Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

1975. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nemcsak kirándulni járnak Kedvező művelődési feltételek a Palotási Állami Gazdaságban A háromezer-nyolcszáz hektáros Palotási Állami Gazdaság központja a me­sebeli tündéreket juttatja a látogató eszébe. Rózsalugas, szépen gondozott pázsit, tiszta, rendben tartott épü­letek — ezek az első be­nyomások. Milyen jó leírni, hogy továbbsétálva sem változik a kép. A gazdasági központ melletti minilakótelep a „tündérkert” folytatása. Van itt szinte minden: üzlet, orvosi rendelő, óvoda, sport­telep. .. Vajon a művelődé­si feltételek is ilyen kedve­zőek? A munka, a családi élet mellett jut idő szóra­kozásra, művelődésre, ta­nulásra is? A gazdaság tizenkét szo­cialista brigádjában össze­sen háromszázhúszan dol­goznak. Vállalásaik között ott szerepel a politikai ok­tatásban való részvétel, a továbbtanulás, sőt mosta­nában egyre gyakrabban a különféle önművelés is. A párt-, a szakszervezeti és a KISZ-«oktatásba szinte valamennyi dolgozó bekap­csolódott, többen marxista egyetemre, középiskolába járnak. Tavasszal hatan szerezték meg az általános iskolai végbizonyítványt, négyen végeztek középisko­lában, szintén hatan pedig szakmunkások lettek. A gazdaság számos kedvez­ménnyel, juttatással ösztö­nöz a tanulásra — erre azért is nagy szükség van, mert a harminc évnél fia­talabbak közül hatvanan nem fejezték be az általános iskolát. Egy a közelmúlt­ban született döntés alapján minden osztály elvégzése 500 forint jutalmat és hat nap pótszabadságot „ér”. Egyre inkább biztosítot­tak az önművelés feltételei is. Műszaki és közművelő­dési könyvtár várja az ér­deklődőket, a központi klubban rendszeresen vetí­tenek filmeket, s ugyanitt szinte minden este összejön a társaság egy kis játékra, beszélgetésre, tévézésre. A klubszerű tevékenységből azonban egyelőre még hi­ányzik a tervszerűség, a tudatosság. A rendezvények bizony esetlegesen, ötletsze­rűen követik csak egymást... Pedig a céltudatos műve­lődésre is akad már példa. Az állami gazdaság MSZBT- tagcsoportja megyeszerte hí­res jó munkájáról, elismerés­re érdemes a szocialista bri­gádok országjárása, sőt a KISZ-szervezet kulturális munkája is. A gazdaság együttműködési szerződést kötött a besenyszögi „Vil­lantó” ifjúsági klubbal, a pa­lotási fiatalok szórakozása, művelődése így részben megoldódott. A tízezer fo­rintos támogatásért cserébe az ifjúsági klub gazdag, vál­tozatos programot biztosít. Végezetül említést érde­mel, hogy nemcsak kirán­dulni és moziba járnak a Palotási Állami Gazdaság dolgozói, hanem rendszeres színházlátogatók is. S ami­re nagyon büszkék: kevés helyen vásárolnak annyi könyvet, mint itt, kevés helyre jár annyi újság és folyóirat, mint ide. Mert igaz ugyan, hogy a gazda­ság központja egy város (Szolnok) és egy falu (Be- senyszög) között, „kinn a prérin” fekszik, de e pusz­tát szinte tündérkertté va­rázsolták. .. u, H. D. Magyar—szovjet rektori konferencia Az utóbbi években széles­körű együttműködés alakult ki a hazai, valamint a Szovjetunióban működő egyetemek és felsőoktatási intézmények között. A kap­csolatok értékelésére, a'ma­gyar és szovjet felsőoktatás időszerű feladatainak meg­vitatására október 20—25 között a Miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetemen ren­dezik meg az első magyar— szovjet rektori konferenciát. A háromnapos miskolci ta­nácskozásra mintegy negy­ven tagú szovjet küldöttsé­get várnak. A plenáris ülést követően a szovjet felsőok­tatási intézmények vezetői felkeresik azokat a magyar egyetemeket, amelyekkel közvetlen kapcsolatban áll­nak. Őszi madárvonulás „Tiszai akció” Szolnokon is Az elmúlt napokban meg­kezdődött a szakemberek által „tiszai akciónak” ne­vezett vizsgálatsorozat, amelyet azzal a céllal in­dítottak el a Magyar Ma­dártani Egyesület vonulás­kutató szakosztályának or­nitológusai, hogy kiderítsék, milyen szerepe van a folyó- nak a madarak őszi vonu­lásában. A Felsö-Tiszától a déli országhatárig a folyó part­ján több megfigyelő állo­máson kifeszített hálókkal fogják be és gyűrűzik a vonuló madarakat Többek közt Szolnokon, a szanda- szőlősi Tisza-ezakaszon is létesült egy ilyen állomás, ahol az egyesület Szolnok megyei csoportjának tagjai késő őszig ellenőrzik rend­szeresen a madárvonulást. A TANÍTÓKÉPZÉS ÚJ ÚTJÁN R jászberényi főiskola életéből B jászberényi T^°­Intézetet 1971-ben alapítot­ták, 1959-ig középfokú in­tézmény volt. Azt követően érettségire alapozott, felső­fokú képzést adott. Előrelé­pés volt ez, mivel beigazo­lódott, hogy az általános és a szakmai képzést a társa­dalmi igényeiknek megfele­lően nem lehet négy év alatt biztosítani. Az új képzés elő­nyei kétségkívül bebizonyo­sodtak. Az általános iskolai háló­zat fejlesztésével párhuza­mosan azonban mind tart­hatatlanabbá vált az az év­százados gyakorlat, hogy a tanító ugyanúgy felkészült mestere legyen szakmájának az anyanyelvi oktatásban, a matematikában, mint a kész­ség tantárgyakban. Ráadásul az idegen nyelvek oktatásá­nak hatékonyabbá tétele miatt várható, hogy néhány éven belül már az alsó ta­gozatban megkezdik az orosz nyelv tanítását. Az élet mindinkább specializált kép­zést követelt, lejárt a poli­hisztorok ideje. Az univer­zális tanító eszméjét a gya­korlat is cáfolta. Az általá­nos iskolák alsó tagozataiban már korábban ésszerű mun­kamegosztás alakult ki a tanítók között, — elsősor­ban a készségtárgyak okta­tásában. Kézenfekvő volt tehát a járható út: a tanítói pályá­ra jelentkező fiatalok képes­ségének és érdeklődésének megfelelő differenciáltsággal kell a képzésben előrelépni. Ezért lett az idén főiskola a jászberényi tanítóképző. Az alapvető cél továbbra is vál­tozatlan: három év alatt az általános iskolák alsó tago­zata számára képeznek taní­tókat Az alapvető cél tehát ma­radt, de a képzésben óriási változások történtek. Ez ki­hatott már a felvételi vizs­gákra is. A korábbi pálya­alkalmassági vizsga ma már a múlté. Nem fordulhat most már elő az, hogy a mate­matika, anyanyelvi ismere­tek, vagy az orosz nyelv ok­tatására kiválóan alkalmas fiatalokat csupán azért nem tesznek fel, mert nem tud­nak jól énekelni. Korábban emiatt főleg a fiúkat utasí­tották el, mert közülük ke­vesebbnek volt jó hallása, mint a lányok közül. Ugyan­akkor nevelési szempontból kívánatos lenne a férfiak számának növelése a tantes­tületekben. fl hallgatók tehát *é:----------------- pessé­g eiknek és ambíciójuknak megfelelően speciális kép­zésben részesülnek most már a jászberényi főiskolán. Az első évfolyam hallgatói kö­zül egy csoport éneket, egy testnevelést, egy rajzot és egy orosz nyelvet választott. Az alapképzéssel párhuza­mosan népművelő, könyvtá­ros és pedagógiai szakkol­légiumok is vannak. A peda­gógiai szakkollégium felké­szíti a hallgatókat az ifjú­sági szervezetekben, illetve a napközi otthonokban vég­zendő munkára. A könyv­táros és a népművelő szak- kollégium pedig lehetőséget biztosít majd a hallgatók­nak, hogy másodállásban közművelődési munkakört töltsenek be. Főleg a kisebb településekben nagy szükség is van hozzáértő közremű­ködésükre. Az újtípusú tanítóképzés előnye más vonatkozásban is nyilvánvaló. A munka melletti tanulással köny- nyebben és rövidebb idő alatt továbbképezhetik ma­gukat szaktanárrá, a főis­kolát végzett tanítók. Ugyanígy szerezhetnek ma­gasabb közművelődési kép­zettséget. Mindez a tanítói munka társadalmi presztí­zsének növelését is jelenti. Figyelemre méltó a jász­berényi főiskola szerepe a pedagógusok továbbképzé­sében, valamint beilleszke­dése a megye közéletébe is. Az alsótagozatos nevelők is­mereteinek gyarapításában rejlő lehetőségeiket kezdet­től fogva felismerték az in­tézet vezetői, s kötelességük­nek érzik most is azok ki­aknázását. Ezt a célt szol­gálják az intézmény gondo­zásában megjelent tanul­mánykötetek az anyanyelv oktatásának témakörében. A jövő év tavaszán Szolnok, Pest és Heves megye anyagi támogatására építve újabb tanulmánykötetük lát nap­világot. A főiskola tanárai szíve­sen tartanak előadásokat pedagógiai napokon, fogad­nak nevelőket a gyakorló iskolában, s megbeszélik ve­lük a tapasztalatokat. Emel­lett minden évben megszer­vezik a tanítók nyári aka­démiáját, amely iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy ki sem tudják elégíteni az igé­nyeket. Különböző témakörökben együttműködnek a tanácsok művelődésügyi osztályaival, a Déryné művelődési ház­zal, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolával és má­sokkal. A hallgatók sokolda­lú nevelését is elősegítő köz­életi szereplésük tehát igen széles körű. Az intézetekben az utóbbi években erőteljes lendületet vett a tudományos kutató­munka. Egy tanár a peda­gógiai tudományok kandidá­tusa lett, ketten doktori cí­met szereztek, a jövőben pe­dig minden oktatónak lesz választott tudományos kuta­tási témája. Dz mtázfithfll kfkerült-------------------------- növen­dékek mindig megállták He­lyüket. Remélhetően a főis­kolává válás magasabb is- meretnyújtással. méginkább elkötelezett, hivatásszerető nevelők kibocsájtását ered­ményezi.-------------------S. B. T ávol az otthontól Hétfő reggel érkeznek, pénteken délután távoznak, fürtökben lógva a vonatokon, ök a koránkelők, a borostás arcúak, a súlyosléptűek, akik a családtól távol, sokszor többszáz kilométernyire ke­resik «a kenyeret. Vajon hol hajtják álomba a fejüket a napi nehéz munka után? MIKÍSSZÍLIÍSOK Csakis akkor munkaképes valaki, ha pihent. Sok-sok munkásszállást megnéztünk a körülményeket vizsgálva, la­tolgatva a pihenés lehetősé­gét, minőségét. Az alábbiak­ban néhány jellemző hely­színt szeretnénk felvillanta­ni. Egyre kevesebb a magán - házaknál bérelt szállás, de még akad ilyen ötödosztá- lyú hely is. Például Mezőtú­ron. a Kossuth Lajos utca 54. szám alatt. — Jó estét! — Mit akar? — Beszélgetni. — Azt lehet. Szétnézek: a szobában sze­méttároló ládát dongának körül a legyek, szúrós bűz terjeng. Zola regényeibe illő környezet. Hat vaságy pok­rócokkal, az ágyak végén szennyes törölközők párolog­nak. Három ember olcsó sza­lámit vacsorázik. Kubiko­sok, gépkezelők a Földgép Vállalatnál. Egyikük elmond­ja, hogy otthon szoba-kony- hás családi háza van, olyan, mint a patika, az asszony tartja rendben. — És a szállást? — Senki. — Mikor takarítottak utol­jára? — Mi? — fortyan fel egyi­kük. — Én már laktam né­hány helyen, de ez minden­hol a háziak dolga volt. — A szerződés szerint? ... — Azt mi nem ismerjük. Fogadjon a vállalat takarító­nőt! — Így mégsincs rendben .. i talán tíz percükbe kerülne, és... — Nem vagyunk mi taka­rítónők! Ki fizetné meg ne­künk? Egyébként nagyon olcsó az ilyen ötödosztályú munkás- szállás, havonta 15 forintjá­ba kerül egy-egy lakónak. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az első kategóriába so­rolt, minden igényt kielégí­tő szállóért is mindössze 40 forintot kérnek a családos munkástól, s az egyedülállók­tól is csak 20 forinttal töb­bet. Nem nagy tehát a kü­lönbség a fizetségben, annál nagyobb a körülményekben. Persze a „tizenöt forintos” szállásokon is lényegesen jobb lehetne a helyzet, ha la­kóik igényesebbek lennének, ha ... Soroljuk? Sajnos, sokszor »a segíteni igyekvőt is eluta­sítják, mint például minket Szolnokon, a Halom utca 17- ben. Gyászos hangulatú vas­ágyak, csikkek, madzagon száradó törölközők között egy szépszál ember fogad, mint kiderül, fuvaros. — Nehogy rosszat írjon a szállóról, mert... Ez eléggé fenyegetően hangzik. — Valaki beköpte a szál­lót, ugye? — gyanakszik. — Senki. — Akkor meg minek ir­kái róla? Előtte elmondta, hogy az Építőipari Szállítási Vállalat szolnoki kirendeltsége bérli ezt a két helyiséget az idős háziasszonytól. „Este nyolc után itt ritkán ég a villany, fáradtak az emberek. Vacso­ra, alvás” — mesélte a fuva­ros. S a háziasszony? Taka­rít, villanyt, vizet biztosít, s kap a vállalattól havonta 1.100 forintot. — Hol fürödnek? — Van a vállalatnál hideg­meleg víz... — Itt laknak négy éve. Ennyi idő után vehetett vol­na a vállalat egy kis hűtő­szekrényt, nem igaz? — Mit tennénk bele? Ko­csisok vagyunk, zsebből élő emberek. Miért foglalkozik maga ezzel? — A maguk érdekében ...-r Jó nekünk így is. KI TÖRŐDIK VELÜK? Néhány szálláson nem cso­da, hogy lakói rosszul érzik magukat, s esténként inkább a városban csatangolnak, be­betérnek egy-egy szórakozó­helyre ... Szerencse, ha mo­ziba mennek. A rendőrség megelőző munkájához tarto­zik a munkásszállások elle­nőrzése. Ök azt vallják, hogy a problémák nem ott kez­dődnek, ha valaki ellop egy zsák cementet a vállalattól, hanem, amikor rosszul érzi magát a munkahelyén vagy a szálláson. Egyebek között erről is szót ejtenek a közel­jövőben az építőipari veze­tőkkel. * A legtöbb vidéki munkást ugyanis talán itt foglalkoz­tatják. Jelenleg huszonhét munkásszálláson 1.080 mun­kás számára van helyük, ki- lencszáznyolcvanan ezeken a helyeken laknak. Az arányok érzékeltetésére még egy adat: a megyében a 980 dolgozóból mindössze 35 lakik ötödosztá­lyú helyen. Ki törődik a munkásszál­lásokon lakó emberekkel? Egyrészt a vállalatok gazda­sági vezetői, másrészt a szak- szervezet. Vannak műhelybi­zottságok, főbizalmik, sőt, né­hány szálláson még „szoba- parancsnok” is. A kisebb, vi­déki szállásokon több a gond, az ellenőrzések is ötletszerű- ek. A nagyobb munkásszál­lókkal más a helyzet: a TIT, illetve a politikai előadáso­kat (amelyeket rendszeresen megtartják) általában meg­előzi egy ellenőrzés, talán nem is csak azért, hogy a meghívott előadó rendet, tisztaságot találjon. Az ilyen helyeken szállásbizottság van, de szervezett programot is biztosítanak a munkások számára: klubestek, filmve­títések, egyéb műsorok te­szik szórakoztatóvá az esté­ket. És igényt teremtenek a dolgozókban! Ugyanezt teszik a rendszeres ellenőrzések is. Ezeken a szállásokon termé­szetes a házirend betartása. Az ellenőrzések hatását jól illusztráljuk az ÁÉV Sajtó utcai munkásszállójának pél­dájával. Ennek az „ideigle­nes otthonnak” a múltjáról nem sok jót tudtak mondani a rendőrségen. A gondnok, Cziell Ferencné így emlék­szik a múltról. — Voltak balhék. Ittak, ki­abáltak az emberek, sőt egy­más szekrényébe is betörtek. Előfordult, hogy az ágyne­műt is eladták az ágyról. De a mostani emberek mások, rendesek. Ragyogó tisztaság van. Igaz, a berendezés még nem az igazi: nyúlketrechez ha­sonlatos ételtartó szekrények, vaságyak... Az ablakok a szomszéd baromfiudvarára néznek. Viszont minden glé- dában, az épület előtt virá­gok, a szobában televízió ... A munkások a vállalat poli- gon üzeménél levő szállóról mesélnek: az még jobb. Vajon milyen szempontok szerint küldik az egyik em­bert jő, a másikat kevésbé jó szállóba? — Hát... ugye, megnéz­zük, hogyan néz ki az ille­tő, mennyire ápolt, tisztán öltözik-e? De nem a „színe” szerint... — céloznak a ci­gány munkásokra az ÁÉV munkaerőgazdálkodással fog­lalkozó szakemberei. De egyre kevesebb a „ke­vésbé jó” szálló. Főleg Szol­nok térségében jó körülmé­nyek között élnek például az ÁÉV, a Betonútépítő Válla­lat, a Közlekedésépítő Válla­lat, az ÉPSZER, a Tiszamenti Vegyiművek, a Cukorgyár munkásai. A JÖVŐ Sorolhatnánk még a példá­kat, de inkább érzékeltessük a javuló viszonyokat. Az ÁÉV háromszáz dolgozója megfe­lelő szállásra talált Szolno­kon, a Beloiannisz úton. A vállalat felszámolta a sza­nált, bontásra váró épületek­ben elhelyezett munkásszál­lásait, ezeket a szociális nor­mák minimumának is éppen megfelelő helyeket, s jelentős anyagi áldozattal a megyé­ben lakó munkásokat napon­ta hozza és viszi. Egy ember szállítása 930 forintjába ke­rült havonta a vállalatnak, s tavaly erre a célra 10 milliót költöttek. Viszont 10 milliót kaptak is az Építésügyi Városfejlesztési Minisztériumtól, hozzátették a maguk 35 millóját, s ebből az összegből Szolnokon 1976 végére építenek egy hatalmas munkásszállót amelyben 400 dolgozó kap helyet. Család­juktól távol szép, kultúrált környezetben hajthatják álomra a fejüket. Körmendi — T. Katona Kiállítás Kezdeményezte a népfront Jászdózsán Előadások, filmvetítések, viták Tegnap Jászdózsán a mű­velődési házban „Községünk múltja és jelene” címmel kiállítás nyílt, a honismereti hónap és a tanácsok meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából. Mintegy negy­ven fotóból álló 'tablón mu­tatják be a község fejlődésé­nek három évtizedét. A kiállítás érdekessége a Magyar Rádió szolnoki stú­diójával közösen szerkesz­tett .Beszélő képek” című rész. A látogatók Jászdózsa „öregjeinek” fényképei alatt elhelyezett magnószalagokról hallhatnak arról, mit valla­nak községükről Jászdózsa legrégibb lakói. Elkészült a Hazafias Nép­front tiszafüredi járási bi­zottsága „Téli esték” prog­ramsorozatának terve. A november elejétől január végéig terjedő időszakban politikai, jogi, egészségügyi témákban rendeznek elő­adásokat, .filmvetítéseket, vitákat a járás valamennyi községében. Érdekes kezde­ményezés, hogy a tanácsta­gok és a népfrontbizottsági tagok számára tanfolyam- szerű oktatást indítanak, hogy megismertessék a hall­gatókkal a különböző újabb rendeleteket, jogszabályo­kat, határozatokat. E foglal­kozásokon az előadók kép­zett jogászok és nagy gya­korlatú közigazgatási szak­emberek lesznek. Az előző évekhez hason­lóan külön figyelmet fordí­tanak a járás külterületei­nek téli programjaira. Új- szentgyörgyön, Pusztatas- konyban, Pusztahármasón, Kócson az ott élők néhány alkalommal találkoznak majd tanácsi és politikai vezetőkkel előadás vagy fó­rum keretében. Népfront-nőklub Tiszaiga- ron, Kunmadarason, Tisza­füreden dolgozik hatéko­nyan, Abádszalókon most alakul újjá. Ezekben a klubokban lakberendezés, kézimunka, szabás-varrás, egészségügyi témájú foglal­kozások lesznek a téli hó­napokban, de szerveznek a tagok számára kirándulást is, például a tiszafüredi klubba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents