Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

19T5. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 .. „ : .... (é II tv képernyője előtt A ni idvMgára. A televízió kívánságműsora felhagyva általános szokásai­val, vasárnap este „speciális” adással rukkolt ki, csak nők kívánságait teljesítette, de azokét is csupán akkor, ha előbb megvallottak, hogy szakmájukban, hivatásukban mi a szép, mi benne az iz­galmas. Jeles nőegyénisége­ket keresett fel a televízió, hogy újra és ismételten bi­zonyítsa — sajnos, még ma is olykor szükséges bizonyí­tani! —, hogy az életben a nők bárhol éppúgy megáll­ják helyüket, mint erősebb nemibéli társaik, a férfiak. E határozott alapgondolat ve­zérelte a szerkesztőt és mun­katársait, s hogy a siker egyértelmű legyen, még a mikrofont sem bízták férfi­akra, végig Tamási Eszter vallalgatta nagy igyekezet­tel a műsor szereplőit: a je­les írónőt, a könnyűipar mi- r.iszterasszonyát, a világhírű e z emész- prof ess zom ő t, a rendőri pályára lépő lányo­kat stb. Jobb volt tartalmá­ban. személyesebb és gaz­dagabb ez a műsor, mint ál­talában elődei a sorban, bár­ha kissé komolyra és ünne­pélyesre is sikerült A ilnyiinfib Ruszt József lü'kuyu*!. rendezésében, kitűnő szereposztásban vitte képernyőre a televízió Illés í Endre Hazugok című művét. Mint az Illés-művek általá­ban, ez is morális problémá­kat feszeget és a társadalom erkölcsi tisztaságának igé­nyét ébreszti. Nem lehet, nem szabad hazugságok kö­zött élnünk sem önmagunk, sem mások ámításával, mert az zsákutcába vezet. Az igazság elhallgatása, elken­dőzése bármilyen okra ve­zethető vissza, csak megfer­tőzi a közösség életét, kicsir ben és nagyban egyaránt. A legunalmasabb igazság is ér­dekesebb, mint a legérdeke­sebbnek látszó hazugság. Ve­zérgondolatokban megfogal­mazva ez a tanulság csen­dül ki egyértelműen a Ha­zugok televíziós előadásából. S bár a dráma a harmincas évek polgári eikölcsi világá­nak látlelete elsősorban, ta­nulságai a máig érnek. Fel­építésében, hangvételében tiszta tévéjátékot kaptunk — eltekintve egy-két fölösleges rendezői ötlettől, mint pél­dául a hazugságokat poentí- rozó zene, túlzott didakti- kusság — gondos színészve­zetés jellemezte Ruszt Jó­zsef munkáját. És akadt szí­nészi remeklés is nem is egy, mindenekelőtt Darvas Iváné és mellette Somogyvá- ri Rudolfé. Eeltűnt szokatlan szerepkörben a kalbarészí- n észként ismert Lórán Len­ke. Tény azonban az- is, hogy a színészi játékba itt- ott teatralitás is vegyült, pél­dául Mártié Erzsi vagy Sze­gedi Erika a kelleténél erő­teljesebb eszközöket hasz­nált, ami idegen a képernyő b ensőségességétőL V. M. Partéié! a főiskolán Január 1—16 Uj magyar zene a rádióban A Magyar Rádió zenei fő­osztálya a közönség, vala­mint a kritikusok 1975. évi díjáért megrendezi az új magyar zene seregszemlé­jét. A január 1-től 16-ig tar­tó műsorsorozaton azok a zenekari, kamarazene- és kórusművek hangzanak el, amelyeket ebben az évben hallhatott a közönség. A komolyzenei seregszem­lén 29 szerző 49 műve' szólal meg: a csaknem hét órányi zenét nyolc adásban sugá­rozzák. Az eredményhirdetés, a közönség és a kritikusok dí­jának átadása január 27-én lesz, amikor a díjnyertes művet, illetve műveket is­mételten sugározni fogják. A közönség 12 000 forintos díjának odaítélését a társa­dalom több rétegét képvise­lő, zeneszeretőkből álló zsű­ri végzi, a kritikusok ugyan- csali 12 000 forintos díj oda­ítéléséről döntenek. Több mint IIOO festmény, szobor Most ünnepelte fennállá­sának 100. évfordulóját az esztergomi Keresztény Mú­zeum, amely hosszú időn át kevésbé ismert egyházi ma­gángyűjteményként tartozott a prímási palota látványos­ságai közé. Létrehozója, Si­mon János hercegprímás, esztergomi érsek a múlt szá­zad hetvenes éveiben alapoz­ta, meg a műkincsgyűjte- rngny nemzetközi hírnevét. Simor gyűjteményét tovább gazdagította Ipolyi Amold- nak, a magyar művészettör­ténet, régészet és műemlék- védelem megteremtőjének gazdag középkori táblaké­pekből, szobrokból és ipar- művészeti tárgyakból álló hagyatéka. A gyűjtemény ma már több mint 1100 festményt és szobrot, 5000 grafikát és 10 000 iparművészeti tárgyat foglal magába. Az elmúlt két évtizedben a múzeum mindinkább a közművelő­désben is tevékeny részt vál­laló intézménnyé vált 1969- ben — a magyar múzeum­ügy történetében először — az állam és az egyház közös beruházásaként korszerűsí­tették a Keresztény Múzeu­mot: az állam a nagy össze­gű beruházás kétharmadát fedezte, s magára vállalta a fonntartási költségek felét is. Így ma már a gazdag nemzeti kincs, amely a leg­nagyobb vidéki képzőművé­szeti gyűjtemény. — Megfelelő arányokat igyekeztünk kialakítani a fő­iskola pártéletében. Tevé­kenységünk egy harmada a felsőbb partszervek határoza­tainak ismertetésére, végre­hajtásuk segítésére irányul. Másik harmada a pártépítés* a pártóktatás, a pártmegbi- zatásck teljesítését, egyszó­val a pártszervezet belső életét öleli fel. A politikai munka többi részével a fő­iskola vezetőit segítjük. — Meglehetősen szerte­ágazó feldatkört jelent ez. — Ügyelünk arra, hogy munkánkat ne aprózzuk eL A változó témák mellett cél­tudatosan törekszünk arra, hogy néhány feladatot évről évre napirenden tartsunk, így például az ifjúságpoliti­kai határozat érvényesülése, a KISZ-szervezet munkájá­nak értékelése, az oktatás­nevelés korszerűsítésének problémája és a tudományos kutatás évente szerepel tag­gyűlésünk napirendjén. így rendszeresen lehetőség adó­dik a fejlődés lemérésére, — A főiskola oktatóinak, illetve szakoktatóinak fele párttag. Igen magas ez az arány. Bizonyára kedvező a hatása a főiskola életében. — Feltétlenül, s több szempontból. Nyilvánvaló például, hogy a különböző párthatározatokat minden oktatónak figyelembe kell venni az oktató-nevelő mun­kában. A párttagok viszont több olyan fórumon — tag­gyűlésen, pártcsoportértekez- letem — vesznek részt, ahol alaposabban megvitathatják a feladatokat. Ez már előny számunkra, s jobban felvető­dik a politikai felelősség kérdése is. — A párttagok kezdemé­nyező készségének köszönhe­tően valamennyi kinevezett oktató és szakoktató reszt vesz a pártóktatásbam. Pedig maga« óraszám mellett a legtöbbjük kötelező konzul­tációkkal, tanulócsoportok patronálásávial is foglalkozik. S mindez tevékenységüknek csak egyharmada. A többit a tudományos kutatómunka és az önképzés tölti ki. So­kat jelent, hogy a pártokta­tás újabb fórumot biztosít a nyílt véleménycseréire, az áktuáiüs kérdések megvita­tására. •— A főiskola pártszerve­zetének többek között az is feladata, hogy a közéleti sze­replésre felkészítse a hallga­tókat. Mit tesz ennek érde­kében? — Mindenekelőtt példa­mutatással nevelünk. Ez te­szi hitelessé a hallgatók számára a kö zéletiségrői el­mondottakat. Nem elég csu­pán hangoztatni, hogy a szo­cialista szakembernek aktí­van részt kell vennie a köz­életben. — A közéleti szereplésnek egyéfb haszna is van a főis­kola számára: oktatóink ren­geteg tapasztalatot szerez­nek,s így jobban közelíthetik az élethez elméleti és szak­mai munkájukat. —A közéleti szereplősre neveléshez egyébként hozzá­tartozik az is, hogy éven­ként több hallgatót felve­szünk a pártba. — Nem adódik abból konfliktus, hogy a párttag­nak felvett hallgatók jelen vannak ott, ahol rájuk is vonatkozó döntések szület­nek, vagy ahol az oktatói kar egy-egy tagját megbí­rálják? — Párttagjaink közül sen­ki sem kérdőjelezi meg ezt Minden párttag — korától függetlenül — részt vesz a pártszervezetek munkájá­ban. Neon élhet vissza az ott hallottakkal, nem szá­míthat semmiben kedvezőbb elbírálásra mint mások. Ar­ra viszont igen, hogy foko­zott követelményt támasz­tanak vele szem ben. S. B. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN, Budapest ostromakor erősen megsérült körkép, Feszty Árpád A magyarok bejövetele című híres munkájának restaurálása megkezdődött, s ha elkészül, Szegedről, a restaurálás színhelyéről végleges helyére, a pusztaszeri emlékpark körcsarnokába kerül. (Részlet a Feszty-körképből) Éjszaka a szállodában z alábbi történetet megbízható, sza­vahihető forrásból hallottam. Igyekszem híven tolmácsolni: Az egyik fővárosi üzem képviseletében, két hivatalos küldött utazott le L. vidéki vá­roskába. A csinos, vonzó külsejű Edit és a rokonszenves András: mindketten a gyár műszaki vezető gárdájához tartoznak. A két ifjú ember jó barátságban volt egymás­sal, de semmi több. Amikor elindultak, úgy tervezték, hogy reggel megérkeznek L.-be, délután hatkor végeznek a tárgya­lásokkal és a 8 óra 20-as vonattal utaz­nak vissza a fővárosba. De a tárgyalásokon különböző problémák merültek fel és emiatt másnapra kellett halasztaniuk a visszatérést Budapestre. Így hát egy éjszakára megszálltak a vá­roska egyetlen szállodájában. Edit az el­ső emelet 37-ben kapott egy kétágyas szo­bát, a férfi pedig egy háromágyast, a má­sodik. emelet 21-ben. A portás pedig sajnálkozva jegyezte meg, hogy a hölgy kétágyas szobájában már van egy lakó: egy halk szavú, csen­des állatorvosnő. Edit és András maguk­hoz vették a kulcsokat és bementek az ét­terembe vacsorázni. Megittak egy üveg tokajit, aztán jó éjszakát kívánva, mind­ketten felmentek a szobájukba. András már pizsamában volt és fogat mosott, amikor valaki kétségbeesetten dörömbölt az ajtón. Edit volt. Szinte beesett a szo­bába, ledobta magát egy székre és felvi- dultan így szólt: — Képzelje a szobatársam... — Te jó ég! Csak nem egy férfi? — ér­deklődött András. — Rosszabb. Egy nő, aki horkol. Mit horkol! Ügy szól. mint egy hajókürt. Kép­telen vagyok mellette pihenni. — Kedves Edit, ha nincs más megoldás, szépen itt marad nálam. Remélem, meg­bízik bennem. — Természetesen. De az emberek félre­értenék, ha egy férfival egy szobában töl- teném az éjszakát — mondta gondterhel­ten Edit. — Csacsiság. Felnőtt emberek vagyunk. Magának pihennie kell. Válasszon: vagy ez a szoba, vagy a hajókürt. Edit még tétovázott egy kicsit — illen­dőségből aztán bólintott: — Itt maradok. — Okos kislány. Most kimegyek a fo­lyosóra. Gyorsan bújjon a másik ágyba, aztán kiáltson, ha szabad a gazda. Edit már kényelmesen elhelyezkedett, az ágyikóban és állig magára húzta a taka­rót. Két perc múlva András bejött, elol­totta a villanyt és lefeküdt a fal melletti heverőre. Nyitott szemmel bámultak a sö­tétbe, aztán András megszólalt: — Nézze, Edit, modern emberek va­gyunk ... — Figyelmeztetem, ha egy lépést köze­ledni mer, így, ahogy vagyok, kiszaladok a folyosóra! — harsogta Edit szigorúan. — Csak azt akartam mondani, modem emberek vagyunk, kultúremberek va­gyunk, legyen nyugodt, nem élek vissza a helyzettel. De azért egy kicsit elbeszélget­hetne velem. — Jó, egy kis beszélgetésben benne va­gyok — felelte Edit engedékenyen. Már éjfél is jóval elmúlt és a sötét szállodai szobában a két munkatárs, alig , három méterre, zenéről, irodalomról társalgott. — Mi a véleménye a tizenkilencedik századi impresszionista festők hatásáról a mai képzőművészetre? — kérdezte kíván­csian András, de nem kapott választ. András felült a sötétben: — Alszik? — Nem alszom. De ne gondolja, hogy engem félre lehet vezetni. Kulturális prob­lémákról fecseg, közben arra gondol, hogy itt van maga mellett egy csinos, fiatal nö, akit könnyűszerrel el lehet csábítani. — Könyörgöm, higgyen nekem. Magá­ban nem a nőt nézem, csak a kollégát. Be akarom bizonyítani, hogy ilyen helyzet­ben is tisztességesen, korrekten viselke­dem és betartom a két lépés távolságot. — Utoljára figyelmeztetem: átlátok ma­gán! Az is gyanús, hogy nem kísérletezik, nem próbál közeledni. Emögött valami trükköt sejtek. — Semmiféle csalafintaságot ne képzel­jen rólam. Sőt, hogy teljesen bízzék ben­nem, most elköszönök és alszunk. Jóéj­szakát! — mondta a férfi és az oldalára fordult. * * » — Köszönöm. Igazi lovagként viselke­dett — mondta reggel csendesen Edit. András, mintha egy csipetnyi gúnyt is ér­zett volna a hangjában. A portásnál mind­ketten kifizették a szobaszámlájukat. A portás előzékenyen fordult Edithez: — Örülök, hogy a kisasszony nyugodtan alhatott. És egyedül. Az állatorvosnő csak ma délután érkezik... András, a szálloda halijában függő tü­körbe nézett és halkan csak ennyit mon­dott: „Nagy marha vagy, öregem...!” Galambos Szilveszter i Erről—arról. Sí hogy némely dolgok eviden­sek a televízióban, a televí­ziózásban. Feltételeztem pél­dául, hogy ha egy televíziós alkotó ismeretterjesztő fil­met vagy egyéb kifejezetten ismereteket közlő programot készít, tisztában van vele, hogy az ismeretek megértése milyen nehézséget jelent a néző számára, ha a képek­hez kapcsolódó szóbeli ma­gyarázatnak birkóznia kell holmi érzelemgerjesztő, alá­festő zenével. A gyerekek­nek készült Perpetuum mo­bile-ben pedig ez történt. Ug3ranis miközben a meghí­vott tudományos munkatárs a modem világítótesteik, szer­kezetek egyébként is bonyo­lult működését, a folyama­tok fizikai törvényszerűsé­geit ecsetelte, azoriközben ál­landóan szólt a zene. Tehát szöveg és muzsika egyszer­re, párhuzamosan. Az ered­mény: nemhogy a gyerme­két, de még a felnőtt ember figyelmét is alaposan meg­osztotta és elhervasztotta az ismeretterjesztésnek ez a „megzenésített” formája. Mám érdemelne szót talán mindez, ha más esetben, más hasonló tárgyú és célú prog­ramokban, filmekben is" nem kísértene az effajta modoros líraizálás, az ismeretközlés tárgyon kívül eső elemekkel történő megédesítésének pe­dagógiailag, lélektanilag alig­ha hitelesíthető módja. Jó lenne, jobban ügyelni rá. Azt sem nagyon • hittem v olna el senkinek, ha azt állítja, hogy a pódium, mond­juk egyet jelent egy erdő részletével, vagy egy folyó­víz festői partjával, netán egy kétszemélyes ringatózó csónakkal. Pedig szombat es­te a televízió Operett-pódi­um műsorában úgy tett, mintha nem tudná, hogy a pódium annyit tesz, mint előadói emelvény, vagy még egyszerűbben, deszkáiból ké­szült dobogó. A művészi tár lalás érdekében — feltétele­zem — Seregi László rendező a műsor címében megjelölt puritán pódium! forma he­lyett a dalok hátteréül . és környezetéül a dúsabb ter­mészeti vegetációt választot­ta. Ahelyett tehát, hogy az egyes részleteket jó ízléssel, a muzsika szépségeit csillog­tatva valóban pódiumon szó­laltatták volna meg, kihe­lyezték a dalokat vízre, part­ra, erdős ligetbe, 6 hamis be­állításokkal mesterkélt hely­zetekbe űzték, kergették az énekeseket. Mennyivel tisz­tább, érzelmileg is letisztul­tabb lehetett volna az Ope­rett-pódium, ha megma rad a címében is megjelölt mű­faji keretek között! A pedagógus pántszervezeteiknél a pártmtsnika módszered általában nem olyan kiforrottak, mint az üzemieknél. Ez abból is adódik, hogy az oktató-nevelő munka feladatait felsőbb színben részletesen meghatározzák, s a feladatok végrehajtásában a hivatali és a politikai tevékenység rész­ben egybeesik. Például az ifjúságpolitikai, az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtása a legkézenfekvőbb hivatali köte­lesség az iskolákban. Erről beszélgettünk dr. Ferenczy József­fel, a DATE mezőtúri főiskolai kara igazgatóhelyettesével, a pártszervezet titkárával.

Next

/
Thumbnails
Contents