Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-24 / 301. szám
Együtt, közösen tt IHnagáért beszélne, ha kommentár nélkül csak úgy felsorolnám, hogy az elmúlt fél évtizedben «ni mindennel gazdagodott a megyeszékhely. De meg is fordíthanám. Hány lakással, óvodával, üzlettel, hány kilométer úttal lenne szegényebb a megye központja, ha gyárai, üzemel, vállalatai, szövetkezetei — teherbíró képességüktől függően — nem adtak volna a közösbe. Igen, pénzt is, a tanács számlájára átutalva. Ha együtt lennének azok a csekkek, nem tudom mekkora halom lenne. De egy biztos, ha összeadnánk, többre rúgna 400 millió forintnál, amiről szólnak. A szolnoki emberek mindezt még kétkezi miunkájukkal toldották meg. ötszáz, ezer, kétezer, tízezer az önzetlenül vállalt és lelkiismeretesen végigdolgozott órák száma? Nem is fontos talán. Egy tény, hogy parkok, játszóterek, KRESZ- parkok alakultak ki a munka nyomán. És az érték, ha pénzben akarjuk kifejezni — ha így egyáltalán kifejezhető —, csak egy esztendőben 30 millió forint fölött volt Tudom, a számok szárazak, mégis meggyőzően bizonyítják, hogyan lehet az erőket, a lehetőségeket közös összefogással megsokszorozni, hogyan lehet a hiányzó milliókat így pótolva egy város fejlődését meggyorsítani. Vajon lehet-e most a következő fél évtized küszöbén te rájuk — a munkáskollekíávákra számítva tervezni lakást utat iskolát, óvodát, parkot játszótere? Egy biztos, hogy nem a tanács óhajától és a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek jó szándékától, nagylelkűségétől függ. Az új pénzügyi szabályok csak abban könnyítették meg helyzetüket hogy ezután már legálisan is többféle jogcímen adhatnak pénzt az úgynevezett tanácsi fejlesztési alapba. Az azonban termelésük, gazdálkodásuk eredményességén múlik, hogy tudnak-e, és ha igen, mivel — pénzzel, géppel, munkával — a város építéséből, fejlődéséből részt vállalni. Azon a tanácskozáson, amelyen a tanács és a szolnoki vállalatok, intézmények, üzemek, szövetkezetek vezetői találkoztak, ott is ez volt a téma. A tanács vezetői a következő öt esztendő elképzeléseiről, a város közeli jövőjéről tájékoztatták a gazdasági vezetőket. És ha konkrétan nem is, de kivehetően megfogalmazódtak azok a tervek, amelyek megvalósításában számítanak a vállalatok támogatására. Nem nagy, és főleg nem új létesítmények építéséhez kérték elsősorban? a segítséget, hanem a már meglevő és közös erőből épített intézmények fenntartásához, üzemeltetéséhez. O tt, azon a tanácskozáson egyetlen Igazgató, egyetlen szövetkezeti elnök sem állt fel és egyetlenegy sem tett ígéretet. Mert nem is tehetett öt esztendővel ezelőtt sem röpködtek a kecsegtető ígéretek. Ha tudták, mikor és hol kérik a segítségüket — akkor és ott segítettek. Most is ez a gondolat hatotta át járta át mindnyájukat. A város vezetése ezért is néz bizakodóan a jövőben K. KMA: ♦ Hét fiatal mérnök hagyta el a Papírgyárat Riport távozásuk okáról 3. oldal A szerkesztőség postájából A jogszabály szerint 4. oldal A tv képernyője előtt Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól Pártélet a főiskolán A pedagógus pártszervezet munkamódszerei a DATE mezőtúri főiskolájában V oldal Hazaérkezett Púja Frigyes Púja Frigye« külügyminiszter, aki A. A. Gromikó- nafc, a Szovjetunió külügyminiszterének meghívására baráti látogatást tett Moszkvában, tegnap hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József külügyi államtitkár és B. D. Sevkin, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A nap Híreiből Dr. Maróthy László látogatása Pest megyében Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tegnap a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetbe látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. A vendégeket a ráckevei járás párt- és állami vezetői, valamint a közös gazdaság vezetői fogadták. A termelőszövetkezet munkájáról, eredményeiről dr. Tres- ser Pál elnök adott tájékoztatást Elmondotta többek között, hogy a 4100 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet fő célkitűzése a főváros és a 4 község ellátása. Ennek érdekében 720 férőhelyes korszerű tehenészeti telepet és 6700 sertést kibocsátó hizlalót létesítettek. A 200 hektáros kertészetben paprikát, paradicsomot, gyökér-zöldséget és káposztát termelnek. A következő években két újabb istállóval bővítik szarvasmarha-telepüket, s naponta 15 000 liter tejet tér. mel majd. A vendégek ezután megtekintették a gazdaságot és a tsz ifjúsági klubját Dr. Maróthy László délután a fővárosban a Pest megyei KlSZ-bizottság titkáraival találkozott. Megvitatták a megye ifjúságpolitikai feladatait Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borovszky Ambrusnak, a Dunai Vasmű vezérigazgatójának eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. • • • Az Elnöki Tanács nyugállományba vonulásuk alkal - mából, eredményes munkájuk elismeréséül állami gazdasági vezetőket és téesz dolgozókat tüntetett ki, többek között a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Dobronyi Józsefnc, a kunszentmártoni Körös -menti Tsz növénytermesztője. A NEB mezőtúri programja A mezőtúri városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a jövő évi munkatervét. Eszerint egyik vizsgálatuk január-február hónapban a munkavédelem helyzetét elemzi a mezőgazdasági nagyüzemekben. A vizsgálatot elsősorban az indokolja, hogy ezeken a munkahelyeken az elmúlt időszakban mintegy 20 százalékkal nőtt a balesetek száma, és halálos balesetek is előfordultak. Egyes helyeken elhanyagolt a társadalmi munkák szervezése, a város anyagi és szellemi tartalékai még mindig nincsenek megfelelő módon kihasználva. A márciusiáprilisi ellenőrzések azt hivatottak megvizsgálni, hogyan lehetne ezen változtatni. A népi ellenőrök vizsgálná fogják, hogy a városi NEB korábbi vizsgálatai során ajánlott javaslatai mennyire segítették a fejlődést, a gazdálkodó egységek mennyire hasznosították a megállapításaikat. A vizsgálat ideje június-július. Téli „aratás” Az Erdő-, Fűz és Kosáripari Vállalat tiszafüredi telepe tül van 120 hektáros füzültetvénye aratásának felén. Az értékes növény vágását lombhullás után kezdték, és körülbelül március végén fejezik majd be. A 120 hektár idei „termését” 1 millió 400 000 forint értékűnek becsülik nyers állapotban. A feldolgozás — főzés, hántolás, osztályozás, kötözés — után természetesen megtöbbszöröződik a vessző értéke. A „kikészített” vessző sok helyre kerti! Tiszafüredről, többek között exportra Is jut, de a java részét a vállalat békési kosárüzemében dolgozzák fel. Lázár György Nógrád megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Salgótarjániban a megyei pártszék- házban Gécá János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, valamint felkészüléséről azokra a feladatokra, amelyek a népgazdaság ötödik ötéves tervéből Nőgrádra hárulnak. A Minisztertanács elnöke ezután — Géczi János társaságában — megtekintette a salgótarjáni szakmunkásképző kombinát épülő objektumait Azt követően Lázár György a salgótarjáni Síküveggyárban — Szók up Lajosnak, az Üvegipari Művek vezérigazgatójának kalauzolásával — Üzemlátogatáson vett részt A nappali műszak végeztével a gyár művelődési házában a salgótarjáni Síküveggyár munkásainak, valamint a salgótarjáni nagyüzemek képviselőinek részvételével munkásgyűlést rendeztek. A nagygyűlésen Lázár György mondott beszédet az időszerű belpolitikai kérdésekről. A nagygyűlést városnéző séta követte. Nógrád megyei látogatása -végén Lázár György megtekintette a ka- rancsfberényi Nógrádi Sándor felszabadulási és partizán emlékmúzeumot A Szolnok megyei Tanács ülése Az elmúl! tizenöt esztendőben megyénk egyenletesen tejillett Új feltételek a fejlesztési versenyben „Szolnok megyéért” plakett és oklevél alapítása Község- és várospolitika. Mindaz benne foglaltatik ebben a két szóban, amely egy település életét és fejlődését jelenti: lakásépítés, ipartelepítés, szolgáltatás, kommunális ellátás, kereskedelem, idegenforgalom, egészségügy, oktatás és művelődés ... Hogyan fejlődtek a megye városai, községei az elmúlt tizenöt esztendőben ? Ez volt a megyei tanács tegnapi ülésének egyik fő témája. Megnyugtató módon az egyenletes fejlődést bizonyító adatok sorakoztak a tanácskozás alapjául szolgáló vb-jelentésben. Íme néhány meggyőző adat: az elmúlt másfél évtizedben 44 ezer lakás épült a megyébem,_ a legnagyobb települések központja —, kell-e ezt bizonyítani — előnyükre változtok. A legégetőbb gondokat orvosolták az egymás után épüNapirendent a szénbányászat A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége tegnap a Magyar Szénbányászati Tröszt tájékoztatója alapján a szénbányászat idei munkájáról és jövő évi feladatairól tárgyalt Az idén több természeti akadály nehezítette a szénbányászok munkáját —■ gázkitörés, vízbetörés, tűz —, de a dolgozók jelentős erőfeszítéseinek eredményeként a termelési kiesések nem okoztak fennakadást a népgazdaság szénellátásában. A fogyasztók szénkészlete az ősszel mintegy 80 000 tonnával volt nagyobb az egy évvel ezelőttinél, s így a téli ellátásban sincs fennakadás. A tröszt tervei szerint 1976-ban 25.4 millió tonna szenet termelnek a bányászok. Egy mondatban — Komárom megye legnagyobb bányavidékének dolgozói, a tatabányai bányászok negyedik ötéves tervük sikeres befejezése után most éves tervüket is teljesítették. — A Mátraaljai Szénbányák Vállalat visontai gépszerelő üzeméne1' do’""'" M tegnap reggel jelentették, hogy az elóirt határidőnél három hónappal korábban befejezték a kétezres jelzésű, marótárcsás kotrógép és a hozzá csatlakozó 8300-as hányórendezőgép szerelését es megkezdték az óriás géplánc műszaki próbáit. lő új lakótelepek a városokban, a nagyközségekben?. Figyelemre méltó fejlődést értek el a megye települései a vízellátás területén is. Egyetlen adat bizonyságul: míg 1960-ban a települések 47, 1974-ben már 77 százaléka rendelkezett vízművel vagy körzeti vízvezetékrendszerrel. A kflveSkező esztendők gondja maradt azonban a csatorna- és a szennyvíztisztítóhálózat (kiépítése. A harmadik ötéves terv időszaka határkő volt a megye iparosításéban. A szabad munkaerőre „alapozva” települtek egymás után az ipari üzemek a megye hét városába, és a négy kiemelt nagyközségébe. Az ipari beruházásokra fordított összeg 15 év alatt négyszeresére nőtt (Az utóbbi esztendőkben már évi 1 milliárd forint befektetést jelentett.) Ma már az Iparban dolgozó Szolnok megyeiek aránya 10 ezer lakosra számítva megközelíti az országos átlagot (1434). A kereskedelem fejlődését a számok helyett jobban érzékelteti az a tény, hogy míg 15 esztendővel ezelőtt az alapellátásban te voltak bosszantó hiányosságok, a ma készülő tervekben már az üzlethálózat és az áru- választék további bővítése szerepel. Az egészségügyi ellátás területén elsősorban a körzeti orvosa hálózat, és a szakorvosi ellátás alakulásáról szóihatunik elismerően. (Az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma kevesebb, mint az országos átlag.) Elmaradt azonban az igényektől a fekvőbeteg-ellátás fejlődési üteme. A 15 esztendő alatt mindössze a karcagi 440 ágyas új kórház épült. Duplájára emelkedett viszont — és ez az üzemek, vállalatok támogatásának te köszönhető — a bölcsődéik száma. Nagyon sok óvoda épült a másfél évtized alatt a megyében, ds nem minden városban és községiben. Voltak olyan városok (Szolnok, Jászberény és Töröteszentmiklás) ahol az üzemek támogatásával nagyszerű eredményeket értek él, de vannak települések (Túr- keve, Kisújszállás, Tiszafüred), ahol feltűnően sóit jelentkezőt kell elutasítani. Ugyaniakkor máshol, elsősorban Szolnokon áz általános iskolai tantermek száma kevés. Zsúfoltak az iskolák, és 75 százalékában még kát műszakban kell tanítani. Pótlásuk ezután? feladat. A teljesség igénye nélkül, csak vázlatosan, a lényeges adatokat kiemelve érzékeltethetjük fél évtized fejlődését Minderről a megyei tanács tegnapi ülésén részletesen a város- és község- fejlesztés anyagi hátterét is elemezve esett szó. így született mag az a határozat, amelyben megfogalmazódott, hogy a következő öt év terveit az elmúlt másfél évtized tapasztalatait felhasználva kell kialakítani. A tanácsülés napirendjén szerepelt a tanácsok közötti fejlesztési verseny új feltételeinek kialakítása. Az eddigi verseny eredményesen szolgálta a célkitűzéseket, de időszerűvé vált a korszerűsítése. Az értékelésnél a társadalmi munka mellett az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a beruházások tervsze- lűsége, a pénzeszközökkel való jobb gazdálkodás. Ezért javasolták a területfejlesztési verseny újbóli kiírását. Szolnok megye Tanácsa és a HNF megyei bizottsága a következő öt évre négy csoportban hirdeti meg a területi fejlesztési versenyt (Városok, nagyközségek, kétezer lélakszám feletti és a kétezer lélekszám alatti községek.) Új vonás, hogy a járási hivatalok szervező tevékenységét te értékelik. A városok versenyének győztese egymillió forint jutalmat kap. A második 750 ezret, a harmadik félmillió forintot A győztes nagyközség jutalma 750 ezer forint lesz, a másodiké 500 ezer, a harmadiké 300 ezer. A kétezernél több lakosú községek első helyezettje félmillió forintot, a második 300 ezret, a harmadik 200 ezret kap. Az ennél kisebb lélekszámú községek legjobbját 400 ezer forinttal, a másodikat 250 ezerrel, a harmadikat 150 ezerrel jutalmazzák. Ezután a megyei tanács rendeletet alkotott „Szolnok megyéért” elnevezésű plakett és oklevél alapításáról és adományozásának rendjéről. A díjat évente olyan személyek, szervek és kollektívák kaphatják meg, akik Szolnok megye fejlesztése érdekében politikai, államigazgatási, gazdasági, kulturális vagy a művészeti életben kimagasló munkát végeznek. Ezt követően a megyei tanács többek között megvitatta és elfogadta a testület jövő évi munka tervét is.
