Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

1975. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Népesedéspolitika Több gyermek, mint a korábbi esztendőkben Éppen két esztendeje, 1973. októberében ismerte meg az ország a népesedéspolitikai határozatot, amely a tavalyi év közepéig folyamatosan érvénybe lépett és azóta érezteti hatását életünk úgyszólván minden terü­letén. Mégpedig föltétlenül kedvezően, jóllehet a nép- mozgalomban végbement egészséges változások nem kizárólag a megtett intézkedéseknek tulajdoníthatók. Középfok felsőfokon Tizenéves óvó nénik Ezt állapította meg a kor­mány is amikor megvitatta az Egészségügyi Minisztéri­um és a Központi Statiszti­kai Hivatal közös jelentését a népesedés alakulásáról, il­letőleg a fontosabb intézke­dések hatásáról. A statiszti­ka ismerete nélkül, pusztán szemre is kiderül, hogy mos­tanában lényegesen több gyermek^ született, mint a korábbi esztendőkben. A hi­vatalos adatok szerint már 1974-ben harmincezerrel, az idei év első felében pedig további huszonegyezerrel több ifjú magyar állampol­gár született. Nemzetközi összehasonlításban is szá­mottevő, hogy az élveszüle- tések aránya az 1973-as 15 ezrelékről 1974-re, tehát egyetlen esztendő alatt, 18 ezrelékkel emelkedett. Megyénkben 1973-ban 6815 gyermek született, míg 1975 első félévében már 4321, és év végére várhatóan eléri a 9000-et. I kedvezmények előnyös hatása A megnövekedett szülési kedvben közrejátszott a gyer­mekgondozási segély diffe­renciált emelése, éppúgy, mint a többgyermekes csalá­dok soron kívüli lakáshoz juttatása és egyéb más ked­vezmény. Az átgondolt egész­ségpolitikai intézkedéseknek tulajdoníthatóan megkétsze­reződött a nem kívánt ter­hesség ellen korszerűen vé­dekező nők száma (különö­sen örvendetes, hogy a húsz éven aluliak korcsoportjában megháromszorozódott), ugyanakkor negyven száza­lékkal kevesebb lett a nők és az ezután születendő kor­osztályok egészségét egy­aránt veszélyeztető művi ter­hességmegszakítások száma. Szolnok megyében 1973-hoz képest az idén több mint egyharmadával kisebb ez a szám. A szülési kedv növekedése szükségessé tette a kórházak szülészeti osztályainak bőví­tését, az újszülött-részlegek megerősítését és korszerűsí­tését, valamint máris feszült­ségeket okozott a bölcsődei ellátásban. Várható, hogy a gyermekek növekedésével párhuzamosan lesznek nehéz­ségek az óvodai és az álta­lános iskolák alsó tagozatos napköziotthoni ellátásában is. fl családtervezés szerepe . Ezzel már érintettük is a gondok egy részét, amihez hozzávehetjük, hogy nem csökkent kellően a koraszü­lések száma, valamint válto­zatlanul magas, 34 ezrelékes az egy éven belüli elhalt cse­csemők aránya. Szolnok me­gyében viszont országosan a legjobb. Itt csupán 22,5 ez­relék! Talán szükségtelen is hangsúlyozni, hogy közülük egyik sem csupán egészség- ügyi probléma, s különösen a koraszüléseket előidéző okok látszanak összetettek­nek. ‘ S ha már az okoknál tar­tunk, feltétlenül szólni kell arról is, hogy a népesedési helyzet gyors javulását sem lehet egyértelműleg a gyer­mekgondozási segélynek vagy más szociálpolitikai kedvez­ményeknek tulajdonítani. Szolnok megyében 1973-ban 3 és fél millió, 1974-ben pe­dig 16 és fél millió forinton felüli értékben fizettek anya­sági segélyt a szülő nőknek. Demográfusokkal, statiszti­kusokkal és más szakembe­rekkel beszélgetve kiderül, hogy vizsgálataik szerint a születések számának növe­kedése mintegy felerészben a szülőképes korú nők számá­nak emelkedéséből adódott. A születések részletes statisz­tikája a következő képet mutatja: a másfél éves idő­szakban a több gyermek két- hadmada másodszülött, egy negyede az első szülöttek szá­mának növekedéséből tevő­dött össze, míg a harmadik vagy további szülöttek szá­ma összesen csak hétezerrel lett magasabb. Mindez arra utal, hogy a népesedési prog­ramban a korszerű család- tervezés modelljeként sze­replő két-háromgyermekes családeszmény még nem ter­jed kellőképpen. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a demog­ráfiában sincsenek csodák, a népszaporulat egészséges ala­kulása csak akkor válhat tartóssá, ha megvannak hoz­zá az adott helyzetnek meg­felelő, szükséges feltételek. A kezdeti lendület még tart, azonban a terhesgondozáson megjelentek száma mér va­lamelyest csökkent, tehát a közeljövőben némileg keve­sebb újszülött "úlágrajövete- lével kell számolnunk. Fél­reértés ne essék: semmi szük­ség vészharangok kongatásá- ra, mert a prognózis így is lényegesen kedvezőbb, mint a korábbi helyzet, de hiba volna azt hinni, hogy a nép- szaporulat terén a további­akban most már önmagától is minden rendben fog men­ni. Ehhez újabb erőfeszítések­re, a népesedéspolitikai ha­tározat következetes megva­lósítására van szükség. Min­denekelőtt olyan életszínvo­nalpolitikára, amely — külö­nösen a többgyermekes csa­ládokkal — jól érzékelteti a gyermeknevelés fontosságát és megbecsülését. Vonatkozik ez a lakáshoz juttatásra, egyéb kedvezményekre, a több gyermeket vállaló csa­ládok terheinek csökkentésé­re egyaránt. További feladatok Nem kis feladatok hárul­nak az egészségügyi és gyer­mekintézmények hálózatára sem, hogy a megszületendő 'gyermekek megfelelő kö­rülmények között nevelked­hessenek életük első évei­ben. És nem utolsósorban .szükség van a társadalmi közgondolkodás további egészséges fejlődésére, hogy mindenütt és mindenkor övezze megkülönböztetett tisztelet és elismerés azokat, akik gyermeket, gyermeke­ket szülnek és ' heveinek, hozzájárulnak a nemzet jö­vőjének biztosításához. Ebben a szellemben fog­lalt állást legutóbbi ülésén a kormány is. A. J. Az elmúlt években a me­gye városaiban, községeiben óvodák sora épült. De üröm az örömben: sok helyen szakképzetlen óvónők fog­lalkoznak a gyerekekkel, egy- egy végzősért néha tucatnyi óvoda is verseng. A gondok enyhítése érdekében 1972- ben kísérletképpen bevezet­ték a középfokú óvónőkép­zést ... A tiszaföldvári Óvónőkép­ző Szakközépiskolában idén végzett az első évfolyam. Az osztály harminckét tanulójá­ból hárman főiskolán foly­tatják tanulmányaikat, hu­szonkilencen óvodában dol­goznak ... Négy évvel ezelőtt, amikor Ulveczki Judit beiratkozottá szolnoki Verseghy gimnázi­umba, még maga sem gon­dolta, hogy az érettségi bi­zonyítvány mellé az óvónői képesítést is megszerzi. — Mikor megtudtam, hogy Tiszaföldváron elkezdik a középfokú képzést, azonnal jelentkeztem, s a következő tanévben már a szakközépis­kolába jártam. Nem volt ké­nyelmes naponta korán kel­ni, buszra ülni, s az órák után visszautazni — emléke­zik vissza Judit, a szolnoki Hősök téri óvoda pályakezdő óvónője. — Mióta dolgozom nincsenek ilyen gondja­im. A munkaidőm dél­előtt 11-től este fél 6-ig ’ tart. Délutánonként egyedül vagyok az ötvenkét gyerekkel. A délelőtti fog­lalkozásokat sajnos nem én vezetem, mivel a kolléga­nőmnek felsőfokú képesítése van. Éppen ezért a munká­val párhuzamosan tanulok is. Két év múlva már meg­lesz a felsőfokú képesítésem, s akkor a fizetésem is több lesz majd. Ha nem a szülé­immel laknék én nem is tu­dom, hogy jönnék ki az ezernégyszázötven forintból. Jászberényt — ahol je­lenleg is tizenkilenc szak­képzetlen óvónő dolgozik — két tiszaföldvári kislány vá­lasztotta munkahelyéül. Kiss Katalint az Ady Endre úti Vlaszati Erikát a Mártírok úti óvodában szólítják óvó­néninek a gyerekek. — Augusztus elsejétől dol­gozom; egy kiscsoportot bíz­tak rám — mondja Kati. — Jói meg. vagyunk egymással a csöpségekkel. Én most kezdem a munkát, ők az óvodát... Hogy csak közép­fokon végeztem? Kétségkí­vül kevesebbet tudok, mint egy főiskolás, de a hiány pó­tolható. Sokat segítenek a kolléganőim, szorgalmasan járok a továbbképzésekre, pedig főiskolára jelentkezem. Erika most jár, s azt mond­ja: sok az ismerős anyag .Ez érthető, hisz három évig mi is főiskolás könyvekből ta­nultunk ... Az Ady Endre úti óvoda vezetője, Bódis Balázsné sze­rint Kati túlságosan is sze­rényen fogalmazott: — Kész óvónő ez a kis­lány. Szorgalmas, lelkiisme­retes, pontos, a gyerekek ra­gaszkodnak hozzá; csak jót mondhatok róla. Ma még persze nincs elég gyakorlata, dehát kinek volt több tizen­kilenc éves korában? Emlék­szem, én is pont ennyi idős koromban kezdtem a szak­mát. Az óvónőképző akkor még középfokú volt. Sokan azt mondják ez visszalépés. Hogy lenne az? Képzetlen, vagy középfokon képzett kö­zött választani, nagy különb­ség! Hasonló a véleménye Bá­náti Imrénének is, aki Erika munkáját kíséri figyelemmel nap mint nap: — A tiszaföldvári középfo­kú képzés csak egy árnya­lattal gyengébb a felsőfokú­nál. Erika az első perctől kezdve jól dolgozik, a köve­telményeknek megfelelően foglalkozik a gyerekekkel... Szerintem viszont kevés a fizetése. Ezernégyszáz-ezer- ötszáz forintból albérletben élni nagyon nehéz. Szeren­cséré Erika és Kati gondja részben megoldódott; leány­szállást kaptak a napokban. Szabadkai Tünde á mart­fűi Tisza Cipőgyár óvodájá­ban helyezkedett el. — No nem azért, mert itt ezerhatszáz forintot kapok — százötven forinttal többet, mint amennyi a kezdő fize­tés — mondja. — Itt töltöt­tem el a kötelező gyakorla­tot, megtetszett nekem ez az óvoda, s a község is. Napon­ta járok be Cibakházáról, éppenúgy, mint iskolás ko­romban, csak most egy ál­lomással később szállók le a buszról. A vőlegényemmel, aki a gyárban csoportvezető, elhatároztuk, hogy letelepe­dünk Martfűn. — Néhány hónapja még diák volt... — Alig vártam már, hogy végezzek, s dolgozhassam. Persze azért diák is marad­tam, levelezőn járom a szarvasi óvónőképzőt. A ti­szaföldvári iskolában ugyan nagyon jól felkészítettek bennünket a pályára, biztos, hogy így is megállnám a helyem, de azt hiszem, hogy a jövőben csak előnyömre válik,ha a felsőfokú végzett­séget is megszerzem. A középfokú végzettségű óvónők képzését, munkába állását nagy vita előzte meg. Mellettük is, ellenük is egy­aránt sokan szóltak — anél­kül, hogy az eredményt, az­az a végzett munkát ismer­hették volna. A végeredmény még ma sem ismert. A tizenéves óvó nénik alig három hónapja dolgoznak, s ez csupán arra elég, hogy a biztató kezdés­ről szóljunk. Reméljük, a folytatás is hasonló lesz. Középfok felsőfokon? A társak segítsége, önképzés, továbbtanulás révén ez sem lehetetlen ... Tál Gizella GÖRBÉK Főiskolai évkönyv Mezőtúrról Kubába utazott Az aranyember 'Jókai Aranyembere angol fordításban — átkelt az óceá­non, a magyar könyvkiadás számos már termékével együtt. A tavaly októberben Kubában járt magyar könyv­tári küldöttség javaslatára megegyezés jött létre: köl­csönösen elküldik egymásnak az országaik történelmét, gazdasági, társadalmi, poli­tikai, tudományos életét be­mutató műveket, valamint a kubai vonatkozású magyar és a magyar vonatkozású kubai kiadványokat. Mint Széchényi Nemzeti Könyvtár nemzetközi csereszolgálatá­nál elmondták, az utóbbi egy évben mintegy 200 köte­tet küldtek a baráti ország­nak: A kortárs és klasszikus magyar irodalom színe-javát, s a Magyarországot bemuta­tó irodalmat spanyol vagy angol nyelven. Többek közt a „Hazánk, Magyarország”- ot, a Szabadság, szerelem című Petőfí-verseskötetet. A Széchényi Könyvtár a többi szocialista országgal is régóta folytat könyvcserét. A Moszkvai Lenin Nemzeti Könyvtár tavaly például 5164 könyv és folyóiratot küldött, a Magyar Nemzeti Könyvtártól kapott 4 307 könyv és folyóirat ellenében. A Berlini Nemzeti Könyvtár kétszeresen viszonozza a ma­gyar küldeményeket. A napokban hagyta el a nyomdát a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem mező­túri Mezőgazdasági Gépésze­ti Főiskolai Karának évköny­ve. Az intézmény első ilyen jellegű kiadványa számadás a főiskolai kar hároméves munkájáról. A százhúsz ol­dalas. fotókkal illusztrált év­könyvhöz dr. Ács Antal, a DATE rektor?* előszót, dr. Patkós István, a főiskola igazgatója pedig bevezetőt írt. Mind az előszó mind a bevezető megállapítja, hogy az iskola sikeresen megva­lósította célkitűzéseit. Az el­múlt bárom tanévben szak­mailag jól felkészült, mar­xista—leninista világnézetű mezőgazdasági gépész üzem­mérnökök hagyták el az al­ma mátert. Most negyedszázada léte­sült Kenderesen a mezőgaz­dasági szakiskola. A tanulók ideális környezetben, a volt Horthy kastélyból kialakí­tott kollégiumban laknak, minimális 50—100 forintos térítés ellenében. Az udvaron építették fel a hat tantermet és a műhelye­ket. Nemrégiben új forgácso­lóműhelyt vehettek birtokuk­A továbbiakban tizennégy fejezet nyújt átfogó képet a .kar rövid történetéről, szer­vezeti felépítéséről, külföldi kapcsolatairól, az oktatók s a diákkörök tudományos munkájáról, a jövő célkitű­zéseiről. a főiskola fejlesztési terveiről. Érdekes adatokat tudhatunk meg a hallgatók kulturális és sporttevékeny­ségéről is, megismerkedhe­tünk a főiskolai kar tanüze­mével, kollégiumával, közel tizenkétezer kötetes könyv­tárával. A színvonalasan megírt, megszerkesztett évkönyv — amelyet a következő évek­ben hasonló kiadványok so­ra követ majd — utolsó lap­jain felsorolják az oktatók jelentősebb kitüntetéseit, s az eddig végzett közel há­romszáz hallgató névsorát. ba a diákok. Jelenleg száz­hatvan fiatal tanul az intéz­ményben, közülük huszonhét harmadéves a környékbeli gazdaságokban szakmai gya­korlaton gyarapítja tudását. A diákok társadalmi ösztön­díjakat köthetnek, ebben az évben harmincán kapnak valamely tsz-től, állami gaz­daságtól személyenként 200— 600 forintot Az elgörbülést, — ha nem betegség, hanem jellembeli fogyatékosság okozza — ge- rinctelenségnek nevezzük. Leginkább olyan emberekre mondják, ezt akiknek gerinc­oszlopa, — s ez nem tartá­sukban, hanem magatartá­sukban tapasztalható legin- kábbb, — arra görbül, haj­lik, ferdül, merevül, gör­csül, amerre éppen nekik a legkényelmesebb, vagy úgy vélik, hogy a legbiztonsá­gosabb. A gerinctelenek gör­bülésének iránya ezért vál­tozó ... o — Hogy méltóztatik pa­rancsolni ? — A beosztott könyvelő napjában így nyit be a főkönyvelőjéhez. Pedig az már rojtosra beszélte a száját: ő nem parancsol, kér. A beosztott — pedig már két éve dólgoznak együtt — még mindig nem ért a szó­ból. Egyébként pedig jól nevelt, európainak, művelt­nek hirdeti magát. Simulé- kpny, szolgálatkész, helyeslő, bólogató. Szemtől-szembe. A főnökkel, ' nagyemberekkel különösen. A háta mögött azonban mondja főnökéről, hogy bar­bár, buta, hogy csak a be­osztottai révén érvényesül. Előfordult már, hogy szembeszálltak időnként bor­tól is gőzölgő véleményével. Visszahúzódott, vagy úgy nekiment a vitázónak, hogy az percekig kapkodott le­vegőért, vagy éjeken gondol­kozott. hátha mégsincs igaza. Az utóbbi azonban csak azonos, vagy kisebb (a gör­bénél kisebb) beosztású, rangú, helyzetű emberek esetében jellemző. o A házaspár jó tíz éve él együtt. Enyhén szólva nem ideális a házasságuk. A férj kikapós, a feleség rámenős. A férj gyengeségeit jól is­merő és eltúlzó asszony tár­sa háta mögött ott járatja le élete párját, ahol tudja, ahol lehet. Közvetlen környezeté­ben téma már „az a kutya ember”. Tudják, ha „van valakije a csibésznek”, — azt is, ha kimarad egy-egy éjszakára. A feleség addig panaszko­dott fűnek-fának mígnem valaki megsajnálta. Férfi. — Én jellem vagyok — mondta az asszony, és el­hagyta otthonát. A harmadi­kat dicsérte hónapokig. Ked­ves, megértő, s ráadásul hű­séges, mint egy kutya. Most a férj következett a kibeszé- lésben. Tette redszeresen. Gsakhogy: a tíz év közös élet nemcsak egy gyerekét és rengeteg vitát eredmé­nyezett. Lakást, kocsit, s egy mostanában gyümölcsöző telket is. Görbéék osztottak, szo­roztak. Sehogy se stimmelt. Aztán az asszony kijelentet­te, hogy ő mindig szerette a férjét És tíz év is nagy idő. Ennek jó három éve. A minap találkoztam Görbé- nével: — Az én uram sumákoló, csaló, csirkefogó, kezdte és folytatta is. — Szólj hozzá, élet ez? — Abba kell hagyni — jobb nem jutott hirtelen az eszembe. — Nyugodj bele, időnként megbosszulom. Csak ezt ér­demli! o *— Itt vannak a mi sze­retve tisztelt kolléganőink. Csókolom, csókolom, csóko­lom! Jaj, de csinosak ma. Julikám, most vette ezt a gyönyörű ruhát? Költemény. Dior modell? Ne tessék vic­celni, ez magyar és nem konfekció. Ugyan, mit sze­rénykedik! — Ilonkám is milyen- jól néz ki megint. Karcsúsodik. Ez igen, ez derék! Darázs­derék. Csókolom, csókolom! — Katikám jól van a kis­baba? Tudja táplálni? Gyö­nyörű az a gyerek! Ha lá­tom, mindig biztatom ma­gam. Nemzeni kéne még egyet! He-he-he ... Nem ha­ragszik, szivem? Csókolom! — Kérlek, hogy mi mi­lyen tehenekkel vagyunk kénytelenek egy levegőt szív­ni. Csak nézem ezt a gusz­tustalan, öregedő Julit, ezt a fonnyadó Icát és ezt az agyonnyomott Katit. Ezek nők, kérlek szépen? Ezek? • » • Ezek — sok más min­dennel együtt — a Görbék. Sóskúti Júlia Huszonöt éves a kenderest szakiskola

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents