Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-20 / 272. szám

1975. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A közvagyon védelmében Eredményesebb a megelőzés, kevesebb a bűncselekmény tetési terv alapján dolgoztak (mert nem is volt kötelező előre átgondolt tervet készí­teniük és arról naplót vezet­niük) — ez már a nyomozás és nem a vállalati ellenőr­zés során derült ki. A bünte­tőper felmentő ítélettel és a vállalat igazgatójának cím­zett észrevétellel ért véget. Ebben az esetben igaz, fel­mentő ítélet született, de vád­irat készült. A visszaélések megelőzését az egy fázissal korábban megtett kölcsönös információk szolgálják iga­zán. Mind gyakoribbak a tsz- szövetség, a MÉSZÖV, a KI- SZÖV revizori irodáinak vizsgálatai, amelyeket a szö­vetkezetek önkontrollként kérnek. A rendőrség, a me­gyei tanács kereskedelmi fel­ügyelőségével és a bevételi igazgatósággal közösen szer­vezett ellenőrzéseinek is egy­re ritkábban nyomozás és vádemelési javaslat a követ­kezménye. Mindenki feladata Mindezek vissza-visszatérő de nem állandó kontrolijai a vállalatok, szövetkezetek gaz­dálkodásának, a társadalmi tulajdonban lévő eszközök rendeltetésszerű, hatékony felhasználásának. Visszame­nőleg regisztrálhatnak ténye­ket, a tanulságaikból okulni lehet és iránytűt adhatnak a jövőre. A mindennapi elle­nőrzés azonban a munkás, a szövetkezeti kollektíva joga és kötelessége is. Amikor „szélcsendesebb” esztendőt nyugtázhatunk, ebben az ő erejük és hatásuk is benne van. A bűnüldöző szervek le­hetősége önmagában kevés ahhoz, hogy csupán a tör­vény eszközeivel el lehessen érni az össznépi, a szövetke­zeti tulajdonnal szembeni visszaélések csökkenését, megelőzését. A munkahelyi kollektíva erkölcsi visszatartó ereje, a naprakész szigorú belső és rendszeres külső ellenőrzés, valamint a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási szervek együttesen akadályozhatják meg, hogy a társadalom, a közösség kárára bárki, vagy bárkik is gyarapodhassanak, megcsonkíthassák a köztulaj­dont Elsősorban így válhat a megelőzés, a visszatartás leg­végső és mind ritkábban ki- kényszerített eszközévé a szi­gorú büntetőjogi felelősségre vonás. A köztulajdon védel­me mindenki feladata. Kovács Katalin Megtalált mindennapok 1. Egy hivatás, amelyet „vé­letlenül” senki se tölthet be. A népművelőkre gondolok. Kik is ezek az emberek? Egy-egy üzem, szövetkezet, község, vagy város szellemi életének alakítói, — ha fel­adatuk magaslatán állnak. Hogyan szánja magát va­laki erre a pályára? Kiss Antal, a jászberényi Déryné művelődési ház igaz­gatóhelyettese életútja ma­gyarázat a miértre és a ho­gyanra. — A szülőfalum picike könyvtárában lila csomago­lópapírral voltak bekötve a könyvek. Egymásra raktuk őket, úgy válogattunk, ak­kori gyerekek, mert dehogy is volt még szabadpolcos könyvtár. De rádió már volt. Emlékszem, ott hallottam először a Kállai-kettőst, egy vasárnap délután. Hiába ha­rangoztak litániára... Ott­ragadtam. — Ügy tűnik, végleg. A könyvek között. — Szerencsém is volt, ki­tűnő tanárom, Kis Endre, látván érdeklődésemet, az első padba ültetett, nagyon sokat foglalkozott velem. Túl a tananyagon. Énekkari tag lettem, már nemcsak hallgattam Kodályt, énekel­tem is. Nagy dolog volt az akkor, hogy a bumburgyi falusi gyerekek megismer­kedtek ezzel a csodás mu­zsikával. örömmel éltem kis világomat, de hamar vá­laszút elé kerültem. — Gyerekfejjel? — Apám kétkezi ember volt, kubikos. Nehezen él­tünk, négyen voltunk test­vérek. Kellett volna a kere­set, én meg tanulni akartam. Az orvos is ellene szólt: a szemem további romlását jó­solta, ha tovább tanulok. Sajnos az be ,is követke­zett. ..Gimnáziumban érett­ségiztem, az egri Pedagógiai Főiskolát végeztem. — Volt-e azóta több kon­fliktusa? — Gyakorló népművelő lettem, művelődési ház igaz­gató. Régen volt, ne idéz­zük. Akkortájt sokak előtt „gyütt-ment” volt a népmű­velő titulusa. Még ilyesmi is megtörtént: éjszakánként a művelődési ház irodájá­ban tanultam, népművelés­elméletet, esztétikát, ami jött... Egyszercsak rám ko­pogtatott a tanács hivatal- segédje! X. elvtárs azt üze- n', hogy ne égesse a nép va­gyonát. .. Vagyis ne pazarol­jam a villanyt. Nem paza­roltam, mert megtanultam valamit: teljes értékűvé csak a tudás teheti az embert. Becsületes népművelő mun­ka elképzelhetetlen állandó és tartós önművelés nélkül. — Magas szakmai kitün­tetés tulajdonosa: kiváló népművelő. Tapasztalatok­ban gazdag ember. Mit gon­dol, mi az oka a fluktuáció­nak. — A pályaelhagyás okait én a munka szerkezetében, jellegében keresném: nincs se eleje, se vége, a népmű­velő munkájának, sőt a tel­jesítményt is nehéz mérni. De szakadék van, vagy volt a népművelőképzés és a gya­korlat között is. Ez is kény­Kovács Imréné ének-zene szakos tanárnő vezetésével folyik a zongoraoktatás tisza­füredi belterületi művelődési házban. A képen Jobbágy Irénkének balkéz-gyakorlatot bulit a tanárnő Lengyel vendégek az SZMT-nél Vöroskeresztes tanácskozás Szolnokon (Tudósítónktól.) A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Elnöksége mellett működő Egészségnevelési- Oktatási és Propaganda Bi­zottság munkatervének meg­felelően Szolnokon tartja ta­nácskozását. A bizottság tag­jai tegnap délután érkeztek a városba. Magyar Gyula a Vöröskereszt megyei titkára és Tichi Ilona a szervezet vá­rosi titkára tájékoztatta őket a megyében működő szerve­zetek munkájáról. Az érdemi munka ma kez­dődik. A megyei tanács vb- termében 9 órai kezdettel dr. Vidosfalvy Magda főorvos, főtitkárhelyettes az MSZMP XI. kongresszusának határo­zataiból adódó vöröskeresz­tes, egészségnevelési felada­tokról tart bevezető előadást. Dr. Horváth Imre főorvos­osztályvezető az 1974/75-ös tanévben az ifjúság körében végrehajtott egészségnevelő munkáról tart tájékoztatót, majd dr. Pinczés Pál a bi­zottság elnöke terjeszti elő a jövő évi munkaorogramot. A tanácskozás befejezéseként előadás és vita lesz a kao- csolat és egvtittműködés helyzetéről az Egészségügyi Felvilágosító Kőzoonttal, a TIT-tel, a népművelési és tömegkommunikációs szer­vekkel. szerfielyzetet teremt. Hamar bekövetkezik az elkedvetle- nedés. Már akinél... — Nehéz helyen dolgozott, népművelési felügyelő volt... — És sajnos bürokrata. Az időm javarészét a levelezés, a jelentésírás, a huzavona vette el. Ezt sem panasz­képpen mondom, hiszen ■nyolc évig csináltam. Tulaj­donképpen féltem a rutin­munkától. .. — A fiataloknak, az ifjú „fáklyáknak” biztos ad jó tanácsokat. — Kinek, mit. A „napra­készség” az alapkérdés, ezt hangsúlyozom. A mai infor­máció-áradatban ez nehéz, de mégis szüntelenül tanulni kelL Persze ismerek olyan fiatalokat is, akiknek azt mondanám: menj, más pá­lyára, ez nem neked való. — Mérleget készített már? Megérte, nem érte meg... — Ha csak egyetlen em­ber is elindult a művelődés útján, az én munkám nyo­mán, már nem volt hiába­való. (Folytatjuk) Tiszai Lajos (Tudósítónktól.) A Szolnok megyei Tanács ÉPSZER Vállalatának ven­dégeként Szolnokon tartóz­kodó háromtagú lengyel épí­tőipari küldöttség, a varsói KABLO Beton Építőipari Vállalat vezetői, Jaros Ste­fan igazgatóhelyettes veze­tésével tegnap a Szakszerve­zetek megyei Tanácsánál tet­tek látogatást. A vendégeket Árvái István az SZMT veze­tő titkára fogadta és tájé­koztatta a megyében folyó munkásüdültetésekrőL Üdvözölte a varsói és a szolnoki testvérvállalatnak Néhány hónappal ezelőtt az illetékes megyei és járási szervek, valamint a MÉ­SZÖV elemző módon meg­vizsgálták a tiszafüredi já­rás ÁFÉSZ-einek tevékeny­ségét, fejlesztésük lehetősé­geit. A vizsgálódás eredmé­nyeként arra az álláspontra jutottak, hogy a lakosság jobb ellátását jól szolgálná a tiszaszentimrei, a tiszaőrsi, és a tiszafüredi ÁFÉSZ-nek egy szövetkezetbe tömöríté­se. Az egyesítést elsősorban az indokolja, hogy a kis szö­vetkezetek egyre kevésbé tudnak megfelelni a követel­ményeknek. Az eszközök át­gondolt konceptrációja a la­Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál a falu- és.szövetkezetpo­litikai munkaközösség az ál­talános iskolai mezőgazdasá­gi gyakorlati oktat* sítósének leh- '" nácskozott. lalkozásokr kólákban tozatban t ban, az i a vidéki t' gazdasági lalkozások nevelés, e azt a megállapodását, hogy jövő évtől kezdődően meg­szervezik az építőmunkások rendszeres üdültetési cseré­jét. A szolnokiak a vállalat festői szépségű zakopánei üdülőjében, a varsóiak pedig az ÉPSZER tiszaligeti üdü­lőjében pihenhetnek majd kulturált körülmények kö­zött. A szolnoki vállalat kül­döttsége jövőre viszonozza a varsóiak látogatását, és ek­kor kerül 'sor az együttmű­ködési megállapodás aláírá­sára is. koság rugalmasabb, jobb el­látását tenné lehetővé. A három ÁFÉSZ egyesülé­sével egy 5 ezer 500-as tag­létszámú szövetkezet jöhet létre, amelynek évi bevétele elérheti a 300 millió forintot. Az egyesített ÁFÉSZ-ek köz­pontja Tiszafüred lenne, amit a nagyközség térületcentrum jellege indokol. Az egyesülés dolgát a szö­vetkezetek részközgyűlése­ken döntik el, amelyeket no­vember 26-ig mindenhol megtartanak. Az eddig lebo­nyolított gyűléseken a tag­ság egyöntetűen az egyesülés mellett foglalt állást záson elhangzott vélemények szerint — szükség van a ne­velési forma hatásosabbá té- ■'azzák tehát ÁFESZ-ek egyesülése a tiszafüredi járásban Mezőgazdasági gyakorlatok általános iskolásoknak Visszapillantás az előzményekre fl kedvező fordulat okai Szélcsend. A légáramlatok nyugalmát jelentő meteoro­lógiai szakkifejezés az utób­bi időben belopta magát a bűnügyi, pontosabban a tár­sadalmi tulajdon és a gazdál­kodás rendjét sértő bűncse­lekmények alakulásáról szóló helyzetjelentésekbe. Már a második esztendeje, hogy nincsenek nagy port kavaró viharok ezen a fronton, — mondják a megye rendőrei, ügyészei, bírái és bizonyíték­ként ilyenkor előkerülnek a grafikonok, táblázatok. A grafikonok íve egyenletes süllyedést mutat. Tavaly 30.8 százalékkal, az idén még to­vábbi 25 százalékkal keve­sebb társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmény történt a megyében, mint 1973-ban. Sőt: míg tavaly a gazdasági bűntettek alakulása országo­san emelkedő volt, addig a megyében csökkenő tenden­ciát mutatott. A bűnügyi statisztika tehát kedvezőbb változást, egy jó irányba vett fordulatot jelez. Hamis lehet azonban a kö­vetkeztetés, ha csupán egy- egy esztendő adatait állítjuk szembe egymással. A társa­dalmi tulajdonban milliós ká­rokat okozó és a gazdálkodás rendjét súlyosan sértő bűn­tettek gyökerei mélyebbre, sokszor évekre nyúlnak visz- sza. A csalás, a sikkasztás, a hűtlen kezelés, a pazarló gazdálkodás nem olyan típu­sú bűntettek, amelyeket már másnap felfedeznek. Az utóbbi években 1973 volt a „legfeketébb”: egyik évről a másikra. tízmillió­ról tizenöt millió forintra emelkedett a bűncselekmé­nyekkel okozott kár értéke, ebből 13 millió a társadalmi tulajdont sújtotta. De ez az esztendő csupán a felderítés, a bűncselekmények lecsapó­dásának ideje volt. A nyomo­zás során kiderült, hogy a fe­lelőtlen gazdasági döntések jórésze évekkel előbb szüle­tett. Hó lab da módjára dagad­tak bűnüggyé a rossz gazda­sági döntést „kiigazító”, pénz­ügyi szabálysértésekkel kez­dődő, (akkor még egy figyel­meztetéssel, vagy fegyelmi­vel megúszható) de^egyre sú­lyosabbá váló visszaélések. A következmény: nyomozás, tárgyalás, börtön. Az átfogó, a gazdálkodás ■törvényességét, a termelés hatékonyságát folyamatosan nyomon követő ellenőrzés hiánya, a jogszabályi egye­netlenségek és olykor a rosz- szul értelmezett, a közös ér­dekekkel szemben érvényesí­tett „önállóság” olyan szél volt, amely a népgazdaság millióit felőrlő malmokat is hajtott, A szelet kellett kifog­ni. Két évvel ezelőtt a gazdál­kodás alapját jelentő társa­dalmi tulajdon védelme ér­dekében sokoldalú ‘ és erőtel­jes tisztulási folyamat indult meg. A központi irányítás erősödése a gazdálkodási ön­állóságot nem nyirbálta meg, de leszűkítette a vállalatok, szövetkezetek gazdasági és pénzügyi erejét meghaladó szélsőséges és felelőtlen vál­lalkozások lehetőségét. A sokat emlegetett és hiá­nyolt belső és felügyeleti el­lenőrhálózat kialakításáról, hatásköréről és feladatáról két éve kormányhatározat született. Megszervezéséért, működésének biztosításáért a jogszabály a gazdasági veze­tőket tette felelőssé. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez­zel egy csapásra helyére ke­rült és betölti funkcióját valamennyi szövetkezeti elle­nőrző bizottság, vállalati szervezet. De tény, hogy tag­jai között egyre több a szak­ember (nemcsak pénzügyi, hanem gazdasági, műszála, jogi képzettségű), ez az egyik feltétele, hogy ne csak „neve legyen a gyereknek”. Mindez egyelőre csak egy jó irányba haladó tendenci­át jelez, amelynek már van­nak figyelemre méltó ered­ményei. Az idén például a társadalmi tulajdon és gaz­daság rendjét sértő visszaélé­sek, mulasztások 68 százalé­kára azoktól a vállalatoktól, szövetkezetektől érkező jel­zések alapján derült fény, ahol ezeket elkövették. Kö­zülük jónéhány esetben a bí­rósági tárgyalások nem bün­tetőjogi szankcióval végződ­tek. Egy friss példa: a közel­múltban ért véget egy bün­tetőper, amelynek az építő­ipari vállalat egyik építésve­zetője és művezetője volt a vádlottja, akik enyhén szólva nagy vonalúan gazdálkodtak az új lakásokba leragasztott gumipadlókkal. Ahogy esett, úgy puffant, szabatták a nyersanyagot, amelyből sok tízezer forint értékű elpocsé­kolódott De, hogy nem fék-

Next

/
Thumbnails
Contents