Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-14 / 267. szám
/ um. ft SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KULCSKÉRDÉS: A TERMÉKSZERKEZET (5.) 1 diagnózis ntán Hidászok. Életűk az utazás, ©tthonuk az egész ország. Kezük nyomán büszkén ívelnek át a folyók és utak fölött az újabbnál újabb be- toncsodak. Sok mindent megtanulnak az életben, elsősorban tisztelni a természetet Gyötrelmes, viszontagságos, Tervek, rajzok, grafikonok iszerte-szét. A szoba gazdája Vörös József mérnök, építés- vezető. A budapesti Hídépítő Vállalatnál dolgozik, de az építkezés idejére családjával együtt Kunszentmártoniba költözött. Soha nincs egy nyugodt perce, mindig szalad, intéz, ellenőriz valamit — Életem első komoly hídja — csupa melegség a hangja, ahogy ezt a pár szót kiejti. — Ha visszagondolok az első évek zűrzavarára^ el sem hiszem, hogy már itt tartunk. Nehéz megfogalmazni, hogy mi volt 1972-ig. Tervmódosítás, 'pénzhiány .,, Aztán hetvenháromtól végre . sínre került az építkezés. Fél órákra beosztott ütemtervet készítettünk és igyekeztünk is betartani. Ez a munka megkövetelte a pontosságot, a szervezettséget. Újdonság volt mindannyiunkn^k a feladat, hisz ez a híd az országban eddig még. nem próFülsértően csattan a betonszilárdságot vizsgáló szerkezet Farkas Ferenc művezető kezében. Olvassa, jegyzőkönyvbe diktálja mért adatokat. — Megértem én már sok hídavatást életemben, csak győzzem számolni. Negyvenkilencben lettem hídépítő. Ott voltam a Lánchíd, és az Árpád-hid születésénél, aztán emlékezetes a győri Rá- ba-hid is ... — Melyik a „kedvenc”? — Mindig az új. Ezt meg — mutat a hídra — azért szeretem különösen, mert Tízmilliós rekonstrukció A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat tószegi gyáregységében a közelmúltban 10 millió forint értékű rekonstrukció kezdődött. A pénz negyedrészét építkezőre, a többit gépek, berendezések vásárlására fordítják. A beruházással megteremtik a feltételeit annak, hogy jövőre, teljes profilátrendezéssel, 100 millió forint értékű kombájnvágóasztalt készítsenek exportra. Gazdag szénmező Csaknem hárommillió tonnás szénmező feltárását kezdték meg a dorogi szénbányák sárisápi 19-es aknájában. Tíz éve fejtik a szenet ebben a tárnában, s az új beruházással nyolc évvel meghosszabbítják a bánya életét, és 100 vagonra növelik napi teljesítményét. A jó minőségű barnaszenet tartalmazó új mező leitárására mintegy 100 millió forintot költenek. de így mondják, gyönyörűséges szakma. öt évvel ézelőtt telepedtek le a .,hidasok” Kunszentmár- tonban. A hosszú hónapok megfeszített munkájának szülötté az új Körös-híd. Már csak apróbb munkák vannak hátra ahhoz, hogy teljesen elkészüljön az új híd. bált technológiával készült A szabadon szerelt vasbeton hídépítési technológia lényege, a feszítés és a ragasztás. A híd 88 betonelemből áll és ezeket a darabokat epoxi-gyantával ragasztottuk egymáshoz. Itt használtuk először a pászmás feszítőkábelt is. A híd már elkészült. Jelenleg a hídpályát szigetelik, készítik a szegélyeket és két-három nap múlva megkapja a végleges aszfaltburkolatot is. Az ünnepélyes átadást december 3-án tartjuk. Még néhány jellemző adat a hídról. A 88 betonelemből álló híd 214 méter hosszú, a szélessége 11 méter, a réginek majdnem háromszorosa. Két forgalmi sávon közlekedhetnek a járművek. A gyalogosok és a lassú járművek pedig a kétszer kétméteres utat használhatják. A terv.e?gsj.. a,kisajátítási, az építési költség összesen 160 millió forint. öreg róka létemre még nekem is tanulni kellett. Nem értettünk az új gépekhez, a szokatlan munkafolyamatokhoz. Aztán szépen lassan beletanultunk. Legélénkebben szeptember 5-re emlékszem. Akkor emeltük be ugyanis az utolsó, a nyolcvannyolcadik betonelemet. Nem ujjongott ott senki hangosan, de a szemekből olvastunk, megérte a sok kínlódás. Szinte már sajnálom itthagyni Kunszentmártoni. Hetente hazajártam Ceglédre, persze csak akkor, ha a munka engedte. Most, hogy befejezzük a Megvalósultak a tervidőszak húsipari fejlesztései, sőt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatok a negyedik ötéves terv előirányzatát túl is teljesítik. A vágóhidak az előirányzottnál mintegy öt millióval több, összesen 25,6 millió sertést vágtak le.' A csarnokokba, hússzékekbe az előirányzottnál több marhahús is került. A belkereskedelem a tervezettnél 4 százalékkal több húskészítményt vett át. öt év alatt összesen 1,25 millió tonnát. Csaknem egynegyedével növelték a gyulai és az egyéb száraz- kolbász gyártását. Az elmúlt öt évben — a harmadik ötéves tervhez képest — ötszörié többet fordítottak fejlesztésre, beruházásra. Például csak idén kétszer akkora értékű műszaki fejlesztést valósítottak meg mint, 1968—70 között összesen. Tizenhárom vállalatnál fejeződött be a rekonstrukció. Miskolcon új húskombinát épült. A beruházások nyomán az ipar hidat, elmegyünk innen, de még nem tudjuk hová .. Öt évvel ezelőtt nagy csoda volt a hídépítés a községben. Sok helybéli embert vonzott ez az ismeretlen munka. Beálltak „hidásznak” és úgy néz ki, örökre kitartanak mellette. — Még újoncnak számítunk a többiek között — mutat két társára Nádudvari Sándor a szerelőbrigád vezetője. Cserkeszöllőről járok be minden nap. Azúrt jöttem öt évvel ezelőtt ide, mert nincs messze, meg biztos kenyér- kereset. A pénz elég jó, az órabért 12—15 forintjával számolják. A munka megéri ? — Az előregyártóknál dolgozom, — mondja a kunszenti Kürkecz János. — Mi öntöttük formába a betonelemeket. Ha kellett éjjelnappal, hétköznap, vasárnap sem mozdultunk a híd mellől. Emlékszem az idén majd egy hónapot álltunk az árvíz miatt. Rettegtünk,, nehogy valami baja essék ennek a szép építménynek. Aztán később, ugyancsak „pihentettünk”, mert akkor meg alacsony volt a víz és nem tudtuk átvinni a túlsó partra á betonelemeket. Az ácsoknál dolgozik Jakab Józseí. ök' készítették az állványzatokat, pilléreket. — Eleinte mondták a szomszédok, ismerősök, miért jövök a hidászokhoz, megbánom egyszer. Nem bántam meg. Igaz nem a legkényelmesebb meló, de érdekes, izgalmas. Soha nem lehet előre tudni, hogy mit hoz a következő óra. Ha kell én is vándorlók, megyek egyik helyről a másikra. A munka megéri... Az építésvezető halkan annyit jegyez meg, hogy az öt év munkájáért mind a hárman kiváló dolgozók lettek. Naponta sok kunszentmártoni látogat el az épülő hídhoz. Nézik mi híja mégi mikor mehetnek először végig a sima betonon ... Szekeres Edit 2,5 millió sertéssel növelte vágási kapacitását. A tervidőszak egyik fontos szakmai eredménye, hogy az ipar fokozta az értékesebb húskészítmények gyártását. öt év alatt 35 ezer tonnával több csontos húsból előállított húskészítményt adtak. A belkereskedelemmel együttműködve hozzáláttak a hús és hús- készítmények kis adagú elő- recsomagolásához. Évente 800 tonnányi áru csomagolására szereztek be gépeket. Az ötödik ötéves tervben az eddiginél is nagyobb feladatai lesznek a húsipari ágazatnak. A tovább növekvő felvásárlás zavartalan fogadására fejlesztik a technológiát és növelik a vágó- kapacitást. Üjabb beruházásokra kerül sor; Szegeden bővítik 1 a Szalámigyárat, Gyulán már épül az új Húskombinát. Üi létesítmény lesz a szekszárdi*és a bajai húskombinát is. Az eddiginél nagyobb arányban látnak hozzá a hulladékok fehérjetakarmánnyá való feldolgozásához. Meglehetősen jó ideje, majd’ hárpm esztendeje — a párt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülése óta — kész a diagnózis, a gyógyulás megkezdődött, néha megállt, majd ismét folytatódott, de lassan, a szük-i ségesnál és lehetségesnél las- ' eabban. A Minisztertanács 1975. január 30-i ülése, a műszaki fejlesztésről tárgyalva például azt volt kénytelen megállapítani, hogy' viszonylag nagy összegek maradnak a fejlesztési alapban felhasználatlanul, s a gyártmányfejlesztésnél is lassúbb, vontatottabb a gyártás korszerűsítése. ELVESZEIT MAT Nem ritka eset ugyanis, hogy a gyártmány valójában gazdaságos lehetne, de veszteségessé teszik a gyártási folyamatok közbeni hibák, a munkafegyelmi lazaságok — ami nemcsak a munkásokra értendő! —, azaz a gyártást nem igazították ténylegesen a termékhez. Holott a termékszerkezet változtatásának extenzív forrásai — amelyek eddig előtérben álltak, új üzemek, gyárak stb. — elapadnak, s az intenzív mód, a műszaki fejlesztés kerül előtérbe. Amit jól jeleznek az ötödik ötéves terv előzetes számításai is, így a többi között a beruházásra fordítható összegekről. Megint példáért nyúlva: ha az árrendszer lassan követi a költségek változását, , ezzel elősegíti az ésszerűtlen vállalati magatartás kialakulását. Azaz e magatartást nem szabad kizárólag szubjektív okokkal magyarázni, hanem a tökéletlen szabályozókra. az érdekeltség egyazon irányának hiányára is íel kell figyelni. Ugyanakkor a szubjektív okok sem mellékesek, mert hiszen sokan A KPVDSZ jubileumi ünnepsége A Kereskedelmi, Pénzügyi ts Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat befejezéseként tegnap nagygyűlést tartottak az Építők Szakszervezete székházának kongresszusi termében. Az ünnepségen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár. Ligeti László, a szakszervezet főtitkára ünnepi beszédében felelevenítette a nagymúltú szakszervezet eredményekben gazdag történetét. Üdvözölte a gyűlést, a szakszervezet félmilliós tagságát Antonina Salaurova, a Szovjet Kereskedelmi és Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Helene Mabille, a Francia Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Gáspár Sándor a Szaktanács nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit és a jubiláló szakszervezet valamennyi dolgozóját, akiknek további jó munkát kívánt, s kinyilvánította véleményét, hogy a kereskedelem és vendéglátóipar dolgozói a jövőben is megfelelnek a szocialista társadalom követelményeiből rájuk háruló feladatoknak. Az ünnepség végén Gáspár Sándor kitüntetéseket adott át gondolkoznak úgy, hogy nem érdemes a változtatások terhét, kockázatát viselni, mivel rengeteg a gánesoskodás, az értetlenkedés, s míg a nehézkes szervezeten átjut valami, addigra már fölösleges megcsinálni, és elismerés helyett elmarasztalás jöhet. A Gazdaságkutató Intézetnek az ipari nagyvállalatokról készített vizsgálata egyebek között megállapította, hogy alkalmazkodó képességük — rugalmasságuk — kisebb, mint más cégeké, s ennek fő oka elsősorban nem a gazdasági környezetben, van — de abban is! —. hanem a vállalati szervezőiben. E szervezet nehézkességét a szervezetlenség, a kapcsolatok, döntési rendszerek tisztázatlansága. az ún. felelősségek meghatározatlansága okozza. Mindezekre a vállalatok jelenleg még minimális figyelmet sem fordítanak. n nftwmts he 53 mmn 1980-ra, 1 5 millió négvzelméter alapterületű épület létrehozásához szükséges kapacitást kell megteremteni a könnyűszerkezetek gyártásában. (Tavaly 500 ezer négv- zetméternvi épült, de ezek egyedi létesítmények. nem sorozatgyártás termékei.) A házgyári lakás gyorsan tető alá kerül, de lassan a hagyományos technológiára hagyatkozó iskola, ü^let. szolgáltatóház stb. A könnyű- szerkezetek mennyiségének növelése ezen a gondon segít, ám e módszer a helyszíni építési munka termelékenységét három—ötszörösére növeli, az építési időt pedig a felére csökkenti! Előbbiek alapján már bátran leírhatjuk: a termék- szerkezet dinamikus fejlődése nem okvetlen a jobb áru mennyiségének gyarapítása, az ezt szolgáló kapacitások bővítése. Elsősorban a hatékonyság, a társadalmi jövedelmezőség fokozásának mértéke ad igaz képet a változás értékéről, arról, hogy látszatra, avagy valójában haladtunk-e. mmm\ péiiztíri Ennek belátását mutatja, hogy a gyógyszeripar, jól értékesíthető termékeinek előállítását fokozva, két év aiatt 45 új gyógyszert is forgalomba hozott, azaz a termékszerkezet alakításának minden fő irányában haladt, E terület népgazdasági súlya azonban érthetően szerényebb. mint a gépiparé, hiszen utóbbi az ipari termelés egyharmadát adja, 3 itt tevékenykedik a legtöbb szakmunkás. Részesedése a népgazdaságban a foglalkoztatottság • alapján nagyobb, mint a termelés szerinti. Azaz — nemzetközi összehasonlításban — értékalkotó képességük kisebb a nemzetközi átlagnál. Ezért döntő, hogy a változás elsősorban a gépiparban váljon gyorsabbá. A súlypont itt van, de teendők seregestül lelhetők mindenütt. Az irányításban, a szabályozásban éppúgy, knint a vállalati szervezet tökéletesítésében, a szemlélet, a légkör változtatásában. Ne röstelljük leírni a közhelyet: mindenki pénztárából, a nemzeti jövedelemből csak akkor vehet ki mindenki többet, ha többet tett bele. S a mostani időszakban e több legfőbb forrása a kulcskérdésre adott kedvező, tények igazolta - válasz: a termékszerkezet gyorsabbá váló és folyamatos korszerűsítése. Mészáros Ottó (Vége.) Traktordiagnózis Tanácskozás és bemutató Mezőtúron Egy hónapig tartó rendezvénysorozatnak ad otthont a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai kara. A kiállítással és gyakorlati bemutatóval egybekötött tanácskozások sorát — amelyeken a garanciális szolgáltatás és szervizellátás időszerű kérdéseivel foglalkoznak a szakemberek — tegnap nyitották meg. A vendégeket, akik között megjelent dr. Hegedűs Lajos a megyei tanács elnöke és Móricz Béla a mezőtúri városi pártbizottság első titkára, dr. Patkós István a főiskolai kar igazgatója üdvözölte. Dr. Kopácsi Ernő az AGROTRÖSZT vezér- igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy a mai, modem mezőgazdaság elképzelhetetlen korszerű gépek nélkül, de ezek, a sokszor igen drága berendezések, csak akkor dolgoznak gazdaságosan, ha a lehető legritkább esetben kerül sor kényszerpihenőre. Ezért szükséges, a garanciális szolgáltatások és a szervizek munkájának további javítása. Beváltak az egy típusra specializált, úgynevezett márka-szervizek.’ Ilyen a mezőtúri7 is, ahol a K—700-as traktorokat javítják. Elismerő hangon szólt a főiskola tevékenységéről V. F. Vohmin a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi . kirendeltségének helyettes vezetője is. A traktorexport képviselője arról is említést tett, hogy a jövőben évenként 150—200 K—700-as érkezik hazánkba. És ez jó hímek számít, hiszen jelenleg összesen 318 dolgozik az ország mezőgazda- sági üzemeiben, a sokak által szívesen vásárolt erőgépből. A tanácskozás befejezéseként a szolgáltatásban kiemelkedő gazdaságok dolgozóit megjutalmazták, majd a résztvevők átmentek a főiskola tanműhelyébe, ahol dr. Hegedűs Lajos megnyitotta a rendezvénysorozat alkalmából készült kiállítást. Beszédében hangsúlyozta, hogy nemcsak ma?nézni, hanem megvásárolni is érdemes az itt bemutatott műszereket, berendezéseket, hiszen a korszerű gazdálkodásban a traktor- diagnosztika már köve- telnfpnynek számít. Átadás december 3-án Régiek és újak Új húskombinátok
