdések megvitatására.

•— A főiskola pártszervezetének többek között az is feladata, hogy a közéleti szereplésre felkészítse a hallgatókat. Mit tesz ennek érdekében?

— Mindenekelőtt példamutatással nevelünk. Ez teszi hitelessé a hallgatók számára a kö zéletiségrői elmondottakat. Nem elég csupán hangoztatni, hogy a szocialista szakembernek aktívan részt kell vennie a közéletben.

— A közéleti szereplésnek

egyéfb haszna is van a főiskola számára: oktatóink rengeteg tapasztalatot szereznek,s így jobban közelíthetik az élethez elméleti és szakmai munkájukat.

—A közéleti szereplősre

neveléshez egyébként hozzátartozik az is, hogy évenként több hallgatót felveszünk a pártba.

— Nem adódik abból

konfliktus, hogy a párttagnak felvett hallgatók jelen vannak ott, ahol rájuk is vonatkozó döntések születnek, vagy ahol az oktatói kar egy-egy tagját megbírálják?

— Párttagjaink közül senki sem kérdőjelezi meg ezt Minden párttag — korától függetlenül — részt vesz a pártszervezetek munkájában. Neon élhet vissza az ott hallottakkal, nem számíthat semmiben kedvezőbb elbírálásra mint mások. Arra viszont igen, hogy fokozott követelményt támasztanak vele szem ben.

S. B.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN, Budapest ostromakor erősen megsérült körkép, Feszty Árpád A magyarok bejövetele című híres munkájának restaurálása megkezdődött, s ha elkészül, Szegedről, a restaurálás színhelyéről végleges helyére, a pusztaszeri emlékpark körcsarnokába kerül. (Részlet a Feszty-körképből)

Éjszaka a szállodában

z alábbi történetet megbízható, szavahihető forrásból hallottam. Igyekszem híven tolmácsolni: Az egyik fővárosi üzem képviseletében, két hivatalos küldött utazott le L. vidéki városkába. A csinos, vonzó külsejű Edit és a rokonszenves András: mindketten a gyár műszaki vezető gárdájához tartoznak. A két ifjú ember jó barátságban volt egymással, de semmi több. Amikor elindultak, úgy tervezték, hogy reggel megérkeznek L.-be, délután hatkor végeznek a tárgyalásokkal és a 8 óra 20-as vonattal utaznak vissza a fővárosba.

De a tárgyalásokon különböző problémák merültek fel és emiatt másnapra kellett halasztaniuk a visszatérést Budapestre. Így hát egy éjszakára megszálltak a városka egyetlen szállodájában. Edit az első emelet 37-ben kapott egy kétágyas szobát, a férfi pedig egy háromágyast, a második. emelet 21-ben.

A portás pedig sajnálkozva jegyezte meg, hogy a hölgy kétágyas szobájában már van egy lakó: egy halk szavú, csendes állatorvosnő. Edit és András magukhoz vették a kulcsokat és bementek az étterembe vacsorázni. Megittak egy üveg tokajit, aztán jó éjszakát kívánva, mindketten felmentek a szobájukba. András már pizsamában volt és fogat mosott, amikor valaki kétségbeesetten dörömbölt az ajtón. Edit volt. Szinte beesett a szobába, ledobta magát egy székre és felvi- dultan így szólt:

— Képzelje a szobatársam...

— Te jó ég! Csak nem egy férfi? — érdeklődött András.

— Rosszabb. Egy nő, aki horkol. Mit horkol! Ügy szól. mint egy hajókürt. Képtelen vagyok mellette pihenni.

— Kedves Edit, ha nincs más megoldás, szépen itt marad nálam. Remélem, megbízik bennem.

— Természetesen. De az emberek félreértenék, ha egy férfival egy szobában töl- teném az éjszakát — mondta gondterhelten Edit.

— Csacsiság. Felnőtt emberek vagyunk. Magának pihennie kell. Válasszon: vagy ez a szoba, vagy a hajókürt.

Edit még tétovázott egy kicsit — illendőségből aztán bólintott:

— Itt maradok.

— Okos kislány. Most kimegyek a folyosóra. Gyorsan bújjon a másik ágyba, aztán kiáltson, ha szabad a gazda.

Edit már kényelmesen elhelyezkedett, az ágyikóban és állig magára húzta a takarót. Két perc múlva András bejött, eloltotta a villanyt és lefeküdt a fal melletti heverőre. Nyitott szemmel bámultak a sötétbe, aztán András megszólalt:

— Nézze, Edit, modern emberek vagyunk ...

— Figyelmeztetem, ha egy lépést közeledni mer, így, ahogy vagyok, kiszaladok a folyosóra! — harsogta Edit szigorúan.

— Csak azt akartam mondani, modem emberek vagyunk, kultúremberek vagyunk, legyen nyugodt, nem élek vissza a helyzettel. De azért egy kicsit elbeszélgethetne velem.

— Jó, egy kis beszélgetésben benne vagyok — felelte Edit engedékenyen. Már éjfél is jóval elmúlt és a sötét szállodai szobában a két munkatárs, alig , három méterre, zenéről, irodalomról társalgott.

— Mi a véleménye a tizenkilencedik századi impresszionista festők hatásáról a mai képzőművészetre? — kérdezte kíváncsian András, de nem kapott választ. András felült a sötétben:

— Alszik?

— Nem alszom. De ne gondolja, hogy

engem félre lehet vezetni. Kulturális problémákról fecseg, közben arra gondol, hogy itt van maga mellett egy csinos, fiatal nö, akit könnyűszerrel el lehet csábítani.

— Könyörgöm, higgyen nekem. Magában nem a nőt nézem, csak a kollégát. Be akarom bizonyítani, hogy ilyen helyzetben is tisztességesen, korrekten viselkedem és betartom a két lépés távolságot.

— Utoljára figyelmeztetem: átlátok magán! Az is gyanús, hogy nem kísérletezik, nem próbál közeledni. Emögött valami trükköt sejtek.

— Semmiféle csalafintaságot ne képzeljen rólam. Sőt, hogy teljesen bízzék bennem, most elköszönök és alszunk. Jóéjszakát! — mondta a férfi és az oldalára fordult.

* * »

— Köszönöm. Igazi lovagként viselkedett — mondta reggel csendesen Edit. András, mintha egy csipetnyi gúnyt is érzett volna a hangjában. A portásnál mindketten kifizették a szobaszámlájukat. A portás előzékenyen fordult Edithez:

— Örülök, hogy a kisasszony nyugodtan alhatott. És egyedül. Az állatorvosnő csak ma délután érkezik...

András, a szálloda halijában függő tükörbe nézett és halkan csak ennyit mondott: „Nagy marha vagy, öregem...!”

Galambos Szilveszter

i

Erről—arról. Sí

hogy némely dolgok evidensek a televízióban, a televíziózásban. Feltételeztem például, hogy ha egy televíziós alkotó ismeretterjesztő filmet vagy egyéb kifejezetten ismereteket közlő programot készít, tisztában van vele, hogy az ismeretek megértése milyen nehézséget jelent a néző számára, ha a képekhez kapcsolódó szóbeli magyarázatnak birkóznia kell holmi érzelemgerjesztő, aláfestő zenével. A gyerekeknek készült Perpetuum mobile-ben pedig ez történt. Ug3ranis miközben a meghívott tudományos munkatárs a modem világítótesteik, szerkezetek egyébként is bonyolult működését, a folyamatok fizikai törvényszerűségeit ecsetelte, azoriközben állandóan szólt a zene. Tehát szöveg és muzsika egyszerre, párhuzamosan. Az eredmény: nemhogy a gyermekét, de még a felnőtt ember figyelmét is alaposan megosztotta és elhervasztotta az ismeretterjesztésnek ez a „megzenésített” formája. Mám érdemelne szót talán mindez, ha más esetben, más hasonló tárgyú és célú programokban, filmekben is" nem kísértene az effajta modoros líraizálás, az ismeretközlés tárgyon kívül eső elemekkel történő megédesítésének pedagógiailag, lélektanilag aligha hitelesíthető módja. Jó lenne, jobban ügyelni rá.

Azt sem nagyon • hittem v olna el senkinek, ha azt állítja, hogy a pódium, mondjuk egyet jelent egy erdő részletével, vagy egy folyóvíz festői partjával, netán egy kétszemélyes ringatózó csónakkal. Pedig szombat este a televízió Operett-pódium műsorában úgy tett, mintha nem tudná, hogy a pódium annyit tesz, mint előadói emelvény, vagy még egyszerűbben, deszkáiból készült dobogó. A művészi tár lalás érdekében — feltételezem — Seregi László rendező a műsor címében megjelölt puritán pódium! forma helyett a dalok hátteréül . és környezetéül a dúsabb természeti vegetációt választotta. Ahelyett tehát, hogy az egyes részleteket jó ízléssel, a muzsika szépségeit csillogtatva valóban pódiumon szólaltatták volna meg, kihelyezték a dalokat vízre, partra, erdős ligetbe, 6 hamis beállításokkal mesterkélt helyzetekbe űzték, kergették az énekeseket. Mennyivel tisztább, érzelmileg is letisztultabb lehetett volna az Operett-pódium, ha megma rad a címében is megjelölt műfaji keretek között!

A pedagógus pántszervezeteiknél a pártmtsnika módszered általában nem olyan kiforrottak, mint az üzemieknél. Ez abból is adódik, hogy az oktató-nevelő munka feladatait felsőbb színben részletesen meghatározzák, s a feladatok végrehajtásában a hivatali és a politikai tevékenység részben egybeesik. Például az ifjúságpolitikai, az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtása a legkézenfekvőbb hivatali kötelesség az iskolákban. Erről beszélgettünk dr. Ferenczy Józseffel, a DATE mezőtúri főiskolai kara igazgatóhelyettesével, a pártszervezet titkárával.