Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

1975. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emlékezés a történelmi évfordulókra Emléktáblát avattak a Szolnok megyei Tanácsnál A Szolnok megyei Tanács nagytermének bejárata mel­letti falon, az egyik oldalon fehér márványtábla hirdeti a Tanácsköztársaság mártír­halált halt hőseinek emlékét. A másik oldalon Kádár Já­nos szavait idézi az emlék­tábla : „Történelmi tény. hogy a szorongatott Magyar Nép- köztársaság forradalmi erői 1956. november 4-én innen hirdették meg az ellentáma­dást a szocialista Magyaror­szág győzelméért.” A már­vány táblákat rr. MSZMP Szolnok megyei Bizottsága és Szolnok Megye Tanácsa ál­líttatta, az alkotó Fapi La­jos szobrászművész volt. A tegnapi avatóünnepségen részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács nőké. Árvái István, az SZMT vezető tit­kára. Sándor László, a szol­noki városi pártbizottság el­ső titkára, és Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A Himnusz elhangzása után Bárdi Imre, a megyei tanács hivatali pártbizottsá­gának titkára mondott ün­nepi beszédet. amelyben megemlékezett a két törté­nelmi évfordulóról. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a márványtáblák nemcsak em­léket állítanak, de kifejezik a párt és az állami szervek közös szándékát abban, hogy a forradalmi hagyományok­hoz híven dolgozzanak. Az ünnepi beszéd után a Tanácsköztársaság emlékét megörökítő táblánál dr. He­gedűs Lajos és Bárdi Imre koszorút helyezett el. A megemlékezés az Internacio- náléval ért véget. Ünnepség az Aprítógépgyárban A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 58. évforduló­jának alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak teg­nap délután a jászberényi Aprítógépgyárban. Az ün­nepségen Móra Péter, a vál­lalat pártbizottságának titká­ra tartott beszédet. A ren­dezvény végén jutalmakat, kitüntetéseket adtak át a társadalmi munkában ki­emelkedő eredményeket elért dolgozóknak. Szovjet—magyar baráti találkozó Szovjet katonák és KISZ- fiatalok, a helyi párt- és tár­sadalmi szervek képviselői találkoztak tegnap a Palo­táéi Állami Gazdaságban rendezett magyar—szovjet barátsági napon. A program reggel nyolc órakor kezdő­dött. A komszomolista fiata­lok a gazdaság életével, munkájával ismerkedtek, majd közösen megtekintették a központi kultúrteremben levő, a Szovjetuniót bemu­tató fotókiállítást. Délután a szovjet vendé­gek és családtagjaik részvé­telével közös estet rendeztek. Az egésznapos találkozót a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából szervezte a Palo­táéi Állami Gazdaság MSZBT-tagcsoportja. Munkásmozgalmi megemlékezés A szolnoki Munkásmozgal­mi Klubban megemlékeztek tegnap délután a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójáról. A Ságvári Endre Művelődési Központ­ban megtartott bensőséges ünnepségen Sándor József, a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsa kulturális osz­tályának vezetője mondott ünnepi beszédet. A megem­lékezésen — immár vissza­térő kedves hagyományként — meghívottként részt vet­tek a Koltói Anna úti Álta­lános Iskola úttörőcsapatá­nak tagjai is. Új üzemcsarnokot avattak Az új üzemház vasaló részlege. Modem, tágas, kétszintes üzemházban, korszerű beren­dezésekkel és gépekkel dol­goznak a karcagi Ruhaipari Szövetkezet dolgozói. A tex­tilipari rekonstrukció egyik Szolnok magyei „érdekeltsé­gét" a napokban foglalták el a karcagi szövetkezet tagjai, s ünnepélyes átadásra tegnap került sor. Az iparosodó Karcag leg­újabb büszkeségét 220 mun­kás — nagyrészt nő — vette birtokba, s már meg is kez­dődött a munka. A régi, el­avult épületben, ahol eddig dolgoztak, átalakítás után a szövetkezet leendő szakmun­kásai. az ipari tanulók kap­nak helyet. Érdemes két ada­tot megemlíteni, melyek hí­ven tükrözik a szövetkezet fejlődését,: 196.” ban mind­össze 38 tagot számláltak, akik évi 4 millió forintnyi értéket állítottak elő. A ta­valyi statisztikából kiderül, hogy a már 183 tagú szövet­kezet 53 millió forint értéket termelt. A két dátum közötti fejlődéskülönbség annak kö­szönhető, hogy a gyenge, ki­látástalan jövőjű karcagi szö­vetkezet egyesült a Budapes­ti Ruhaipari Szövetkezettel, annak budapesti és százha­lombattai részlege mellett harmadik egységként lépett a szövetségbe. A fővárosi szövetkezet biztosította a karcagi üzem termelési-fej­lesztési feltételeit, s összefo­gással bővült, illetve új. kul­turált, jól felszerelt otthont kapott a Szolnok megyei egy­ség, ahol fiú, férfi és női fel­sőruhák ezrei készülnek ha­zai, és külföldi piacra. A tutaánysk és az Mén írta: Mária Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára (II.) Kitüntetett gépjárművezetők Ünnepség a Volán 7-es számé Vá ialainál Minden esztendőben, no­vember 7-e tiszteletére a Szolnok megyei VOLÁN 7. számú Vállalat erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti azokat a gépjárművezetőket, akik 250, 500, 750 ezer vala­mint egymillió kilométert vezettek anélkül, hogy sze­mélyi sérülést illetve a jár­művekben 1000 forintot meg­haladó anyagi kárt okoztak volna. Ez a hagyomány az idén sem szakad meg, hiszen hol­nap tartják a vállalat üzem­egységeiben az ünnepsége­ket. amelyeken 89 gépjármű- vezető kap dicsérő oklevelet, plakettet és 215 ezer forint pénzjutalmat. A „Vezess baleset nélkül” mozgalomban adható kitüntetés legmaga­sabb fokozatával 21. a má­sodik fokozattal 35 és a har­madikkal pedig 31 dolgozót jutalmaznak. Két autóbusz- vezető — Remzső Géza és Smidt Róbert — az egymil­lió kilométer balesetmentes megtételéért kap elismerést. A VOLÁN 7. számú Vállalat mintegy 1400 gépkocsivezető­je közül így már több mint 400 rendelkezik a „Vezess baleset nélkül” mozgalom különböző fokozatú kitünte­tésével. Befejeződött a honismereti hónap Tegnap egésznapos prog­rammal zárultak a honisme­reti hónap tiszafüredi ren­dezvényei. Délelőtt a járás úttörő honismereti szakkö­rei vetélkedtek a művelődé­si központban, majd délután 15 KISZ alapszervezet rész­vételével bonyolították le a honismereti vetélkedőt. Ez­után a gimnázium irodalmi színpada, a Hámán Kató Tsz Páva-köre és újonnan szer­vezett citera zenekara adott műsort. A természettudományi és a társadalomtudományi kuta­tási bázis — tárgyi és sze­mélyi összetevőiben egyaránt — fejlődött 1938 óta. Ez a fejlődés nem csupán foko­zott, hanem minőségi, ugyanakkor azonban nem tekinthető minden vonatko­zásban egyenletesnek és ki­elégítőnek. ÍHioiiáüv és gyakorlat A természettudományok és a társadalomtudományok te­rületén a komplex kutatások igényeinek megfelelően meg­kezdődött a kutatási kapa­citások koncentrációja, tisz­tult a kutatási proiil. Ked­vezőbb arány alakult ki az alap, az alkalmazott és a fejlesztési kutatások között az utóbbiak javára. Kiszéle­sedtek és elmélyültek a tu­domány és a gyakorlat kö­zötti kapcsolatok. A nemzetközi tendenciák­nak megfelelően alakultak a természettudományi kutatá­sok fő irányai. A fizikában előtérbe került a szilárdtest­kutatás; a kémiai kutatáson belül tért hódítottak a mo­dem szerves kémiai irány­zatok (biológiailag aktív ve- gyületek, szénhidrogén-ké­mia). Széles körben folynak olyan kutatások, amelyek célja az élő anyag tulajdon­ságainak megismerése, az alapvető életfolyamatok me­chanizmusának feltárása, il­letve a társadalom konkrét igényeinek kielégítése új mezőgazdasági, biológiai vagy orvostudományi ku­tatási eredmények segítsé­gével. Csak a Magyar Tudomá­nyos Akadémia intézeteit te­kintve mintegy 15—20 olyan jelentősebb kutatási terület­ről tudunk, amelynek ered­ményeit az ipar rendszere­sen hasznosítja. Ilyenek pl. a geofizikai műszerek terve­zése (Gamma), a volfrám­kutatás, a félvezető-kutatás (Egyesült Izzó), a sokcsa­tornás analizátorok (EMG), a különleges rézötvözetek kí­sérletezése (Csepeli Fémmű). A társadalomtudományok­ban szélesedett a közösség problémáinak megoldását, a tudat formálását közvetve és közvetlenül szolgáló kutatá­sok köre. Tovább erősödött a kutatás és a társadalmi gyakorlat (társadalmi, poli­tikai, gazdasági, kulturális és ideológiai életünk) közötti sokirányú és többszintű kap­csolat, kialakultak „a tár­sadalmi megrendeléseknek”, a szükségletek meghatározá­sának, a feladatok kitűzé­sének és tervezésének újabb formái. Ha különböző mértékben is, a társadalomtudományok valamennyi ágazatában meg­honosodott, vagy terjedőben van a szociológiai és az ösz- szehasonlító módszerek al­kalmazása, a közgazdaság- tudományban a matematikai módszer elterjedése. A leg­utóbbi időkben megkezdő­dött a közgazdaságtudomány­ban a prognosztika kifej­lesztése, a szociológiában a rendszerelmélet alkalmazása. Az utóbbi években előrelé­pés történt néhány tudo­mányágazatban (közgazda­ságtudomány, szociológia, pszichológia) a számítógépi technika alkalmazásában. A nem történeti tudományok­ban terjednek a történeti módszerek. Egyre inkább je­lentkezik az igény a termé­szettudományok és a társa­dalomtudományok közötti szorosabb együttműködés­re is. Tervszerűség és eiivsIffmüHßriss A természettudományok­nak az utóbbi években be­következett fejlődése szoros összefüggésben van a mar­xista—leninista elmélet és dialektikus módszer térhódí­tásával. Azonban az általá­nos fejlődés ellenére sem kielégítő ma még az elméle. i tevékenység, a társadalmi gyakorlat tapasztalatainak általánosítása, az aktuális kérdések elemzése, a polgári társadalomelméletek az an- timarxista és a nem szocia­lista nézetek marxista kri­tikája. A magyar tudományos élet fejlődését mérlegre téve jog­gal állapíthatta meg 1975 tavaszán a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XI. kongresz- szuss, hogy hazánkban terv­szerűbbekké váltak a tudo­mányos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. A kongresszus ugyanakkor reális célul tűz­te ki, hogy a tudomány sze­repét tovább kell erősíteni társadalmunkban; arra ke'l törekedni, hogy mindinkább termelőerővé váljék. Ennek érdekében hatékonyabbá kí­vánjuk tenni a kutatási ered­mények felhasználását, nö­velni tervezzük a szocialista fejlődésünkkel közvetlenül összefüggő kutatások ará­nyát. Szélesíteni és mélyíte­ni óhajtjuk tudományos kap­csolatainkat a testvéri szo­cialista országokkal,. első­sorban á Szovjetunióval. A tervezési, a koordinálási, az irányítási és a gazdálkodá-i módszerek fejlesztésével tö­rekszünk arra, hogy a tudo­mány sokoldalú szerepe a fejlett szocialista társada­lom építésének időszakában mind gyümölcsözőbben ki­bontakozzék. (VÉGE) Elkészült a kétezredik vagon cekír Kitüntették a beivís eBhárításáHan dolgozókat A Szolnoki Cukorgyárban, az ország legnagyobb feldol­gozó üzemében, a szezon 66. napján elkészült a kétezre­dik vagon új fehér cukor. A korai idénykezdettől, augusz­tus végétől november 4-ig csaknem 28 ezer vagon répát dolgoztak fel, 4,5 ezer vagon­nal többet, mint a múlt óv hasonló időszakában. Napi átlagban 410 vagon nyers­anyag kerül a feldolgozó sorra. A gyár kapacitása azonban ennél nagyobb, de jobb kihasználását gátolja a répa gyomossága, illetve a szakszerűtlenül végzett répa­fejelés. A gyár ezért kéri a termelő gazdaságokat, hogy szabvány szerinti nyersanya­got szállítsanak. A nagy cukorrépatermelő körzetben működő gyárban még körülbelül száz napig tart a gyártási kampány, hisz további 25 ezer vagon répát kell átvenni a terme­lőktől. Február közepéig a csúcsmennyiségnek számító 65 ezer vagon cukorrépából négyezer vagon cukrot gyártanak. A termék kéthar­madát a kereskedelemnek, egyharmadát pedig a kon­zerv és az üdítőitalokat gyártó üzemeknek szállítják. A naponta előállított 30—35 vagon cukorból 15—20 va­gon kerül elszállításra, egy- harmada korszerű fólia cso­magolásban. Szolnok tegnap ünnepelte felszabadulásának 31. évfor­dulóját. Ez alkalomból dél­előtt ünnepséget rendeztek a városi tanács nagytermében, ahol kitüntették azokat, akik a júniusi nagy belvíz idején emberfeletti. erőfeszítéssel dolgoztak a víz elhárításá­ban, a károk felszámolá­sában. Kukfi Béla, a városi tanács elnöke ünnepi beszédében megemlékezett Szolnok fej­lődéséről. a lakosságnak a városépítésben tanúsított helytállásáról. Ezután a tanács elnöke a Társadalmi munkáért kitün­tető jelvény arany fokozatát negyven, az ezüst fokozatot harminchét, a bronz fokoza­tot huszonkilenc személyno : adta át. Huszonnégyen okleve­let kaptak. A különböző ko - leklívák közül huszonkét! nek a Társadalmi munkáé 1 plakett arany, hatnak ez ezüst és ötnek a bronz fo­kozatát nyújtotta át. huszon­három kollektíva oklevélben részesült. A kitüntetetteket Turóczi Ferencné, a váro n pártbizottság titkára és Be- kényi Istvánné, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára köszöntötte. Huszonnégyszer az Egyenlítő ... Egymillió kilométer után Az ú tszéli fák sebesen siklanak visszafelé. Fehérre meszelt kilométerkövek mel­lett fut a kocsi. Vörösbar­nára változott a bokorsö­vény, a múltkor még zöl­déit, most csontvázként me- redezik a jegenyesor. — Gyors lábú az idő — morfondírozik a sofőr. Nem­rég még együtt élt a család a kengyeli kis házban, most csak az asszony várja. A gyerekek megnősültek, a lány férjhez ment. Kergetik egymást az évek... • Tompán berreg a motor. Hátul kártyáznak. Beszéd­foszlányok jutnak át az üvegen. Nem figyel rájuk. Leköti az út. Lassít. Ismét leszállt a köd. Hiába eről­teti a szemét nem lát 50 méterre sem. Nedvesen csil­log az úttest is, vigyázni kell. Lassan fogynak a ki­lométerek. Kilométerek... Betöltötték 3 fél életét. Mikor is? öt­vennyolcban, vagy ötvenki­lencben? Igen ötvenkilenc­ben került az ÉPSZER-hez. Egy IFA-framóra tették. A többiek libakergetőnek be­cézték a kis teherkocsit. Negyedmillió kilométert tet­tek meg együtt. Jelvényt is kapott: 250 ezer kilométert balesetmentesen. Egy napon végképp beteg lett. Előtte is köhögött, prüszkölt már, hol ez, hol az romlott el rajta. Aztán elvitték. Talán az olvasztó­ba. .. — Megette az idő — gondolja — mint ahogy az embert is megemészti... Az, ember mégis más. Ne­ki soha nem volt semmi baja. Tizenhat év alatt egyet­len napot sem hiányzott be­tegség miatt. Nátha az volt. De annak ellenszerét jól tudja az asszony... Az IFA után ez az öreg Nysa következett. üreg? Akkor még csillogott rajta a friss festék. Mikor a má­sodik kitüntetést kapta — 500 ezer kilométer után — a motort fel kellett újítani. Addig jól bírta. Maga felé fordítja a tük­röt. Ősz keretben barázdás barna arc. Nézi a kezét. Bütykös, vastag ujjak fo­nódnak keményen a kor­mányra. Figyelj a mozdula­tait. Automatikusak. Ka­nyar. Rálép a fékre, köny- nyed kormánymozdulattal követi a forduló betoncsí­kot. Ügy érzi összenőtt a kocsival... A napokban be­szerelt új motor egészsége­sen pörög a legkisebb láb­mozdulatra. — Egymillió. . . — Gondol­ja. Az Egyenlítő csak negy­venezer. .. Számol. — Hu­szonnégyszer. .. Űjra előveszi a meghívót. „Rabi Gábor elvtárs részé- re” — olvassa. November 5-én szerdán... Vállalati ün­nepség lesz a Tisza Szálló­ban, huszonöt éves az ÉP­SZER. Ott fogják átadni... Oda teszi majd a többi közé a jogosítványába. Sző' sor. A 750 ezer után egymillió ki­lometer balesetmentesen. Nézi a papírt. Így nyomtat­va nem tűnik olyan sok­nak. .. Karcagon a kórház elé fordul. Hátul abbamarad a kártya, nagy hanggal kászá­lódnak le a jászsági építő­munkások. Beírja az időt a menetlevélre. Indít. Visszafelé arra gondol, hogy jövőre véget vet az utazásnak. Otthon ápolja majd a kertet, s délben jó­ízűen lakmározik az asz- 6zony főztjéből. Hétvégeken meglátogatja az unokáit. De addig még másfél egyenlítőnyi út... Az űrha­jósoknak alig több mint egy óra. TKL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents