Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-23 / 249. szám

Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését október 23-ára összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzet­közi kérdésekről szóló tájékoztató, vala­mint a párttagsági könyvek cseréjére vo­natkozó javaslat megvitatását indítványoz­za a Központi Bizottságnak. Megemlékezés a tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról Dr. Papp Lajos államtitkár mondott ünnepi beszédet Huszonöt esztendős hazánkban a tanácsrendszer: negyed századdal ezelőtt, 1950. október 22-én tartották Magyarorszá­gon az első tanácsválasztásokat. Az évforduló alkalmából szerdán a Parlament kongresszusi termében ünnepi megem­lékezést rendezett a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, A padsorokban ~r a csaknem 200 ezer tanácstag, tanácsi dol­gozó képviseletében — helyet foglaltak a főváros és a megyék küldöttei, zömmel olyanok, akik 25 esztendeje tevékenyked­nek a tanácsrendszer különböző posztjain Az elnökségben foglalt helyet Bdszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Sarlós István a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Péter János, az országgyűlés alelnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Pri- eszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, továbbá a különböző szintű tanácsok számos vezetője. Az elnökség tagja volt Dmdtrij Nyikolajevics Nyikitin, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­rácsa Elnöksége tanácsi osztályának vezetője, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Elhangzott a himnusz, majd Borbándi János, a Miniszter­tanács elnökhelyettese mondott elnöki megnyitót Borbándi János megnyitója Borbándi János elöljáróban tolmácsolta a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nagyrabecsü­lését és elismerését hazánk minden tanácstestületének, a tanácstagoknak, a hivatali dolgozóknak és aktivistáknak, s külön azoknak, akik a la­kosság bizalmából immár ne­gyedszázada végzik munká­jukat a tanácsoknál. Beszé­dét így folytatta: — Az idei esztendő rendkí­vül mozgalmas nagy jelentő­ségű belpolitikai események­ben és történelmi jubileu­mokban. E gazdag események sorában méltán ott van a he­lye a mai évfordulónak is. A negyedszázados évfordulót egész társadalmunk fontos eseményévé avatja az a tény, hogy a tanácsok a munkás- hatalom államszervezetének eredményesen dolgozó alap­intézményei, szocialista ha­zánk fontos állami és társa­dalmi funkciót betöltő, tekin­télyes szervei. Tevékenysé­gük elválaszthatatlan szocia­lista országépítő munkánktól, népköztársaságunk és dolgo­zó népünk fejlődésétől, — Hazánkban a tanácsok megalakulása a magyar mun­kásosztály szocialista állam­építő munkájának egyik tör­ténelmi jelentőségű esemé­nye, egyik kezdeti lépése s egyben nagy vívmánya volt. Jelentősége abban van, hogy végleg azok kerültek a helyi képviseleti szervekbe, a köz- igazgatásba, akiket a korábbi kizsákmányoló rendszer tel­jesen kirekesztett a hatalom minden területéről, akiket megfosztottak alapvető em­beri és állampolgári jogaik­tól, A tanácsok megalakulá­sának előfeltételét a Szovjet­uniónak a fasizmus felett aratott világtörténelmi jelen­tőségű győzelme teremtette meg, melynek eredményeként hazánk is felszabadult s né­pünk — a párt vezetésével — elindulhatott a demokratikus fejlődés, majd a szocializmus építésének útján. — Az eltelt negyedszázad­ban tanácsaink jelentős sze­repet töltöttek be a szocializ­mus építésében. A párt- és az állami politika helyi vég­rehajtásával részesei és for­málói voltak társadalmi éle­tünknek és elért eredménye­inknek. Helytálltak az ellen- forradalmi támadás nehéz időszakában, segítői voltak a népi hatalom megszilárdítá­sának s ezt követően a me­zőgazdaság szocialista átala­kításának. Területükön fá­radhatatlanul irányították és irányítják a gazdasági mun­kát, fejlesztik a művelődés- ügyet, az egészségügyi, szo­ciálpolitikai és kereskedelmi ellátást. Munkájukkal gaz­dagabbá, kulturáltabbá, szeb­bé teszik városainkat és fal- vainkat. Az államélet és a szocialista demokrácia fej­lesztésének átfogó program­jában pártunk és kormá­nyunk mindenkor megkülön­böztetett figyelmet fordított a tanácsok tevékenységére. Az új tanácstörvény keretei kö­zött ma már a korábbinál ön­tevékenyebben dolgozhatnak, és eredményesebbel) vehet­nek részt az állami feladatok helyi megvalósításában. — Pártunk XI. kongresz- szusa joggal hangsúlyozhatta, hogy erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányza­ti és államigazgatási jellege, mindinkább területük felelős gazdáivá válnak, és hatéko­nyan vesznek részt az össz­társadalmi feladatok megva­lósításában. — Egy társadalmi rendszer demokratizmusát elsősorban nem a formális szervezeti ke­retek határozzák me", ha­nem az, hogy ki a hatalom birtokosa, s a hatalom kinek biztosít jogot és valóságos le­hetőséget, hogy beleszóljon az állami, a társadalmi ügyekbe. Hazánkban, amint a tanácsok fejlődése is bizonyítja, a leg­magasabb rendű demokratiz­must, a szocialista demokrá­ciát hoztuk létre és fejleszt­jük. A fejlesztést szüntelen folyamatnak tartjuk, hiszen a XI. pártkongresszus határo­zatainak és pártunk program- nyilatkozatának végrehajtá­sával hazánkban a fejlett szo­cialista társadalmat építjük. Építő munkánk fontos terü­lete az állami élet, a szocia­lista demokrácia, s ezen be­lül a tanácsi demokrácia to­vábbfejlesztése. A tanácsok­nak még jobban kell szolgál­niuk társadalmi és népgazda­sági céljaink megvalósítását Ennek érdekében tovább kell javítaniuk irányító, szerve­ző és ellenőrző munkájukat. Mindezt azonban csak úgy teljesíthetik eredményesen, ha tovább szélesítik tömeg­kapcsolataikat, ha egyre több állampolgárt vonnak be a ha­talom gyakorlásába és a köz­ügyek intézésébe. Nagy nemzeti programunk a szocialista Magyarország felépítése. Ez felelősségteljes, bonyolult de egyben lelkesítő feladata egész dolgozó né­pünknek. Tanácsainknak e nagy cél megvalósításában közreműködni, népünk javát szolgálni: megtiszteltetés és egyben kötelesség. Pártunk és kormányunk meggyőződé­se, hogy a negyedszázados fennállásukat ünneplő taná­csok tagjai, vezetői és dol­gozói, akik eddig is részesei voltak szocialista hazánk tör­ténelmi sikereinek, készen állnak az új tennivalók el­végzésére. — Zárta beszédét a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Ezután dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Papp Lajos beszéde — A jubileum a szocialista államépítés ama történelmi lépésének jelentőségét húzza alá, amellyel a munkásosz­tály és forradalmi pártja a hatalom birtokában, az el­telt évtizedekben sikerrel alakította ki a szocialista államszervezet területi és helyi szerveit — kezdte be­szedet dr. Papp Lajce, majd hangsúlyozta, hogy amint a magyar nép három szabad évtizedének története elvá­laszthatatlan a proletárdik­tatúra államának megterem­tésétől, ugyanúgy jelentős állomása a megtett útnak a tanácsrendszer létrejötte és megszilárdulása. (Folytatás a 3. oldalon) Folytatódtak Moszkvában a szovjet—magyar tárgyalások Nyikolaj Podgornij és Leonyid Brezsnyev fogadta Lázár Györgyöt és kíséretét Mezőgazdasági megállapodást írtak alá Nyikolaj Podgorníj, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta a hivatalos baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó magyar kormányküldöttséget Nyikolaj Podgornij. nt SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke szerdán délelőtt a Kremlben fogad­ta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Miniszterta­nács elnökét, valamint a kí­séretében . levő személyisé­geket. Magyar részről a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének fogadótermében lezajlott ta­lálkozón ott volt dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes, Marjai József külügymi- nisztérdumi államtitkár, dr. Hetényi István tervhivatalt államtitkár, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszter- helyettes, Rapai Gyula, ha­zánk rendkívüli és megha­talmazott moszkvai nagykö­vete. Szovjet részről a beszélge­tésen jelen volt Mihail Le- szecsko miniszterelnök-he­lyettes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. A szívélyes elvtársi han­gulatú megbeszélés során érintették a két országban élő népek baráti és testvéri kapcsolatainak további erő­sítésével, a politikai, gazda­sági, kulturális és más terü­leteken megvalósuló szovjet —magyar együttműködés si­keres fejlesztésével össze- -íüggő kérdéseket. Hangsú­lyozták, hogy mindkét fél érdekelt az államközi, a par­lamenti és társadalmi szerve­zetek közötti gyümölcsöző kontaktusok és baráti kap­csolatok kiszélesítésében. Megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáit is. Megállapí­tották, hogy a nemrégiben véget ért európai biztonság (Folytatás a 2. oldalon) ’ Szovjet küldöttség a budapesti Városházán Tegnap a Városházára lá­togatott az a szovjet taná­csi delegáció, amely Dmitrij Nyikolajevics Nyikityinnel, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége tanácsi osz­tályának vezetőjével az élen tartózkodik hazánkban. A vendégeket Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnö­ke tájékoztatta a Fővárosi Tanács munkájáról, a város- fejlesztés eredményeiről s különböző várospolitikai kér­désekről. Huszonöt év képekber Jelenleg három olyan ta­nácstagja van Karcagnak, akik huszonöt év óta élvezik a választók bizalmát: Fülöp Sándomé, Kovács István és Kulcsár Pál. Ok és társaik eredményes munkáját kö­szönti az a kiállítás, amelyet a ma lezajló jubileumi ta­nácsülés alkalmából készített a Déryné Művelődési Köz­pont fotóköre. Kiállításukat a tanácsháza első emeleti folyosóján egy hétig tekint­hetik meg az érdeklődök. A nap híreiből Ma kezdődik az úttörővezetők VI. országos konferenciája Csütörtökön ül össze Du­naújvárosban — a szövetség történetében hatodik alka­lommal — az Úttörő Szö­vetség legfelsőbb fóruma, az úttörő vezetők országos kon­ferenciája. A tanácskozáson — amelyen számos külföldi vendég is részt vesz — vár­hatóan megvonják a szövet­ség kétéves munkájának mérlegét, kialakítják a tár­sadalom követelményeit, s a gyermekek igényeit megfele­lően ötvöző időszerű tenni­valókat. Honismereti tanácskozás „Tiszazug élete 1949—1975 között” címmel kétnapos ta­nácskozás kezdődött tegnap délelőtt a kunszentmártoni járási művelődési központ­ban. Az előadássorozaton — amelynek célja: bemutatni a Tiszazug társadalmi, gazda­sági és kulturális életének huszonhét év alatti fejlődé­sét — hivatalos és amatőr muzeológusok vesznek részt. Ugyancsak tegnap nyílt meg „A villamosítás hatása a Tiszazug életére” című ki­állítás a kunszentmártoni helytörténeti gyűjtemény he­lyiségében. A kiállítás egy hónapig tart nyitva, és csü­törtökön, szombaton, vala­mint vasárnap délelőtt 9-től 12 óráig tekinthető meg. Magyar-szovjet rektori konferencia Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartot­ták meg az első magyar- szovjet rektori konferenciát. A tanácskozásra érkezett szovjet küldöttséget N. F. Krasznov, a Szovjetunió fel­ső- és középfokú szakokta­tási miniszterének első he­lyettese. a magyar delegációt pedig dr. Polinszky Károly oktatási miniszter vezette. A háromnapos konferencia szerdai záróülésén a delegá­ciók vezetői összefoglalták tapasztalatikat, majd előter­jesztették az együttműködés elmélyítését szolgáló ajárv? lás okát. i Egy mondatban — A második országos parafilatélia kiállítás 1975. október 25-én 10 órakor nyí­lik a MABÉOSZ székhazá­ban, Budapest, VI. Vörös­marty utca 65. szám alatt. — Alapítása 75. évforduló­ját ünnepelte tegnap a Ma­gyar Édesipar győri keksz- és ostyagyára.

Next

/
Thumbnails
Contents