Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ára: í Forint XX'V’l. évf. 216. sz. 1975. szeptember 14. vasárnap v c I PÁRTBIZOTTSÁG és a megyei tanács lapja El£üi@iicarfie m raktárakban H a a kötéltáncos megbillen több méter magasban, súlyát, vagy a kezében tartott rudat, óvatlanul, alig észrevehetően az ellenkező irányba nyomja — így maradhat egyensúlyban. A néző magabiztosságán csodálkozik, nem is veszi észre: ez az egyensúly állandó egyensúlyvesztések korrekciójából áll. Meglehet, a hasonlat profán, mégis» ipari üzemeink kész­letcsökkentő törekvéseit jól érzékelteti. Országos cél, hogy a vállalatok anyag- és árukészleteiket minél alacsonyabbra szorítsák le, a holt eszköz, a munkába nem fogott anyag ugyanis veszteség. Veszteség a szó szoros értelmében, hiszen minden raktárban heverő idomvas, szerszám, alkatrész munkát testesít meg, minél tovább használatlan, annál to­vább haszontalan. Lefékezi, zavarja a termelést, hiszen ami egyik üzemben „felesleg” az a másikban valószínűleg hiány­zik. A népgazdaság terhei növekednek, elmarad a nemzeti jövedelem egy része, ami visszahat az életszínvonalra. Ez a „kötél”, ez a billenés lehetőségének egyik oldala. A másik: minden munkahelyen igyekezni kell, hogy a dol­gozóknak nap mint nap kezük ügyében legyen minden anyag, minden szerszám — az állásidő is veszteség. Az egyensúlyt megtalálni, az egyenletes termelést bizto­sító, ugyanakkor a szükségesnél sohasem nagyobb anyagkész­letről gondoskodni nem könnyű. Különösen nem, ha a hely­zetet olyan világgazdasági változások bonyolítják, mint az '973 óta megnövekedett nyersanyagárak, a tőkés világ spe­kulációi és hasonlók. Bár megyénkben — a megyei tanács ipari osztályának mintegy húsz vállalatot, üzemet érintő reprezentatív felmérése szerint — a hiánypszichózis okozta készletnövekedések kevésbé jellemzőek — korántsem jelenti ez azt, hogy minden rendben van. A mindenkor optimális készlet — ezt a vizsgálat is meg­állapította — altkor biztosítható, ha a vállalatnak önálló szervezete gondoskodik az anygellátásáról. és kapcsolatai révén szabályozni is képes a megrendelés, szállítás, fel­dolgozás folyamatait. A készletgazdálkodás bonyolult rend­szerében ugyanis nemcsak az anyaggazdálkodási osztályok feladata nagy, a vállalat egyéb részlegei, kivált a vezető műszakiak is sokat tehetnek. Ezt felismerve a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál például már évekkel ezelőtt a készletek alakulásától is függővé tették a mű­szakiak prémiumát. Hasonlóan fontos az anyagforgalom egyértelmű szabá­lyozása. erre a megyei állami építőipari vállalat szolgáltatott jó példát, ahol nyomtatásban is megjelent az anyaggazdál­kodás házi szábályzata. Az Aprltógápgyárban sem csak az anyagellátási osztály felel a készletért, érdekeltté tették ebben a műszakiakat is. Ha a gyártási program szerint ren­delnek, nem halmozódhat fel felesleges anyag a raktárakban. Az egyre tervszerűbb, átgondoltabb munka szintén készlet­csökkentő hatású, ezért többek között a Hűtőgépgyárban, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál meghatározott hosszméret­ben kérik a nagyobb mennyiségben használt alapanyagot a gyártótól. A fajlagos anyagfelhasználás a szolnoki bútorgyár­ban alkalmazott módszerrel is csökkenthető, ott a szabás­tervek felülvizsgálatával sikerült hulladékot megtakarítani — áttételesen a készletet csökkenteni. A z anyagok felesleges felhalmozódását jól szervezett információs rendszerrel is meg lehet akadályozni, , ebben a jövő útja a gépi adatfeldolgozás. A folya­matos, szinte naprakész készletellenőrzés ma már egyre fon­tosabb, a nyilvántartás gépesítése hovatovább mindenütt napirendre kerül. Az ésszerűbb készletgazdálkodás — még további példák sorával bizonyíthatnánk — nagy mértékben a belső szer­vezettség, de legalább ennyire a külső feltételek függvénye. Nem mindegy, hogy bizonyos ' anyagokat hogyan, milyer határidőkre lehet a gyártóktól, a kereskedelmi vállalatoktó beszerezni. Ma általában 60—120 naopal korábban kell r rendeléseket feladni, vagyis ennyi idő telik el addig, mi az anyag, a raktárba, a munkás kezébe kerül. Ha töV importból érkezik, a bonyolult engedélyezési eljárás miai ez az idő a kétszeresére nő. Még ennél is kedvezőtlenebb helyzetben vannak a ki" és közép nagyságú üzemek, megyénk vállalatainak többsé”' e kategóriába tartozik. Mivel ezek egv-egy anyagféleségbe' keveset rendelnek, a gyártók, a szállítók is kisebb figyelni" fordítanak az ütemes szállításra. Az sem ritka, hogy egye- üzemek egy tételben legyártják a vállalat egész évi szül: ségletét — indokolatlanul növelve annak készletét. A Jász sági Építőipari Szövetkezetben például sokszor jóval a be­építési idő előtt raktáron hevernek bizonyos anyagok, töb­bek között a nyílászáró szerkezetek, mert ezeket a szövet­kezetnek akkor kell átvennie, amikor hozzájut, másképp nem kapja meg. Figyelemre méltó az is, amit az Aprítógéngyárban mondtak el az újságírónak. Ha a gyárnak valamely külön­leges anyagból mondjuk ötven kilogrammra van szüksége, s azt a kereskedelemből nem tudja beszerezni, kénytelen öt tonnát vásárolni — a vasmű ennél kisebb tételben nem szállít. Az ilyen és hasonló gondok megoldása az lenne, ha a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok a jelenleginél sokkal jobban betöltenek hivatásukat. Ha a biztonságos készleteket ezek a vállalatok központilag raktároznák, az iparvállalatok mai összkészleténél sokkal kirebbrí lehetne a folyamatos termelésről gondoskodni, gyorsabban „forogna” az anyag. n z a tény, hogy sok esetben a külső körülmények sem kedvezőek, természetesen nem jelenti azt, hogy az üzemek házatáján nincs mit tenni. Ma még sokhelyütt szervezetlen az anyaggazdálkodás, átgondo­latlanok a rendelések, nincs megfelelő információs rendszer. Pedig a készletgazdálkodást is lehet és kell tervezni. Több helyütt, például az Aorítógépgvárban. a Tiszamenti Vegyi­művekben még a készletcsökkentésre is részletes tervet ' -rizítettek. Az elfekvő készletek hasznosítása, eladása sem Fka ma már. ezzel is bátrabban lehetne élni. Megyénk ipari zemei többségükben már törekszenek az egyensúlyra, a 'tészlétek optimalizálására. De ez bonyo'ult folyamat — mindig figyelni kell: mint a kötélen. Állandóan, s egyre inkább. Mert ez nem kampány, ennek a „kötélnek” nincs vége. Trömböczky Péter MA: Hétköznapok sodrában Hogyan alakul az élet Szolnokon 3 jubileumi évek után? 3. oldal Andris nem felejt Tárca-novella 4. oldal Vándorlegény Karcagról Beszélgetés egy fiatal színésszel Bronzkori sírrablók nyomában Ásatás Alattyán határában 5. oldal OMÉK Hz utolsó nap Október 15-tól BUY Az Országos Mezőgazda­sági Kiállítás ma zárja ka­puit. A legfőbb tapasztalato­kat már összegezték a ren­dező Hungexpo Vállalatnál. A Mezőgazdasági- és Élel­mezésügyi Minisztérium és a rendezésében részt vállaló más tárcák, valamint a kiál­lítás főbizottsága és a szak- tanácsadó testületben tevé­kenykedő 600 szakember ma­gasszínvonalú munkát vég­zett a kiállítási anyag ösz- szeválogatásánál, a prog­ramok összeállításánál. A KGST országok együttes erőfeszítéssel kézzel fogható, érzékelhető módon mutat­koztak meg a kiállításon, mégpedig magasszínvonalú műszaki alkotások formájá­ban. A külföldi kiállítók anyagai, bemutatói emelték a kiállítás rangját. A Dobi István úti vásár­város következő rendezvé­nye az őszi BNV, a fogyasz­tási cikkek nagy seregszem- éje, amely október 15-től fo­gadja vendégeit. Szeptember 25»re Összehívták az erszámitst Az Ülésszakon a Minisztertanács elnöke várhatóan élőterjeszti a kormány munka­programját. valamint napirenden szerepel még a pénzügyminiszter jelentése a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról. (MTI) Hétvégi műszak a határban A HATVANI CUKORGYÁR egyik cukorrépagyűjtő telepe Alattyánban van. Na­ponként 40—50 vagon répát vesznek át; a jászteleki-alattyáiii Tolbuchin, a jászai- sószentgyörgyi Petőfi és a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz szállítja oda a répát. Ké­pünkön a lerakodást segítő BUM-típusú járműbuktató prizmázó gép. A hét végén a megyében szeles, esős őszies volt az időjárás. A határban azon­ban tegnap sem szünetelt a munka: szedték, szállították a cukorrépát, több helyen, például Törökszentmiklóson, Mezőhéken törték a kuko­ricát, silóztak, s a Jászság egyes részein megkezdték az őszi árpa vetését is. A tsz-ek és állami gazda­ságok a nagy őszi munka­csúcsra való tekintettel úgy készítették a munka menet­rendjét, hogy minden hét vé­gén dolgoznak, addig míg fedél alá nem kerül a 143 ezer vagon őszi termény. A cukorrépa szállítását a Volán mintegy ötven gépjárműve segítette, amelyek csaknem kétezer tonna répát szállí­tottak a gyárakba, illetve az átvevőhelyekre- A Szolnoki Cukorgyárban szombaton is körülbelül 450 vagon répából vonták ki a cukrot, s vasárnap is teljes kapacitással dolgoznak. A nagykunsági rizsföldeken vé­ge felé jár a táblák lecsapo- lúsa, mert a jövő héten már munkához látnak a rizs3ra- tó kombájnok, megkezdődik a több mint 15 ezer hektár­nyi rizs betakarítása. A jászsági és a nagykun­sági gazdaságokban egyéb­ként rajtra készen állnak az őszi búzát vető gépek, a jö­vő hét második felében ugyanis általánosan megin­dul a következő évi kenyér­nek való vetése közel 130 ezer hektáron. lorbóndi János azeérkezett .'öngóljából Tegnap hazaérkezett Mon­góliából az a küldöttség, amely Borbánéi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének. a magyar tagozat el­nökének vezetésével vett részt a magyar—mongol gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság ulánbá- tori ülésszakán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemeslaki Tiva­dar kohó- és gépipari mi­niszter, valamint dr. Gál Ti­vadar. a Minisztertanács tit­kárságának vezetője fogadta. Ott volt az érkezésnél Jada- min Sirendev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Valerij Leoni- dovics Muszatov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének tanácsosa is. Nyugdíjasok ünnepe a Tisza Cipőgyárban A hatezer munkást foglal­koztató martfűi Tisza Cipő­gyár nyugdíjasainak hagyo­mányos évi ünnepét tegnap rendezték meg a nagyüzem művelődési házában. A megjelenteket Czuczor Gyuláné, az üzemi KISZ- bizottság titkára köszöntöt­te, s számot adott arról, hogy a „stafétabotot’’ átvett fia­talok derekasan helytállnak a munkában. Az ünnepi kö­szöntő után ebéden látták vendégül a nyugdíjasokat, majd a művelődési ház ön­tevékeny művészeti együtte­sei színes, vidám műsort mutattak be. Indiai mezőgazdasági és öntözésügyi miniszter sajtótájékoztatója A hazánkban tartózkodó indiai küldöttség vezetője, Dzsagzsivan Ram mezőgaz­dasági és öntözésügyi minisz­ter tegnap sajtókonferenciát tartott a Gellért Szállóban. A tájékoztatón — amelyen részt vett K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság budapes­ti nagykövete is — a minisz­ter az újságírók kérdéseire válaszolva magyarországi ta­pasztalatairól, látogatásának eredményeiről, a két ország együttműködéséről beszélt. Sooronban szüretelnek Megkezdődött a szüret a soproni borvidéken. A Sop­roni Állami Gazdaság 471 hektárnyi ültetvényein gaz­dag zamatú szőlőfajtákat ter­melnek, közülük legjelentő­sebbek a Kékfrankos, a bur­gundi, a tramini és az e'asz- rizling. A szüretet a fehér fajták­kal kezdték. Szombatig több mint 7 vagon szőlőt szedtek le a korai piros verpelétiből és az olaszrizlingböl. A szo­kásosnál korábbi szüretelést az tette szükségessé, hogy a jégverés és a csapadékos idő­járás miatt a fürtök rothad­ni kezdtek. A szüretelők nem puttonyokba rakják a für­töket, hanem a tőkék közötti sorokban haladó gépek szál­lítják a tele ládákat a fel­dolgozó üzembe. A bogyózó és préselő berendezésekben már folyik az első szőlőszál- lítmányok feldolgozása. Jövő hét elején megkezdik a vörös fajták szedését is szőlőszüretelö kombájnnal. MB I-es labdarúgó-eredmények ZTE—Videoton 2:2 (2:0)p Kaposvári Rákóczi—Tatabá­nya 2:1 (1:0), SBTC—DVTK 1:0 (0:0), Békéscsaba—Fe­rencváros 1:0 (0:0), Csepel— MTK VM 1:0 (1:0). Bp. Hon­véd—Haladás VSE 3:1 (3:1), Újpesti Dózsa—Rába ETO 3:1 (1:1). Egy mondatban — Tegnap Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár vezetésével hazaérkezett Finnországból az a küldött­ség, amely a helsinki nem­zetközi műszaki vásár meg­nyitóján vett részt. — Róbert Hanry Binder amerikai közlekedési állam- ti tk ’ "helyettes magyarorszá­gi tárgyalásainak befejezté- ve’ t-gnap elutazott Buda- pes„ ül. — Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) meghívásá­ra szakszervezeti küldöttség utazott Ausztriába és részt vesz az ÖGB VIII. szövet­ségi kongresszusán. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1975. szeptember 25. napjára csütörtök délelőtt 11 órára összehívta.

Next

/
Thumbnails
Contents