Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

#975. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KONTAKTA MEZÖTÜRI GYÁRÁBAN 1972. óta van gépi adatfeldolgozás. Képünkön Sándor Jánosné táblázó­gépen programot ellenőriz. SZOT-kitüntetések A szakszervezetek a párt javaslata, a kormány felké­rése alapján 25 éve látják el a munkavédelmi ellenőrzést, irányítják, koordinálják a munkavédelmi agitációs és propagandamunkát. A jubi­leum alkalmából tegnap dé­lután a SZOT elnöksége ün­nepséget rendezett a SZOT székházában. Az ünnepségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára. Földvári Aladár, a SZOT elnöke. Ott volt a SZOT elnökségének több tagja, képviseltette magát több minisztérium és a SZŐ VOSZ, jelen voltak a munkavédelemben hosszú ideje közreműködő aktivis­ták. Üdvözlő beszédében Duschek Lajosné, ' a SZOT titkára méltatta a munkavé­delemben elért eredménye­ket, amelyek — mint mon­dotta — hűen tükrözik rend­szerünk humanizmusát. Szo­cialista társadalmunk nem­csak lehetővé tette, de szá­mon is kéri a dolgozó ember védelmét. A társadalmi elle­nőrzés a hatékony nevelő­felvilágosító munka eredmé­nye, hogy 25 év alatt az üze­mi balesetek gyakorisága kö­rülbelül felére, ezen belül a halálos balesetek száma egy- harmadára csökkent, s erő­sen visszavonulóban vannak a foglalkozási megbetegedé­sek is. t Kiemelte: a párt továbbra is elvárja, hogy a szakszer­vezetek politikai befolyásuk­kal, mozgalmi eszközeikkel is segítsék a korszerű tech­nika bevezetését, a munka­körülmények javítását. A széles körű aktívahálózat se­gítségével további töretlen fejlődéssel számolhatunk — mondotta. A SZOT elnöksége 94 ak­tivistának a Szakszervezeti munkáért kitüntetést, illetve oklevelet adományozta. A kitüntetettek között van Po­temkin Ede, a jászberényi Sütőipari Vállalat tmk-veze- tője és Andrási István, a kenderesi növényvédő állo­más munkavezetője is. He legyen másodrendű A balesetvédelemről tárgyaltak a KlSZÖV-nél Az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségé­nek elnöksége tegnap érte­kezletet tartott a szövetség szolnoki székházában. Az el­nökségi ülésen többek kö­zött szó esett a szövetkezetek fejlesztési célkitűzéseiről, valamint a dolgozók egész­ségének, testi épségének vé­delméről. Az utóbbi témáról Fehér Kálmán munkavédelmi fel­ügyelő tájékoztatta az el­nökség tagjait. Beszámolójá­ból kiderült, hogy a munka- védelmi szabályok betartásá­ban — vezetőknél és beosz­tottaknál egyaránt — még mindig sok a pótolni való. Az idei esztendő első kilenc hónapjában a balesetek szá­ma 277 • volt, öttel kevesebb a tavalyinál. Tekintélyes ez a szám, különösen ha a ki­esett táppénzes napokat vizs­gáljuk. Ebben az évben 5123 ilyen napot számoltak, s ez 54 nappal több, mint az el­múlt esztendő hasonló idő­szakában. A balesetek sú- lyossabbak, s ez már önma­gában is igazolja a téma fon­tosságát. Igaz, hogy a szövetkezetek (a szolnoki Taxi Szövetkezet kivételével) elkészítették a munkavédelmi szabályzatot, viszont több szövetkezet nem tekinti ezt jogszabályérvé­nyűnek. A balesetek kétharmada anyagmozgatásnál és a gépi munkáknál következett be. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szövetkezeteknél nem állapítják meg, ki és milyen feltételek mellett adta meg a gépek üzemeltetési enge­délyét. Az elnökségi ülésen megállapították azt, hogy a szövetkezetek többségében a munkavédelmi szabályok be­tartását másodrendű kérdés­ként kezelik. Ennek megfele­lően hoztak határozatot, ami szerint fokozottabb mérték­ben kérik számon a szövet­kezetek balesetvédelmi tevé­kenységét. HÁROM ÜZEMBEN Nő vagy csökken az expert? Kíienc hónap termelési eredményei A törökszentmiklósi ME­ZŐGÉP Vállalat főleg az NDK-ban próbálta eddig ki­építeni kereskedelmi kapcso­latait. Ennek eredményessé­gét illusztrálja az a 13 millió forint értékű szállítószalag, amit az utolsó negyedévben szállítanak' ki az üzemből. Nemrég az Országos Mező- gazdasági Kiállításon díjaz­ták traktorra szerelhető vil­lás emelőjüket. Ebből a ter­mékből most három dolgozik kísérletképpen, szintén az NDK-bgn. Külföldi kapcso­lataik másik változata a szol­gáltatás. A vállalatnál javít­ják ugyanis a meghibásodott bulgáriai targoncákat. A vállalat termelése az idén is kedvezően alakult. Az első háromnegyed év árbe­vétele 221 millió forint volt, ez mintegy 10 millió forint­tal több a tervezett érték­nél. Az idei esztendő árbevé­teli terve 200 millió forint, amit a jelek szerint teljesí­teni is fognak, mert do­hánybetakarító gépeik a ha­zai piacon igen kapósak. A vállalat eddig is sok hazai és külföldi terméket állított elő kooperációban a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyárával. Jövőre ezt az együttműkö­dést mint gyáregység foly­tatják, mert a törökszentmiklósi MEZŐGÉP beolvad a Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyárba. Most a közös megbeszélése­ken arról a termékről tár­gyalnak, amelyet — az ex­portterveknek megfelelően — az új BMG-gyáregység ké­szíthet majd az elkövetke­zőkben. A mezőtúri Fonalnemesítő és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnek nem sikerült teljesítenie a háromnegyed­évre kiszabott exporttervét. Kilenc millió forint értékű árut kellett volna kiszállí­taniuk — főként tőkés orszá­gokba, ezzel szemben csak 5,2 millió forint értékű sző­nyegük hagyta el ebben az időszakban az orszá­got. A szövetkezet vezetői el­mondták, hogy a gyapjúfo­nal világpiaci árváltozása miatt megcsappan! az érdek­lődés a hagyományos toron­táli szőnyegek iránt. Az ex­portált termékek nagy részét az Ú- n. „túri szőnyegek” tet­ték ki. Hogy mindezt vala­hogy ellensúlyozzák, ismét foglalkoznak a csomózott perzsazsőnyegek gyártásának gondolatával. A szövetkezet termelése az export gondok mellett azon­ban így’ is nőtt. Az első há­romnegyed év árbevétele mintegy 75 millió forint, ez 27 millió forinttal több a tavalyinál. A fejlődés főként annak köszönhető, hogy be­fejeződött a cernázó üzem 5 millió forintos rekonstruk­ciója. A régi gépeket kicse­rélték a KAEV gyártotta új cárnázó gépekkel, sőt két svájci berendezést átvettek a Magyar Viscosagyártól is. A szövetkezet így nagy mennyiségű fonalat tud a házai piacon értékesíteni, s talán a perasaszőnyeg-gyár­tás „felfuttatásával” behoz­ható valamennyi az export­lemaradásból. A Fémfeldolgozó Szövetke­zet mezőtúri telepe erejéhez képest igencsak kiveszi a ré­szét az exportnövelésből. A telepen gyártott termékek- I nek ugyanis csaknem 98 szá- I zalékát külföldön értékesítik. Tetszetős csomagolásban utaznak a szocialista orszá­gokba a grillsütők, a villany- boylerek. Az elmúlt három­negyed év alatt mintegy 50 ezer ilyen vízmelegítő és 15 ezer „csirkesütő” került ki az üzemből. Továbbra is népszerűek s keresettek ügy­viteltechnikai berendezéseik. A mezőtúri telep árbevé­tele az idei esztendő első ki­lenc hónapjában mintegy 105 millió forint. A fejlődést jól illusztrálja az, hogy tavaly ugyanebben az időszakban ez az érték már csak azért is, mert dolgozóik létszáma állandóan csökken. Az elmúlt esztendőt 397 dolgozóval kezdték. s most, októberben ez a szám 349. Ezért volt szükség arra, hogy az úgynevezett kiegészítő ál­lományból — portás, éjjeliőr, stb. — a termelőállományba helyezzenek át dolgozókat. Jóllehet ez nem szüntette meg a munkaerőgondokat, ezért műszaki fejlesztéssel, technológiai módosításokkal igyekeznek ellensúlyozni a problémákat. . H. J. SCO H¥ 1IE¥... A ragezÉság 2: rűsödése, a termelési rend­szerek sikerei ráirányítják a figyelmet a nagyobb hoza­mok valamennyi fontos elő­feltételére. Nem elég a jó talaj munka, a nagy hatású műtrágya és növényvédő­szer, a mindentudó betaka­rítógép — a kiváló minősé­gű vetőmag is nélkülözhe­tetlen. Ez a magától értetődő igazság azonban a gyakor­latban sokszor nem is olyan könnyen érvényesül. Hazánkban az utóbbi esz­tendők meggyőzően bizo­nyítják. hogy a növényter­mesztéshez felhasznált hazai nemesítésű vetőmagvak, va­lamint az új külföldi fajták importja, illetve honosítása, termelésbe állítása számot­tevően növelték a hozamo­kat. Azonban még sok a ki nem használt lehetőség. Időszerű és igen fontos’ kérdéseket állított tehát elő­térbe a Központi Népi Elle­nőrzési Bizottság nemrég befejezett széleskörű vizsgá­lata. Az erről szóló jelentést a közelmúltban a Minisz­tertanács is megtárgyalta és a feladatokat megjelölte. Melyek a vizsgálat leglé­nyegesebb megállapításai és javaslatai? A magyar ' mezőgazdaság évente mintegy 83 ezer va­gon vetőmagvat használ fel. Ebből — az importtal együtt —, 40 ezer vagon a nemesí­tett vetőmag, a többit pedig maguk a gazdaságok állít­ják elő. Ebből következik, hogy az utóbbi években a főbb növények vetőmagvai- ból mennyiségi hiány nem volt, ugyanakkor azonban a fajtaválaszték nem minden­ben volt kielégítő. A termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban, a feldolgozó és a tartósító iparokban bevezetett korsze­rű termelési eljárások szá­mos különleges igényt (ka- libráltság, egycsírájúság, re­zisztencia, egyszerre érés, nagy hozam, beltartalmi ér­ték stb.) támasztanak a ve­tőmagvakkal szemben. Ezek sok esetben gyakorlatilag új fajtákat igényelnek. Viszont a hazai nemesítés az új faj­ták előállításában és fajta­fenntartásában több fontos növénynél (burgonya, fajta­borsó, bab, paradicsom stb.) elmaradt a követelmények­től. nemesítő intér EEUÍÚi zeteinknek ez idő szerint 90 növényfaj, 350 fajtájának a fenntartásáról kell gondoskodniok. A népi ellenőrzési vizsgálat meg­állapította, hogy a fenntar­tott fajták egyrésze korsze­rűtlen, más szükséges faj­táknak pedig nincs fajta- fenntartó gazdájuk. A Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által meg­határozott ■ elit vetőmag mennyiségének szállítását, a kutató intézetek sok esetben nem teljesítették. Például tavaly a káposztafélékből 52 mázsa helyett csak 6 mázsa, dinnyefélékből 31 mázsa he­lyett, 8,4 mázsa elit vető­magot adták tovább szapo­rításra. Ma az országban 1363 gazdaság 278 ezer hektáron folytat vetőmagtermesztést. Köztük azonban kevés az erős, műszakilag fejlett üzem, mivel ezek olyan ve­tőmagvak termesztésére, me­lyek még mindig sok kézi munkaerőt igényelnek — nem vállalkoznak. A népi ellenőrzési bizott­ság jelentése elemzi a vető­mag export és import ada­tait is. A vizsgált időszak­ban 1972. és 1974. között a már említett gondok, és a korszerű új fajták iránti igé­nyek következtében több mint a duplájára — 77 mil- lip devizaforintra — növe­kedett a vetőmag importunk. Ugyanakkor több mint 10 százalékkal csökkent — 118 millió devizaforintra esett vissza a vetőmag exportunk értéke. Mennyiségileg nincs ugyan csökkenés, sőt, mint­egy öt ezer tonna növeke­dést jelez az 1974-ben elért 42 ezer tonnás export. De ez is mutatja, hogy mily sok függ az export cikkenkénti összetételétől, és azok árától. Fontos következtetésekkel és javaslatokkal zárul a kormány elé terjesztett vizs­gálati jelentés. Helyre kell állítani a megfelelő egyen­súlyt a növénytermesztés, a vetőmagelőállítás és feldol­gozás között. Nagy népgaz­dasági érdek fűződik ahhoz, hogy a vetőmagtermesztés, tisztítás és feldolgozás tech­nikai színvonalát felemel­jük a korszerű nagyüzemi követelményekhez. Erisíteni a/.íí gyeletet is. Feltétlenül szük­séges a nemesített vetőmag­vak arányának javítása a terméshozamok további nö­velése érdekében. Ezt pedig — az elkerülhetetlen import mellett — elsősorban a ha­zai előállítással és szaporí­tással lenne kívánatos meg­oldani. Fokozni kell a vető­magtermesztésben is a nem­zetközi együttműködést. Így még jobban hasznosíthatjuk kedvező éghajlati és talaj- adottságainkat. Tihany! Béla Forgó lámpa! - Jó! - Ablaktörlő! - Renta! A KPM íeiiészillt a télre A szemlére felsorakoztak a gépek A KPM Szolnok megyei Közúti Igazga­tóságának központi, szolnoki gépjavító te­lepén, a katonás rendben felsorakozott gé­pek vezetőihez tegnap délelőtt hangzottak el a fenti vezényszavak. Hószemle volt, ahogy a szakemberek mondják, vagyis el­lenőrizték a géppark felkészültségét a téli hóeltakakarításra és a síkosság elleni vé­dekezésre. A hóakadályok elhárításához tizenegy szovjet és NSZK típusú, úgynevezett két- szárnyú, vaskéses, az olvadó, latyakos hóié tisztításához pedig 23 egyszárnyú, gumi­késes hóeke áll. rendelkezésre. A síkossár ellen só-, homok- vagy salakszórással vé­dekeznek. Erre is felkészültek, összesen 3 ezer 200 tonna sót tárolnak megyénkben, amit négy szovjet gyártmányú és nyolc traktoros vontatású, a mezőgazdaságban műtrágyaszóiráshoz használt gépekkel szór­nak szét a megye 400 kilométer hosszú fő­útjain. A 900 kilométer hosszú alsóbbrendű utakon hat saját és a VOLÁN-tól bérelt kilenc gépkocsi áll rendelkezésre a ho­mok és a salait szórásához. Aztán vannak különböző munkagépek, univerzális trak­torok, sóőrlők, rakodók. Tavalyhoz képest hét géppel gyarapodtak. S ha mindez ke­vés, hozzá jön még a vállalatoktól, szö­vetkezetektől, állami gazdaságoktól bérelt és szükség e§etén a saját területén dolgozó mintegy kétszáz munkagép. A gyors munkát pedig biztosítja a Me­teorológiai Intézettel kötött szerződés, ahonnan előre jelzik a veszélyt, és a KPM központi ügyeletén azonnal intézkednek. »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents