Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

1975. október 24.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Megkezdődött esz országos űttöröiffezetöi konferencia

i

Hz elismerés Hangién

M

a délelőtt a megyei tanács ünnepi jubileumi ülésén emlékeznek meg a tanácsrendszer megalakulásának 25. évfordulójáról. Közigazgatásunk történelmi dátuma 1950. október 22., az első tanácsválasztás napja. Az újjászületés, a szocialista államépítő munka első öt esztendejének vívmánya. A dolgozó enlberek — akik a felszabadulás előtt sohasem voltak, mert nem lehettek, az államhatalom részesei —, ezen a napon immár alkotmányos joggal vehették birtokukba az államhatalom és az igazgatás funkcióit.

A teremben ma ott lesznek ők is, a „régiek”, akik altkor az első megbízás idején — tanácstagként, vagy az apparátus egyik posztján — kevés közéleti tapasztalattal, de hittel és elkötelezettséggel — vállalták az, első lépéséket a göröngyös, nehéz terepen, ök, akiknek mellére ma kitüntetést tűznek, példát mutattak helytállásból, emberségből, közszolgálatból.

Ma negyedszázad távolából — még akkor is, ha az út, amelyet megtettek, nem volt töretlen — igazolva láthatjuk a tanácsrendszer jogos létét, erejét. A munkáshatalom, a proletárdiktatúra államának életképes, rugalmas szervezetévé vált, annak az állóimnak alapintézményévé, amely gazdasági építő, szervező és irányító, kulturális-névelő szerepét csak a dolgozó tömegek támogatásával és tevékeny részvételével töltheti be.

Az újság szabta keretek között még vázlatosan sem lehet a teljesség igényével értékelni, méltatni a tanácsok negyedszázados munkáját, fejlődését. Köteteket lehetne írni a megye városainak, községeinek fejlődéséről, az eredményekről, amelyeket a tanács tevékenysége révén elért. Bizonyságul álljon itt egyetlen számadatba két és fél évtized alatt 14,6 jnilliárd forintot költöttek a tanácsok lakásokra, iskolákra, orvosi rendelőkre, utakra, közművekre, művelődési otthonokra, bölcsődékre, óvodákra.

Talán az életnek nincs is olyan területe, amelyhez a tanácsi irmunkénak ne lenne köze. Aligha akad olyan ember, aki nem lépte volna már át a tanácsháza küszöbét. S már nem feszengve kopogtatnak be a tanácshoz az állampolgárok, mert azokban, akik ma az íróasztal mögött ülnek, tudatosult, hogy munkájukkal a népet, a közösséget szolgálják.

A jubileum azonban nemcsak az indulás történelmi napjainak és a két és fél évtizednek hiteles megidezésére, nemcsak az államigazgatás forradalmi átalakulásának nyugtázására kötelez.

Miként a hétköznapokon, úgy a mostani ünnepen is szólni kell az új és nagyobb feladatokról és a mindennapok felelősségéről. Az új funkciókról, amelyekkel az utóbbi években a párt és a kormány a tanácsokat felruházta. És etekintetben már nem a tovatűnt évekről, mint inkább a tanácsi munka demokratizmusának szélesítéséről, a döntések megalapozott előkészítéséről, az ügyintézésben még fellelhető bürokratikus kinövések lemetszéséről, a tudatos, összehangolt irányításról, ellenőrzésről kell beszélni.

M

a ünnepelünk. A megye 1700 tanácsi dolgozóját, a helyi parlamentek 3000 tanácstagját, és a társadalmi aktívák népes táborát köszöntjük. Az élet azonban megy tovább. Talán nem ünneprontás, ha a következő negyedszázad küszöbén rájuk váró feladatokról, az igényesebb, hatékonyabb munka követelményéről is szóltunk.

K. K.

Feladat:

Az irányítás Javítása

A KISZ munkáját értékelte a jászberényi várpsi párt-végrehajtóbizottság

(Folytatás az 1. oldalról.)

hetőségeihez mérten minden segítséget megad a gyermekek neveléséhez. Ezt példázza, hogy évenként majd 3,5 milliárd forintot fordítunk általános iskolák és kollégiumok fenntartására. A kiterjedt tanyavilágú Szolnok megyében például egy év alatt 1200 kisdiák költözhetett tanyasi kollégiumba, és ezzel 99 százalékos lett az általános iskolák szakrendszerű oktatása.

Az eredményekről szólva elmondta, hogy a két év alatt gazdagabbak lettek az úttörő évi programok, fejlődött az úttörőélet demokratizmusa, gazdagodtak a nevelőmunka eszközei, tovább növekedett a§ úttol'ő rajok* őrsök felelőssége és lehetősége a közösségi életben. Gond azonban, — állapította meg — hogy sok úttörőcsapat nem tud élni az önállósággal, az önkormányzat adta lehetőségekkel.

A feladatokról elmondta, hogy a továbbiakban hatékonyabbá kell tenni a szövetség munkáját, a világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés terén; erősíteni a gyermek-szervezeti jelleget, s korszerűsíteni az úttörő szövetség szervezeti életét, a vezető testületek és a vezetők munkamódszerét.

1.

— Ne higyje, hogy öröm nyugdíjba menni. Nem, nem az. Az ember, ha talpon akar maradni túl kell tennie magát azon a gondolaton, le kell küzdenie magában azt az érzést, hogy feleslegessé vált a társadalom számára. Ügy van az, hogy az ember egy idő után könnyebben fárad, soknak érzi a munkát, pihenni szeretne. De amikor egy hét után kialudta magát, már hiányzik a hajnali vekkercsörgés, már visszakívánkozik a munkahelyére, de ott nincs keresnivalója. A nyugdíjas kor állapot, amit tudomásul kell venni.

— Az első hetek, hónapok a legnehezebbek ...

— Igen. Olyankor jó, ha vannak, akik ott állnak az ember mellett. Nem kötelező udvariasságból, álhumánumból, mert arra nincs szükség.

Hallgatom Lengyel Ferencet, aki így folytatja tovább:

— Tudja hányán jönnek úw hozzánk a körzeti alapszervezetbe, hogy „ide jöttem, mert kirúgtak”. Én is így jártam. Az embereknek a kezébe adják a tagkönyvét, aztán mehet átjelentkezni a körzetébe. Az üzemi pártszervezetek nem, vagy közülük csak nagyon kevés értesíti előre a körzeti alapszervezetet: nyugdíjba megy tőlünk egy elvtársunk, fogadjátok szívesen! Bízzatok rá ilyen meg ilyen munkát, mert ebben nagy tapasztalata, gyakorlata van.

Elejtett mondat: „én is így jártam”. Lengyel Ferenc fél évszázadot szolgált a vasútnál, pályamunkásként kezdett és nyugdíjba ment, mint Kar#qg állomásfőnölfe 1971- ben. Azóta senki sem kereste fel régi munkahelyéről. A pártszervezettől sem. Súlyos szavak: „Az ember nem tud fél évszázadot kitörölni az életéből. Csak a városi párt- bizottság segítségével tudtam túl lenni az egészen és megtalálni a helyem!”

Ez a hely, a III. számú területi pártalapszervezet,

amelynek ez év tavasza óta titkára Lengyel Ferenc.

— Jól érzem itt magam — mondja. — Sokan azt tartják, hogy nem sok van a területi pártszervezetekre bízva. Nem egészen így van. Ennek a kommunista

' közösségnek a kötelessége, hogy az adott terület szószólója legyen, hogy az emberek tudják, érezzék, van pártszervezet. Ennek a munkának a módszereit próA szünet után hozzászólások következtek. Nógrád megye küldötte, Fontos Sándor- né az érvényben levő próba- rendszer hatékonyságáról,, a Borsodból jött Szalmás István az úttörő rajok és a szocialista brigádok kapcsolatáról szólt. Alekszej Popov, a Szovjetunió Lenini Úttörő Szervezetének alelnöke és Henry Viora, a francia úttörő szövetség titkára a nemzetközi úttörő-kapcsolatok jelentőségéről beszélt.

Ezt követően dr. Polinszky Károly oktatási miniszter lépett a mikrofonhoz:

— „Nincs politikamentes iskola, az iskola és a nevelés ezer és ezef szállal kapcsolódik a politikához”. — kezdte a lenini idézettel beszédét.

A továbbiakban kifejtette, hogy a nemzetközi osztály- harcra nevelésben fontos szerep jut az iskoláknak és az úttörőcsapatoknak.

— Az Úttörő Szövetség azonban csak a „nevelő központú” iskolákban lehet társ — mondotta ott, ahol az iskola és az úttörőcsapat egyaránt a közösségi nevelés útján jár, egyformán, együtt gondolkozik. A nevelőtestület demokratizmusának példaként kell állnia a gyerekek előtt, az ő életük, tevékenységük formálódásáért. A gyerek nem „parcellázza fel”

báljuk mi most megtalálni. Ötezer ember él ezen a területen. A mi feladatunk, hogy politikai agitációs munkát végezzünk körükben.

Hosszú a lista, amit munkájukról sorol: mi a feladata a negyvenöt párttagnak. Agitációs munka a választásokkor („11 órára a mi területünkön' mindenki leszavazott”), a betegek látogatása, a pártoktatás szervezése, ünnepségek rendezése, tartalmas taggyűlések tartása. S még pártépítési feladataink is vannak: „sok a körzetben a fiatalasszony, akinek nincs munkahelye, vamr olyan kisebb üzem, ahol nincs párt- szervezet. Én most minden párttaggal el akarok beszélgetni, belátogatni a munkahelyekre, ismerkedni. Hát ezért érzem én itt jól-magam, mert tapasztalom, hogy szükség van a munkámra”.

2.

■— Ahogy nyugdíjba mentem, mindjárt kaptam pártmunkát. Én 1945 februárja óta rendőr voltam, tizenegy évig kapitányságvezető Karcagon, mégis azonnal átjelentkeztem a körzeti alapszervezetbe. Miért? Tudomásul kell venni, hogy egy nyugdíjasnak már mások a gondjai, mint azoknak, akik dolgoznak, mások az ismeretei, mint azoknak, akik a munkahelyen belül vannak. Nyugdíjas bizottsági tag lettem, dolgoztam a fegyveres erők nyugdíjas klubjában, beiratkoztam a horgász egyesületbe. Na mondtam, most már nyugodtan pecázhatok... de még mindig erre jut a legkevesebb időm. Itt a területi pártszervezetben szinte mindjárt tagja lettem a vezetőségnek. most szervező titkár vagyok.

Azt mondia Gulyás János: van munkája elég. Szeret a kertben dolgozni, olyan pao- rikát termeszt, hogy öröm nézni. Aztán a „gyermekeivel” eevütt festette ki a lakást,- most majd a parkettet vilupálozzák. Belépett a „Csináld magad” elnevezésű mozgalomba. Minderre napközben van ideje, mert az este a területi pártszervezetben telik el nem egyszer. Például most megkezdődött a pártoktatás: „A megyénk művelődésügye tanfolyamot szerveztük meg. A taggyűlések után tartjuk az oktatást, hogy ne

magát tanulóra, úttörőre és a szülők gyermekére. Követve a gyermek gondolkodását, a nevelésnek is egységesnek kell lennie — állapította meg, majd beszédét e szavakkal fejezte be:

„A szocialista társadalom gerincét ma azok alkotják, akik 25—30 évvel ezelőtt úttörők voltak. Ott dolgoznak a gyárakban, a földeken és a politikai vezetésben egyaránt. Amikor feladatukat becsülettel ellátják, ott ég bennük az a láng, amit annak idején az úttörő mozgalom gyújtott. Nem lehet más dolgunk, mint őrimi ezt a lángot, ápolni önmagunkban, és felgyújtani a ránk bízott nemzedékben.”

A miniszter felszólalását követően piros nyakkendős úttörők — az úttörőparlament képviselői — mondták el társaik nevében észrevételeiket és kéréseiket, többek között: legyen több önállóság önkormányzatukban, legyen az iskola az úttörőcsapatok otthona, nyáron „ne álljon le” az úttörő munka.

Ezután a dunaújvárosi pajtások köszöntötték dallal, virággal a konferencia résztvevőit.

Délután tovább tartott a vita a referátumról. A küldöttek ma szekcióüléseken folytatják a tanácskozást.

kelljen az embereknek este olyan gyakran kimozdulniuk. Készülünk már a beszámoló taggyűlésekre is, a betegeket látogatjuk, előadókat szervezünk ... Szóval van mit csinálni, és ez a jó”.

3.

— Az az egy szál rózsa még virít, emlék a nyárból. Jó, hogy van ez a kis kertem,* elbíbelődöm benne egész nap. Megterem benne ez, az, így elég a kis nyugdíjam. Eleinte hiányzott a gyár, a satu, a szerszámok... Aztán megtalálja az ember magának az elfoglaltságot a ház körül, a pártszervezetben.

— Hallom, *Gulyás elvtárs a bizalmi itt Berekfürdőn.

— Igen. Ai üveggyárban is az voltam sokáig. Aztán egyszer egy taggyűlésen csak hallom: Gulyás Emil már beteges, nem tudja ezt a párt- megbízatást teljesíteni. Ügy éreztem magam, mint akit pofoncsaptak. Érti ugye, előre nem szóltak nekem egy szót se. Csak ott a taggyűlésen ... Otthagytam' őket. Aztán rájöttem: nem a párt bántott engem, néhány ember vétett az emberség ellen. Itt a körzetben egy év múlva bizalmi lettem, ma is az vagyok.

— És jól érzi magát?

— Jól-e? Ha összejövünk, mindig a bereki ügyekről beszélünk. Itt a faluban figyelnek ránk, mit mondunk, mit teszünk. Olyan családias itt a. körzetben. Tizenheten vagyunk összesen, az én csoportomban nyolcán. Mindig taggyűlések előtt tartunk megbeszéléseket. Az asszonyok a fő hangadók. A múltkor is, annyi szó esett már a gázpalackcseréről, hogy átmentem megnézni, milyen cseretelep van Madarason. Mert nálunk a propán-bután gázellátással sok a gond. Most akarom majd tájékoztatni a csoportot, hogy a szomszédban olyan telep van, amilyet mi nem tudunk építeni. Inkább azt kellene elérnünk, hogy akkor hozzák a palackokat, amikorra mondják és ne fél nappal később. Szóval az én bizalmiságom nem abból áll, hogy beszedem a tagdíjakat. Akad munka, ha keres magának az ember.

(Folytatjuk)

Varga. Viktória

Mongol vendég a megyében

Két napot Szolnok megyében töltött Gombo Ocsirin Csimed, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, a Namin Amdral című lap főszerkesztője Bognár László, a Társadalmi Szemle közgazdasági rovatának vezetője kíséretében.

Szerdán Mezőtúron jártak: délelőtt a városi pártbizottságon Móricz Béla első titkár tájékoztatta a vendégeket a város ■ politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Ezután ellátogattak a Magyar—Mongol Barátság

Termelőszövetkezetbe, ahol közvetlenül is megismerkedtek a gazdaság munkájával, a tsz-tagok élet- és munkakörülményeivel. A délutánt a DATE főiskolai karán töltötték, ahol az iskola munkáját tanulmányozták.

Tegnap a kora délelőtti órákban Gombo Ocsirin Csi- medet és Bognár Lászlót fogadta Barta László, a megyei pártbizottság titkára. Ezután dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének társaságában a Szolnoki Művésztelepre látogattak. Délután a martfűi Tisza Cipőgyárba vitt a vendégek útja. Az üzemben Mengyi László, a szolnoki járási pártbizottság titkára, Kiss Lajos vezérigazgató és Komáromi Béla, az üzemi pártbizottság titkára fogadta az érkezőket. Kiss Lajos tartott tájékoztatót számukra az üzem termeléséről, a munkások élet- és munkakörülményeiről, majd a program üzemlátogatással zárult.

A vendégek a délutáni órákban ytaztak vissza Budapestre. ’ '

Ünnepi tanácsülés Karcagon

Karcagon tegnap délelőtt ünnepi tanácsülést tartottak, amelyen részt vett dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese. A huszonöt év eredményeiről és a város előtt álló feladatokról Zagyi János, az MSZMP városi bizottságának első titkára beszélt, majd a tanácsi munkában húsz, illetve huszonöt éve tevékenykedőket tüntették ki. A végrehajtó bizottság idei munkájáról Kundra József, a városi tanács elnöke tájékoztatta a tanácstagokat.

I '

Martfűi tervezők sikere

Szép sikert hozott a Tisza Cipőgyár tervezőinek a Könnyűipari Minisztérium „Korszerűség-1975” című pályázata.

Bodó Imre, Tabáni Rudolf,

Vági Sándor első díjat kapott a férficipő kategóriában, míg második díjjal jutalmazták a evermekcipő m kategóriában Bodó Imre és Tabáni Rudolf „Buksi” modelljét. Harmadik díjat Vági Sándor és Nyíregyházi Sándor nyert.

Csete Balázs emléknap

Október 27-én Csete Balázs emléknappal zárul a múzeumi, műemléki és honismereti hónap jászsági rendezvénysorozata Jászkiséren. Az emléknap programjában szakköri kiállítás, a helytörténeti kutatások jelentőségéről szóló előadás, és Csete Balázs síremlékének megkoszorúzása szerepel. s Csete Balázs életét a néprajzi tárgyak gyűjtésének szentelte. Több mint ezer rajzát őrzi a Néprajzi Múzeum.

Az Iskolai KISZ szervezetek munkáját és az ifjúsági szövetség városi bizottságának irányító tevékenységét tűzte napirendre tegnapi ülésén a jászberényi városi pártvégrehajtóbizottság. A főiskolán, a két középiskolában és a szakmunkásképző intézetben több mint kétezer diák tanul. Az iskolai KISZ szervezetek tevékenysége ezért döntő a város ifjúsági mozgalmában.

Fekete József, a KISZ városi bizottságának titkára tájékoztatójában eredményes munkáról adhatott számot. Ieen hatékony például a tanítóképző főiskolán az ifjúsági vezetők képzése, sokoldalú és sikeres a tudományos diákkörök tevékenysége, a különböző rendezvények sorozata, az ifjúsági klub élete, virágzó a kapcsolat más főiskolákkal, honvédségi alakulatokkal, jól dolgoznak a hallgatók az építőtáborokban. A középiskolákban is jó a diákok politikai aktivitása, eredményes a politikai oktatás, sok tanulót vonzanak a klubdélutánok, a vetélkedők, egyre inkább kibontakozik, ösztöndíjak odaítélésében és más vonatkozásban is mindinkább megnyilvánul az is- kalai demokratizmus. Mindehhez hasznos segítséget nyújtanak a tantestületek és a pedagógus pártszervezetek.

A párt-végrehajtóbizottság tagjai az eredmények elismerése mellett az iskolai ifjú- ' sági szervezetek munkájának hatékonyabbá tételét szorgalmazták. Kifejtették, hogy sok kihasználatlan lehetőség van még. A vertikális KlSZ-szer- vezetek kiépítésénél a formára helyezték például a súlyt

a fiatalok, s kevésbé a tartalmi munkára. Egy-egy iskolai KISZ-szervezet reszortfelelőse nincs tisztában azzal, hogy az ő területét érintően mik a város tervei, mit vár tőlük azok megvalósításában a KISZ városi bizottsága. Nem kapnak kellő útbaigazítást, pedig anélkül nem lehet teljes az alapszervezetek élete.

Jó volna, ha az iskolai ifjúsági szervezetek eredményes összhangjához hasonló, hasznos együttműködés alakulna ki a diákok és a munkásfiatalok között is. Az ilyen kapcsolat most még nagyon esetleges, csupán egy-egy akcióra korlátozódik. E területen mindenképpen előrelépés szükséges.

A vb-ülés elsősorban a KISZ városi bizottsága irányító munkájának javítását sürgette. Ne csak a választott testületek tagjainak aktivitására támaszkodjanak, hanem kérjenek segítséget a fiatal nevelőktől, s azoktól a fiataloktól, akiket a KISZ ajánlására vettek fel a pártba.

A pedagógus pártszervezetek alapvető feladata az iskoT lai ifjúsági szervezetek segítése, kommunista jellegének erősítése.

A jászberényi városi párt- végrehajtóbizottság az idén már másodszor tárgyal a KlSZ-szervezetek tevékenységéről. Tegnapi ülésén úgy döntött, hogy — a pártépítési munkaközösség széles körű vizsgálatának gazdag tapasztalatait is feldolgozva — még az idén aktíva ülésen tárgyalják az ifjúsági szervezetek munkáját.

fS. B.)

T. Katona László

Túl az élet delén...