Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 19. (Folytatás az L oldalrólJ és kooperációs egyezmények már a kölcsönös áruszállítások 20—30—40 százalékára terjednek ki. Űj vonása tervünkneik, hogy a szocialista kétoldalú kapcsolatok mellett a sokoldalú integrációs együttműködést is magában foglalja. Energia- és nyersanyagellátásunk biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a bennünket érdeklő közös fejlesztésekben, szám szerint 10 nagyobb egyeztetett KGST-beruházás- ban szükségleteink és anyagi lehetősúgeinikhez mérten résztvegyünk. Ezek között a legnagyobbak. a kőolaj, a földgáz, a Termékeink a tőkés piacon Tenmékefoknek csak egy része felel meg a tőkés piac követelményeinek. Tetézi gondjainkat az is, hogy tőkés exportunk néhány hagyományos termékcsoport mellett eléggé szétaprózott és nem nyugsizik tartós együttműködési alapokon. Megérett az Ideje annak, hogy az eddiginél sokkal jobban súlypontokait képezzünk. Helyes volna nagyobb horderejű együttműködési egyezmények kialakítása, olyan termékék, termékcsoportok és területek kijelölése, amelyek fejlesztésével az eddiginél sokkal nagyobb lendületet adhatnánk tőkés exportunknak. A megdrágult energiahordozók, nyersanyagok és berendezésék ellentételezésére sokkal több árut kellene kitermelnünk többletikiadá- saimk fedezésére, vagy még nagyobb értékű, jobb minőségű; illető!eg új termékek tömegét kellene exportálnunk. Nyilvánvaló, hogy az utóbbiakra kell törekednünk. Jobb minőségű jobban értékesíthető valamint új termékek gyártásával kell a tőkés piacokon megjelennünk. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy ma még nagyobb hangsúllyal vetődik fel belső tartalékaink feltárásának szükségessége. Ügy látjuk, hogy export feladatunk nagyabb részét a jelenleg működő üzemekből, a meglévő termelőeszközökkel és emberállománnyal, tehát a már ma meglévő termelőerőkkel kell biztosítani. Említettem, hogy nem szocialista exportunkat 1972. évi változatlan árakon több mint 60—65 százalékkal kell növelni. Folyóárakon számolva azonban nem szocialista exportunkat több mint kétszeresére kell növelni öt ev alatt Azért említettem a tolyóáralkat, mert vállalatainknak az évek során ma jd a mindenkor esedékes folyó- árom keli idomulniuk a piac változó körülményeihez. Sajnos, ez évi tőkés exportunk elmarad a múlt évitől. Éppen ezért a jövő évi tőkés export előirányzataink teljesítése mind a termelő, mind a külkereskedelmi vállalatok előrelátóbb és aktívabb munkáját igényli. Szembe kell néznünk ESgtérben az érdekek egyeztetése vLŐamosenergia és a cellulóz ellátásunkat biztosító beruházások. Az együttműködés további elmélyítése érdekében a következő években a KGST-ben hosszútávú, 1990- ig szóló együttműködési komplex célprogramokat dolgozunk 'ki a fejlesztés legfontosabb területeire. Az V. ötéves terv egyik legnagyobb jelentőségű és legnehezebb feladata a nem szocialista országokat érintő export-import terveink teljesítése. E viszonylatban importunkat 35—40, exportunkat legalább 60—65 százalékkal kell növelni, ez a faladat azért is bonyolult, mert itt nem támaszkodhatunk a szocialista országok között szokásos tervegyezfcetás szilárd alapjaira. ugyanakkor azzal is, hogy a Közös Piac országaiban egyes termékeinket diszkrimináció sújtja. Ez is nehezíti helyzetünket. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya szellemeben is határozottan tovább harcolunk a szocialista országokat, köztük hazánkat is sújtó diszkrimináció megszüntetéséért Olyan helyzetben vagyunk, hogy a következő években — a fejlődés természetes következményeként — tovább növekszik a nemzetközi környezet hatása gazdaságunkban. Tudatában kell lennünk, annak, hogy külgazdasági kapcsolataink eredményes fejlesztése nemcsak rajtunk múlik ugyan, de a mi kezünkben is van. Ügy kell alakítanunk, tökéletesítenünk gazdaságunk szerkezetét, hogy minél jobban alkalmazkodhassunk a világgazdaság változó követelményeihez. Olyan termékek kellenek tehát — a szocialista országokkal legújabban megkötött egyezményeink is ezt igazolják — amelyek konstrukcióban és technológiában egyaránt megfelelnek a mai nemzetközi színvonalnak, amelyek egyaránt megtelelnek a belső, a szocialista és a tőkés piacra is. Nem rendezkedhetünk be arra, hogy a fejlesztésben külön válasz- szűk a szocialista és a tőkés piac igényeit, ehhez nincs is elégséges anyagi és szellemi kapacitásunk. A nagytömegű, szériában gyártott, hosszútá- vű szocialista együttműködési egyezményekben rögzített termékeinket és elsősorban gépeinket és berendezéseinket kell tőkés exportra is alkalmassá tenni! A közepes technikai színvonalat képviselő, gyenge vagy bizonytalan minőségű áruk sem a szocialista, sem a tőkés piacokon nem kelendőek vagy csak alacsonyabb áron lesznek eladhatók. Végezetül arra szeretnék még egyszer rámutatni, hogy a tervjavaslat legfőbb célkitűzése népünk életszínvonalának, gazdaságunk megalapozott fejlesztésének szolgálata. A beterjesztett V. ötéves tervjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A következő felszólaló May Pál (Csongrád megye, 10. vk.) a szentesi Baromfi- feldolgozó Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy megyéje jelentős élelmiszeriparral rendelkezik, ez az ágazat mintegy tízezer embert foglalkoztat, s nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy segítsenek kielégíteni a lakosság élelmiszerszükségletét. Az új ötéves terv követelményeinek megfelelően igyekeznek tovább növelni exportjukat, mind gazdaságosabban feldolgozni a mezőgazdasági termékeket. Rámutatott, hogy a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek mind jobban segítik a megye élelmiszeriparának ellátását, ugyanakkor az élelmiszeripari üzemek a háztáji termelés fokozását is ösztönzik. A háztáji gazdaságokban terjedő hízott liba nevelésnek nagy része van abban, hogy az idén 89 tonna ex- portminSzögű übpm.áiat bocsáthatott ki a Baromfifeldolgozó Vállalat, 32 tonnával többet, mint 1972-ben. Végül hangsúlyozta, hogy a megye élelmiszeripara a jövőben is igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a mezőgazdasági termeléshez, s egyben ösztönzi is a mező- gazdaságot az ország igényeinek megfelelő termékszerkezet kialakítására. Dr. Tar Imre (Szabolcs megye, 13. vk.) a Szabolcs- Szatmár megyei Pártbizottság első titkára elöljáróban leszögezte: országunk helyzetét ismerve, meggyőződéssel mondhatjuk, hogy az V. ötéves tervjavaslat megalapozott, reális, célkitűzéseit a megye lakossága egyetértéssel fogadta. Megelégedéssel szólt arról, hogy az ioari "r-’m’----’- -— mának gyors növekedése fellendítette a megye táv ,z mi, gazdasági és kulturális életét. Enyhültek a foglalkoztatási gondok, az ipar biztos keresetet, iobb élet- és munkafeltételeket teremtett 7X ezer munkás és családja részére. Éppen ezért azt tervezzük — mondotta —. hogy a következő öt évben tovább folytatjuk a megye Iparosítását, s az országosnál gyorsabb ütemben növeljük az ipari termelést. A meglevő termelési kapacitások hasznosításával, a termelés korszerűsítésével. Szeretnénk elérni — mondotta a továbbiakban —, hogy megyénkben termeljük meg az ország számára szükséges burgonya egyharmadát, ehhez azonban biztonságosabbá kell válnia a felvásárlásnak és a tárolásnak. Gyuricza László (Veszprém megye, 6. vk.) a fűzfői Nitro- kémiai Ipartelepek igazgatója annak a véleményének adott kifejezést, hogy a tanácsoknál és a gazdálkodó szerveknél egyaránt a nagyobb területi egységeket átfogó tervezésnek kell felváltania — az eddiginél hathatósabban — az olyan helytelen szemléletű tervezést, amely lakóhelyi és vállalati szempontok előtérbe állításával akarja megszabni a központi tervből adódó feladatokat. Sokkal inkább a helyi érdekeknek, a nagyobb egységek és az ország érdekeinek egybehangolására kell törekedni. Klaukó Mátyás, (Békés megye. 9. vk.). a Békés megyei Tanács elnöke egyetértett azzal, hogy a gazdasági szabályozókat jobban és rugalmasabban az élet követelményeihez igazítsák. Javasolta, hogy a törvényjavaslatnak az a része, amely szerint „a szabályozás hatékonyságának fokozása érdekében a szabályozó rendszer elemeit a A miniszter a kiskereskedelmi forgalom alakulását elemezve elmondotta, hogy a lakosság áruvásárlásra fordított kiadásai a most befejeződő ötéves tervidőszakban évenként átlagosan 9,3 százalékkal, vagyis évente átlag 15—16 milliárd forinttal emelkedtek. Az áruk választékára jellemző, hogy jelenleg körülbelül 70—80 ezer féle cikk van forgalomban, s a választék jelentős része kicserélődött az utóbbi öt évben. — Természetesen tudjuk, — mondotta — hogy a vásárlói közérzetet nemcsak az áruellátás népgazdasági adatokkal bizonyítható fejlődése határozza meg. A fogyasztók közérzetét befolyásolja, hogy vásárlási igényeit helyileg, napról-napra hogyan és milyen körülmények között tudjuk kielégíteni, kereskedelempolitikánk egyik fontos elve, hogy minden vásárló, minden időben megtalálja üzleteinkben az egyéni kívánságainak megfelelő árukat Legyen az akár egy csekély ' értékű áramelosztó, vagy nagyobb értékű automata masógép, sör, vagy valamilyen építőanyag. Az ilyen magas színvonalú stabil árukínálat megteremtése azonban nemcsak a kereskedelem elhatározásának a kérdése. Egy tízmillió lakosú ország képtelen arra. hogy saját termelőkapacitásaival a fogyasztási cikkeknek olyan széles választékát állítsa elő, amit lakosságunk — meglehetősen differenciálódott jövedelmi színvonala mellett — elvár. Ezért részben behozatalra kell támaszkodnunk. A szocialista országokból származó importunk évről-évre dinamikusan nő. Be ennék természetesen korlátái is vannak, hiszen saját pr-rvS'-Mi.k lakos''ágának növekvő igényeit is ki kell elé- gíteniök. Országunk gazdaságpolitikájába a tőkés országokkal folytatott külkereskedelem fei’esztése is be- !e*?rtozik. 1970—1975. között a konvertibilis devizák- k^l kiegyenlített fogyasztási cikk importunk — be’eártve or énítőaryaapt is — 50 százalékkal emeücedett és 1975- ben körülbelül 343 millió dollár értékű volt. A tőkés importot 1976-bnn sem esök- kentiük, sőt némileg növeljük is. tervidőszak során módosítani kell...” — úgy szóljon: „ ... a tervidőszak során megfelelő időben módosítani kell”, mert ily módon hatékonyabban szolgálja a végrehajtás során felszínre kerülő problémák megoldását. A megye gazdasági, társadalmi fejlődéséről szólva hangsúlyozta: még sok a feltáratlan tartalék. Ezek hasznosítására nyújt lehetőséget — többek közt — az adminisztratív létszám csökkentése. Véleménye szerint azonban önmagában ez csak rész- megoldást eredményezhet. Utalt arra, hogy az utóbbi tíz évben egyes helyeken többször is sor került adminisztratív létszámcsökkentésre. a felszabadított munkaerőt azonban elhelyezték a középszintű szerveknél, intézményeknél. trösztöknél. Vagyis egyik helyen csökkentették, máshol felduzzasztottak a létszámot. Békés megye egyes trösztjeiben, intézményeiben túlzottan magas a létszám. Ha ez tovább növekszik, valóságos kis minisztériumok jönnek létre. Szükségesnek vélte az irányítás túlszervezettségének megszüntetését. Megemlítette, hogy vannak olyan középszintű szervek, intézmények, amelyeknek tíz évvel ezelőtt volt létjogosultságuk, ma már azonban nincs. Elismeréssel szólt a Kohó- és Gépipari , Minisztériumnak az irányítás egyszerűsítését szolgáló intézkedéseiről és kifejezte azt a reményét, h'ogy hasonló rendelkezésre más ágazatban is sor kerül. Klaukó Mátyás után Szűrői István belkereskedelmi miniszter következett szólásra. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitikában, az árukínálatban mindig számításba veszik azokat a társadalmi jelentőségű változásokat és társadalompolitikai intézkedéseket, amelyek közvetve a lakosság fogyasztási igényeit, összetételét is befolyásolják. A miniszter a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy laz ország milyen áruellátásra Számíthat 1976 és 1980 között. Az V. ötéves terv szerint a lakosság jövedelmének növekedésével összhangban a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma — változatlan áron számolva — 27 százalékkal nő, s 1980- ban folyóárakon számolva eléri a 330 milliárd forintot. Az iparcikkek forgalma a következő öt évben is gyorsabban emelkedik, mint az élelmiszereiké, ami nemzetközileg elismert jellemzője az életszínvonal növekedésének. Az V. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bolthálózatot tovább bővítsék, növeljék az értékesítő helyek számát. A miniszter kiemelte, hogy az V. ötéves terv számítási anyagai szerint a fogyasztási- cikk — kereskedelemben 45 000-rel kell növelni a létszámot. Az elkerülhetetlen létszámnöveléshez többféle intézkedésre van szükség. Nem utolsó sorban el kell érni a kereskedelmi munka fokozottabb társadalmi elismerésiét. A lakosság idei és jövőre várható áruellátásáról szólva. A miniszter elmondta, hogy a kereskedelmi vállalatok felkészültek a karácsonyi és az újévi forgalomra. Az árukészletek, a választók megfelelő. A kereskedelem nagy gonddal kezdte meg felkészülését a lakosság jövő évi áruellátására. Az 1976. évi belkerecked e’mi áruigények egyeztetésének első szakasza az, értekeit minisztériumokkal és részben a termelő üzemekkel eredményesen lezárult, bár néhány fontos termék szállításáról. még folynak a tárgyalások. Kifejezte meggy Szedését, hogy az áruszállítási megáilapoáí- srk teljes egészében realizálódnak, ez pedig azt jelenti. hogy 1970-ban kielégítő, jó színvonalú lesz a lakosság áruellátása. Az idegenforgalomról és a turistaforgalomról szólva a miniszter elmondta, hogy az idén több mint hárommillió magyar állampolgár utazott külföldre, szemben az 1970. i évi egymillióval. 1980-ban a tervek szerint 4 300 000 állampolgárunk kel útra. A Magyarországra látogató külföldiek száma, ami 1970-ben 5 millió 600 ezer volt, az idén mintegy kilencmillió lesz, 1930-ra pedig mintegy 10—10,5 millió külföldi érkezésével számolnak. A miniszter örvendetesnek mondotta, hogy az idén 60 000 magyar fiatal szervezett formában utazott külföldre és Takács Imre (Fejér megye, 7. vk.) megyei pártbizottság! első titkár kiemelte a törvényjavaslat indokolásának azt az alapvető gondolatát, hogy V. ötéves tervünk folytatni kívánja a gazdaságfejlesztés eddigi menetét. Ennek alapjait elemezve hangsúlyozta a IV. ötéves terv időszakában jelentősen bővültek a termelőerők, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon, rendszeresen emelkedett az egész nép élet- színvonala. Az ország előrehaladását a megyei eredmények impozáns számadataival is érzékeltette. Borbély Gábor (Győr 9. vk), a KISZ Központi Bizottságának titkára hangoztatta: ifjúságunk a IV. ötéves terv eredményeinek ismeretében, saját tapasztalataiból is meggyőződött arról, hogy a szorgos, tisztességes alkotómunkának még nehéz körülmények között is megvannak a gyümölcsei. — Az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat — folytatta — reálisan vet számot helyzetünkkel, nem hallgatja el a tőkés gazdasági vál-ág nyomán keletkezett feszültségeket, népgazdaságunk belső problémáit, s nagy felelősséggel, körültekintéssel határozza meg feladatainkat. Meggyőződésem, hogy széles körű egyetértést vált ki egész társadalmunkban, a fiatalok körében is. A mi dolgunk tenni azért, hogy ez az egyetértés a jövőben is cselekvő, alkotó hozzájárulásban nyilvánuljon meg. Arra törekszünk, hogy ifjúsági szövetségünk az eddigieknél is jobban kivegye részét a gazdasági építésből. Vállalkozásunk biztosítéka: az ifjúsági szövetség felkészültsége, mind növakvőbb társadalmi, politikai aktivitása. — A népgazdaság előtt álló feladatok megkívánják, hogy ifjúsági szövetségünk feladatokat vállaljon a gazdasági élet különböző területeDr. Kiss István (Komárom m. 6. vk.) a Komárom megyei Tanács elnöke hozzászólásában hangoztatta: az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat népünk politikai, gazdasági, kulturális felemelkedését szolgálja, összhangban áll a párt politikájával, jól szolgálja a XI. kongresszus határozatait. Dr. Kiss Anna (Budapest 51. vk.) a XVI. kerületi szakorvosi rendelőintézet osztályvezető főorvosa szólt arról, hogy egészségűgvi intézményeinkben több ápolónőre volna szükség. Mint mondotta, fokozott szociális és társadalmi megbecsüléssel, a többi között nővérét‘v'onok létesítésével kellene vonzóbbá tenni ezt a pályát. Szalai Géza (Budapest, 20. vk.) a Ganz MÄVAG vésnöke a munkaerőgazdáKcod.ás- sal kapcsolatosan arról szélt, hogy enyhítene a létszámhiányból adódó gondokon, ha a napi nyolcórás munkaidőt mindenütt teljes egészében végigdolgoznák. Ahhoz, ho”” a muntoaerőgazdálkodási. gondok enyhüljenek. a vándorlás mértéke, elengedhetetlenül szükséges, hogy a dolgozók — az anyagi és erkölcsi elismerésen t^j — érezzék vezetőik bizalmit, a velük való törődést, — mondotta. Bírta László (Szolnok megye, 1. vk) az MSZMP Szolnok megvei Bizottságinak titkára n vállalati önállóságról és felelősségről szólva el70 000 külföldi fiatal érkezett turistaként hazánkba. , A belkereskedelem feladatait összefoglalva a miniszter hangsúlyozta: számolunk azokkal a szigorú feltételekkel, amelyeket a terv számunkra meghatároz. Biztosíthatom a tisztelt ország- gyűlést, — mondotta —, hogy a belkereskedelem dolgozói r.agy felelősségtudattal látnak a növekvő feladatok teljesítéséhez. Mindent megtesznek azért, hogy az áruellátás az V. ötéves tervidőszakban a dolgozó milliók megelégedésére tovább javuljon. Az ifjúság részi kér a feladatokból Vállalati önállóság és felelősség in. Folytatjuk az algyői kőolaj- és földgázipari létesítmények, a leninvárosi és a százhalombattai ipari koncentráció, valamint a Tisza II. vízlépcső és öntözőrend- Ezerei fölött vállalt védnökségünk teljesítését. Részt veszünk az orenburgi gá-nzeze- ték építésében, mozgósítjuk a fiatalokat a szocialista munkaversenyben való aktív részvétére, szervezzük a kommunista műszakokat, a társadalmi munkaakciókat, a termelés ésszerűsítését szolgáló mozgalmakat. A törvényjavaslatból is kitűnik, hogy hosszabb távon a munkaerő-utánpótlás csaknem kizárólagos forrása az ifjúság lesz. Ezért a KISZ kiemelkedően fontos feladatának tartja a fiatalok munkássá vallásának segítését, a munkásosztály utánpótlásának magasabb színvonalú, szocialista nevelését. Szokola Károlyné dr. (Somogy megye, 8. vk.) a Somogy megyei Tanács fonyó- di Továbbképző Intézetének igazgatója a megye szempontjából jelentős idegenforgalomról szólva kiemelte: a célkitűzések összehangolt, tervszerű megvalósítását nehezíti az a körülménv. hogy hazánkban ma közvetlenül és közvetve számos szerv foglalkozik idegenforgalommal. Nem teljesen tisztázott az idegenforgalom hovatartozása, az ágazatok szinte mindegyikéhez tartozik vala-,- milyen vonatkozásban. Szomszéd Gy. István (Nóg- rád megye 3. vk.) a Nagybá- tonyi Gépüzem igazgatója utalt arra, hogy az ország- gyűlés munkáját, a törvényjavaslat vitáját országszerte megkülönböztetett érdeklődés és várakozás kíséri, majd kifejezte egyetértését, hogy az elsődleges cél nem új gyárak és üzemek létesítése, hanem a már rendelkezésre álló termelő kapacitások hatékonyabb kihasználása, bővítése. mondotta: Szolnok megye vállalatai általában megfelelően éltek az önállóság lehetőségével. Többségük e követelmények szerint kor^erű- sítette belső mechanizmusát, irányítási rendszerét. Megemlítette, hogy az önállóság helytelen értelmezése és gyakorlata következtében a nép- gazdasági érdekekkel e’Ien- tétes magatartás is előfordult. ■pontosnak vélte, hogy a következő öt esztendőben messzemenőén érvényt szerezzenek az önálló gazdálkodásnak, a vállalati kezdeményezésnek és közben a központi irányítás eszközeit a népgazdaság érdekeinek mez - felelően működtessék. Támogatta a közgazdasávi szabályozó-rendszer tervezett módosítását, amely a vállalati magatartást a korábbinál egyértelműbben népgazdasági celláink megvalósítására orientálja és hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöz. A törvényjavaslatban megfogalmazott az a követelmény, hogy a gazdasági hatékonyság növelését többek közt a termelőegységek önállóságának és fele1 őrségének erősítésével, kezdeményező készségének kibontakoztatásával ke'l elérni — fokozottabban igényli és kéri számon a vállalati vezetés fe1 elans égét, népgazdasági érdekeinkkel egvező magatartását. Helyeselte, hogy a törvény- javaslat indokolt esetben a (Folytatás a 3. oldalon) A belkereskedelmi miniszter felszólalása
