Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-16 / 269. szám

1975. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A 119. képzőművészeti filmszemle után II kispolgáriság komédiája Brkéay-benHtaté a Szigligetiből Első reakciónk az öröm. a házigazda büszkesége. Har­madszor gyűltek össze Szol­nokon képzőművészek, ren­dezők, operatőrök, művészet- történészek, esztéták, televí­ziós és mozifilmek alkotói, s néhányan azok közül, akik­ről a képzőművészeti filmek vallanak. Harmadszor kerül sor a találkozóra, a verseny­re benevezett filmek vetíté­sére, megvitatására. Lassan bizakodhatunk abban, hogy nálunk is gyökeret ereszt egy rendszeresen ismétlődő, or­szágosan is jelentős művé­szeti program. Mind a televíziós, mind a mozifilmek kategóriájában láttunk portréfilmeket élő képzőművészekről, művészet- történeti alkotásokról, egy- egy objektumról. (Pl. a Bu­davári Palotáról, középpont­ban az 1974-ben feltárt cso­dálatos szoboregyüttessel, a vár, s népünk várhoz kap­csolódó történetével.) És lát­tunk a képzőművészet rajzi, illetve festői eszközeinek fel- használásával készült filme­ket valamely egyéb témáról. (Kovásznai György, a néző előtt festett film képei, vagy a díjnyertes Sisyphus, amely­ben a rendező Jankovics Marcell kitűnő rajzaiból szintén előttünk alakult a gondolat.) És élvezhettünk szintén nagyszerű rajzi meg­oldású mesefilmeket. A be­mutatott ötven körüli film között azonban, igazán jó képzőművészeti kisfilm ke­vés volt. S most itt kifeje­zetten a képzőművészetről szóló munkákra gondolunk. Minden művészeti, műfaj­nak megvan a rá jellemző nyelve. A filmé a mozgó kép. A hangkísérők — zene, effektusok, beszéd — csak megtámogathatják a képek­A szolnoki Bartók Béla Zeneiskola és a Kassai 'úti Ének- Zene tagozatú Általá­nos Iskola növendékei adtak péntek délután hangversenyt Szolnok 900 éves évforduló­jának tiszteletére a Tiszapar- ti gimnázium aulájában. A koncert sok kis muzsi­kusnak adott nagyszerű le­hetőséget képessége, tudása bemutatására. Igen nagy je­lentősége van az ilyen vagy hasonló jellegű hangverse­nyeknek, bemutatóknak. Ta­lán egyike a legközvetlenebb eseményeknek a tanárok és szülők kapcsolatában. Még ennél is fontosabb, hogy a szülők ilyen alkalommal le­mérhetik gyermekük előme­netelét. A növendék-hang­ben közölt tartalmat, hangú­latot, de semmiképp sem za­varhatják, nem nyomhatják el. Különösen érvényes ez azoknál a filmeknél, amelyek egy másik, szintén vizuális műfaj bemutatását szolgál­ják. Nemcsak a művek érzel­mi hangulati felfogását aka­dályozza a felesleges beszéd, de a figyelmet is más irány­ba tereli. Felmerült a vetí­téseket kísérő beszélgetése­ken több ízben is az isme­retterjesztő, dokumentatív, illetve az alkotói film kér­dése. Véleményünk szerint ha valamely alkotó jó filmet készít egy műről, vagy mű­vészről, akkor az bármeny­nyire „alkotói” film is. sok­kal többet árul el a témá­ról, mint egy száraz oktató­film dokumentumhalmaza. Utóbbi ugyanis tapasztala­tunk szerint sokkal kevesebb hangulati elemmel rendelke­zik, így kevesebb az érzel­mi hatása. Természetesen jó alkotói filmekről beszélünk, nem azokról, ahol a rendező, vagy operatőr arány nélkül merül el saját képeibe, ötle­teibe. A film sajátos jelrend­szerben dolgozik, amelyet a nézőnek le kell fordítani, be kell fogadni. Ezért kérdője­lezhetjük meg a szimbólu­mok, jelképek önkényes használatának jogát, mert éppen a felfoghatóságot ne­hezíti. S ha már a primér képi összefüggések, történé­sek nem állnak logikus rend­be, akkor hogyan kívánhat­nánk a lényeges kapcsolódá­sok, asszociációk megértését? Alkotásokról, alkotások­kal... Jó művészetről jó fil­mekkel. Valójában e körül forgott a vita, melynek ere­detiségét a közeljövőben re­mélhetően érezni fogjuk. Egri Mária versenyek kifejlesztenek egy jó értelemben vett pódium­biztonságot, szereplési kész­séget. Ügynevezett hasznos rutint szereznek a tanulók, mely nélkülözhetetlen ezen a pályán, ha valaki aktív muzsikus akar lenni. Nos a sok-sok szereplő kö­zül talán igazságtalan lenne bárkit is kiemelni hiszen mindenki a tudása maximu­mát igyekezett nyújtani. Bár igaz, hogy volt akinek ez jobban sikerült és teljesít­ményét ! külön is lehetne méltatni. Mégis úgy érzem, hogy ezen a hangversenyen kitű­nőre1 vizsgáztak a tanárok és a növendékek egyaránt. — egyed — Qz új magyar zenemüvek legjobb előadói Kadosa Pál, kétszeres Kos­suth díjas zeneszerző, a szer­zői jogvédő hivatal vezetősé­gének elnöke tegnap a zene­művészek klubjában átadta az évente kiadásra kerülő jutalmakat azoknak az együt­teseknek és előadóművészek­nek, akik az üj magyar ze­neművek bemutatásában az elmúlt évben is kitűnő ered­ményeket értek el. Jutalomban részesült a moszkvai fúvósötös, André Lenard csehszlovák karmes­ter Kömíves János Párizs­ban élő magyar karmester, a budapesti kamaraegyüttes és vezetője Mihály András, a magyar hárfás trió, Mikó András az Állami Operaház főrendezője, Palcsó Sándor operaénekes, Lehel György karmester, Fellegi Ádám zongoraművész, Görgey György karmester, Antal Lí­via operaénekes és Körmen­di Klára zongoraművésznő. A szerződ jogvédő hivatal vezetősége jutalomban ré­szesítette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola há­rom hallgatóját is. HÓK sziniiázinOvsszeti napok Német színházi ősbemutató Győrben Az NDK színházművészeti napok keretében rangos kul- túrális esemény színhelye volt szombaton a Pécsi Nem­zeti Színház. A világhírű berlini Volksbühne társulat itt találkozott először a ma­gyar közönséggel. Örkény István: Macska játék című művét adták elő. Az előadás érdekessége, hogy Orbánnét Sulyok Mária, a Vígszínház műyé- sze alakította, vendégként. A vendégtársulat vasárnap megismétli fellépését Pécsett. Hétfőn a bólyi művelődési központban „A kitüntetet­tek” című stúdiódarabot ad­ják elő. Joachim Brehmer: Az a lány című társadalmi drá­májának nfagyarországi ős­bemutatójára került sor szombaton a győri Kisfaludy Színházban, az NDK szín­házművészeti napok kereté­ben. A mai témájú darabot a hallei Béke Színház inten­dánsa, Ulf Reiher állította színpadra. fi Kulcstosinek van egy kulcsfigurája: a va­rázslattevő, az ábrándra búj- togató! Bolyongó. Csak így hívják, a Bolyongó. Más ne­ve nincs, mint általában a rendes embereknek. Névként egy jelző tapadt rá. A lakó­telepen mindenki ezen a né­ven emlegeti. Mindig ott és akkor jelenik meg, ahol vala­mi történik, ahol valami ér­dekes adódik, ahol valami „helyzet” áll elő. Nem hívja senki, mégis ott terem, ahol éppen szükségeltetik, s kéret­len-kelletlen is beleüti orrát mások életébe. Oj lakó érkezik a telepre? Természetes, hogy máris fel­tűnik. Sőt rendezkedik, ságit. Jelentéktelen külsejű figura. Csokornyakkendőt visel, lá­bán magasszárú cipő, ruhája kopottas, szemüveget hord, s oldalán aktatáska lóg. Mad­zagon. Ki ne ismerne rá kül­ső megjelenésében, ő a meg­testesült kispolgár. A Kulcs- keresők új lakásba költöző családjánál is többször meg­jelenik, hol kenyérrel állít be észrevétlen, hol pezsgővel akarja köszönteni az új lakó­kat, de szerepe igazán akkor nő meg, amikor a pilótának, az új lakás lakójának, Flóris- nak egy leszállási kudarca után szembe kellene néznie a megtörténtekkel. Azaz a ku­darchelyzetben. A vereség ál­lapotában lép akcióba és sa­játos logikájával rövid idő alatt eléri, hogy fejetetejére állítja a valóságot, s az imént még' a pilóta ellen forduló család is varázslatnak ered­ményeképpen győzedelmes hőst lát a bukott emberben. A győzelem ábrándjaiba rin­gat pilótát, szomszédot, szere­lőt, mindenkit. A kissé hosz- szadalmas expozíció után a dráma fordulópontja ez, ami­kor szemünk láttára zajlik, hogy miként fordít köpönye­get a feleség, a pilóta lánya, az emeletről idetévedt vénle­ány, s a tragédiát követítő, kijózanító magnóhangokra is fütyülve, a Bolyongóval egye­temben hogyan éneklik az önámítás dalát. Be vannak zárva egy hamis illúzióba, amelyet a Bolyongó teremtett számukra. A kezdetben csak egyszerű­en mulatságos helyzet — kulcs híján, vagy, mert el­romlott a zár, nem lehet ki­jutni a lakásból — egyszeri­ben jelképes értelmet kap. A kispolgári bezártság, bezár- kózottság kifejezőjévé emel­kedik. Világossá vál^k, hogy a Kulcskeresők valójában egy rendkívül káros maga­tartásnak, hatásában vétkes gondolkodásmódnak, a kis- polgáriságnak a komédiája. Hisz Bolyongó, a nagy illu­zionista, aki hol itt, hol ott hinti el a maga igazságát, azért tudta megbabonázni. a pilótát, a feleségét, még a viszonylag józan észjárású szerelőt is, mert valamennyi­en jellemükben hordják a megalkuvás, az áb’.-ándrahaj- lás lehetőségét. Az emeleti lakótárs rajongásáról, aki Kanadából várja imádott tu­dósát, kiderül, csak felszínes érzelem, nem igazi vonzalom. Benedek, a szerelő is — bár állandóan azért keserea. hogy nem lehet beteg életpárja ágyánál —, azért ha teheti, szívesen kortyolgatja a pezs­gőt. egy idegen lakásban. S a pilóta feleségének válási szándékát lánya sem veszi komolyan, hisz hányszor ri­ogatta már vele a családot és így tovább. FílS?P!í az értelemben a L t kuli Kulcskeresők a kicsinyes, a fe'ssíhes. a két­színű, a tényekkel szembe­nézni nem akaró, a saját ká­rán okulni nem tudó, önma­gát ábrándokkal ámító és hi­tegető kispolgári magatartás finom gúnnyal fűszerezett komédiája. Mondhatni, a ben­nünk is ott bújkáló kispolgá­riság kivetítése, jelentkezésé­nek elemzése. Bolyongó in­nen kiindulva — bár valósá­gos alak. mégis ugvanakkor a kísértésre mindig kész, bennünk bújkáló kispolgári­ság megszemélyesítője is, sőt a társadalomban ott tekergő kispolgáriság drámai sűrít­ménye. A Kulcskeresők tisz­tító szándékú játék, mai ta­nulságok, gondolatok megfo­galmazására ösztönöz, a jó­zan ésszerűség fontosságára figyelmeztet. Nem egyszerű­en illúziórombolás, annál bo­nyolultabban találja a gondo­latot. Sok-sok átmenettel, át­tétellel és felhanggal dúsítva. Nem arról akar meggyőzni, hogy illúziókkal vagy illúziók nélkül, hisz adott esetben egy illúzió is lehet haladék vágf akár vigasz is, hogy to­vább lehessen élni, hanem azt sugallja, hogy , illúziók nélkül, józanságunkra hall­gatva lehet csak távlatban messzire jutni. A Kulcskere­sők ízig-vérig mai dráma, jellegzetes örkény-mű, amelyben a gondolat a ma­ga összetettségében, bonyo­lult kapcsolataiban bontako­zik ki. Székely Gábor a komédia színpadra állításában ezt az összetettséget jó érzékkel va­lósítja meg. Erőteljes sarkí- t ás okkal nem sematizálta a kifejezendő alapgondolatot, jól teremti meg a játék több- szólamúságát, amiből végső akkordként csendül ki a ta­I núlság. Bár ezen a színpadon minden áttételesen is él, mégsem parabolát játszik a színház, hanem valóságos helyzeteiben valóságos drá­ma folyik, jól átgondolt, pon­tos színpadi megfogalmazás­ban, ami újabb bizonyítéka Székely Gábor színpadi raci­onalizmusának. Kifejező színpadi környezetben bonta­kozik ki a játék — Székely László munkája —, amely nemcsak természetes közeg­ként szolgál, hanem a költői rendezetlenségével egyben sugallmazója is az alapgon­dolatnak. Sőt a berendezés tárgyaiban, régi stílusú búto­rok, falitükör, öregóra és más egyéb, egy sajátos kispolgári miliő hangulatát is árasztja. A színészi teljesítmények közül elsősorban Papp Zoltán Bolyongóját említem, aki a kissé szószátyár, kelekótya „igazságtévőt”, ábrándmes­tert — nem egy rokonát is­merjük a világirodalomból — színesen, minden ellenszen- v'ssége ellenére is szeretetre méltóan állítja színpadra. Ki­váló ^tílusérzékéről tesz ta­núbizonyságot Tímár Éva, az örömre sóvárgó, de valójában hajótörést szenvedő vénlány szerepében; hasonlóan Polgár Géza, aki góízű humorát nagyszerűen 1 kamatoztatja a kissé bumfordi szerelő meg­formálásában. A pilótát és a feleségét Piróth Gyula és Csomós Mari alakítja, jól ér­zékeltetve a megpróbáltatá­sokkal teli házasélet izgalma­it, feszültségeit, az „együttre- pülés” veszélyeit, amely rá­nyomja bélyegét a családi életre. Jóllehet, ebben a gro­teszk játékban Csomós Mari érzelemdús egyénisége nem kamatozhat kellőképpen. Lá­nyukat Andai Kati alakítja meggyőzően. Varsa Mátyás a „kellemetlenkedő” Bodót játssza nagy igyekezettel. Egy-egy villanásnyi szerep­ben Lengyel Istvánt, id. Ta­tár Endrét, Benyovszky Bélát láthattuk. firbónv István újra dara­v! nulíjf bot írt a színház­nak. Pontosabban Szolnok­nak. Bevallása szerint a jubi­láló város iránti tisztelet vitte rá. Nem alkalmi dara­bot írt a jubileumra; nem ünnepélyes hangvételű histó­riai drámát nyújtott át meg­rendelésre, hanem igazán drámaírói gesztusként mai témájú, gondolatokat induká­ló komédiát kínált fel a szín­padnak — nekünk. Valkó Mihály Szóljon a muzsika... Ifjúsági sSveodúkbangverseBT Szolnokon Siker három év alatt Szűcs Imre tiszafüredi fazekas Domanovszky György 1968- ban megjelent „Magyar népi kerámia” című kötete a ti­szafüredi fazekasságot az egyik legjelentősebb, legjel­legzetesebb stíluscsoportként emlegeti. Említi ez a könyv ugyanakkor azt is. hogy — sainos — Tiszafüreden kihalt a fazekasmesterség. A könyv megjelenése óta változott a helyzet. Szűcs Imrének, a fiatal tiszafüredi fazekasnak a kö­ze1 múltban ért véget egy ki­állítása Leninvárosban. most egy újabb kiállítás követke­zik: decemberben a füredi Kiss Pál Múzeumban. Ami­kor 1972-ben, a Kántor Sán­dor műhelyében töltött csak­nem tíz év után — letelepe­dett Tiszafüreden, tulajdon­képpen senki sem gondolta, hogy rövid három év alatt ismét életre kel a füredi ke­rámia. Pedig így történt: Szűcs Imre több kiállításának si­kere a bizonyság erre és a műhelyében látható boká- lyok. kancsók, korsók, kanták, bütykösök, tányé­rok, tálak, fazekak is tanús­kodnak — szünet nélkül dol­gozik. — Évente négyszer égetek, összesen 120 mázsa fát tüze­lek el. Sajnos a Népművé­szek Háziipari Szövetkezete olyan leadási terv teljesíté­sét rótta rám, hogy saját kedvemre alig tudok időt szakítani. Pedig papíron van néhány elképzelésem... még mindig csak papíron. Azért minden égetésnél csinálok valami újat. Hol egy új formát, hol valami új díszítésvariációt. Rengeteg a dolog. Építkezem is. Most van egy szobánk és az ud- ' var túlsó végében égy 'kony­/ ha. No meg a műhely. A kislányom jóformán itt ta­nult meg járni a műhely­ben. Ha a lakásom végre el­készül, meg a segédem is belejön egy kicsit a munká­ba, akkor jöhet terveim va­lóra váltása. A Néprajzi Múzeum hihe­tetlenül gazdag régi, múlt századi tiszafüredi cserepek­ben. Alaposan meg szeret­ném nézni. Mert az az igaz­ság, hogy még egy ásás köz­ben a földből előbukkanó mázas cserépdarabból is tá­pul az ember. Aztán — ha ezt igényelné a község is — szívesen vezetnék egy 10—12 fős, gyerekekből álló fazekas szakkört. Ha csak három gyerekből _ lenne fazekas, mondjuk 'öt év alatt, már annak is felmérhetetlen hasznát látnánk. Virágok, madarak, kecses, vagy éppen esetlenségük miatt kedves formák. Szűcs Imrét szinte mindig a mű­f. . v* - vi helyében találni. Dolgozik dön híres tiszafüredi faze­kedvvel, tehetséggel, újjáte- kasságot. remtve a hajdan messze föl- Szabó János 15 É¥8 szociálist? kollégium A szolnoki Szamuely Ti­bor Gépipari Kollégium diák­tanácsa szülők, nevelők, ré­gi és mai kollégisták részvé­telével tegnap kollégiumi napot rendezett. A gépiparis­ták diákotthonát 15 éve avatták szocialista kollégi­ummá. Az ünnepségre eljöt­tek a nyíregyházi Rozgonyi Piroska testvérkollégium kö­zépiskolás lányai is. A program a délutáni órákban kezdődött. „így élünk a Szamuely Kollégi umban” címmel alapközössé­gi foglalkozásokat, bemuta­tókat tartottak a meghívott vendégek. Utána 17 órakor a Komarov-tereaiben ünnepi kollégiumi közgyűlésen em­lékeztek meg a diákok má­sodik otthonuk névadójáról és a 15. jubileumról. Az esti órákban közös va­csorán vettek részt a diá­kok, nevelők, és a vendégek, majd táncesttel fejezték be a találkozót

Next

/
Thumbnails
Contents