Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-23 / 275. szám

/■ BC3 a munkáján? K ézenfekvő, hogy a kérdésre azt feleljük: mindenki. Mert való igaz, nincs olyan emberi foglalatosság, melyet ne lehetne jobban, tökéletesebben, a koráb­binál célszerűbben csinálni. S napjainkban ezt külső és b§lső okok egyaránt sürgetik, hiszen a külkereskedelmi forgalom egyensúlyának javítása, a termalééi szerkezet átalakításának gyorsítása, seregnyi más, hasonló teendő mindenkitől jobb munkát követel. Mégis, óvakodjunk a hamari általánosítások­tól, könnyen tévútra terelhet. Sűrű eset ugyanis, hogy azok­nak szól, azokhoz jut el elsőként a bíztatás, akik húzzák a * szekeret — hol a kátyúból, hol a sima úton —, s akik csak nézik, azok az ösztökélésre rá sem hederítenek. Nyersebben fogalmazva: javítani az tud a munkáján, aki már ma is hasznosan cselekszik. Aki mímeli a munkát, aki lázas igyekezettel palástolja a semmittevést, azt először nem a jobbra, hanem magára a munkára kell rávenni. Közösségek sora, egyének nagy tábora bizonyítja napról napra, hogy érzi. s érti a társadalmi követelményeket, a tisz­tességes, teljes szívvel, tudással megoldott feladatok egymás­utánjának jelentőségét. Jogos a feltételezés: az ilyen közös­ségeket, embereket különösebben nem kell sarkallni, maguktól is kutatják a hatékonyabbat, az össztársadalmi és a helyi érdfekekhez közelebb állót. Mégis, mintha napjainkban nekik szólna elsősorban a társadalmi érdekek megfogalmazásából született figyelmeztetés: jobban kell dolgozni. Rendben van, hisz’ ezekben a közösségekben — környezetükben — is rejle­nek tartalékok, még feltáratlan források, s teremtődnek újak a munka során. Indokolt azonban megkérdezni, mi lesz azok­kal a közösségekkel és egyénekkel, amelyek, akik a keveset sem érzik kötelességüknek, azt nézik, miként bújhatnak lei a terhek alól, hogyan érvényesíthetik a gyakorlatban azt a fel­fogást, hogy fogjuk meg és- vigyétek. Mert ha mindenkitől többet, jobbat vár a társadalom — s okkal, joggal teszi ezt, — akkor e követelményt nagy hiba úgy értelmezni, hegy a jók hágnak majd magasabbra, s a restek maradnak ott, ahol voltak. S ha lépnek is aprócskát, semmit sem csökken a kö­zöttük, s a törekvők közötti távolság! Évezredek bölcsességét summázza a hinduk egyik "köz­mondása: ügyetlen munkás a szerszámait szidja. Mi tagadás, szőkébb és tágabb környexetünkben nem nehéz fölfedezni ezeket a „munkásokat”. AzcVat. akik'-— legyen beosztásuk, munkakörük bármi — mindenért másokat hibáztatnak, gond­jaik forrását külső okokban keresik, akik úgy hiszik, rajtuk nem múlt, múlik semmi gém. Tévedés lenne valamennyiüket egy kalap alá venni, s azt mondani, lógósok, lusták, az a kö­zös bennük, hogy elmennének a munka temetésére. Igen, ilyenek is vannak, ám olyanok szintén, akik igyekeznek, de anhak eredménye, haszna nincsen, mert heiyet tévesztettek, nem ott vannak, ahol képességeik szerint lenniük kellene. ■ A lógós, a lusta fülöncsípése az egyszerűbb. Nehezebb földeríteni azokat, akik mintha dolgoznának, mintha nagyon is sok nehezednék a váüukra, de ténylegesen nem gyarapítják közös eredményeinket. Nehezebb a meglelésük, de távolról sem elképzelhetetlen. E hhez azonban kisebb és nagyabb kollektívák öntu­datos fegyelme, szigorúsága szükségeltetik. Az, hogy ne általában bíztassák tagjaikat a munka javításá­ra, hanem — mint azt a dicséretnél, elismerésnél teszik —■ névre szólóan. Bár igaz, mindannyian dolgozhatunk jobban, javíthatunk munkánkon, ám elérkezett az ideje, hogy akikre ráillik, azok megtanulják: ami mások részére nemes bíztatás, az számukra — mivel a kevesebbnél is kevesebbet kap tőlük a társadalom — most már parancs. M. O. MA: Látlelet a táppénziigyről Sorozat arról miért emelkedik a betegállományban, a táppénzen lévők száma 3. oldal Anna Seghers 75 éves Részlet az írónő világhírű, A hetedik kereszt című regényéből 4. oldal A kispolgáriság komédiája örkény-bemutató a Szigligetiben 5. oldal Befeiezffdátt a cukorrépa betakarítása A Szolnoki Cukorgyárban a tegnapi jelentés ^zerint 86 nap alatt mintegy 36 ezer vagon répát dolgoztak fel és 2600 vagon cukor készült el. A gyári kollektíva nagy erő­feszítéseket tesz a tervezett gyártási ütem tartásáért. A jelentős létszámhiány elle­nére naponta átlag 430 va­gon nyersanyag kerül feldol­gozásra. A gyár vezetői arról is hirt adtak, hogy Szolnok me­gyében is befejeződött a cu­korrépa betakarítása. A kör­zetükben megtermelt 72 ezer vagon répából 67 ezer va­gonnal átvettek a termelők­től. A MÁV és a Volán dol­gozóinak munkája révén, továbbá a honvédség aktív segítségével menetrend sze­rint érkezik a cukorrépa a földekről, a tárolóhelyekröl a gyárba. Külön köszönet jár a katonáknak, akik a gyár körzetében 160 gépko­csival ötven napon át szál­lították a répát és ezzel je­lentősen hozzájárultak a ta­valyinál lényegesen nagyobb tömegű répatermés továbbí­tásához. ___________________________ Koszorúzás Landler Jenő születésének 100. évfordulóján Tegnap a munkásmozga­lom kiemelkedő személyi­sége, Landler Jenő születé­sének 100. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnep­séget tartottak Budapesten, a Kun Béla téri Landler- szobornál. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Szerényi Sándor, a Központi- E.Uénőrző Bizottság titkársá­gának tagja és Pothornik József, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP budapesti bizottsága nevében dr. Mol­nár Endre titkár ,és Bakó Ágnes, a Párttörténeti Inté­zet igazgatóhelyettese, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa nevében dr. Molnár Béla titkár és Juhász Róbert osztályvezető, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága ne­vében Borbély Gábor titkár és Dérfalvi István, a buda­pesti bizottság titkára, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nevében pe­dig dr. Abrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár. Gábor Zoltán, a minisztérium párt+itkára va­lamint a vasutasok szakszer­vezetének és az MSZMP VIII. kerületi bizottságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Le­rótta kegyeletét Landler Jenő leánya, továbbá hozzátarto­zód, a Landler Jenő nevét viselő szocialista brigádok, KlSZ-szervezetek és isko­lák képviselői is. Az emlékünnepség az In- temacionálé hangjaival ért véget. Befejeződtek a magyar- pakisztáni államközi tárgyalások A Magyar Népköztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köz­társaság küldöttségei novem­ber 10—22. között Budapes­ten államközi tárgyalásokat folytattak. A két fél áttekin­tette a kereskedelmi forga­lom alakulását és tanulmá­nyozták a további gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit. A felek megállapították, hogy a magyar és a pakisz­táni kormány között 1956- ban létrejött, jelenleg is ér­vényben levő kereskedelmi megállapodás kedvezően se­gíti elő a szabad devizás el­számolású kereskedelmi kap­csolatok fejlesztését. Ugyan­akkor megállapodtak abban is, hogy a szabad devizás kereskedelmi kapcsolatok bő­vítése mellett a kölcsönös érdekek figyelembevételével folytatni kívánják a barter- kereskedelmet (árucserét), amely az elmúlt időszakban pozitívan járult hozzá a két ország közötti kereskedelem fejlesztéséhez. Együttműködési megállapodás Dr. Csikós Nagy Béla ál­lamtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek vezetésével tegnap haza­érkezett a Szovjetunióból az a magyar küldöttség, amely részt vett a KGST anyagi­műszaki- és ellátási együtt­működési bizottság harmadik ülésén. Az ülésszak idején dr. Csikós Nagy Béla állam­titkár és V. Dimsic minisz­terelnökhelyettes, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mel­lett működő anyagi-műszaki- és ellátási bizottság elnöke aláírta az 1976—80-as idő­szakra vonatkozó kétoldalú együttműködési megállapo­dást. Vizsgaelőadás Tegnap az ődry színpadon mutatták be a színház- és filmművészeti főiskola Rali­Óvodát, bölcsődét avattak Jászberényben A gyerekek már birtokba is vették a sok játékot, a szép óvodát Tegnap Jászberényben fel­avatták a városi tanács be­ruházásában épült pelvhes- parti óvodát és bölcsődét. Az ünnepségen részt vették a város párt, állami, társa­dalmi és tömegszervezetei­nek, oktatási intézmények, gazdasági egységeinek veze­tői, képviselői; szüleikkel együtt az új óvoda leendő lakói. Ünnepi megnyitót Szalóki László, a városi ta­nács elnökhelyettese mon*- dolt. Szólt arról, hogy a két lé­tesítménnyel Jászberény legdinamikusabban fejlődő munkáslakta területe gaz­dagodott. A Pelyhesparton, amely az évek. során minta lakótelep rangjára emelke­dett, korszerű társasházak­ban több mint háromszáz család él. A 10/és fél mil­lió forint költséggel épült létesítmény száz személyes óvodájával és negyven sze­mélyes bölcsődéjével alkal­mas az ott élő családok ez- irányú igényeinek maradék­talan kielégítésére. A szépen berendezett, kor­szerű felszerelésekkel, szo­ciális létesítményekkel ellá­tott óvoda öt csoporttal kez­gatói Beaumarchais Figaro házassága című komédiáját, Illyés Gyula fordításában és Babarczy László rendezésé­ben. A végzős évfolyam ta­nára Szinetár Miklós. Ä dísz­leteket Makai Péter, a jel­mezeket pedig Wieber Ma­riann tervezte. NB l-es labdarúgóeredmények Tatabánya—MTK—VM 4:3 (1:1), Csepel—Bp. Honvéd 0:0, Vasas—Haladás VSE3:0 (3:0), FTC—Rába ETO 2:2 (1:0), ZTE—Békéscsaba 3:0 (2:0), Videoton—DVTK 2:0 (1:0), SBTC—Kaposvári Rá­kóczi 2:2 (1:1), SZEOL—Ű. Dózsa 1:2 (0:1). Egy mondatban — Az orszá\g második leg­nagyobb cukorgyárában, a petőháziban szombaton reg­gel feldolgozták a 22 ezredik vagon répát amiből 2 ezer vagon cukrot nyertek. — Tegnap a sportcsarnok­ban rendezték meg az 1975. évi női junior röplabda baj­nokság döntőjét amelyen a Lehel S Cnői csapata 2:0 (7, 11, 10) arányban győzött a Bp. Spartacus ellen és igy 20 fordulón át tartó ve­retlenségét megőrizve el­nyerte az aranyérmet. di el működését. Tágas ud­varát a Hűtőgépgyár szocia­lista brigádjai több mint 40 ezer forint értékű felszerelé­sekkel tették a gyerekek játékparadicsomává. A leg­kisebbek a város eddigi leg­korszerűbb bölcsődéjét „vet­ték” birtokukba. Mind a négy csoportnak külön fog­lalkoztatóterme, előkészítő konyhája, kiszolgáló helyi­sége, átvevőszobája, fürdője- mosdója van. A pelyhesparti gyermekin­tézmény megnyitásával a városi tanács teljesítette — illetve 100 százalékkal túl­teljesítette — a IV. ötéves terv időszakára meghatáro­Az év elején a tiszafüredi Nagyközségi Tanács felhí­vással fordult a település gazdasági egységeihez, amely­ben kérte, hogy az üzemek, a szövetkezetek, a vállalatok dolgozói egy nap társadalmi munkával járuljanak hozzá a község fejlesztéséhez. A három üzemszerűen ter­melő gazdasági egység, a kisipari szövetkezet, az MHD és az Alumíniumárugyár úgy határozott, hogy kommunis­ta műszakot tartanak és az egy napi munkabért átutal­ják a községi tanács számlá­jára. Az MHD-ban egy szeptem­beri vasárnapon tartott kommunista műszak ered­ményeként több mint 20 000 forintot utalhattak át a köz­ségi tanács számlájára. A kisipari szövetkezetben két részletben száznál többen végeztek munkát, műszakjuk csaknem 13 000 forintot eredményezett A főként nőket foglal­koztató Alumíniumáru - gyárban tegnap kétszázan dolgoztak kommunista műszakban, hogy egynapi munkabérükkel az épülő hatvanszemélyes bölcsőde mielőbbi - elkészül­tét segítsék. A műszak ered­zott óvoda és bölcsőde építé­si programját öt év alatt a tervezett kétszáz helyett négyszázzal növelte az óvo­dai helyek számát. A böl­csödéi helyek száma is a tervezettnél gyorsabb ütem­ben — húsz helyett negyven­nel — emelkedett. A néhány évvel ezelőtt még megvalósíthatatlan fe­ladatnak tűnő felszereléshez a tanács nagy segítséget kapott a város gazdasági egységeitől. Jászberény 22 vállalata, ipari üzeme és szövetkezete 2 millió 950 ezer forinttal járult hozzá az óvoda-bölcsőde építési program megvalósításához. ményeként csaknem 15 000 forintot utalnak át a tanács számlájára. A napi termelés értéke körülbelül 600 ezer forint lett, ez is segíti a gyáregység éves gazdasági -tervének teljesítését. Elké­szült 60 méter járda is, amit az irodai dolgozók építettek a Tariácsköztársaság-parki lakótelepen. Kommunista műsza­kot tartottak tegnap a túrkevei XVII. sz. Autó­javító Vállalatnál is. Reggel nyolcszáz dolgozó lá­tott munkához. A szocialista brigádok kezdeményezésére szervezett szombati műszak teljes keresetét, mintegy 80 ezer forintot a város oktatá­si intézményeinek fejlesztési számlájára fizetik be. A Gépgyártó Vállalat 8. sz. mezőtúri gyáregységben több mint százötvenen vé­geztek termelőmunkát azzal a céllal, hogy a szocialista országokba irányuló export- kctelezettségeiket határidő előtt teljesíthessék. A szom­bati kommunista műszak keresetét a városi tanács óvodafejlesztési alapjába fi­zetik be. Azok a dolgozók, akik nem vettek részt a műszakon, egynapi bérüket ajánlották feL Beli VÉ#MÓ (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Tiszafüreden, Törtevén, Mezőim toiíisüista (Hiszitek a negyeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents