Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-16 / 269. szám

1975. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vetélkedőről, vetélkedőre Mozaikok a szakkörök országos pályázatának döntőjéről Trikóra János Dr. Vincze Sándor Molnár Sándorné Tálas László Dr. Kiss Kálmánná VILÁGNÉZET — ERKÖLCS — POLITIKA A kommunista nevelésről Ankét a Néplap szerkesztőségében A jövő héten országszerte. így megyénkben is megkezdődnek az iskolákban a nevelési érte­kezletek .amelyeknek fő témája címszavakban így határozható meg: világnézet, erkölcs, politika. A Néplap szerkesztőségében rendezett ankétnak is ezek a kérdések alkotják a gerincét. Nánási Mihály Horváth Tiborné Stuhl Sándor Tegnap délelőtt Szolnok különböző pontján folytak a műszaki és természettudo­mányos szakkörök szakmai vetélkedői. Túlfűtött hangu­lat, pirosló ' arcok, izgatott sóhajok kísérték a nemes 'versengést, s ami a legfon­tosabb: alapos felkészültség­ről tanúskodó okos vála­szok. o A TVM művelődési köz­pontjában a csillagász szak­körök jelöltjei mérték össze tudásukat. A kérdező dr. Kulin György akadémikus, a válasz-székben Kovács Mik­lós kutatómérnök és Györ- gyey Judit matematika-fizi­ka szakos egyetemi hallgató szorong. Egy a kérdések kö­zül: — Egy betörő statári­um idején vallomásában azt állította, hogy éppen akkor lépett be a ház ablakán, amikor a sík terep látóhatá­rán a sarló alakú növekvő Hold lebukott. A statárium a 22 óra után elkövetett bűn- cselekményekre vonatkozik. Hogyan segíthet a csillagász, hogy a bíró helyesen dönt­sön élet és halál fölött? —A válasz: felüti a csillagászati évkönyv megfelelő oldalát, ahol a Hold állására megfe­lelő adatokat megtalálja. A „vizsgázókat’ ’figyelők közül Szitter Bélát, a Győri Va­gongyár csillagvizsgálójának és csillagászati szakkörének vezetőjét kérdezzük. Mióta készülnek a vetélkedőre? — 21 éve. Ugyanis azóta működik a szakkörünk. — Bizonyítékul átnyújtja az 1965-ben a tízéves jubi­leumukra készült jelvényt. A két évtized emlékérme a "közeljövőben készül el. © A Tiszaparti Gimnázium­ban vetélkednek az ifjú fi­zikusok és biológusok. Az a feladat, hogy meséljenek szakkörük tevékenységéről. Eger képviseletében éppen Frank Dóra mondja el, mi­ért fontos a kirándulásokon a réteges öltözködés, az elég­séges ivóvíz, s miért zavarja a természet és állatvilág megfigyelését a zsebrádió. — Ügy beszélj róla, mint­ha nem mi ülnénk itt, mintha egyik társad szeret­néd meggyőzni, hogy lép­/ jen be a szakkörötökbe — szólítja fel az egyik sárándi általános iskolai résztvevőt dr. Sulyok Mária. A kislány hasznos gyakorlati tanácso­kat ad saját tapasztalataiból. © Telefonon hívjuk fel az MHSZ-székházban Varga Fe­renc helyszínfelelőst, hogy néhány röpkérdést tegyünk fel a híradástechnikai szak­körök vetélkedőjéről. Épp mérési gyakorlatokat folytat­tak, a szakmai totó felada­tait már megoldották. Kér­tünk egy kérdést. Hol gyár­tottak először a világon krip- ton égőt? A választ is meg­kaptuk: az 1930-as években Magyarországon a TUNGS- RAM-ban. Ki súgott? Hará- nyi György ezredes, az MHSZ Országos Központjának fő­titkára. Elárulja még, hogy éppen akkor kbban az üzem­ben dolgozott. © A vetélkedők helyszíneit járva találkoztunk a mű­száki és természettudomá­nyos szakkörök országos pá­lyázatának szervezőivel, il­letve zsüróraival. Miben lát­ják a szolnoki seregszemle legfőbb jelentőségét? — Ezek a szakkörök eddig alig szerepeltek a közvéle­mény előtt, nem tudnak te­vékenységükről a szakembe­rek sem, számukra kellett nyilvános fórumot teremte­ni. Ezt a találkozót szeret­nénk többször és differenci­áltabban megrendezni — mondja Ács Miklósné, a Népművelési Intézet igazga­tója. Dr. Sass Elemér ad­junktus, a zsűri elnöke az általános műveltség reál tár­gyainak fontosságát hangsú­lyozza. Főként azért, mert a természettudományok ad­ják a korszerű világnézet alapját, őszintén gratulált a szolnoki programsorozat szer­vezéséhez. A tudományok képviselői, közművelődésünk vezetői a mai .szakkörvezetők és köz­művelődési szakemberek ta­nácskozásán vitatkoznak to­vább ezekről a kérdésekről. A szakági döntők délelőtti izgalmát délután a Komarov- teremben rendezett nyilvá­nos. általános műveltségi ve­télkedő oldotta fel. amelyet dr. Eke Károly, az MRT munkatársa vezetett, s ame­lyet a közeljövőben az ifjú­sági rádió műsorában köz­vetít. A vitában részt vett Hor­váth Tiborné, a szolnoki Var­ga Katalin Gimnázium ta­nára; dr. Kiss Kálmánná, a kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnázium és Közgaz­dasági Szakközépiskola igaz­gatója; Molnár Sándorné, a szolnoki Vásárhelyi Pál Köz­gazdasági Szakközépiskola tanára; dr. Vincze Sándor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője; Tálas László, a ti- szaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Szakközépis­kola igazgatója; Stuhl Sán­dor, a törökszentmiklósi Szé­lrács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumá­nak vezetője; Tukora János, a' jászberényi Lehel Vezér Gipimázium igazgatóhelyette­se és Nánási Mihály szak- felügyelő. Az ankét részvevői sokol­dalúan elemezték a nevelés célját; a kommunista em­bertípus kialakítását, a neve­lés feladatait és területeit. A nevelésnek, mely az óvodától a munkahely hatásáig sok mindent felölel, végső soron azt kell eredményeznie, hogy a kommunista emberideálnak megfelelő magátartás szán­dékká, cselekvéssé érjen a fiatalokban. A 14—18 éve­sekkel e cél érdekében külö­nös gonddal kell foglalkozni. A tantestületeknek és a moz­galmi szervezeteknek nélkü­lözhetetlen szerepük van ab­ban, hogy a fiatalokat tudo­mányos világnézet, a magas szintű általános műveltség mellett az önálló gondolko­dás jelleme.zze, hogy a szo­cialista közösség méltó tag­jaivá váljanak. Rendkívül érdekes a kér­dés: középiskoláinkban telje­sen kihasználtak-e a kom­munista nevelés feltételei, és mit kellene tenni a további­akban? fiz egységes ráhatás a döntő A kommunista nevelés tel­jes kibontakozásáról — a figyelemre méltó eredmé­nyek ellenére — korai volna beszélni, ez csendült ki a vi­tából. A világnézeti nevelést például sok tanár még kizá­rólag a társadalomtudomá­nyok feladatának tartja, ezért helyenként a terrtné- szettudományi tantárgyak ta­nítása meglehetősen mecha­nikus szemléletre neveli a tanulókat. A nevelők eseten­ként elmulaszitják a filozó­fiai következetetések levonó- , sát akkor is, amikor arra egyébként lehetőség nyílna. A természettudományok ol­daláról tehát még nincs kel­lően megalapozva a világné­zeti nevelés. Ez a tény fel­hívja a figyelmet árra, hogy a tanárok képzése és ideoló­giai továbbképzése ilyen szempontból nem teljes. El­hangzott a vitában, hogy a részletkérdéseket jól ismerik a tanulók, de az összefüggé­seket már kevésbé. Az egységes ráhatás a dön­tő a nevelésben, s ilyen szem­pontból kevésbé lényeges, hogy ki milyen tantárgyat taníts ha a kommunista pe­dagógus „modelljét” köve­tendő példaképnek tartja. Ez igen lényeges, hiszen első­sorban a nevelőkre hallgatnak a növendékek, s leginkább őket kritizálják. Az ismeret- nyújtáson túl segítik a tanu­lókat, hogy eligazodjanak a világ a szocialista építés dol­gaiban. Politikusán és fistaton A fiatalok politika iránti érdeklődésének felkeltése, közéleti aktivitásának kibon­takoztatása érdekében válto­zatos módszerekkel dolgoz­nák a tanárok és ebben a munkában mindig támasz­kodhatnak az iskolai KISZ szervezetekre. A szolnoki Varga Katalin Gimnázium magvar munkaközössége és a KISZ szervezet például ünnepi beszédpályázatokat hirdet. Az első három pálya­munkát díjazzák, s a tanulók el is mondják azokat az is­kolai ünnepségeken. A tan­testület elősegíti a testvéri országok alaposabb megis­merését is. A diákok ennek érdekében kiállítást rendez­tek az NDK-ról, s a közel­múltban 28 csapat részvéte­lével vetélkedőt a Szovjet­unióról. A nevelők politikusán és fiatalosan keltsék fel a ta­nulók érdeklődését a közélet iránt — hangsúlyozták az ankét résztvevői. A KISZ szerepe ebben a hiúnkéban felbecsülhetetlen. Az. é-z°l- rni hatások szeretőét sem le­het lebecsülni. A jászberényi Lehel Vezér P-’m-názium rendezvényeire például szov­jet fiatalokat is meghívnak, élménybeszámolókat tarta­nak Szovjetunióban tett utakról. Idős zeni kérdésekről való tájékoztatóra pedig azért hívják a város vezetőit, hogy a tanulók ily módon is közelebb kerüljenek a helyi közélethez. Ilyen példa a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázi­umban is van. Ott egyébként nagy gondot fordítottak a KISZ-en kívüli diákokra is. Az osztálvbizottságok akti­vizálásával ők is egyre in­kább hallatják a szavukat. Nagy hagsúlyt kapott az ankéton, hogy a nevelésben túl kell jutni az ismeretköz­lésen, a meggyőződés kiala­kítása nélkülözhetetlen. Nemcsak az a fontos, hogy az iskolából kikerülő tanulók miként ítélik meg az őket körülvevő világot, hanem alapvetően az, hogy miként cselekedjenek, hogy felnőtt­ként hogyan dolgoznak a fej­lett szocialista társadalom felépítéséért. A nevelőmun­ka hatékonyságának leméré- se érdekében érdemes lenne ezért esetenként például egy- egy érettségi találkozó al­kalmával figyelemmel kí­sérni az iskolákból kike­rülők életútját. A gimnázi­umban érettségizőknél ugyanis az igazi konfliktu­sok később jelentkeznek, mint a szakközépiskolások­nál. A szakközépiskolások korábban ismerkednek vá­lasztott szakmájuk buktatói­val és szépségeivel egyaránt. A tiszaíöldvári gimnázium és óvónőképző szakközépiskola idén végzett óvónőszakos hallgatói közül például hár­man pedagógiai szakon foly­tatják tanulmányaikat, a többiek választott szakmá­jukban helyezkedtek eL A feladat egyértelmű Az ankét résztvevői egyet­értettek abban, hogy a to­vábbiakban a XI. pártkong­resszus határozata értelmé­ben a nevelőmunka erkölcsi oldalát kell' erősíteni. A feladat a kongresszus állás- foglalásából adódóan egyér­telmű; „Az iskola egész munkásságával szolgálja job­ban az aktív, a közösségi életet élő. a szocialista vi­lágnézet és erkölcs befogadá­sára fogékony személyiségek nevelését”. A hazánktybz, szocialista társadalmi rendünkhöz való hűség, a közösségi normák kialakítása, a munkára neve­lés elemeinek erősítése tehát előtérbe kell, hogy kerüljön intézeteinkben. S ez igen szí­vós és rendszeres munkát követel, hiszen a tanárnak és a diáknak látszólag egyaránt érdeke az egyetemi, főisko­lai felvételeknél, hogy a szaktantárgyakat kiválóan is­merje a pályázó. A társada­lom számára viszont egyál­talán nem mindegy, hogy mi­lyen szakember, milyen ve­zető lesz belőle. A szakisme­retek nélkülözhetetlenek, de 3 pályaalkalmasság e-ntób, politikai ismérveit is jobban mérlegelni kellene, — főleg a pedagógus pályákra jelent­kezőknél. Mérlegelték az ankét részt­vevői azt is, hogy a munkára nex'elés szempontjából mi a legfontosabb teendő. Állás- foglalásuk szerint a társadal­mi munkamegosztásba való beilleszkedés a döntő. En­nek érdekében kívánatos, hogy az iskolatípusnak meg­felelő elhelyezkedés, vagy továbbtanulás legyen a mérv­adó. A valós társadalmi igé­nyek szerinti pályaválasztás a fontos. — ezt kell a neve­lőmunka során megértetni a tanulókkal. Nem a véletlen műve tehát, hogy a szakok­tatás egyre nagyobb mérete­ket ölt. A rendszeres, kitartó ügy­szerető munka megszerette­tése a cél, — húzták alá az ankét résztvevői. A diákok számára természetesen a ta­nulás a legfontosabb. Azon túl azonban a fizikai munká­ra való nevelés is nélkülöz­hetetlen. S amióta az őszi mezőgazdasági munkákat korszerű nagyüzemekben végzik a növendékek, haté­kony is. Feltétlenül a neve­lőmunka javára írandó, hogy a fiatalok mind nagyobb tö­megben dolgoznak önzetle­nül, vesznek részt iskolai és városi társadalmi munkák­ban. s az építőtáborokban. A kisújszállási Móricz Zsig­mond Gimnázium diákjai az utóbbi években 25 zászlót szereztek a nyári építőtábo­rokban. Ilyen példákat lehet­ne említeni annak bizonyítá­sára, hogy a tantestületek jól látják, s egyre Inkább be­töltik tiszteletre méltó hiva­tásukat. 0 pártszervezetek szerepe Az iskolai pártszervezete1' szerepét nem lehet eléged hangsúlyozni a nevelő mun­kában — vallották az anké' résztvevői. Hatásuk egyrész* az egységes szemlélet, más­részt az összehangolt oktató­nevelő munka szempontjából nélkülözhetetlen. Nem a pártszervezet létszáma a fon­tos, hanem az aktivitása, hogy — mint a tiszaíöldvári gimnáziumban — megvizs­gáljon egy-egy részterületet, felhívja az igazgató figyel­mét a szükséges intézkedé­sekre, s mozgósítsa tagjait a legfontosabb tennivalókra. Az iskolai KISZ szerveze­teik kommunista jellegének erősítéséért is sokat tehetnek a pártszervezetek. A párttag pedagógusok patronáló sze­repe egyre több figyelmet ér­demel. A szolnoki közgazda- sági szakközépiskolában pél­dául felelősséget vállaltak a KISZ oktatásért. A mai for- radakniságról kialakított he­lyes ismeretek elterjesztésé­vel sokat tehetnek a fiata­lok párttagságra való felké­szítéséért is. Simon Béla I A karcagi Agyagipari Népművészeti Szövetkezetben két hó­napja foglalkoznak nádudvari fekete kerámia készítésével. Az első kísérletek — Fazekas József nádudvari népművész irá­nyítása mellett — olyan sikeresek voltak, hogy a következő évre már kapott egy nagytételű megrendelést a szövetkezet. A nádudvari fazekaskészítmenyek különlegessége a fekete szín. amelyet a szalma és kukoricaszár tüzelésű kemencék füstjétől kap. ♦

Next

/
Thumbnails
Contents