Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-07 / 235. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. október 7. u. TUDOMÁNY—TECHNIKA Úton a száz kilogramm felé Hatalmas papírtekercsek készülnek a Dunaújvárosi Pa­pírgyárban A KGST-országok megrendelésére mAPM Faluról — mindenkinek Röghöz kötött-e az ember, ha nehézségek árán is ra­gaszkodik a közös bajok, gondok során születő közös eredményeihez? Búzás Andor műsora olyan gazdaság prob­lémáit igyekszik feltárni, ahol az időjárás miatt keve­sebb lesz a jövedelem a várt­nál. Idős ts^-tagokkal beszél­get arról, mi köti őket ilyen körülmények között is a kö­zöshöz, s miért akadtak, el­sősorban fiatalemberek, akik a könnyebb megoldást, a tá­vozást választották. Izgalmas a téma, megszív­lelendő gondolatokat hallunk, mégis a műsor befejeztével hiányt érzünk. Mert szép, okos szavakat mondanak el egyszerűen a ragaszkodásról, az áldozatvállalásról — még­sem teljes a kép. Néhány ké­zenfekvő okról — talán mert rontaná a hatást? — nem szól a műsor, s hallgat a ri­porter is. Mert nyilvánvaló — a becsülendő áldozatválla­lás mellett — abban, hogy nem szaladt szerteszét a kö­zös gazdaság, része van né­hány nagyon is földön járó dolognak is. A környezetébe gyökeresedett embert az el­mondottak mellett bizonyára köti a megszokás, a ház, a család is. Úgy gondolom, ha erről is szó esik, őszintébb­nek tűnt volna ez a műsor. Hasonlóképp, ha maga a riporter is, mint egyszerű szavú beszélgetőtársai, ke­vésbé dagályos, tárgyszerűb­ben szól. Lelkesedését, ho°y olyan emberekre talált, akik* nek nem csupán az anyagiak számítanak mindenen túl, megértem. Túlfűtöttsége, a már-már arányokat átugró méltatás zavar, a műsor hi­telét rontja. Szivárvány Ogy látszik, hiányérzetek megfogalmazásának halmaza lesz ez a jegyzet. Mert a mindig hangulatos vasárnap délelőtti magazin, amely most az emberélet változá­sait, fordulópontjait rakta sorba, szintén nem tudott tel­jeset nyújtani. Amit bemu­tat, a változás, a változtatás sokfélesége érdekes, hisz szó esik az első betűket most rajzoló kisiskolásokról; a partnereit váltogató szívtipró költőcskéről; hivatástudatá­val ugyan nem hivalkodó, de szakmáját irigylésre méltóan szerető régészről; s még so­kakról, mégis csupán epizó­dok füzére niarad az össze­állítás. Mátrai Betegh Béla össze­foglaló, gondolatdús jegyzete ugyan valamelyest menti a helyzetet, de nem tudja pó­tolni azt, ami alapvetően ki­maradt ebből a műsorból. Mert ha az emberélet válto­zásairól szólunk, gondolom beszélni kell, kellene a vál­toztatástól félő emberről is. Az alapötlet jó. De nem elég, összefogó gondolat kellene, valami általánosabb mondan­dó, amely a választott téma köré csoportosuló riportokat végül is egybeötvözné, hogy maradjon a hallgatóban va­lami azután is, hogy a műsort végighallgatta. Már több ilyen magazin- szerű műsorról elmondtam: átgondoltabb szerkesztéssel többet adhatnának, mint a részek egyenként. Már-már szinte bosszantó, hogy egy- egy jó gondolat, ötlet a szin­tézis igénye-hiánya miatt ke­vesebbet ad, mint amennyit adhatna. — trömböczky — A világ mintegy 120 millió évi papírtermelése előrelát­hatólag évente 5—6 száza­lékkal fog növekedni. A pa­pír iránti kereslet fokozódá­sa érthető, hiszen a kultúra és a tudomány fejlődésének, az életszínvonal fokozatos emelkedésének természetes velejárója a papírfogyasztás emelkedése. Magyarországon az egy la­kosra jutó papírfelhasználás jelenleg 50 kg körül van, s ezt 1935-ig 90 kg-ra kívánják emelni (a Közös Piac orszá­gaiban már ma is átlagosan 100 kg körül van az évi pa­pírfogyasztás, az USA-ban pedig eléri a 250 kg-ot). Eh­hez figyelembe kell venni, hogy hazánk 93 ezer négy­zetkilométernyi területét mindössze 15 százalék erdő borítja, ráadásul főleg lom­bos fák, s ez a természeti tény — papíripari szempont­ból — aligha nevezhető ked­vezőnek. Ebből következően a magyar papíripar fejleszté­se szorosan összefügg a szo­cialista országok gazdasági integrációját szolgáló Komp­lex Program céljaival. A népgazdaság jelentős mennyiségű papírt és nyers­anyagot importál, főként a szocialista közösség országai­ból. Hazánk 15 papírgyára a rotációs papírokon kívül egy­aránt készít író- és nyomó-, valamint csomagolópapíro­kat, műszaki, illetve különle­ges papirosokat, gyárt ház­A szívinfarktus ma vi­lágszerte egyike a leggyak­rabban fellépő betegségek­nek, amely újabban már a fiatalabb korosztályt sem kí­méli. Az NDK-ban évente huszonötezer beteget kezel­nek. A nemzetközi viszonylat­ban is komoly gondot okozó probléma tanulmányozására az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) tervet dolgozott ki, amelyet párhuzamosan több országban valósítanak meg. A cél: gátat vetni a szívinfarktusok száma emel­kedésének. Jelenleg Kau- raszban (Szovjetunió) és Rotterdamban (Hollandia), az NDK-ban pedig Erfurt­ban és Berlinben foglalkoz­nak ezel a kérdéssel. Az NDK-beli Erfurt me­gyében négyezer férfit vizs­gáltak meg a WHO-akció keretében, különös tekintet­tel a különböző veszélyessé­gi tényezőkre. Felvetődött például a kérdés, hogy a do­A népgazdaság egyik ener­giafogyasztója a mezőgaz­daság és ezen belül is a kor­szerűsítésnek megfelelően egyre növekvő traktorpark tüzelőanyagigényének kielé­gítése kívánja a legtöbb energiát. Éppen ezért na­gyon lényeges minden olyan lehetőségnek a kihasználása, ami a traktorok tüzelőanyag fogyasztásának optimális mértékét elősegítheti. Általában a nagyobb tel­jesítményű motorral rendel­kező traktorok kedvezőbben hasznosítják a tüzelőanya­got, mert ezeknél nagyobb annak a lehetősége, hogy a teljesítmény és a forgató­nyomaték szempontjából a legelőnyösebb fordulatszám- tartományban dolgozzanak. Szintén kedvezőbb fogyasz­tásnak a sokfokozatú hajtó­művel ellátott traktorok. Azonban a traktorvezető az, akinek a munkája elsősor­ban eldönti a tüzelőanyag­fogyasztást. Mégpedig min­denekelőtt ugyanennél a tartási és egészségügyi papi­rost, továbbá kartonokat, méghozzá egyre nagyobb mennyiségben. Mindemellett örvendetes, hogy fokozatosan bővül a KGST-országok vá­ll ányzás, a súlytöbblet, a stressz, a mozgáshiány, a magas vérnyomás, a szén­hidrát anyagcsere-zavarok síb. mennyiben járulnak hozzá a szívinfarktus kelet­kezéséhez. A megvizsgálta- kat két csoportra osztották: az egyikbe kerültek azok a férfiak, akiket nur kezeltek, a másikba pedig azok, akik még nem részesültek meg­előző kezelésben. Egy bi­zonyos idő múlva mind a négyezret újabb vizsgálatnak vetik alá. hogy ellenőrizhes­sék az eddigi eredményeket. A megvizsgált férfiaknak többszáz kérdést kell meg­válaszolnia, több mint ezer adatot .vettek fel mindegyi­kükről. A WHO számára készült adatok mellett a megvizsgál­tak azonnali diagnózist is kapnak, amely megkönnyíti az orvos munkáját a páciens további kezelésénél. munkánál alkalmazott veze­téstechnikájával, mert az eltérő vezetéstechnikák 1001 %-os tüzelőanyagfogyasztá­si különbséget is akozhat­nak. Teljesítménycsökkentő- le­het és ezzel rontja a tüzelő­anyaghasznosítást az el­szennyeződött, meghibáso­dott légszűrő, a hibás kipu­fogóberendezés, helytelen szelephézagbeállítás, adago­lószivattyú-működés. Az ál­talánosan 80—90 C° között üzemi hőmérsékleten mindig kedvezőbb a traktor műkö­dése, mint más hőfokon. A feleslegesen fennhagyott pót­súlyok, kapaszkodókerekek, nem a felületviszonyoknak megfelelő bordázású és nyo­mású gumiköppenyak ugyan­csak értelmetlenül növelik a tüzelőanyagfogyasztést. Ha nem dolgozik a traktor, le kell állítani a motorját, hogy ne fogyasszon feleslegesen tüzelőanyagot. Nem szabad elfeledkezni a fékek helyes beállításáról sem. Mivel lasztékcseréje is, egyre job­ban kibontakozik a gyártás­szakosítás, a nagy teljesítmé­nyű üzemek összehangolt lét­rehozása. Távirányítású munkagép Előfordulhat, hogy nagy teljesítményű gépekkel úgy kell megoldani bizonyos fel­adatokat, hogy az irányítást végző személy még védőöltö­zetben sem tartózkodhat a gép kezelőfülkéjében. Ilyen eset állhat elő például az atomreaktorok üzemeltetése közbeni baleseteknél, a föld­gáz- és olajkutak begyulla- dásánál, robbanásveszélyes körülmények között stb. E célra nyugatnémet szakem­berek olyan távirányítású munkagépet fejlesztettek ki, amely akár 1—1,5 kilométer távolságról is működtethető. A konstrukciós feladat nem volt egyszerű, hiszen a ro­botgépnek sokféle, egymással összhangban álló bonyolult művelet-sort kell elvégeznie nagy biztonsággal, amelyhez a parancsokat rádióhullá­mok útján kapja a távolban tartózkodó személytől. minden sebességi fokozatnál van egy olyan optimális for­dulatszám, amikor a teljesít­ményhez képest legkedve­zőbb a tüzelőanyagfelhasz­nálás, jó lenne, ha ennék fi­gyelembevételével váltanánk a különböző sebességi foko­zatokba. Az olyan gyakran figyel­men kívül hagyott tényezők, mint a traktorokhoz illő, jól karbantartott, helyesen beállított, szükség szerint élezett műveilőszerszámú munkagépek használata, szállításnál a súlyban és el­osztásban kedvező rakodás, mind-mind tüzelőanyagtaka- rékosságot jelenthet. Ezek a felsorolt teendők természetesen önmagukban, egyenként nem jelenthetnek nagy mértékű megtakarítást, de valamennyit figyelembe véve és minden üzemelő traktornál szinte kivétel nél­kül betartva, már jelentős eredménnyel járhat üzemi és népgazdasági szántén. A szverdlovszki Uralmas gyár a Szovjetunió egyik legnagyobb gépgyára. Ter­mékednek jelentős részét a KGST-országokba szállítja: az itt gyártott berendezések dolgoznak a bulgáriai Kre- mikovó, a lengyel Howa Hu­ta, az NDK-beli Ost, a ro­mán Galac és a magyar Du­nai Vasmű kohászati üze­meiben. A KGST komplex programjának elfogadása óta (1971. júliusától) eltelt idő alatt az Uralmas gyár a szocialista országok újabb nagy megrendeléseinek soro­zatát teljesítette. Magyaror­szágnak például folyamatos acélöntéshez szükséges be­rendezéseket szállítottak; ugyanilyen gépek készültek Jugoszlávia részére is. Ro­mániába külszíni fejtésre al­kalmas, nagy teljesítményű kotrógépeket szállítottak, A bútorok gyártásával kap­csolatos gondok megoldásá­ra jó lehetőséget nyújt a KGST-tagállamok gyártás- szakosítása és termelési ko­operációja. Ennek keretén belül Magyarország főleg egészségügyi bútorok gyár­tására szakosodik, Csehszlo­vákia és az NDK az iskola­bútorok, laboratóriumi és gyermekbútor bizonyos típu­sait szállítja majd partnerei­nek. A Szovjetunió irodabú­torokat, Lengyelország és Románia pedig szállodai és szanatóriumi berendezéseket fog készíteni. A szóban forgó országokban bővítik — az egész KGST szükségleteinek A román főváros egyik is­kolájában kísérletet folytat­nak a „Verfix” elnevezésű elektronikus készülékkel a tanítás eredményességének fokozása céljából. A jelző- táblás berendezést huzalok kötik össze a diákok padjai­val. Mindegyik tanuló előtt egy-egy kapcsolótábla van, amelynek billantyűit szá­mokkal és betűkkel jelölték mag. A diákok a megfelelő kapcsolók működtetésével felelnek a tanár kérdéseire, aki az egész osztály válaszai­nak helyességét azonnal el­lenőrizheti a „Verfix” se­gítségévek Lengyelországba olajfúró be­rendezéseket. Az uráli gyár­ban most egy gigantikus mé­retű lépegető exkavátor ké­szül, amelynek három mar­kolókanala lesz: egy-egy 80, 90 és 100 köbméteres. Most tervezik azt a különleges fú­róberendezést, amellyel 15 ezer méter mélységbe lehet majd lehatolni. Készülnek egy rendkívüli méretű, 5000 köbméter hasznos térfogatú kohó tervei is. Mindez ugyancsak a szocialista or­szágok megrendelésére. Az uráli gépgyár is kap gépeiket a partner-országok­ból. Műhelyeiben például sok Skoda-gyártmányú szer­számgép látható, az üzemen belüli szállítás zömét pedig bolgár villany targoncák bo­nyolítják le. fedezésére — a termelőkapa­citást. Ezen belül természe­tesen a lakásbútorok gyár- táskapacifásának a fokozása is elsőrendű cél. A tagállamok összehan­golják bútoripari fejlesztő tevékenységüket, kidolgozzák a bútorgyártáshoz szükséges anyagok és berendezések egységes műszaki normáit. Nagy súlyt helyeznek a hulladékanyagokból készülő bútorelemek gyártására, amint azt a lengyel ipar is teszi, amely hatalmas, évi 120 ezer köbméter kapacitá­sú üzemet létesített fafor­gácslapok előállítására. A berendezés használatá­val a tanár gyorsabb tempót tud diktálni az oktatásban és folyamatosan ellenőrizni tud­ja hogy a diákok milyen mértékben értették meg az elhangzottakat. További előny, hogy a tanulók fi­gyelme nem, lankadhat, gon­dolataik nem kalandozhat­nak el tanítás közben, hi­szen bármikor készen kell állniuk a válaszadásra. A készülék a tanulók kifáradá­sának mértékéről is tájékoz­tatást nyújt az oktatónak. Erfurt is bekapcsalátiett a WHO szívinfarktus-programjába Üzemanyag-takarékosság a traktoroknál Szakosítás a bútorgyártásban A kcp a lengyel gyár technológiai folyamatának azon momentumát mutatja, amikor a forgácslapok a hűtő-egy­ségről lejutva mérlegelésre kerülnek Elektronikus „segédtanító” /

Next

/
Thumbnails
Contents