Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

\ V IPi, éersastber R SIKJLNOfs MEGTEI NÉPLAF 5 fl tv képernyője előtt Irány az érettségi! Izgalom 122 év után Szombat este. Hia sommásan fceHane jelle­mezni az elmúlt hét műso­rát, amelyben főként a szó- raüsxxataitás uralkodott, a leg­különfélébb műnembém, azt mondhatnák: a programok szépen lecsorogtak a képer­nyőn. Nagyobb „megrázkód­tatást”, se keilemetLent, se kellemeset nem okoztok a jó szándékú nézőnek. A Szombat este talán ön­magában is tipikusan mutat­ja ezt a nyugi-átlagot. Bár többet váirtuink tőle, különös tekintettel az előkészületek­re — gondoljunk csak arra, iki mindenki állt, jeles mű­vész rajtra készen, még a rendező is kilépett ezúttal mkogni bójából, szóval alapo­san felcsigázták érdeklődé­sünket, és aztán egyikük másikuk jóformán csak sta­tisztált jelentéktelen egy­mondatos szerepben, de ugyanakkor vigasztalhatott bennünket az aranyos ktau- mos Királyhegyi Pál, aki ap­ró történeteivel, huncutkás humorával mégis csak meg­édesítette a télé töltött órács­kát. Azt ugyan nem tudtuk meg, hogy miként viselhet­jük él szerelmi bánatunkat — ki-ki ahogy tudja, ez le­het a végső tanulság — azt azonban megtudhattuk, hogy a nagy színészi egyéniség még az apró, jelentéktelen - nék Üáltsaó szerepet is emlé­kezetessé farmálihaitja. Lám, Törőcsők Maii, a kikopott ufc- canőcske jóformán nyúlfark­nyi szerepében milyen kife­jező erővel tudta ábrázolni egy zsákutcása® jutott em­ber keserűségét, egy elron­tott ólét tragikus saamorúsé- gái Rendezte: Horváth fi Sára. És maradjunk mag a Szom­bat esténél, amelyben lan­gyossága éltlenére is akadt más, figyelemre méltó ese­mény is. Például Kon ez jgsu- zsa dalműáora. Ízlésesen, mondhatni elegánsan tálalt könnyűzenei . program, ami­ből a képernyőn az utóbbi időben valahogy egyre ke­vesebbet láthattunk. Honi dalosaink szinte eltűntek. Pedig a Kertész leszek című összeállítás lám bizonyította: ezt is lehet, már mint a könnyűzeniét gusztusosán mű­velni és tálalni. Persze ah­hoz olyan latisztult művészi látás is szükségeltetik, mint a Horváth Ádárné, aki mint annyiszor ’ tapasztalhattuk mái- eddig is, rendezőként nem akarja különböző tech­nikai hókusz-pók úszókkal feltupírozni, képi cicomák­kal teieiaggatni se >az énekest, se a dalokat — a cicomázás- ra volt épp elég eset a kép­ernyőn — szolidan, nagyvo­nalúan a lényegre központo­sít, azaz az énékesre és a dalok tartalmára, érzelmi, hangulati lényegére. Horváth Adám .kiruccanás®. & tcöny­nyűműfaj világában — el­sősorban a komolyzenei programokban szoktuk meg őt, a zene képernyőn való továbbításának klasszikus mesteréként — példaként is szolgálhat. Különben még ezen az es­tén ez utóbbiból is ízelítőt adott a szovjet táncművészek balett-bemutatóját az ő tele­víziós rendezésében kaptuk. Péntek este pedig csaknem teljesen az ő rendezéseinek jegyében zajlott. Két, a tu­dományos-fantasztikus iroda­lomhoz tartozó írásit vitt képernyőre — Világiok bolt­ja, Az a bizonyos homok­szem — sajnos, a művek faj- súlya nem állt arányban a vállalkozás méreteivel, sze­gényes momdamivalójú mű­vekre esett ezúttal a válasz­tás. És a zenekari est inter­pretációja is az ő nevéhez fű­ződik. Horváth Ádám tehát több oMailáról is 'bemutatko­zott az elmúlt héten. Így jól megfigyelhettük egyéniségé­nek kikristályosult, jeHegze- tes vonásait, amelyek a mű­vek feltétlen tiszteletében, az eszközök gazdaságos megvá- logatásában, tudatosságban, magabiztosságban és ká- egyensúlyozattsáigbain mutat­koznak meg általában. Az ő neve garancia, ha egy-egy műsor alatt azt olvassa k az előzetesben, rendezte: Hor­váth Ádám, az mindig szán- vonalas, alapos munkát jelez. fi „bí-ws” opera. Az volt, színvonalas munka a Fehér Györgyé is, A bűvös szekrény képernyőre vitelé­ben. A közelképek ihletett mestere — III. Richándja is azért kapott díjat Veszprém­ben és aratott méltán kö­zönségsikert, mert a közel­képék nyelvén páratlan erő­vel állította képernyőre Sha­kespeare tragédiáját — most az épp hetvenéves Farkas Ferenc finom humorral át­itatott nemes, bölcs taraulsá- gpícát ’ .rejtő penedsámáját rendezte meg a televízió zé- nés színházában, világos, tiszta elképzelésiben, említett televíziós erényeit csillogtat­va a zene és a kép tökéletes összhangját teremtve meg. A zenemű maga is1 erősen tagolt szerkezetével, világos drámai vonalvezetésével ezt a formát kívánta. Talán csak a részeket elkülönítő sötét ceruzák tartottak tovább a kelleténél, sőt talán nem is illettek a szépen komponált képek (operatőr Edelényi Já­nos)' folyamatába. Mégis A bűvös szekrény is a képer­nyőn igazán elbűvölő volt, remek énekesekkel, akik nemcsak énekelni tudnak, (bár olykor nem lehetett ér­teni énekszavukat) hanem kitűnően komádiáztak is, játszották. Azt hiszem, Far­kas Ferenc népszerűsége most ezzel a köszöntővel vált igazán teljessé. V. M. fi Fűid naplója, az állatok téli álma Gondolat-könyvek a féli könyvvásáron A Gondolat Könyvkiadó téli könyvvásárt kínálata igyekszik megfelelni az is­meretterjesztő irodalom irán­ti felfokozott várakozásnak. A természettudományi kis­enciklopédia tartalmas, köny- nyen kezelhető és szép il­lusztrációkkal gazdagított kö­tete az utóbb? 20 esztendő legfontosabb eredményeit közli. Aliik az enciklopédi­kus adatokkal szemben a kepeket részesítik előnyben, azok számára jelent meg Tildy Zoltán: „Pro natura” című fényképalbuma. A ne­ves fotóművész ebben a könyvében hazánk rejtett természeti szépségeit mutat­ja be. Régóta hiányzó szak­könyvet pótol Wiesinger Márton: Akvarisztika című munkája, amely a szakisme­reteken kívül művelődéstör­téneti érdekességekkel is szolgál. A nagysikerű Gondo- lat-zsebliönyvek sorozatában most egyszerre három kötet kerül a boltokba. A tenger meghódítása című könyv a tengerkuíatásrol, a mélyten­geri búvármunkáról ad átte­kintést. A Föld naplójából című írás a geológia alapfo­galmait ismerteti, és érdekes munka számol be arról, .hogy mi is tulajdonképpen az ál­latok téli álma. Az ünnepi kiadványok so­rát gazdagítja egy fontos tör­ténelmi vonatkozású mű. a világtörténelem képekben második kötete. Várhatóan keresett lesz a Magyar his­tória-sorozat új kötete, a Verecke híres útján — Fodor István tollából, valamint a Napóleon rokonságát feltáró, a Bonaparte című munka. A Szemtől szemben soro­zat a Henri Matisse, vala­mint a Mestrovic című mun­kával bővül. A népszerű Vi­lágjárók sorozat kötetei kö­kül az alpinistaként és óceá- nográfusként egyaránt is­mert Guszev az Elbrusztól az Anfarktiszig című mun­kája és egy Hamingway- gyűjt°mény: Karácsony a vi­lág tetején című kötet em­líthető. FéMifcta a szakmaakásak szakkizéfriskelájában Másfél évvel ezelőtt szer­vezték meg országosain elő­ször a szakmunkások szak­középiskoláját. Megyénkben három városban, Karcagon, Jászberényben és Szolnokon indítóitok ilyen típusú isko­lát. A hároméves képzési idő után a tanulók általános érettségi bizonyítványt kap­nak, s lehetőség nyűik az egyetemeken, főiskolákon va­ló tovább tanulásra, valamint a technikusi oklevél meg­szerzésére. A szolnoki szakközépisko­lában, amely a Verseghy Fe­renc Gimnáziumban tartja foglalkozásait, huszonheten kezdték meg tanulmányaikat 1974 szeptemberében. A ta­nulmányi idő a feléhez ér­kezett. .. Az osztály legidősebb ta­nulója aí harmincnyolc éves Gsúth Sándor, a Szolnok me­gyei Adatforgalmi és Hús­ipari Vállalat vágóüzemének csoportvezetője: — Nem azért tanulok to­vább, hogy más munkakör­be kerüljek. Az élet követeli meg a magasabb végzettsé­get. Annyi információ éri az embert naponta a televízió­ból, a rádióból, az újságok­ból, hogy a tíz —tizenöt évvel ezelőtt megtanult ismeretek már nem elegendők a meg­értésükhöz. Mikhél Zsuzsanna, az egyetlen leánytanuló az osz­tályban, s egyben ő a leg­fiatalabb is, mindössze ti­zenhét éves. — Idén vizeztem Buda­pesten, fodrász a szakmám. Mivel emeltszintű szakmun­kásképzőbe jártam, a máso­dik osztályba vettek fel. Jú­niusban kezdtem el dolgoz­ni a Szolnok megyei Fodrász Szövetkezetben, s akkor még nem gondoltam, hogy szep­tembertől ismét iskolába já­rok. Tulajdonképpen nekem sincs továbbtanulási szándé­kom, mivel nem akarom megváltoztatni a szakmámat Tanulni viszont szeretek, ezért is Jelentkeztem ide. — Hogy fogadták a veze­tői a továbbtanulási szándé­kát? — Igaz, csak néhány hő­napja dolgozom még, de a vezetőim elégedettek a mun­kámmal Így nem is volt semmi, ellenvetésük a tanu­lásomat illetően, sőt segíte­nek nekem, lehetővé teszik, hogy az iskola miatt műsza­kot cseréljek. Szilágyi György szakmája marós, bár az egyenruhája szerint most éppen katona. — Nemcsak ideiglenesen, hanem végleg. Hivatásos ka­tona vagyok. Az eddig él­ért rangom őrmester. Hogy miért jöttem ide? A bevo­nuló katonák jórész» érettsé­gizett. Ügy vélem, ez már önmagában elég ok arra, hogy én is megszerezzem az érettségit nem beszélve arról, hogy utána tiszti iskolán sze­retnék továbbtanulni. A fe­letteseim örömmel fogadták elhatározásomat, hisz mind­annyiunknak érdeke, hogy a honvédségnél jól képzett ka­tonák legyenek. Az osztálynaplót lapozgat­va megakad a szemem a lét­szám alakulásán. Huszonhe­ten indultak, a másodikat harmincötén kezdték, a je­lenlegi cxsztálylétszám vi­szont huszonnyolc... — Az első tanévet huszon­hat tanuló zárta sikeresen — mondja dr. Kovács Ferenc, az iskola igazgatója.— Egy diá­kunktól — sajnos — búcsút kellett vennünk, mivel a ja­vítóvizsgán sem felelt meg. Másodikba kilenc új tanulót vettünk fel, valamennyien emeltszintű szakmunkás­képzőből jöttek. S hogy a létszám jelenleg mégis hu­szonnyolc, annak a z az oka, hogy néhányan abbahagyták a tanulást, Csak a leglelke­sebbek, a szorgalmasabbak maradtak itt. Ök valóban ko­molyan meg akarják szerez­ni az érettségi bizonyítványt. Hallatlan szorgalommal ta­nulnak, segítik, buzdítják egymást. A hét tanuló eltá­vozása nem jelenti azt, hogy az iskola neu» állta ki a pró­bát. A másfél év bebizonyí­totta, hogy szükség van erre az oktatási formára. Akkor is érdemes csinálni, ha az érettségiig néhányan nem jutnak el... Bár a mostani tanítványokat ismerve úgy tűnik, másfél év múlva mind a huszonnyolcán érettségi bi­zonyítvánnyal a kezükben távoznak az iskolapadokból. Tál Gizella ÍVJ ines szebb dolog « ■ téma-vadászatnál. Hu­moristához illő, férfias mes­terség. Mielőtt elindulunk, megiszunk egy kávét. S az idős humorvadász felnéz az égre: — Ma pompás napunk leszl — Nagyvadra mégy? — Majd bolond leszek — feleli S. — Megelégszem ki­sebekkel is. Majd írok egy humoreszket a vendéglátó- iparról. L. álmos szemmel jelentke­zik a szerkesztőségben. — Úgy érzem, ma formá­ban vagyok... — mondja magabiztosan. L. remek hu­morvadász. Biztos kézzel cé­loz és mindig nyugodt, türel­mes. Ha témára vadászik, makacsul követi a témát. Ár- kon-bokron át. Még akkor is. ha közben könnyen meg­ütheti a bokáját. A Nap már magasan jár az égen. A háziasszonyok el­indultak élelmiszerbeszerző körútjukra. Néhány fiatal lány most tér vissza a fész­kére. Vajon merre járhattak az éjszaka? Kisvártatva éne­kelni kezdenek a zsebrádiók és tülkölnek az autók: éled a természet! A humoristák elindulnak I témavadászaira, de mielőtt elindulnának. a fővadász, aluli főszerkesztőnek is rlc- vrznek. ismételten a lelkük- 1 re köti: Piti témákra ne Tőjetekü Csak fontos témák kerülje­nek terítékre! Elfoglalom a helyemet. Egy JKV-tisztviselő húz el mel­lettem. Néhány perc múlva egy mezei aktatologató ka­csázik el az orrom előtt. Szép példány. Lehet vagy száz kiló — ruha nélkül — de annyit írtunk már a bü­rokráciáról... Várakozás közben elolva­som a lapokat. Hátha kapok valami jó tippet. Sgrjnos, semmi. ! Várok. A humoristának tudnia kell várni, ha témára vadá­szik. Hirtelen furcsa zajt hallok. Mi ez a furcsa zaj? Na per­sze. külföldi turisták. Egy egész kis csapat. Mennek vá­sárolni. Mindent megvesz­nek, ami a kezük ügyébe ka­rül, tehát hasznosak. Ne bántsuk őket! A magyar ke­reskedelem a város több pontján csapdát állított ne- k:k. Ezeket nevezik üzletek­nek. tijra csak azt mondom: nincs szebb dolog a téma­vadászatnál. S ez a csend! Milyen csodálatos, idegnyug­tató ez a csend. Csak az autók fékezése hallik, meg kukáskocsik csörömpölése, de azért csend van. Ha nem fütyül a rendőr-rigó, és nem csivitelnek a dumás fajtához tartozó városi járókelők. — Na, sikerült már vala­mi? — tűnik fel mellettem, szivarral a szájában S. — Sajnos, még semmi. S neked? Megmutatja a tarisznyáját: félig kész humoreszk van benne. — Miről írtál? — Sport. Futball. Könnyű zsákmány lehetett. Eh valami más téthára vadá­szom. De mi legyen az. ami­ről írhatnék? Munka-morál? Közművelődés? Pazarlás? Ez a szerencsétől is függ. A humor vaáász-czcrer.aőtcl. Már jó ideié járom a terü­letet, de még sehol semmi. A TERÍTÉK ........ ­K i is voll Benyovszky Móric? Egy olyan férfi emléktáb­láját leplezték le 1908. no­vember 29-én. a Nyitra vár­megyei Verbón, akinek em­léke még halála után 122 év­vel is izgalmat keltett. A már­ványba gróf Benyovszky Mó­ric nevét vésték, akiről alig­ha lehet eldönteni, hogy köny- nyelmű, veszélytkereső ka­landor volt-e, vagy korának kiemelkedő, magasztos célo­kért küzdő hőse A könyvtárnyi Benvovsáky- lrodalom mellett ezekben a hetekben láthatjuk a magyar és a szlovák televízió közös alkotását, a Vivát, Benyovsz­ky! című filmet. Alakja, tet­tei ismét az érdeklődés elő­terébe kerültek. Dehát ki is volt ez a Be­nyovszky Móric? Jókai Mór szerint, aki Benyovszky em­lékiratait magyarra fordítot­ta. majd regényes életrajzát megírta: »...egy határozott komoly, fennkölt jellem, aki­nél a lángész csak gazdagon dotált természeti adomány nagy eszmék megvalosítte sára&. S mit mond Benyovssífy Móric életrajza? 1741-ben született Verbón, és már 14 éves korában hadnagyi rang­ban a császári hadsereg kö­telékébe lépett 1767-ben Lengyelországba menekült, mert egy erőszakos birtokfoglalás részese volt. Itt a hazafias konföderáció szol­gálatába. állott Két évvel ké­sőbb egy oroszokkal vívott ütközetben elfogták és Kam­csatkába száműzték. Innen 1771 májusában 96 társával együtt megszökött Bolyongásaik közben felfe­dezték a még ismeretlen Ale- uta szigeteket, majd Ile de France földjén kötöttek ki. Itt Augulion, francia helytartó megbízta, hogy Madagaszká­ron francia gyarmatot alapít­son, Rövid idő alatt meg­nyerte a bennszülöttek bizal­mát és 1776-ban királyukká koronázták. 1784-ben Amerikába uta­zott, ahol a baltimorei keres­kedők támogatásával ismét expedíciót szervezett Mada­gaszkárra, de most a fran­ciák ellen.- Akciója azonban nem sikerült, s kalandorok­ból és bennszülöttekből ver­buvált serege vereséget szen­vedett. Ekkor esett el Bé­ri vovszky Móric is Agontzy telepnél. • • • önéletrajza először 1790- ben Londonban jelent meg angol nyelven, németül, fran­ciául 1790—91-ben, magyar­ra Jókai 1888-ban fordította. Egy hang azt súgja bennem: „Mire vársz? Írjál valamit a kereskedelemről. Nem is kell törni a fejemet: a téma szin­te magától hullik a vadász ölébe”. Nem. Még várok. De mire? L. is visszafelé tart. Oldal­táskájában három kurta glossza a vendéglátóiparról és egy hosszabb szatíra, ugyancsak a vendég látóipar­ról. — Menj el a Szabadság térre! — javasolja nekem L. '— S nézz meg a Televízió­ban egy-két tévéjátékot, vagy egy szórakoztató mű­sort! Mindjárt lesz témád! Nem is rossz ötlet. Elindu­lok a Szabadság tér felé ve­zető csapáson. De végül még­se megyek el a Televízióba. Cserkelés közben ugyanis megtaláltam, a témát. Már tudom, miről fogok írni... A humorvadászat befejez­tével megszemléljük a sorba rakott terítéket. — Volt már jobb is! — mondja a fővadász. — Ne­ked mi a témád? — fordul oda hozzám. — Én arról írtam, hogyan vadásznak témákra a humo­risták. És a, cikk címe az les, hegy: ..Terítik”. Íny s~"l ‘ f rr.-g ez az írás. Mikes György *

Next

/
Thumbnails
Contents