Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
1975. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredmények és tennivalók a nezögazdasúgbaB, új fogszaliátyok Országgyűlési bizottságok ülése Ii3®3e»3!33ff8&a*€s3unB£ teggYsaap, wstm, BasDSnaap 4. TársadaienS |yirtások Dr. Bélák Sándor elnökletével ma délelőtt a Parlamentben összeült az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága. A képviselőik — a mezőgazdasági tárca előterjesztésében — a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséről tanácskoznak. Az ülésen elhangzott: mezőgazdaságunk eredményei különösen azért jelentősek, mert az ágazatban dolgozó aktív keresők száma 1980—1974. között 40 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági termelés hatékonysága a nép- gazdasági átlagnál kedvezőbben alakult, mert a termelésnövelést a foglalkoztatottak létszámának csökkenésével, és viszonylag kisebb eszközlekötés-növekedéssel sikerült elérni. A bizottság véleménye egybevágott a minisztérium álláspontjával: kulcsfontosságú feladat a beruházások kivitelezési idejének csökkentése, a meglévő állóalapok maximális kihasználása, a technikai színvonal gyorsabb ütemű korszerűsítése, a munkaerőforrások jobb kihasználása, a munkaszervezés javulása. Jogász képviselőik ültek ma délelőtt munkaasztalhoz a Parlamentben: az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — dr. Gonda György elnök vezetésével — meghallgatta és megvitatta azt a tájékoztatót, amelyet dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter tartott a jogalkotás időszerű tennivalóiról. Ami a téma hátterét illeti: társadalmi, gazdasági, politikai viszonyaink fejlesztéséhez több új szabályt kell alkotnunk jogi területen. Az állami tulajdon hatásosabb védelmét szolgálja majd a vállalati törvény, a személyi tulajdonát pedig a társasházakról és a lakásszövetkezetekről készülő jogszabály. Felülvizsgálják az ingatlanok kisajátításának szabályait. Hatásosabban kell fellépni a haráosolás ellen, meg kell akadályozni, hogy az egyéni és a csoportérdek a társadalmi érdek rovására érvényesüljön: szükség van az ellenőrzés új szabályozására. Betáplálás javítása Bs&sződöU sí orvos-68Ú3zséoügvi szakszervezet kongresszusa Tegnap az ÉDOSZ székháziban befejeződött az Orvos- egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének VII. kongresz- szusa, amelynek második napi programjában részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, es Sarlós István a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint dr. Zsö- gön Éva egészségügyi államtitkár. A tanácskozás felszólalói megállapították: az alkotmány módosítása, az 1972- ben kiadott Egészségügyi Törvény és az 1975-ben életbe léptetett Társadalombiztosítási Törvény biztosítja, hogy 'folyamatosan javuljon az egészségügyi ellátás. A távlati fejlesztés főbb elveiről szólva hangsúlyozták: biztosítani kell a régi, elhanyagolt kórházak felülvizsgálatát, korszerűsítését, a zsúfoltság megszüntetését. A kétnapos tanácskozás vitájában elhangzottakra dr. Darabos Pál főtitkár válaszolt. majd megválasztották a szakszervezet vezetőségét és küldötteit. A szakszervezet új elnöke dr. Darabos Pál, főtitkára dr. Fűzi István lett. higgye el, nem a pénz miatt, de nekem olyan kedvem olyan kedvem volt, hogy az csoda... És éreztem, hasznomat is veszik a tsz-beVi. Annyit soha nem tettem a szövetkezetért, a közösért, mint abban az időben. Aztán megvonták a kiegészítést: nem jár, mondták, mert nem „kategória”. Hát ez... Ez az egyik. A szakma becsülete. Központilag sem ismerik el. A másik? Itt nincs vasárnap, nincs ünnep, se karácsony, se húsvét. Az élet így diktálja. Szabad szombat is úgy van. ha akad aki helyettesít. Ha nincs, hát jövünk. De se pótlék arra, se helyette másik nap. Értem én, hogy gondban van a vezetőség, hisz nincs fiatal, nincs új belépő, mink meg úgyis csináljuk, mert az állat ünnepen is eszik, akkor is kell gondozó. Ügy hiszem, több becsület és tekintély kellene a tehenészeknek. A kereset is jó Szabó Antal, a növénytermesztésből jött gondozónak. 1955 óta tsz-tag, sok helyen, sok munkán volt már. — Két éve idejöttem a napközi szabad idő miatt. Van egy kis szőlőnk, háztájink, vannak állataink. Hajnali négytől nyolcig a tsz- ben vagyok, nyolctól kettőig otthon, háromtól hátig újból az istállóban. Ügy gondoltuk az asszonnyal hogy több idő jut otthonra, a családra. Mondom is, mikor fintorog a szag miatt: te is akartad, most hát viseld. — Nincs itt baj. Csak ez kellemetlen... bár megszokjuk. Fáradni is kevesebbet kell. A kereset is jó. Meg is becsülnek, kitüntetés, külföldi jutalomút is ' volt, van a tehenészeknek éppúgy, mint a többieknek. Aki vállalja nem gondol mindig a legkellemetlenebbre. * • » Csak néhány órát töltöttem a tehenészek között. Visszafelé a buszon egy csűri lányka mégis fintorog mellettem, s odaszól barátnőjének: „Olyan istállószagot érzek, mint mikor apám hazajön...” Az állatgondozó édesapa, aki — mint dicsekvéséből kiderült — egyébként „írtó rendes, mert megígérte hogy megveszi azt az ötezres magnót”. .. T. Szűcs Etelka Pártunk a következő tervidőszakban is következetes bérpolitikát folytat. Tervek szerint az ötödik ötéves terv során is tovább nő a reáljövedelem! A növekedési ütem azonban nem éri el a IV. ötéves terv időszakában biztosított mértéket. Ennek oka főként az, hogy a tőkés infláció, a nyersanyag és az energiahordozók árának emelkedése a korábbiaknál nagyobb terhet ró a gazdaságra, végsősoron a nemzeti jövedelemre. Az életszínvonal emelésének azon tényezői kerülnek előtérbe k toA lakosság összes jövedelmében nagy szerepet játszanak a társadalmi juttatásokból származó jövedelmek, a nyugdíj, táppénz, családi pótlék, gyermekgondozási segély, oktatási, egészségügyi intézmények fenntartására fordított kiadások, kedvezményes üdültetés, munkaruha-juttatás, üzemi étkeztetés stb. A társadalmi juttatásokból eredő jövedelmek nagyságrendileg fele-fele arányban pénzjövedelmek és természetbeni jövedelmek formájában jutnak el a lakossághoz. A társadalmi juttatásokból származó jövedelmek fő életszínvonal-politikai feL adata az, hogy mérsékeljék a családok jövedelmi színvonalában a kereső-eltartott arány miatt kialakuló különbségeket. A társadalmi juttatások célja továbbá, hogy biztosítsák a társadalom tafiai olvan szükségleteinek kielégítését. amelyeket nem lehet a végzett munkától függővé tenni. Ilvenek a művelődési, egészségügyi szükségletek, ezek kielégítését társadalmilag kell megszervezni, és a költségek túlnyomó részét a társadalomnak kell vállalnia. Hazánkban a társadalmi juttatásokból eredő jövedelIsmeretes, hogy az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően 1972. január elsejétől a három- és ennél több gyermekes családok (valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők) családi pótlékát gyermekenként havi 100 forinttal felemelték. Népesedéspolitikai céljainkkal összhangban a gyermekes családok fokozottabb anyagi támogatása érdekében 1974. januártól 1000 forintról 2500 forintra emelkedett &z anyasági segély összege, a gyerTegnap Jászberényben a nyugdíjasok, a járadékosok, a segélyezettek helyzetéről tárgyalt együttes ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Az ipari és a mezőgazdasági szövetkezeteidben, a tanácsi vállalatoknál, a nyugdíjasok és járadékosok száma több mint ezerháromszáz. A szövetkezetben a nyugdíjba vonulók, a tagsági viszonyban eltöltött időnek megfelelő jutalmat kapnak. A tsz-ekben a nyugdíjas tagok nyugdíj- és járadék- kiegészítést kapnak. Ingyen kapják a téli tüzelőt, a kenyérgabonát, díjtalanul nqű- velik meg a háztáji földjüket. A városi tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztálya nyugdíjkiegészítő segélyt ad az egyedül élő vábbiakban is, amelyek egyidejűleg szolgáljak az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot. A bél-politikában fő cél továbbra is a munkaszerinti elosztás erősítése lesz. Az ötödik ötéves tej-v időszakában az alapvető osztályoknak és rétegeknek, mindenekelőtt a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme arányosan növekedik. A legalacsonyabb keresetek — javuló teljesítmények alapján — az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkednek. mek növekedése igen gyors, ’meghaladja a nemzeti jövedelem és a munka szerinti jövedelmek emelkedésének ütemét. Az 1938—1970 közötti ötéves időszakban a természetbeni társadalmi juttatások egy főre jutó reálértéke 28 százalékkal, a pénzbe'i juttatásoké pedig mintegy 66 százalékkal emelkedett. A pénzbeli társadalmi juttatásokon belül a családi pótlék és a gyermekgondozási segély, különösen pedig a nyugdíjak növekedése volt a legszámottevőbb. A negyedik ötéves terv időszakában is a pénzbeli társadalmi juttatások összege gvoisabban — kb. 43 százalékkal — emelkedik, mint a munkából származó jövedelmek. A gyors növekedésnek két oka van: egyrészt a juttatások összegének évről évre jelentős, automatikus növekedése következik be azáltal, hogy növekszik a nyugdíjasok száma, emelkednek az átlagkeresetek, évente 2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak stb.; másrészt a központi intézkedésekkel is emelték az egyes juttatások összegét mekszáxntól függően a gyermekgondozási segély havi 600 forintról 800, 900, illetve 1000 forintra növekedett, emelték a beteg gyermek ápolásával kapcsolatos táppénzes időt, a 14 éven aluli gyermekeket nevelő anyák részére fizetett szabadnapokat állapítottak meg. 1974. június elsejétől gyermekenként 100 forinttal ismét emelkedett a kétgyermekes családokat — vagy annál nagyobb családokat — megillető családi pótlék. Az vagy munkaképtelen idős embereknek, özvegyeknek. Ilyen címen az idén 850 ezer forintot fizettek ki. • • • A karcagi városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a ter- melés-ellátásfelügyeleti osztály jelentését a lakosság köz- étkeztetésének helyzetéről. Az idei első félévben felmérést végeztek, amely szerint a 10 937 dolgozónak 30 százaléka igényli a közétkeztetést. A vendéglátó egységek a saját kezelésű üzemi konyhák azonban csak 2 371 embernek biztosítanak ellátást. A város gyermekélelmezését a diákotthon, néhány középiskolai kollégium és a három bölcsőde látja el. Egyes üzemi és gyermekélelmezési elmúlt évben családi pótlékra öszssen 5,2 milliárd forintot fordítottak. Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 743 000 volt, 65 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A tüzelőanyagok áremelése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíj- kiegészítést kaptak, összességében a nyugdíjak összege az 1970. évi 13 milliárd forintról 1975-re 23,5 milliárd forintra emelkedett. Az idén július. elsejétől újabb differenciált , mértékű nyugdíj- emelés volt, ami elsősorban az alacsony összegű nyugdíjasokat érintette. Tötoib modernebb áru A lakosság pénzbeli jövedelmeinek mintegy 90 százalékát fogyasztási cikkek vásárlására és szolgáltatásokra fordítja, ez is mutatja a fogyasztás növekedésének társadalmi és politikai jelentőséget. Statisztikai adatok igazolják, hogy nálunk a lakosság összes fogyasztása folyamatosan nő. Tavaly például — az előző évhez képest — egy lakosra számítva 6.4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom ez idő alatt — összehasonlítható árakon — 9,2 százalékkal nőtt, az előirányzott 6.4 százalékkal emelkedett. Különösen nagy volt a forgalom növekedése a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság •ellátottsága tovább javult. A lakossági szolgáltatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi években. Ebben jelentős szerepük volt különböző állami kedvezményeknek és a szolgáltató hálózat fejlesztésének. összességében a lakosság fogyasztása a negyedik ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem növekedésével lényegében azonos ütemben, változatlan áron, átlagosan évi 5.4 százalékkal, öt év alatt közel 30 százalékkal emelkedik. Az áruellátás tovább javult, bővült az áruválaszték, növekedett a kínálat. Lakosságunk több, modernebb. gz igényeket jobban kielégítő árut vásárolhatott. Cs. ö. Következik : A fogyasztói árak konyháknak, amelyek nem termelik meg maguknak a szükséges zöldárut, nehézséget okoz a zöldség-gyümölcs állandó biztosítása. A vb kötelezi a gyermekélelmezési konyhák vezetőit, hogy a gyermekek táplálkozási igényeit megfelelően kielégítsék. A zöldáru zavartalan biztosítására megoldást jelentene, ha éves szállítási szerződést kötnének a helyi termelőszövetkezetekkel. Nem fogadta el a vb a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat álláspontját, amelynek alapján a Bárány falatozót — arra hivatkozva, hogy nem gazdaságos — bezárta. Figyelembe viva, hogy a közétkeztetést igénylők száma évről évre növakszik, szükséges a Bárány falatozó kinyitása, konyhájának 50 adagosról 200 adagosra való bővítése. " .I... >■■■■ — ■■ - i i i ni . —I, Szakma-e a tehenészet ? Tej is kell, hús is kell... és hozzáértő ember is kell „Még be se lépek az ajtón, már megszólít az asszony: kinn vesd le a csizmád, meg a ruhád! Minek? Hisz a csizmám szépen lemosva, utcai ruhában vagyok, nem amiben dolgoztam. De az asszony erősködik, hogy vetkőzzem dsftk, -ne hozzam a házba az istállószagot'’ got.. Szakosodás változatokkal Két tehenész mondotta ezt, a harmadik bólogatott, az elnökhelyettes pedig ennyivel toldotta meg: — Az biztos, hogy Ilyen oldala is van ennek a munkának. De tej is kell, hús is kell és dolgát értő ember is kell. Sokan vannak, akiknek több nehézség, kényelmetlenség jut még, mint előny. Habár egyre könnyebbül ez a munka is... De van még, jócskán van még hagyományos tennivaló. Kőteleki—nagykörűi Ady Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, I. telep, tehenészet. A gazdaság 960 szarvasmarhájából 570-nek itt viselik Mint a fogaskerék Berényi Vendel brigádve- zetö, fejömester, a gépesítés előtti időszakot hasonlítja a mai állapothoz: — Kézzel fejni nehéz, az ember a negyedik, ötödik állat után már nem érezte a csuklóját... És 12—13 is a gondján volt. Etette, itatta, trágyázott és takarított, szóval mindenes volt. Ma? Sok gép könnyíti a fizikai munkát és „szakosodtunk” is. Vannak fejők, gondozók és etetők. Mindnek megszabott dolga van. Olyan mint a fogaskerék. .. Példát hozok: a gondozó előkészít a fejéshez, Becsület, szakmai rang — Nehéz volt bizony, de a mai, a gépi még több „idegzetet”, lelkiismeretet követel. Aggodalom akad bőverr, hisz aki becsülettel éi, az úgy is dolgozik. Nem lehet felületes semmiben. — Miért nincs utánpótlás a tehenészeknél? v- Amíg nem ismerik el szakmának a tehenészetet, nem vonz fiatalt. Saját pél„Én meg a boltban jártam meg. Ahogy állok, szól hátam megett egy kényesebb orrú asszonyság: hű de büdös van! Értettem a célzást, összébb is húzódtam. Mondom is magamban: no ember, hiába mosakodtál ki, vettél tiszta ruhát, csak magadon hordod a trágyaszagondját. Harmincegy tehenész váltja egymást. A fe- jés. az etetés, a gondozás a dolguk. Törőesik Sándor termelési elnökhelyettes a tehénállományról tájékoztat. Céljuk a fajtajavitas. Az állományt ezentúl is, mint eddig, kettős hasznosításra — tejelésre, hizlalásra — tenyésztik. A magyar-tarka és az osztrák-tarka karesztazíaéval tervezik a homogenizált tenyészet kialakítását. Istállóik többsége korszerű, a jól felszerelt fejőház tiszta, mint a patika. S az emberek? Négyükkel váltottam szót. Nappalos brigád, hosz- szú műszakosok, sorosak. tisztogatja a tehenet, cseréli az almot. Nem talicskázza már a trágyát, hanem kihúzószánra rakja, onnan géppel pakolják, viszik tovább. Hát így változott a munka nehézsége, de a szag, a hajnali három órai kelés, a kései végzés bizony nem vonzó. Nézzen körül... Lát-e fiatalt? Ötvenöt év az átlagéletkor nálunk. Tiszasülyl László már a hatvannegyedik évét tapossa. Tizenhét esztendeje tehenész, ő a leghivatottabb arra, hogy a tizenhét év előtti munkát és a mait összehasonlítsa. dámból tudom. Igen régen, 1933-ban elvégeztem az aranykalászos gazdatanfolya- mot. No, a tudománynál még többet ért a sok év, amit a> tehenek mellett töltöttem. Aztán vénülő fejjel elmentem 1967-ben egy szakmai tanfolyamra, amit kiválóan, dicsérettel végeztem el. Egy ideig megkaptam a tíz százalékos szakmunkáspótlékot és I3mi rsem ffiíg*jSse* ez tmumkasScsI SSonefoskradas a többgyermekesekről H nyugdíjasak lieíyzele - Javítóira szorul a közétkeztetés Tanácsi vb ülések Jászberényben és Karcagon