Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-22 / 274. szám
1973. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emlékülés Landler Jenő születésének évfordulóján Koszorúzás Moszkvában EiaSszIsfiiíffasrtatanS« tegnap, trafó* holnap Landler Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett tegnap az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Történelmi Társulat. A Párttörténeti Intézet .Alkotmány utcai épületében tartott ülésen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Polí- t kai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagja, ott voltak Landler Jenő hozzátartozói, s számosán a magyar kommunista mozgalom veteránjai közül. Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, a Magyar Történelmi .TársJlat alelnöke mondott megnyitót, majd Szabó Ágnes kandidátus tartott előadást „Landler Jenő helye a magyar forradalmi munkásmozgalomban” címmel. Ezután korreferátumok hangzottak el Landler Jenőnek a vasutasmozgalomban és a Tanácsköztársaság védelmében betöltött szerepéről, ügyvédi tevékenységéről. Az ülés yass Henrik zárszavával ért véget. Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a magyar nagykövetség vezető diplomatáinak jelenlétében tegnap délelőtt a moszkvai Kreml falánál koszorút helyezett el Landler Jenőnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének porainál, Landler Jenő születésének századik évfordulója alkalmából. Jelen volt a koszorúzáson Bíró Gyula, az MSZMP Szovjetunióban működő bizottságának titkára is. Ugyancsak pénteken délelőtt helyezték el koszorújukat Landler Jenő földi maradványainál a szovjet baráti társaságok szövetségének, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak a képviselői is. A koszorú elhelyezésénél ott volt Jevge- nyij Ivanov, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnökhelyettese, Veszilij Sztriganov, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság központi vezetőségének első elnökhelyettese, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság több vezető képviselője, a szovjet külügyminisztérium képviselői. * * • Tegnap Újpesten, a Landler Jenő MÁV Járműjavító üzemben, az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a KPM és a vasutasok szak- szervezete emlékünnepséget rendezett Landler Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából. Megkezdődött a KizafggaSmazottak Szakszervezetének Vili. ksagresszusa Lázár György a Minisztertanács elnöke is részt vett a tanácskozáson Tegnap a SZOT Tárogató úti központi iskolájában megkezdődött a Közalkalmazottak Szakszervezetének VIII. kongresszusa, amely a csaknem 190 ezer közhivatali dolgozót képviselő 300 küldött, valamint 100 meghívott vendég részvételével két napon át tanácskozik. A kongresszuson megj elebt és-< az elnökségben foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politi* kai Bizottságának tagjai, ott volt a kormány több tagja, az államélet számos vezető személyisége, továbbá Dagobert Krause, a közalkalmazottak és rokonszakmák nemzetközi szövetségének főtitkára. A tanácskozást dr. Csendes Károly, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, maid dr. Prieszol Olga főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a küldötteknek korábban eljuttatott írásos beszámolóhoz. • A főtitkár kiemelte a szak- szervezet VII. kongresszusán hozott határozatok eredményes végrehajtását. A szakszervezet sokoldalúan közreműködött az általános társadalmi célok megvalósításában; elősegítője volt annak, hogy a hatáskörébe tartozó államigazgatási, igazságszolgáltatási, tudományos kutatói intézet, közművelődési és egyéb szakterületek jobban megfeleljenek társadalmi rendeltetésüknek, emelkedjék munkájuk színvonala, tovább javuljanak a közhivatali dolgozók élet- és munkakörülményei. A továbbiakban utalt azokra a jelentős intézkedésekre, amelyeket a kormány az elmúlt években tett a hatáskifcök felülvizsgálatára és decentralizálására, az ügyintézés egyszerűsítésére, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervezet egységesítésére. A jelzett intézkedések hatására javult az ügyintézés, az igazgatási, a hatósági és igazságszolgáltatási munka színvonala. A feladatokról szólva hangsúlyozta: a szakszervezetnek a maga mozgalmi eszközeivel az eddiginél is hatékonyabban kell segíteni a hatósági munka színvonalának emelését. a gazdasági hatékonyságot szolgáló intézkedések következetes végrehajtását. Mozgalmi vonalon változatlanul jelentős feladat a tagsággal való kapcsolat erősítése, a bizalmiak munkájának fejlesztése, a 32 ezer választott tisztségviselő jobb felkészítése feladataik ellátására. A főtitkári beszámoló után Huber Lajos, a Számvizsgáló Bizottság elnöke beterjesztette a bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke. A párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek, majd a szakszervezetek társadalmunkban betöltött szerepéről szólt. Hangsúlyozta: szocialista rendszerünk fontos vonása, hogy a különböző társadalmi rétegek érdekei alapvetően megegyeznek. Ezután a világnézeti nevelés fontosságáról beszélt, s arról, mit jelent a szocialista államban közszolgálati dolgozónak lenni. A vitában felszólalt Gál László, a SZOT titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. A Közalkalmazottak Szakszervezetének VIII. kongresszusa szombaton folytatja munkáját Itt csörög a mogyoró Budapest—Tiszaroff nem kis távolság, s egy zacskó festék, vagy mosogatópor árában nem mindegy, hogy mennyi a szállítási költség. Nem titok a COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat vezetői fontolóra vették annakidején, vajon érdemes-e fenntartani a tisza- roffi telepet. Az eltelt évek azt bizonyítják, megérte. A kezdeti hatvanas munkáslétszám „földuzzadt” kétszáz- nyolcvanra. A termelési érték az idén várhatóan 213 millió forint lesz. Hogy mit jelent ez az üzem a községnek, arról Matastik Pál telepvezető így beszél: — Néhány évvel ezelőtt Tiszaroffról egyre-másra mentek el az emberek, biztos munkát, megélhetést keresni. A csomagolóüzem in-, dujésával jóformán megszűnt az elvándorlás a faluból. Az asszonyok nagy része a főzőkanál mellől jött ide, de szép számmal akadnak olyanok is, akik a helyi termelőszövetkezet tagjai voltak. Mit tudunk nyújtani a községnek? Erre jó nélda, az a 2 millió 200 ezer forint, amellyel a vállalat hozzájárult a vízmű építéséhez. Néhány hónapja a XI. kongresszus tiszteletére kommunista műszakot tartottunk. A 25 ezer forint munkabért a községi tanácsnak adtuk. Modern gépeket kaptak, ezekkel különböző élelmi- szeripari cikkeket — kávét, mogyorót, tejport — csomagolnak. A festékteremben mintha egy furcsa álom sziluett képei között lépdelnénk. Kék, minden kék. Az asztal a köpenyek, a kezek, a szemhéj, r; homlok. A festék nein álom, valóság. Vámos János- r,é hat éve dolgozik itt. — Soha rosszabb munkahelyet ... — mondja. Egyedül ő kötött pettyes kendőt a szája elé. — Bántja az orromat a festékszag — A szomszédja még hozzáfűzi — mi is szoktuk viselni. — Most miért nem kötötték fel? — Könnyen bepárásodik, és akkor jobban tapad rá a festék. Kellemetlen, ha az ember szája hozzáér! Sok a baj ezzel a szájkendővel, nem szeretik. Felkötik ugyan, de csak annyi időre, amíg főnök van a teremben. Egy másik munkahelyen kókuszpelyhet és földimogyorót csomagolnak. Kellemes illatkeverék úszkál a levegőben. A terem világos, az ablakban virágok vannak. Rósai Jenőné innen kérte át- rrtagát az Ultra-csomagolóba. Kegyetlenül ingerlő a mosogatópor. — Nálunk többet lehet keresni, mint az „élelmiszeresben”, mert veszélyességi pótlékot is kapunk. Kozma Istvánná vidáman mosolyog a zacskótöltő gép mellől. — Négy óránként váltjuk egymást és védőitalt is kapunk: teát. vagy szörpöt. Szeretem ezt a munkát, ezt az üzemet. — Miért? — Biztos keresetem van. Bs az ember nincs egvedül, a családján kívül is tartozik valahová. • H. J. 6. Lakásépítés, egészségügyi eiiátás A nemzeti jövedelemnek nemcsak a lakossági fogyasztási része szolgálja az életszínvonal emelését, hanem a felhalmozás egy része is. Ilyenek a lakás, a kommunális, az egészség- ügyi és szociális, kulturális ágazatok beruházásai. Ugyancsak a lakosság élet- körülményeit javítják a kiskereskedelmi hálózat, a személyszállítás fejlesztésére slb. fordított összegek is. A párt a legégetőbb szoE nagy munkának méltó eredménye, hogy 1961—65 között — a második ötéves terv időszakában 282 ezer, 1966—1970 között — a harmadik ötéves terv időszakában — 327 ezer lakás épült, a negyedik ötéves terv időszakában pedig várhatóan mintegy 430 ezer lakás készül fel. Ezzel a felszabadulástól napjainkig mintegy másfél millió család kapott új lakást. A lakásállomány mintegy 40 százaléka a szocialista építés 30 évében készült. Elértük, hogy az 1930 —1938. évek átlagos 23 ezer egyszáz lakásával szemben napjainkban közel 90 ^zer lakás épül fel egy év alatt, azaz ezer lakosra számítva, a felszabadulás előtti két-há- rom lakással szemben nyolc- kilenc lakás. A lakáshelyzet további javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. Biztosítja például azt is, hogy az eddiginél több állami lakás Javul népünk egészség- ügyi és szociális ellátásának színvonala is. Az átlagos életkor igen jelentősen meghosszabbodott, a korcsoportonkénti halálozási arányszám csökkent. Az elmúlt évben az élveszületé- sek száma, elsősorban a népesedéspolitikai intézkedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek születfett, 30 051- gyel több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élve- születések 6záma az előző évi 15,0 százalékról 17,8 százalékra emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 évé nem volt Legnagyobb mértékben a második szülöttek száma nőtt, jelentősen emelkedett a harmadik szülöttek száma is. ciális feladatának a lakáskérdés megoldását tartotta és tartja. Ezt bizonyítják a következők: a 100 lakásra jutó lakosok száma az 1941. évi 382 főről 1974. év elejére 307 főre csökkent. 1 E jelentős fejlődésre annak alapján nyílt lehetőség, hogy pártunk a gazdaságfejlesztés részévé tette a lakásépítés bővítését is. Megteremtette a lakásépítés kapacitás feltételeit, ipari hátterét. pontokban élő nagyüzemi munkásság, a fiatalok lakáshelyzete még nagyobb mértékben javuljon. Cél, hogy minden három- és többgyermekes család néhány éven belül önálló lakáshoz jusson. A következő 15—20 évben tervek szerint 1,5—2 millió lakás épül Magyar- országon, s lehetővé válik, hogy minden család, önálló lakáshoz jusson. Fejlődik a lakáshelyzettel szorosan összefüggő kommunális ellátás is. A tervidőszak végére az ország lakosságának mintegy kétharmada közműves ivóvízzel, több mint egyharmada pedig csatornázott helységekkel, illetve településekkel lesz ellátva. A háztartások kétharmadában lesz gáz, 95 százalékában villany. A településkategóriák ellátottsági színvonala kiegyenlítettebbé válik, a jelenlegi differenciáltság az elmaradott területek gyorsabb fejlesztése révén csökken. I A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1973. évi 3,2 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Államunk, a népesedési céloknak megfelelően folyamatosan bővítette a bölcsődei és óvodai hálózatot. Az utóbbi négy év során 12 százalékkal nőtt az állandó bölcsőde helyek száma, s ma már eléri a 45 ezret. Mintegy 3 §00 óvodában 250 ezer óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére és a következő ötéves tervben elérjük, hogy az ipari városokban minden óvodáskorú gyermeknek jusson hely az óvodákban. Államunk — a gazdasági eredményekkel összhangban — tehát számos központi intézkedést tett és tesz a jövőben is a szociális helyzet javítására. Ezzel párhuzamosan a jövőben a vállalatok is nagyobb gondot fordítanak a népesedéspolitikai eszközök körének bővítésére, hatékonyságuk fokozására, vagyis a dolgozó anyák, a szülckorban levő nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására. Jelentősen fejlődött hazánkban az egészségügyi íé- látás. Ma már az ingyenes egészségügyi ellátás, valamint a társadalombiztosítás minden állampolgárra kiterjed. (1938-ban csak a lakosság 38 százalékára terjedt ki a társadalombiztosítás.) Jelentősen nőtt az orvosok száma. Az utóbbi, négy év során csaknem 15 százalékkal. Hazánkban jelenleg 10 ezer lakosra 25 orvos, 83 kórházi ágy jut. (1938-ban csak 12 orvos, illetve 51 kórházi ágy jutott 10 ezer lakosra.) Az orvosok számának növekedése — s ezt nagy eredménynek tekinthetjük — elsősorban a szakorvosi ellátás színvonalát növelte. Különösen a vidéki városokban volt gyorsütemű a fejlődés ezen a téren. Társadalmunk tovább bővítette az üdülés lehetőségeit. Az elmúlt évben már egymillió dolgozó részesült szervezett üdülésben, 10 százalékkal több mint 1971- ben. Csuk jobb munköuol Az elmondottak beszédesen bizonyítják, hogy az utóbbi években gazdasági fejlődésünkkel arányosan, számottevően emelkedett a lakosság életszínvonala és javultak életkörülményei. Pártunk, kormányunk mint azt a XI. kongresszus határozatai, a Programnyilatkozat, az ötödik ötéves terv célkitűzései jelzik — a jövőben is azon munkálkodik, hogy folyamatosan növekedjen a társadalom tagjainak életszínvonala. Látni kell azonban, hogy az életszínvonal további gyors emelése csak jobb munkával, a gazdaság dinamikus növelésével biztosítható. Mindez azt követeli, hogy gazdaságunk, a társadalom minden tagja eleget tegyen azoknak a követelményeknek, amelyek a fejlődés új, intenzív szakaszával együtt- jámak. Így teremthetjük meg holnapi szebb, jobb, tartalmasabb életünk alapjait. Cs. ő. (VÉGE) Harminc £cr, 1.5 miSSIíö £*j lakás épüljön, s hogy az ipari kózMenn^i gyermek született? Ideális Időben, jól halad az őszi mélyszántás a Középtiszai Állami Gazdaság tiszalga- ti kerületében. Az MTZ-traktorok éjjel nappal dolgoznak, a képen látható gépek naponta húsz hektárnyi területet szántanak fel *
