Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-09 / 237. szám
1975. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 * Tiszaszentimrén az általános iskola pincéjéből remek úttörőszobát csináltak a jryerekek, a pedagógusok, a szülői munkaközösség és az úttörőcsapatot patronáló egyik katonai KISZ-szervezet tagjak Itt kapott helyet a csapatmúzeum is. A megyei művelődési központ szervezésében Művésztelepi vándorkiállítások városokban, falvakban A Sárvári Endre megyei Művelődési Központ városunk ipari dolgozóinak igényét kielégítve vállakozott arra, hogy a szolnoki művésztelep alkotóinak munkásságát megismertesse az érdeklődőkkel. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép- magyarországi Területi Szervezete segítséget nyújtott abban, hogy a művelődési központ előadója, Porcsalmi Katalin a művésztelep alkotóval összeállítson egy kamarakiállítást, amelyet azután a papírgyárban, a vegyiművek művelődési házában, a Május 1 Ruhagyárban, a Betonútépítő Vállalat munkásszállásán, a MEZÖGÉP-nél, a cukorgyárban, s végül a törökszentmiklósi művelődési központban mutattak be. A 14 festményből és 6 szoborból álló vándorkiállítás rendezéséről a vállalatok gon-. doskodtak, a megyei művelődési központ által összeállított művészettörténeti — művésztelepi ismertető alapján; az ünnepélyes megnyitót is helyben szervezték. A tárlatokat főként szocialista brigádok, művészet iránt érdeklődők látogatták. A tapasztalatok azt mutat? ják, hogy egyre fokozódik az igény a képzőművészeti kiállítások munkások közvetlen körében való rendezése iránt. A dolgozók örömmel fogadják a képeket, szobrokat, s értékelik, hogy a rendező szervek helybe viszik számukra a művészetet. IVfég inkább számíthat sikerre az a rendezvény, amelyen a mű? vészek maguk is megjelennek, elbeszélgetnek a látogatókkal, ! tárlatvezetéseikkel segítik a művek teljesebb megértését. A művelődési központ folytatni kívánja vándorkiállítási programját. Porcsalmi Katalin jelenleg a művésztelep alkotóival közösen szervez egy kamara- anyagot, amelyet a megye kilenc városának művelődési központjában mutatnak be. Az október 15-én Martfűn induló program január végéig tart, általában 10 napig lát? hatják a látogatók a kiállítást egy helyben. Az előbbi vándorkiállítás tapasztalatai alapján elkészült a Ságvári Művelődési Központ kiadásában egy művésztelepet, kiállító művészeket ismertető kiadvány, amelyet már szét- küldtek a rendező városoknak. A művelődési házak nemcsak a megnyitás megszervezését vállalták, de jó előre gondoskodnak a nyit- vatartás ideje alatt egyéb művészeti programokról-; klub délutánokról, a művészetről folytatott beszélgetésekről, előadásokról A művészek pedig felajánlották közreműködésüket a képző-. művészeti rendezvényekhez. Sokban segítette volna még a helyi rendezők munkáját, ha a művelődési központ egységesen, bianco plakátot vagy meghívót is készít a vándor- kiállításokhoz. További tervek szerint minden esztendőben megrendezik a jövőben is a művésztelep “munkásságát reprezentáló kamarakiállításokat, amelyeket ősszel megyénk ipari, tavasszal pedig mező- gazdasági területein kívánnak vándoroltatok Ez a több ízben igényelt, s most végre a gyakorlatban is folyamatosan megvalósuló, a művésztelep tevékenységét az egész megye területén rendszeresen propagáló program különösen figyelemre méltó a Ságvári művelődési központ rendezvényei között — em — Nem lehet belefásulni Községéről beszél a nagyiv.áni tanácselnök A nagyiváni tanácsháza folyosóján a község rendezési tervének makettje, — a jövő Nagyivánja kicsiben. Minden ház, minden fa, minden árok ' rajta van. A tanácselnök, Farkas Ernő ujja végigfut a makett piros és fehér színű házacskáinak során. — A piros a meglevő épületeket, a fehér a tervezetteket jelöli. Ez a kettő már épül. A mák'ett „főutcájának” közepe táján nagyobb' épületcsoport. Egyelőre fehérrel jelezve. — A Hortobágyi Nemzeti Park kutatóközpontja épül itt fel. A lehető legjobb helyre, mert nézze csak: közvetlenül a puszta szélén van, de mégis a faluban és közel a köz- igazgatási központhoz, a majdani szolgáltatói-kereske-i delmi egységekhez. Később a makett más, kékkel jelölt pontjait mutatja. — Ezek mesterséges tavak lesznek. A debreceni tervező intézet szerint aránylag kevés költséggel meg lehet csinálni. Azt mondják, ennek a falunak most sincs párja, ha pedig ez a rendezési terv megvalósul, akkor még kevésbé lesz. Szerencsére az „ilyen-olyan ház” —építéssel idejében megálltunk. Ma már Nagyivánon csak cserepes, nyeregtetős házat lehet építeni, olyat, amelyik beleillik a szép, régi épületek által meghatározott faluképbe. Figyelem a fiatal, határozott, energikus ember magyarázatát és szinte önkén tele-, nül csúszik ki számon a kérdés: — Tíz éve tanácselnök itt Ma is olyan érdekesnek, sokszínűnek tartja a munkáját mint amikor kezdte? — Izgalmasabb és felelősségteljesebb, mint valaha volt. Amikor 24 évesen tanácselnök lettem, bizonyítanom kellett, mert akadtak, akik kétkedve ingatták a fejüket: mit fog ez a gyerek csinálni. Gyorsan megtanultam az alapszabályt: amit Ígérsz, teljesítsd, akkor van becsületed az emberek szemében. A pontos, előrelátó ügyvitelt magamtól és a tanácsi apparátusban dolgozóktól i§ megkövetelem. Az ügyfelekkel való udvariasságot úgyszintén, mert ez is a munkánk iránti bizalmat növeli. Sajnos sok hivatalban ma is megfeledkeznek az ügyintézők arról, hogy ők vannak az ügyfélért és nem fordítva. — És tudni kell nemet mondani is; ez nem tartozik a népszerű dolgok közé. Könnyíti a helyzetemet, hogy a faluban mindenkit személy szerint ismerek, úgy, hogy ha valaki bejön hozzám, már az illető köszönéséből sejtem, miért jött. — Nyíltszívű, büszke, őszinte emberek a nagyivániak, de néha kegyetlenül makacsok. Amikor a hatvanas évek végén a vízműtársulatot kezdtük szervezni, még a saját rokonságommal is meg kellett vívnom. Aztán — ilyen, az élet — aki a leghangosabban ágált a vízmű ellen, annak lett először fürdőszobája. — Még egy eset á vízműépítés korából. Az volt az elképzelés; hogy a vízvezeték árkát ki-ki megássa*» saját portája előtt társadalmi munkában. Igen ám, de akadt néhány keményfejű ember, aki azt mondta, hogy ő bizony ki nem megy az utcát turkálni, inkább kifizeti. Ezeknek azt mondtuk, hogy rendben van, ha nem ássa meg, akkor a szomszédja fogja megcsinálni a maga portája előtt is. Micsoda?! Hogy a szomszéd dolgozzon helyette? Azt már nem! Végül mindenki kiásta. Amikor azután 1971-ben Nagyiván nyerte el a megyei tanács községfejlesztési versenyének zászlaját — 1,4 millióval olcsóbban is építettük meg a vízmüvet a tervezettnél — nem volt olyan ember a faluban, aki ne lett volna büszke erre, ne dicsérte volna a jó vizet. A belvízelvezető építésénél már mindenki egy emberként dolgozott. Visszatérve a kérdésére:, ilyen ~ események és élmények mellett, lehetetlen belefásulni ebbe a munkába. Van a tanácselnöki teera? dőknek egy kevésbé látványos oldala is. Bárminek a megépülését, elkészültét, hosszú-hosszú levelezés, tervezés-szervezés, tárgyalás előzi meg, nem szólva arról, hogy semmi sem történhet ötletszerűen, hanem egy átfogó programba kell illeszkednie. Farkas Ernő erről így vélekedik: — Minden megkezdett tárgyalást, levelezést, végig kell csinálni. Ez nem látványos dolog, de a haszna felbecsülhetetlen. önmagunkat is megnyugtatjuk: végére jár?"* tunk, ez van ez nincs. A különböző szervek, intézmények megszokják a pontos? Ságunkat, és ezért bizalommal viseltetnek irántunk. Ha ez a bizalom nincs meg, akkor bennünk a hiba, és jönnek a bajok, a kapkodás, amit feltétlenül a falu érez meg. Ezért nem lehet sem a „szalmaláng”, sem a- „pató- pál” természetű emberek búvóhelye a tanácsi pálya. Ezeknek — bocsánat a kifejezésért — a „kihordási ide? je” nagyon rövid. Szabó János Vasárnap nyílik '■ ^ g Szolnoki festők művei a Nemzeti Galériában Október 12-én ünnepélyesen megnyitják a Magyar Nemzeti Galéria új otthonának kapuit. A budavári palotában egyszerre több kiállítás fogadja majd a látogatókat. Az egyik időszaki kiállítás — a Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich János múzeum és az Osztrák Nemzeti Képtár közös rendezésében — a 125 éves szolnoki művésztelep első fél évszár zadának terméséből nyújt válogatást. Azoknak az osztrák és magyar festőknek az alkotásait tárja a közönség elé, akik felfedezték a szolnoki tájat a festészet számára. A másik időszaki kiállítás a mai magyar művészet főbb eredményeit érzékelteti, az: utóbbi három évtized terméseiből kiválasztott mintegy 200 szobor és festmény a kortárs művészet fejlődését jelzi. Bélyegek a környezelvádeSeiaről A környezetvédelemre hívja fel a figyelmet a posta október 18-án megjelenő, hét értékből álló bélyegsorozattal. A bélyegeket Zombory Éva grafikusművész tervei alapján többszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készítették. * Valamennyi bélyeg bal felső sarkában a környezet- védelem egyik fontos területe, a tengerek tisztasága jegyében megrendezett nemzetközi óceán-kiállítás emblémája látható, \ UTAZÁS IRAKBAN Helyes mederben a fejlődés Az iraki forrad álom aflikaiimából rendezett ünnepségek idején számos fogadáson volt lehetőségem találkozni az ország politikai és gazdasági vezetőivel. Az Arab Baath Szocialista Párt Iraki Nemzeti Bizottsága, a tájékoztatási minisztérium, az ünnepségek szervező bizottsága látott vendégül. A pincérek hűsítőt szolgálnak fel, az asztalokon keleti gyümölcsök hegyei, perzsa édességeik. Színes lámpák teszik meghitté a légkört. Mégsem a gondtalan terefere, hanem a politika itt a fő téma. Lassan kibontakozik az Arab Baath Szocialista Párt nagy törekvése az egységesítésért és minduntalan visszatér a vita Szíriával. Igaz, a fogalmazások visszafogottabbak, mint régen, de így is érezhető: Irakban a Közel-Kelet problémádnak radikális megoldása mellett vannak. Ezt mondják az itt élő, szélsőséges- palesztinok is. Irak, amely kétségtelenül a haladás és a következetes antiimperdjailista vonal képviselője — így a politikusok —, arra számít, hogy belső sikerei révén mind nagyobb súlyt szerez az arab világban. Kritikus hangok hallatszanak minden kompromisszumról, ugyanakkor rugalmas megoldásokról beszélnek, amikor a műszaki és gazdasági fejlesztés módozatairól vari szó. A legpontosabban a - Baath-politi- kusok fogalmaznak, akik a szocialista országokkal való szorosabb együttműködést, mint hosszú távú programot, .sürgetik. A hűvösnek számító estén sziíiite elhódítja az embert, amit hall, számokban elbeszélve. „Százmillió dinár a tengeri kikötőre.” „A mező- gazdasági reform mostani szakaszára 83 milliót fordítunk." „Kirkukban 2 millió dínáros lakásépítést kezdünk a munkásoknak." „A babiloni körzetben az öntözés fejlesztése 4 millió dinárba kerül." összeadni és követni js szinte lehetetlen a számokat, hiszen egészségügy, kultúra, olaj, gyárak és üzemek neve és építkezése itt állandó beszédtéma. És ami a legérdekesebb: mindenki tudja, ismeri az adatokat. „Aktívan politizál ma egész Irak — fejtegeti egy államtitkár —, a fejlődés közügy." Pár lépéssel arrébb viszont már arról folyik a heves beszéd — keleti hangossággal és szenvedéllyel —, hogy nincs munkaerő." „Hirdettünk valamennyi nagy nyugati újságban, hívjuk haza az ott dolgozó arab munkásokat, legyenek bármely országból valók. Adunk lakást, autót, fizetést. Munkásra, szakemberre égető szükségünk van, Ott embertelen körülmények között élnek, itt az arab nemzetbe térnek haza.” Még ha udvariatlannak tetszik is, meg kell kockáztatni a kérdést: Vajon szerepel-e napirenden a parlament megválasztása, a szélesebb népképviselet kialakítása ? — Erre eddig nem volt idő — hangzik a felelet, és jönnek az érvék: államosítás, kurdkérdés, nagyarányú fejlesztési tervek, katonai részvétel az Izraeli elleni háborúban, a központi akarat hatékony érvényesítése. „Majd erre is sorkerül” — mondják, időpont és terv viszont még nincs. Egyelőre Irakban az elnök és a forradalmi tanács kezében összpontosul a hatalom. — A békés dicső forradalom hét évvel ezelőtt megmutatta, hogy a nép egyetért velünk — összegez egy úr a tájékoztatási minisztériumból. — Aktivitását élvezzük, hasznosítjuk. — A pártok, így az iraki kommunisták is, segítik a kedvező politikai fejlődést. A beszélgetések ellenére úgy éreztem, hogy mind többen látják annak szükségességét, hogy á haladó politikai erők szélesebb alapokra helyezett demokratizmussal tarthassák a helyes mederben a fejlődést. Mert az is tény, hogy Irakban kialakult _ egy gyorsain meggazdagodott réteg, erős a burzsoázia, és a nagy technikai nyitás teret enged a tőkés világ gazdasági erőinek? is. Irak szerepe, eszmei és gazdasági hatása az arab világban kétségtelenül igen nagy. Tekintélyének növeléséhez azonban az Is kell, hogy a szocialista fejlődés céljaihoz az eszközei is társuljanak. Sok színből áll össze Irak mai politikája, ajnely meghatározó lehet a Közép-Kelet térségében. Bürget Lajos (VÉGE)
