Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

1975. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tiszafüredi óvodások Év végére átadják Tiszafüreden * hatvanszemélyes bölcsődét, amely hozzáépült a májusban átadott 100 helyes óvodához. Képünkön: a nagycsoportos óvodások játékos foglalkozása Ötvenéves a Magyar Rádió Érdekességek a „hőskorszakból” Beidegzett szokásunk, hogy ébredés után bekapcsoljuk a rádiót, s sok kedves mu­zsika felhangzása után meg­hallgatjuk a friss híreket és az időjárás jelentését. Éj­szaka, mikor aludni térünk, ismét a rádió az, mely el­köszön tőlünk. De szól az utcán a kezekben tartott zsebrádiókból, ott látható üzemben, irodában, üzletben és ezernyi más helyen. Ezt a mindennapi szóra­koztató és tájékoztató úti­társunkat köszöntjük most, amikor elérte ötvenéves szü­letésnapját. A, Magyar Rá­dió napjainkban reneszán­szát éli; három műsorában mindenki megtalálja azt, ami legjobban érdekli a ze­nétől a színműig, a játékos versengéstől az időjárás je­lentésig. Ötvenéves a Magyar Rá­dió. Adását 1925. december 1-én délután öt órakor nyi­tották meg ünnepélyesen. Az első magyar rádióstúdiót a Rákóczi út 22. szám alatti ház negyedik emeletén he­lyezték el. Egy várószobából, a rendező kis fülkéjéből, va­lamint a zenekarok hangoló- illetve váróhelyiségéből áll­tak a mellékhelyiségek A tulajdonképpeni stúdió két szoba egyesítéséből keletke­zett. Az így nyert terem 8- szor 6 méteres volt. A stú­dió egyik végével határos szobát rendezték be mű­vészvárakozónak, a mellette levő kis fülkébe a rendező került A Magyar Rádió első ren­dezője — mely akkoriban együtt járt az ügyelői és kellékesi teendőkkel is —, Gyarmathy Sándor volt a stúdió állandó zongorakísé­rőjévé pedig Polgár Tibort nevezték ki. A két első rá­dió-bemondó a Telefonhír­mondó régi konferansziéi; Scher? Ede és Radó Árpád lett. A megnyitóünnepség után az első, ünnepi hangverseny megszólalt a Magyar Rádió stúdiójából. Íme, a műsor: Molnár Imre: Régi magyar dalok a XVU—XV1U. szá­zadból Kern Aurél feldolgo­zásában; Kerntler Jenő: Liszt: Szerelmi álmok és Bartók: Allegro Barbaro; Sándor Erzsi kamaraénekes­nő: Donizetti: Nagyária a Linda című operából és Tau­ber: Vogelim Walde; Hu- bay Jenő: Csárdajelenet ' és Székelyhidy Ferenc dr. Pol- dini: Kálmán diák dala a Farsangi lakodalomból. Az első hívó- és szünet­jel egy tilinkó-motívum volt A szünetjelet elektroncső- oszcillátorral állították elő, amelyet egy régi Morse- írógéj.pel hajtott kontrakt- kerék kapcsolgatott. A délelőtti kísérleti adá­sok céljaira „házbeli mű­vészgárdát” szoktak felkérni. Egyízben a kísérleti állomás egyik kedveshangú gépíró­kisasszonyát szólították fel éneklésre, aki rövid húzó- dozás után vállalkozott is rá. Amikor azonban belépett a koromfekete stúdióba, meg­torpant, s kezét ijedten a mellére szorítva; rebegte: — Jaj, mérnök űr, úgy dobog a szívem! Másnap levél érkezett egy győri amatőrtől: . „Uraim! Kalapot le! Az adás olyan jó volt és olyan érzékeny, hogy még a mű­vésznő szívdobogását is hal­lottam!’’ Ha már felidéztük a rá­dió-műsorsugárzásának úgy­nevezett „hőskorát”, érde­mes megemlíteni a Magyar Rádió napi műsoróráit Is: az első évben, 1925-ben hét­köznapokon napi 7, vasár­nap 7 és háromnegyed órát, 1928-ban pedig már napi 10 és egynegyed, míg vasárna­pokon 11 és egynegyed órán át folytak adások. Ez utóbbival a Magvar Rádió — e korra jellemzően —, a „világ legszorgalma­sabb rádióállomásai közé emelkedett” — olvassuk egy 1930-ban megjelent „szák- könyvben”. Folytassuk, az előfizetők­kel. 1025 végén, egyhónapos adás után az előfizetők szá­ma 17 072 volt, áprilisban pedig, amikor a lakihegyi adót üzembe helyezték, mert 98 012 rádióelőfizető volt Magyarországon. Az első. stúdióból közve­tített operett Kacsóh Pongrác örökszép János vitéze, az el­ső opera pedig Leoncavallo Bajazzók-ja volt. Előbbit 1926. május 16-án. utóbbit pedig 1926. augusztus 1-én sugározta a Magyar Rádió. Az első drámai előadás a stúdióban Farkas Imre: Az iglói diákok című színműve volt, amelyet 1926. július 18-án adtak elő. S még néhány, „hőskor­szakbeli” kuriózum: 1925. de­cember 18-án volt az első színházi * adásközvétííés az Operaházból — három mik­rofonnal, ami abban az idő­ben csúcsteljesítménynek számított; 1926. május 19-én volt az első „viharszünet”; 1927. május 15-én a pontos időt első ízben adták a mai jelzésrendszerrel. R. T. Mindennapi aprómunkák A jósaágféte mindig ■ nagy érték volt falu­helyen, nem csoda, hogy a gyógyításukkal foglalkozók nagy tiszteletnek örvendtek mióta világ a világ. Régen ezt a munkát hagy tapaszta­laté emberek végeztéje, akik tudtak, hogy körömfájásra jó a lókörömfű, mételyre a rrtótalyfű, nyeregtönés, nyű- vesség ellen a farkasalma, rünre a rühfű, gebéből, tüzes paripát csinál a memesifű, a háláikat gyapjúfű gyökerével hódították . . . De tudomá­nyuk volt ám a pásztorfélék- nek is: „megkormolták” a gulyát, azaz kértsztüihajtot. ták a tűzön, nehogy elővegye ez állatokat a veszettség... Tucatnyi ember hití'frnke- dik a téssz istállójában, ámulva lesik a műtétet: meghagy tehénen császár- metszés! Oldalára fordítják az abnormálisán nagy mag­zatától szenvedő, tehenet érzéstelenítés, a bal oldalán 60—70 centis vágás, kiemelik a borjút, visszavarrják a se­bet. Hű, már eltelt négy óra- hossza? És a1 sérves tehén tőgye alaitt szakaj tónyi da­ganat, ráadásul félidős vem­hes. Érzéstelenítés, 60 centis vágás, dl'. Szántó László szín. te vakon dolgozik, műtét közben egy pillanatra elbi- zoxiy t a tan kodik, jobb ha ab­bahagyja, vigyék kényszer­vágásra az állatot, azután csak nekidurálja magát, r-égy és fel óra múlva elké­szül A tehénnek kutya ba­ja, azóta megellett, most is­mét vemhes .. . — Innen a tekintély, a bi­zalom? — Ez csak erősítette a bi­zalmat. Megszerezni minden­napi aprómunkával sikerült. Napi aprómunka: az állat­orvos hajnalban kel, körül- szaiadja a falut, megnézi a bejelentett beteg állatokat, utána hatósági húsvizsgálat vagy állatszállítás, ekkor — dél felé — reggeli és ebéd, már várják az újabb beje­lentések, körüljárja a falut, utána a téesz telepeit, át­megy Tomajmonostorára, időnként a Középtiszai Álla­mi Gazdaság tiszaigari egy­ségébe ... Legalább 12 óra naponta. — Ezen kívül ön tanácsel­nök-helyettes, tanácstag, sportköri elnök... Az embe­rek úgy mondják, hogy „cseppet sem happárézik, ha csinálni kell valamit.” — Csak azt ne kérdezze, hogy mindezt miért? ... Amit lehet, megteszek. Tavaly sok­szor beteg volt a tanácsel­nök, bizony, majdnem na­ponta bejártam. Tanácstag­ként? Jönnek az emberek, járdafelújítás, áteresz-csiná- lás. ezt meg ezt intézze el doktor úr!... Nincs erről mit beszélni. — És a sport? — Amikor 1939-ben Tisza- szőlősre kerültem, egy szét- züllött, hírhedt verekedők­ből álló futballcsapat volt öt éve tettem sportköri el­Utak; parkok—Épülő vízmű Három üzem egyesül Tanácsülés Szolnokon Három esztendeje tárgyalt Szolnok város Tanácsa a me­gyeszékhely kommunális ellátásáról: ivóvíz-, szennyvízháló­zatról, az áram- és gázszolgáltatásról, parkjairól, játszóterei­ről, útjairól, járdáiról, belvíz és szennyvízelvezető csatornái­ról. Egyszóval mindarról, amit szaknyeven kommunális el­látásának nevezünk. A városi tanács tegnapi ülésén pedig azoknak a vállalatoknak a munkája került a testület elé, amelyeknek a kommunális szolgáltatás a feladatuk. Ez volt az első alkalom, hogy a szolgáltatók eredményedről és gond­jairól is szó esett. Munkájuk egyik mottója, hogy milyen a kommunális ellátás színvonala. Jelenleg az ország, központi szerep­körrel rendelkező 129 városa közül Szolnok a áll. 29-ik helyen öt évvel ezelőtt még 10 hely- lyel hátrább veit a ranglis­tán. És ebből kell kiindulni, a testület elé kerülő jelentés készítői is ezt tették. Megál­lapították, hogy e tekintet­ben a megyeszékhely színvo­nala közepes. Bár nem min­denben. Például a víz- és gázvezeték hálózata,; a közvi­lágítása jobb, mint a hasonló funkcióval felruházott váro­sokban, ugyanakkor csator­nahálózatait, út iáit, járdáit, parkjainak területét véve fi­gyelembe, az átlagosnál ala- cmnvaibb színvonalon áll Néhány adat pró és kontra: Szolnok lakásainak 90 száza­léka vezetékes vagv palackos gázzal van felszerelve. (Or­szágos szinten is nagyszerű eredmény!) A Tiszántúli Gázszolgálta­tó és Szerelő Vállalat szolno­ki üzemegysége a városi ta­náccsal koordinálva tovább­ra is biztosítani tudia az énülő lakónegyedek és hő- közporrtgk gázellátását. az inartelenek energiaszükség­letét. Bővíten fogja palaokos gazból az ellátást, és korsze­rűsíti a gázcseretelep hálóza­tát. A már épülő új szolnoki vízmű üzembe helyezésével a Víz- és Csatornamű Vállalat is ki tudja majd elégíteni a növekvő vízfogyasztási igé­nyeket. Részben tanácsi, részben saját erőből pedig folyamatosan végzi a csator­nahálózat rekonstrukcióját és bővítését. A legnagyobb gondot a vá­rosban a szennyvíz és a csa­padék elvezetése jelenti. A meglevő hálózat 50 százalé­ka szűk keresztmetszetű és elavult. A szennyvíz 95 szá­zaléka tisztítás nélkül ömlik a folyókba. Ez teszi indo­kolttá és sürgetővé az új szennyvíztisztító mű építé­sét, amely egyelőre az előké­szítés stádiumában van. Hosszú lenne sorolni még a tényeket, az adatokat, ame­lyek a megoldásra váró gon­dok mellett az elmúlt öt esz­tendőben elért figyelemre méltó fejlődést is mutatják. A szűkre szabott keret kö­zött csupán az olyan prob­lémáik köré lehet csoportosí­tani, amelyekről a vitában legtöbb szó esett Nemcsak, a jelentés, de a felszólaló ta­nácstagok is szóvá tették a város temetőjének és ravata­lozójának enyhén szólva ki­fogásolható állapotát. Ha nem is maholnap, de új te­metője lesz a városnak. Egyelőre az illendő végtisz­tesség megadásához egy új ravatalozó építésével járul­nak hozzá. A legnagyobb vitát, a zöldterületek, utak, jár­dák állapotának értéke­lése váltotta ki. Az alapvető eJlentmondás hogy míg a- kiemelt Zöld­övezetek területe négyszere­sére, az egyéb zöldterületeké tíz, ,az erdőké, fasoroké hét, a játszóterek száma több mint tízszeresere emelkedett az elmúlt 10 évben, addig a Jászberényben is Szakosított testnevelés általános iskolában Az iskolai testnevelésnek az eddiginél jobb, korsze­rűbb feltételeit teremtik meg Jászberényben a megyei tá- nács vb tavaly hozott hatá­rozatának végrehajtásával. A határozat eredménye, hogy jövő évtől elkezdi munkáját a testnevelési szakosított •tantervű általános iskola. A szakosított tantervű osz­tályokat a korszerűen fel­szerelt tornateremmel ellá­tott Gyetvai János Általános Iskolában indítják. nők: eleinte alig jött össze tizenegy ember, de a problé­mák egy csapásra megszűn­tek. Három esztendeje jól szerepelünk a járási bajnok­ságban, az élbolyban tanyá­zunk. Már ificsapatunk is van. öt év óta egyetlen el­maradt meccsünk nem volt, soha nem verekedett egyik játékosunk sem. Ez is a kul­túra fokmérője. A sport ré­vén 40 fiatalt korszerű, egész­séges életre szoktatok s a kocsma kerülésére. — ön nemcsak sportköri elnök, hanem szakosztályve­zető, 34 éves létére aktív já­tékos is, pénztáros, intéző, edz»... — Igaz. Sőt. két éviig itt nálunk öltöztek a játékosok, majd elértük, hogy a csapat társadalmi munkában épít­hetett egy öltözőt. Négyen kaptunk ezért kitüntetést a községtől. — Miniszteri kitüntetést is kanott az idén: a mezőgaz­daság kiváló dolgozója lett. — Való igaz. Sőt, a tisza- szőlősi Petőfi Tsz tíznapos jutalomüdülésre küld a Szov­jetunióba, pedig körzeti ál­latorvos vagyok, nem téesz tag. Persze tenne itt még mit csinálná: a kultúrosok- nafc mindig mondom, hogy szívesen tartanék ismeretter­jesztő előadásokat, de még sohasem kértek meg rá. Pe­dig a lakosság is igényelné például az állategészségügyi előadást járványos időszak­ban, a megelőzés végett. A két kislány (6 és 5 éve­sek) borzasztóan örül a ri­portnak: addig is velük van apuka. Mert bizony sűrűn előfordul, hogy amikor elin­dul óvni a jószágfáűe szé- pit-javát, a kicsinyek még alszanak, s amikor ismét megtér a kődnyomta faluba, a család már alszik. Botorkál a sűrű, nehéz ködben: itt még sövénykerítés volt 6 esztendeje — nézi a háza­kat —, a járda is új, itt a téesz új székháza étterem­mel. húsüzemmel, épül az új ABC-áruház, .amott új víz­mű, épül a posta, új kvltúr- ház, házak, házak ... Beszé­lik a tiszaszőlősidk. hogy dr. Szántó László igencsak rész­vényes a felemelkedésben. Körmendi Lajos Következik: Festik az éjszaka gondozásukra, fenntartá­sukra fordítható összeg mindössze a duplája tett. Kevés pénz, kevés kapaci­tás. A városi tanács vb út­fenntartó üzemé egyedül a karbantartásra nem képes. Nincs hozzá megfelelő műszaki felkészültsége, gépparkja. Energiájának j^vát leköti aa idényjellegű parkosítás, hol­ott elsősorban a fenntartás lenne a feladata. Valamivel jobb a helyzet az utak, közterületek tiszta­ságának frontján. Á város­gazdálkodási intézmény munkásai korszerűbb gépek­kel és szervezettebben dol­goznak, mint a múltban. Ha­sonló a helyzet a városi ta­nács irányítása alá tartozó harmadik intézményben, a tiszaligeti üzemben is. To­vábbi fejlesztésüket azonban krilön-külön csak aránytala­nul nagy anyagi terhet je­lentő beruházásokkal lehetne megoldani De csak az egyik oka, hogy a városi tanács három üzemének (az útfenn­tartó, a tiszaligeti, és a vá­rosgazdálkodási intézmény) összevonását és egy új válla­latszerű gazdálkodási forma kialakítáisát javasolták. Ez­zel megszűnnének az átfedé­sek, párhuzamosságok, köny- nyebbé, gazdaságosabbá Vál­na az eddig elaprózott az anyaggazdálkodás és beszer­zés, a dolgozók továbbképzé­se (amely eddig a kis létszá­mok miatt megoldhatatlan volt) színvonalasabbá válna a műszaki irányítás és végül, ami a legfontosabb az erők koncentrálásával lényege­sen javulna a kommunális szolgáltató tevékenység. A testület a javaslat&t el­fogadta. A kommunális vál­lalat alapítását megelőző szervezési, gazdasági intéz­kedések kidolgozására szak­emberekből álló munkabi­zottságot alakítanak. Káassöle aim« Hamarosan megkezdőd­nek a vizsgák a dolgozók önálló általános iskolájában Szolnokon. Jelenleg az esti, a levelező és a rövidített képzásidejű tanfolyamokon összesen 392-en tanulnak. A rövidített képzásidejű oktatás lényegéből adódik, hogy a hallgatók négy hónap alatt sajátítják el egy év anyagát, amiből januárban vizsgáznak, februárban pe­dig már új évet kezdhetnek; de nemcsak ők, hanem azok is, akik ősszel nem tudták valamilyen oknál fogva el­kezdeni a tanulást. Azokban a gyárakban, üze­mekben vagy termelőszö­vetkezetekben, ahol a munka időszakos, a dolgozók ké­sőbb kapcsolódtak be az ál­talános iskolai tanulmányok­ba. Például a szolnoki Álla­mi Gazdaság piroskai üze­mének tizennégy dolgozója két hete jár csak az általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyába, együtt a tiszavárkonyi téesz huszonegy tagjával. A Vízügyi Igazgatóság jó kezdeményezése, hogy bent­lakásos tanfolyamot szerve­zett Valamennyi rövidebb kápzísidejű tanfolyamra jel­lemző, hogy a kónzségfejlasz- tő tantárgyak helyett a min­dennapi életben használható jogi ismereteit, a családi ne­velés és az egészségvédelem tantárgyait közül válogathat­nak a felnőtt tanulók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents