Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-18 / 245. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 117.'. október IS. Az első évtized Hozzáértő ember, ha fát ültet, nagy gonddal vá­lasztja ki a csemetét. Fejlett, egészséges legyen a gyökér­zet, erőteljes a korona. Sok minden az ületésnél dől el, milyen fa válik a csemeté­ből, de — tapasztalatból monhatom — azért nem ak­kor dől el minden. Csenevész kis fácskák is, jó talajba, jó gondozó keze alá kerülve erőre kaphatnak később, s egyáltalán nem ritka, hogy a fejlődésben megelőzik élet­képesebb faiskola-társukat. Az ember életében sem rit­ka eset az ilyen; véznácska gyerekekből akár élsportolók lehetnek. A tizenéves kor a biológiai érés. sok meglepe­tést tartogat. Szép gyerekek­ből ormótlan kamaszok vál­nak. csúnyácska bakfisokból érett, bájos nők; az egészsé­ges fiatal szervezet hihetet­len átalakulásokra képes. De vajon a tehetség, a jellem fejlődésének melyik életkorban keressük a kri­tikus pontjait? Igen-igen sokféle hatás működik köz­re a nevelésben a pólyától a nagykorúságig. Olykor föl­erősítik egymást ezek a ha­tások, olykor semlegesítik, de abban meglehetősen egyet­értenek a pszichológusok, hogy a belső fejlődés legfon­tosabb eredői a gyermek­korban keresendők. Bizonyosra vehetjük tehát, a jellemtorzulások, a bűnö­zési hajlam, a közösségelle­nes magatartás gyökerei is általában visszanyúlnak az első évtizedbe. így is mond­hatnám: hosszú a lappangási idő. Érdemes ezért odafigyel­nünk. milyen korai fertőzé­seket lajstromoznak leggyak­rabban a pszichiáterek. Például: a rossz családi környezet. Marakodó szülők, nagyszü­lőív, züllö, széthulló család alkoholizmus, prostitúció, terheltség, bűnözés a felme- nöágban — széliében ismert okok'; ,‘,alma nem esik mesz- szé a fájától”. Tíz éven alul a leghatásosabb nevelő kör­nyezet kétségkívül a család. És a züllő család, ha nem is törvényszerűen, de igen álta­lánosan a maga képére és hasonlatosságára neveli az utódait. A másik leggyakoribb fer­tőző góc kevéssé ismert a la­ikusok — tehát: a családi ne­velésben legilletékesebbek, a szülők — körében. Maga a szó is idegen, amely a kór­okozót jelöli: hospitalizáll- ság. Neves pszichológusok egy­behangzó megállapítása sze­rint a korai eltávolodás az anyától — ha tehát az első testi-érzelmi kapcsolatok megszakadnak vagy létre sem jönnek — tartós, nem ritkán helyrehozhatatlan torzuláso­kat okozhat a személyiség lelki-szellemi fejlődésében. Kossuth-díjas gyermek­pszichiáterünk, György Jú­lia. könyvében olvasom (..Az antiszociális személyiség”): a családon kívül „nevelke­dők szellemi fejlődése min­den vonalon meglassul, vagy megakad... Az érzelmileg kielégítetlen gyermek... sem­miféle érzelmi kapcsolatot nem létesít sem a környeze­tében élő személyekkel, sem a tárgyakkal. Ennek követ­kezménye egyik oldalról a fogalomképzés szegényessége beszűkülése... A másik még döntőbb károsodás, hogy az érzelmi kapcsolatok a külvi­lággal a szerető anya, vagy anyafigura híján (tekintve, hogy még a gondozó szemé­lye is állandóan változik) 'Bem alakulhatnak ki Minthogy nincs kiért és miért elfogad­nia a társadalom normáit — melyeket e korban az anya közvetít...” n szerző igen gazdag tapasztalati anyag birtoká­ban, s a nemzetközi szakiro­dalom áttekintő ismeretében jut ezekre a következteté­sekre. De más heves pszichiá­terek írásaiban is hasonló megállapításokra bukka­nunk. A legjobb nevelő sem pótolhatja a gondos szülőt —■ még a gondatlant is nehezen. A szoros, személyes, érzelmi kapcsolat — legtermészete­sebben a szülőkkel.'az anyá­val, — kétségkívül a legfon­tosabb feltétele a gyermek további érzelmi-értelmi fej­lődésének. Bár önmagában a szeretet sem elég, sőt nagyon is ke­vés lehet, ha nem okos — erre egy harmadik nagy tü­netcsoport figyelmeztet. A körülrajongott egyke, a kivé­telezés a testvérek között, a szülők — különösen az elvált szülök — versengése a gyer­mekért, a mostoha-problé­ma... No, dehát szó sincs arról, hogy egy rövid cikkben akár csak fel is sorolhatnám az érzelmi-lel ki-jellembeli fej­lődés korai kórokozóit. Nem is célom ez. Csupán néhány mostanában forgatott könyv legfontosabb v következteté­seit szeretném — magamnak is — megfogalmazni: több figyelmet az első évtizedre! I tizenévesek válsá­gairól, a kamaszkor modern gondjairól sok szó esik a sajtóban és egyebütt. Ez a szó mintha elterelné a fi­gyelmet a kamasz gondok- bajok leggyakoribb eredői­ről: a fejlődő gyermek jó­val korábbi érzelmi-jellemi sérüléseiről, torzulásairól. Mint ahogy a fiatalkori bű­nözést, a huligánkodást, a ga­rázda, agresszív hajlamokat és - általában a megrögzött társadalomellenes magatar­tást sem érhetjük meg az első tíz év feltérképezése nél­kül. Neves hazai tudósok ~ Gegesi-Kiss, Libermann. Popper — értekezése. Bozóky Éva könyve pedagógiai ta­pasztalatairól ugyanúgy erre figyelmeztet, mint az idézett szerző. A gyermek, elvadulásának a családtól, a társadalomtól — végeredményben az anti­szociális. a bűnözői alkat ki­alakulásának — mindig ösz- szetettek az okai, mindig több tényező együttes hatá­sára, és rendszerint az érzel­mi védettség hiánya miatt következik be a nevelési csőd. Az aprócska gyermek még ki van szolgáltatva a felnőt­teknek. Bosszantó „rosszasá­gait” könnyű megtorolni — nem válnak közüggyé. Észre sem igen vesszük kez­detben az eltávolodást, az ér­zelmi elkülönülést. — nem ritkán épp a megtorlások miatt —, a jellembeli fertő­zéseket; talán ezért sem olyan súllyal közügy még az első tíz esztendő, ahogyan érdemelné. Fekete Gyula A magyar konyha és a hal Köztudomású, hogy hazánk­ban igen alacsony a halfogyasz­tás. Évente átlagosan 2.2—2,5 kiló. halat fogyasztunk, míg a tengerparti országok lakossága' személyenként 20—22 kilót, de van olyan ország is, ahol évi 40 kilót. A magyar konyhán a hal nem gyakori eledel, a legtöbb család asztalára csak a karácsonyi ün­nepek alkalmával kerül. Pedig a halhúsban sok a biológiai ér­ték. Könnyen emészthető, nem terheli a gyomrot. A benne ta­lálható fehérje átalakítás nél­kül. beépül a szervezetbe és igen magas az A- és a B-vitamin, valamint a kalciumtartalma. Az üzletekben nemcsak élő­hal kapható, többféle tengeri halat is kínálnak a hűtőpultok. A mélyhűtött tengeri halak nagy előnye, hogy nem kell tisztítani, csak darabolni és elkészíteni. Kellemes ízűek a Seelach, a Hek és a füstölt Makréla. A füstölt Makréla, borét lehúzva azon­nal fogyasztható vajas kenyér­rel. Tízóraira, de vacsorára is kitűnő, ízletes eledel. A hal igen változatosan ké­szíthető, s az sem utolsó szem­pont, hogy a dolgozó háziasszony gyorsan, kevés fáradsággal, íz­letes ennivalót készíthet család­jának. Az élőhalakból nemcsak rántott halat és halászlét, ha­nem különféle halételeket: hal- paprikást, rácpontyot, halkocso­nyát, töltött halat tálalhatunk. A mélyhűtött tengeri halakból pedig sok féle sültet, valamint paprikást csinálhatunk. A háziasszonyoknak a legna­gyobb gondot a halkonzerves gondolat előtt az okozza, hogy a 10—15 országból érkező majd­nem százféle áruból melyiket válassza. A halkonzervek magas tápértékűek, ezért kiválóan al­kalmasak vacsorára, szendvics­nek, uzsonnára, reggelire egy­aránt. A teljesség igénye nélkül ismertetünk néhány halkonzer­vet a sok közül: SZELGY (szovjet) — kerek dobozban hering haldarabok, ét* olajban vagy olajos paradicsom mártásban. SPROTNT (szovjet) — enyhén füstölt, sötét aranysárga árnya­latú, sprotni halak sós ízesíté­sű olajban. KASPI (szovjet) — kaszpi-ten- geri apró szardínia halak fűsze­rezett étolajban. MAKRÉLA (román) — Mak­réla haldarabok, enyhén fűsze­res étolajban. DORSCH PICANT (romín) — tőkehalmáj haldarabok, papri­kával színezett, enyhén fűszere­zett étolajban. ROCO (lengyel) — kellemesen fűszerezett, * makréla haldarabok enyhén paradicsomos- ízesítésű. ' étolajban. TŐKEHAL IKRA (norvég) — enyhén füstölt paradicsompüré­vel színezett ikra, olajos hal­májjal. RINGLI (jugoszláv) — capri bogyóval ízesített, szardella hal- gyűrük, olíva olajban. ■ r Ártalmas a hangos beszéd A korszerű módszerekkel végzett tudományos kutatá­sok során megállapítást nyert, hogy a civilizációval együtt járó, folytonosan nö­vekvő zaj súlyosan károsítja az emberi szervezetet. Példá­ul: egy idő után nemcsak halláscsökkenést okozhat, hanem súlyosan károsítja az idegrendszert, ezzel kapcso­latosan keringési, emésztő­szervi, szívműködési pana­szokat is okozhat, sőt dep­ressziót is kiválthat. A zaj azért is veszedelmes ellensége egészségünknek, mert tudat alatt rombolja a szervezetet. Megszokjuk az utca zaját és mégis káros a szervezetünkre. Még alvó ál­lapotban is zavarja nyugal­munkat. A zajártalom csökkentésé­re már eddig is elég sok tár­sadalmi intézkedés. történt: így például Budapesten nem szabad az autóknak dudálni, a villamosoknak csengetni, stb. Egyes zajos munkahelye­ken vizsgálják a zajszintet és intézkedések történnek annak lehetőség szerinti csökkentésére. Ez azonban nem elég. Egyénileg is kez­denünk kell ellene. Mit tehe­tünk? Nagyon sokat, mert maga­tartásunk megváltoztatása is nagy lépésssel vihetné előbb­re a zaj elleni harc ügyét. Különösen ártalmas a han­gos beszéd, a kiabálás a gyer­meknevelésben. Ne a hang ereje, hanem a mondanivaló súlya gyakoroljon hatást a gyermekre. Az a gyermek, akivel otthon kiabálnak, gyenge idegzetűvé válik, fél a szüleitől, fél a felnőttektől, fél a sötétben, s ez a félelmi érzés sokszor egész életén át is elkíséri. Az otthon légköre is egé­szen más lesz, ha a családta­gok halkan, kellemes hangon beszélnek egymással. Ugyan­így a munkahelyen is. A har­sány hang sehol sem kívána­tos és célszerű. S csend regenerálja a szer­vezetet, pihentet, felüdít. Ki­ránduljunk gyakran, legyünk távol a nagyváros, a közle­kedés zajától. De otthon is tarthatunk „csendkúrákat”, amikor a család apraja-nagy- ja pihen, olvas, vagy kézi­munkázik. Ilyenkon ne szól­jon a rádió sem, vagy csak nagyon halkan. Jó ilyen csendben lenni. Próbáljuk ki; egy félóra, vagy egy ne­gyedóra is elég, ha nincs több időnk. Természetesnek tartjuk, hogy a környezeti ártalmak ellen védekezzünk. A zajár­talom ellen azonban . csak napjainkban kezdődik ko­moly formában a védekezés. Egyénileg, magunkkal és másokkal szembeni köteles­ségünk, hogy magatartásunk­kal elősegítsük a zajártalom elleni küzdelem sikerét. Nem csak orvosi váróter­mekben, hanem minden munkahelyen időszerű lenne kitenni egy táblát: „Csendet kérünk”. F, K. _ - Tél közeledtével gyakrabban gondolunk őszi, HuuUcflia téli ruháinkra. A vásárlást, egy-egy darab felfrissítését már most tervezhetjük. A képen látható három bunda a Szörmekíkészítő és Szörmckonfekció Vállalat díj­nyertes modellje. ízelítőnek sem rossz, de ötclctct is merít­hetünk régi, megúnt bundánk alakításához, díszítéséhez. A bal oldali, hétnyolcados bundát Újpesten tervezték. A fekete panofixet bőrbetét és hímzett szalag szegélyezi. Minden korosztály viselheti. A középső: festett irha Szegedről. Érde­kessége, a nyaksálprén^ és az alján a prémszegély, amely tetszés szerinti szélességben varrható rá. A kunszentmártoniak filmnyomott panofix modelljén mosómedve-gallért és kézelöprémet, valamint bőrövet lát­tunk. öv nélkül is csinos, Hová menjünk kirándulni? Pécs (1.) Előző utunk alkalmával már a Mecsek sok érdekes­ségét, szépségét megismertük. Most nézzük meg a környék legnagyobb nevezetességét, az ország negye­dik városát, Pécset. Ez egyben hazánk egyik legöre­gebb városa is. A római korban már pontosan kimu­tatható városi civilizáció alakult itt ki. Régészeti leletek bizonyítják, hogy Pécs meghaladta a kétezer éves kort. A város mai elnevezése egy 1093->ban kelt I. László által aláírt oklevélben található. Jelentős eseménye volt a városnak, hogy I. Lajos király itt alapította meg az ország első egyetemét 1367-ben. Itt nyílt meg először az országban közkönyvtár is. A török kor ezt a várost is megsanyargatta, és újabb kori fejlődése elég lassan indult meg. A mai Pécs életében az ipar és a bányászat a meg­határozó. Nagyon jelentős eméllett kulturális hatása is nemcsak környékre, hanem az egész országra. Két egyeteme, tanárképző főiskolája és sok kulturális és tudományos intézete van. A város építészetében megtalálhatók a nagymúltú bányásznegyedek többemeletes, modern középületek­kel, lakóházak, amelyek már a szocialista városépíté­szet bizonyítékai. Városnéző sétánkat kezdjük a Széchenyi téren. A tér fontosságát mutatja, hogy 12 utca torkollik ide. Ez a tér városképi szempontból is különleges látni­való így. Itt is találunk műemléképületeket, értékes szobrokat. A Kossuth Lajos utcában van a városi tanács épü­lete, mellette nem messze pedig Pécs egyik dísze, az egykori Zsolnay-gyár készítette, zöldessárga fényben csillogó eozin-kút. A közelben van az a templom is, amelyhez egykor rendházat csatlakoztattak, amely jelenleg egészségügyi célokat szolgál. A téren található a Janus Pannonius Múzeum egyik részlege, amelyben régészeti leleteket láthatunk Ba­ranya történetéből, az őskortól az államalapításig. Itt van a közelmúltban talált 40 ezer mohácsi érem is. — B — ESisnraaffncaBc Sok kismama nem gondol arra, a gyermekgondozás mellett önmagával is törőd­nie kell, hogy időt kell sza­kítania a „visszaszépülésre”. Hiszen a terhesség alátt tör-’ ténő testi elváltozások nyo­mot hagynak. Nem törvényszerű, hogy a szoptatós kismama alakján évekig meglátsz- szék a gyermekszülés. A súlytöbbletet rendszeres tornával, ésszerű táplálko­zással kell dolgoznia. A szoptatós kismamának sem mennyiségi, hanem minőségi táplálkozásra van szüksége. Mi a teendő tehát? Kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, hogy milyen tornát végez­zünk eredeti alakunk vissza­nyerése érdekében. Arra vo­natkozóan is kérjünk taná­csot, hogy a napi tornagya­korlatokat hány percig vé­gezzük. A kismamának nem szabad túlerőltetni magát, mert esetleg kevesebb lesz a teje. Fontos, hogy a tornagya­korlatokat rendszeresen, le­hetőleg reggel és este végez­zük, szabadban vagy jól ki-- szellőztetett szobában. Sok­szor halljuk a kismamák szájából: — mozgok, futok én egész nap eleget a gyerek körül, nincsen szükségem tornára. A napi munkával kapcsolatos mozgással nem érjük el a kívánt eredményt, mert alakformáló hatásuk csak a rendszeresen végzett, célirányos tornagyakorlatok­nak van. Különös gondot kell fordítanunk a hasizmok erősítésére, a kar-, láb-, hát- és mellizmokat mozgató gya­korlatok elvégzésére. A rend­szeres torna alakszépítő ered­ménye már néhány hét után jelentkezik. Igen gyakori az is, hogy a kismama bőrén a terhességi idő alatt nemkívánatos vál­tozás következik be, ‘amely­nek rendbehozása nem Kis feladat. Ha az ilyen bőrel­változás komoly kozmetikai panasz, forduljunk tanácsért orvoshoz, vagy kozmetikus­hoz. A láb ápolására is nagy fi­gyelmet kell szentelnünk, mert a terhesség alatti súly- gyarapodás következtében nagyobb terhet kellett visel­nünk. Ha felfedezünk néhány kisebb visszeret, kérjük ki a kezélőorvo&ünk . tanácsát, mert ezek az esetek többsé­gében visszáféjleszthetők. ■Ügyeljünk árraf4íógy ne vi­seljünk szoros ruhadarabo­kat, amelyek gátolják a vér­keringést. Naponta masszí­rozzuk meg a lábakat, a masszázst mindig alulról fel­felé haladva végezzük. Ellenőriztessük a fogak ál­lapotát is. Terhesség alatt gyorsabban romlanak a fo­gak, mert a születendő babá­nak sok mészre van szüksé­ge. Könnyebb az apró hibá­kat kezelni a fogakon, mint amikor már nagyobb beavat­kozásra, esetleg a fogak el­távolítására van szükség. Előfordul, hogy terhesség álatt, vagy szülés után haj­hullás következik be. Ez rendszerint magától megszű­nik, de azért hasznos, ha rendszeresen használunk hajszeszt; naponta keféljük meg a hajat; 3—4 hetenként tegyünk rá ricinusolaj-oako- lást. És ha már a pakolásról beszélünk, elmondjuk azt is, hogy a bőr egyik leghatáso­sabb szépítőszere: a vitami- nos pakolás. A pakolást tisz­ta bőrre kell felkenni. Egy jó recept: 1 kanál gyümölcsre­szeléket, 1 tojássárgáját, mokkáskanál mézet, 1 kiska- nál tejszínt, vagy tejfelt ke­verjünk össze és kenjük fel az arcra, nyakra. A pakolást 15—20 percig hagyjuk a bő­rön, utána langyos, majd hi­deg vízzel mossuk, le. Rendkívül hatásos a jog­hurtos pakolás. Igen egyszerű: a joghurt sűrűjét kenjük fel a meg­tisztított bőrre, 10 perc múl­va öblítsük le, bársonyos lesz a bőrünk. A dohányzás nemcsak a kismama szépségének árt, hanem káros anyagok kerül­nek az anyatejbe és veszé­lyeztelik a baba egészségét. Ugyanígy az alkohol fo­gyasztás is veszélyes az anyán keresztül a gyermekre. Villányiné"

Next

/
Thumbnails
Contents