Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-12 / 214. szám

1975. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fények és árnyékok Egy este a tiszafüredi járásban Milyenek az esték a falusi művelődési intézményekben? Működnek-e a klubok, a szakkörök, a művészeti csoportok? Mit kínál látogatóinak, egy-egy klubkönyvtár, illetve műve­lődési ház? — ezekre a kérdésekre kerestünk választ szerda este a tiszafüredi járásban, egy „villámlátogatás” során. BARBÁROK Kunmadaras, délután öt óra. A József Attila műve­lődési ház ajtajában színes plakátok fogadnak: 17-én Kemény Henrik bábművész műsora, 19-én „Koóstoló”, azaz Koós János-est. Az előcsarnokban pingpon­gozok, billiárdozók — az igazgatói szoba üres. Gőz Im­re munkájáról azonban árul­kodik az x intézmény „óra­rendje”. Ma tehát zeneokta­tás, furulyakor, ifivezetők klubja, pinceklub, zenekari (vonós, illetve citera) próba, szabadtéri filmvetítés^ film­klub ... S a könyvtár? A gyerek­részleg üres, a felnőttben hárman-négven válogatnak. Egy az ajtóra szögezett fel­hívás arról tudósít, hogy a kunmadarasi nagyközségi KISZ-csúcsvezetőség a köz- művelődési intézményekkel közösen irodalmi vetélkedés­sorozatot indít hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére. A selejtező­ket novemberben, a döntőt decemberben rendezik. Tiszaőrs, 18 óra. Mint kiderült, jöhettünk volna ké­sőbb is r— korábban is, az aj­tón ugyanis tábla: „Szeptem­ber 9-től 14-ig szabadságon vagyok”. Az épület különben elha­nyagolt; feltűnő vakolat- és festékhiány. Nagyíván, 18.30. A tSsza­ftrsi ház a rendetlenségével, az elhanyagoltságával tűnik ki, a nagyiváni viszont éppen az ellenkezőjével. A frissen festett épület előtt park, ró­zsákért... - '■ i Vajon belül is ilyen rend van? — Augusztus 16 óta dolgo­zom itt — fogad Labancz Ig­nác, az intézmény vezetője. — Régebben az ifjúsági klub vezetője voltam, első dolgom ŰttSrövezeffik konferenciáig Szolnokon, a városi tanács nagytermében tegnap dél­előtt került sor az úttőrőve- zetók III. városi konferen­ciájára. A tanácskozáson Kelemen Béláné városi úttö­rőelnök szólt a megyeszék­hely úttörőinek utóbbi két évben végzett munkájáról s a további feladatokról. Az előadást hozzászólások kö­vették, 1 A „hármas számú” kala­uz a busz mellett szalad, s ordít: „Cannakale,, Canna­kale, ami magyarul körül­belül ennyit tesz: Cannaka­le, Cannakale — Törökor­szág tengerparti városa. Egyszer csak felugrik a mozgó járműre — itthoni buszvezetők ha látnák... — és előre kiált az „egyes szá­mú” kalauznak, aki jegyet árul. Ez odaszól, a „kettes számúnak” —1 ő az utasokat irányítja, a csomagokat ren­dezi s közben szakít egy ké­véd időt arra, hogy nyakon- legyintse a „négyes számút”. Ez pedig ugrik és két per­cen belül mindenki jégbe- hűtött vizet kap — ami itt nagy szó. A négy kalauz időnként összejön, s a re­szortoknak megfelelően el-. tehát az „igazgató-válság” miatt szünetelő közösségek beindítása. Ma este például a Ságvári Endre ifjúsági klub tanácskozik.. — Egyéb program? — Ma zárult egy kiállítás Heine életéről, s e hétre vár­juk a Déryné színház művé­szeit is. — A távolabbi elképzelé­sek? , — Szeretnék szakképesí­tést szerezni, ami pedig az intézményt illeti, az a cé­lom, hogy minden korosztály­nak — tehát a középkorúak- nak és az Idősebbeknek is — biztosítsunk valamilyen mű­velődési, szórakozási lehető­séget. Hogy ez nem lesz könnyű, arra már e három hét alatt is rájöttem. Tiszafüred, 20 óra. Mintha varázsütésre történ­ne ahdgy megérkezünk, ki­tárulnak az ajtók, vége a rendezvénynek. Mint Tóth Lajos, a nagyközségi pártbi­zottság titkára elmondja, a propagandisták klubja tar­tott foglalkozást. A mai ven­dég — Vadász Ferenc, a Nép- szabadság szerkesztőségének munkatársa — a magyar munkásmozgalom erkölcsi és politikai hagyatékáról be­szélt ,' Tiszaderzs, 20.30. A' nagyteremből fény világít — biztos valami rendezvény. Óvatosan nyitjuk az ajtót: tüdőszűrés... Fotós Imréné intézményve­zetőre a könyvtárban talá­lunk rá. Üjdonsült diplomás, szombaton államvizsgázott a debrecéfti Tanítóképző Inté­zet népművelő-könyvtáros szakán, v­— Sajnos az Utóbbi né­hány hétben kevés időm ju­tott a munkára. De majd most barkácsklubot és gép­körünk, s egy pávakörünk, Az állami és társadalmi gondoskodás, nyomán külö­nösen az utóbbi „ években növekszik számottevően az általános iskolai oktatásban részt vevő felnőttek száma, így van ez a textiliparban is, ahol a dolgozók alapkép­zettsége ugyan jobb az or­szágos átlagnál, de még mindig magas — valamivel több mint 28 ezer — az \ osztják egymás között a ^ pénzt —r magyarul így mon­danánk — a borravalót. Kis-Ázsia déli részén ke­resztül Görögországba tar­tunk. Kusadasi, késő este. ön­ként vállalt program, mo­zielőadás következik, effen- di Ustmar szabadtéri film­színházában- Á jegy ára kö­rülbelül két. csomag Negro cukor értékének felel meg, ezért két filmet nézhet meg a látogató. A világoskékre festett székeket a tulajdo­nos készítette fiaival együtt. Ez fél perccel az elhelyez­kedés után ki is derül. S ta­lán még annyi, hogy.effendi Üstmar — és fiai — nem túlságosan értenek az asz­talos szakmához. Mindez persze semmit nem von le a film értékéből. Az orvul most barkácsklubot és gép- járműszerelő szakkört terve­zünk. — Ifjúsági klub? — Nihcs. A közelmúltban alakult meg a községi KISZ- szervezet, talán majd az ő se­gítségükkel __ — Milyen az anyagi támo­gatás? — Megfelelő. Száztizenöt- ezret a tanács, nyolcvanötöt a termelőszövetkezet biztosít. — S mit kap a tsz a támo­gatásáért cserébe? — Hát pillanatnyilag még nem sokat... Semmit. Abődszalók, 21 óra. A televízióban most kezdődik a Lengyelország—Hollandia labdarúgómérkőzés. Talán nincs is itt senki... Tévedtünk. Az ifjúsági klub Bulgáriát járt tagjai ép­pen diabemutatót tartanak, Rendek Sándor igazgató pe­dig az irattárat rendezgeti. Afféle búcsú-rendcsinálás ez, hisz Rendek Sándor október 1-től Kunhegyesre kerül, az ottani művelődési központ igazgatója lesz. — Nehéz itthagynom Abád- szalókat, de úgy érzem, hogy a kunhegyesi lehetőségek jobbak, gazdagabbak. Ott ta­lán azokat az elképzelései­met is megvalósíthatom, amelyek itt nem sikerültek. — Ki lesz az utódja Abád- szalókan? — Még nem tudom. Febru­ártól itt dolgozik egy előadó, rá nyugodt szívvel bíznám az intézményt. — Milyen búcsúprogramról gondoskodott? — Nincs semmi különös. Dolgoznak a klubok, a szak­körök, a művészeti csopor­tok; szombaton „Főnix” táncest, másnap vasárnapi koktél. Tíz óra elmúlt, kocsink ha­zafelé tart. Magamban a be­vehető kérdéséit ismétlém, de a látottakat összegező válasz mégsem áll össze. Fény és úrnyék — jó és rossz, a tapasztalatok vegye­általános iskolát be nem fe­jezettek száma. Az idén zá­rult tanévben 34 textilipari üzemben 691-en tanulták ki üzemben 691-en tanulták kihelyezett tagozaton a két utolsó év anyagát, a terü­leti általános iskolákban pedig 799-en. Az 1490 fel­nőtt tanuló közül 1400 fi­zikai munkás -— ezenbelül 817 nő — volt. levetített — plakáton nem szereplő — szinkronizált ja­pán karate filmet a merev­görcstől . függetlenül min­denki felszabadultan élvezi. Ennek a „mindenkinek” az az érdekessége, hogy a mo­ziban a „második nem” kép­viselői hiányoznak. S hogy miért, az kiderül a követ­kező fjlm vetítése előtti kis szünetben. A nézők közül ugyanis néhányan a pro­dukció mondanivalóját „mormolva” abriktolják egy­mást. .. A jegyszedő fiúk a főhőstől ellesett karate moz­dulatokkal pillanatók alatt rendet teremtenek. Indulhat a következő film, melynek címe: A hasis. Ezt a szót jól ismerhetik a kikötői vámőrök- Átvizsgálják a hátizsákokat, a legkisebb zsebet is kikutatják, majd elnéző mosoly szökik arcuk­ra. Senki nem szól, de a 11 finnugor kongresszuson Szekcióülések Tegnap az Akadémia szék­házában, a vári kongresszusi termében tovább folytatta munkáját a IV. nemzetközi finnugor kongresszus. A ta­nácskozás nyelvészeti szek­ciójában az észak-eurázsiai nyelvek rokon vonásaiból és keveredéséről, valamint az ősmagyar nyelv kialakulá­sának kérdéseiről cserélték ki véleményüket a résztve­vők. A néprajzi szekcióban a finnugor népköltészet és a finnugor népek hagyomá­nyos művészete volt a köz­ponti téma. Az irodalmi szekció ülésén a finnugor irodalmak fejlődésének XX. századi sajátosságairól folyik a vita. A gimnáziumokban Szabadon választható új tantárgyak Tavaly ősszel kísérletkép­pen két új, fakultatív tan­tárggyal^ bővült néhány gim­náziumban az órarend. A gyors- és gépírást, illetve a gépészeti műszaki rajzot a harmadikos tanulók választ­hatták. Nps a kísérlet bevált, legalábbis ezt bizonyítja öt útabb fakultatív tárgy be­vezetése. Országszerte, így megyénk több gimnáziumá­ban is, a gyors- és gépírás, illetve a gépészeti műszaki rajz mellett az idén szep­tembertől kezdve tantárgy a népművelési szervezési is­meretek, a közgyűjteményi kezelői ismeretek, a gépjár­művezetés, a kémiai anyag- vizsgálat és az állanfigazga- tási ismeretek oktatása. A népművelési ismeretek oktatásának célja ' olyan szakemberek képzése, akik sikeres záróvizsga (és érett­ségi) után alkalmassá vál­nak művelődési, ....otthonok­b an ügyintézési, ' technikai, propaganda-, és program- szervezői feladatok ellátásá­ra, míg a közgyűjteményi kezelői ismeretek hallgatói könyvtárakban. levéltárák­ban, múzeumokban helyez­kedhetnek eL Valamennyi f fakultatív tárgy oktatása a harmadik osztályban kezdődik, s két évig tart. A speciális okta­tásban részt vevő tanulók órarendje természetesen mó­dosul, hisz a szakképzés he­ti tíz-tizenegy órát igényel­Megyénkben egyelőre nyolc gimnázium kapcsoló­dott be az ilyen jellegű fa­kultatív oktatásiba, de a pozitív tapasztalatok alap­ján várható, hogy jövőre nemcsak a választható tan­tárgyak, de képzésben részt­vevő iskolák száma is nö­vekedni fog. Samos szigete. Vaszy köz­ség. A nemzetközi diákszál­lót két idős nénike vezeti. Furcsa kontraszt a bábéli hangzavarban a falépcső, vagy a falakon lógó meg­annyi szakállas csokornyak­kendős férfit ábrázoló fény­kép. Mintha a Bronte nővé­rek lakásában álmélkod- nánk. Egy pillanatra ,,Emily" — illúzióromboló- an felszól az emeletre: — Miszter, a zuhanyozót az udvarban találja.. • Közben megtudjuk vasár­nap van — minden üzlet zárva. Valahol egy görög­katolikus templomban kó­rus hangja zeng. Este meg­telik a korzó... Ha nem hallanánk a kövekhez csa­pódó tenger robaját, azt gondolnánk, a Tisza partján vagyunk, Szolnokon. A kor­zó ugyanolyan hosszú. Itt is vannak, akik a tizedik hosszat róják... és a sétány melletti presszó pincére fá­radtan számlálja záróra után a borravalót­A JUBILEUMI ünnepi ese­mények során megnöveke­dett Szolnok idegenforgalma. A városon átvezető nemzet­közi főútvonal utasai is meg- megálltak a vendégmarasz­taló hely láttán, — ebédelni, kávézni, hűsítőt inni, bevá­sárolni. Nagyon sok alkalmi isme­rőstől igyekeztem megtudni, milyen benyomásokat sze­reztek, hogy tetszett nekik amit láttak, tapasztaltak. Legtöbbször a vendéglátás színvonala került szóba. Jo­gosan, hiszen egy város ven­déglátó kultúrája nagyon so­kat elmond arról a közegről, amelyikben az étterem, a szálloda, vagy akár az esz­presszó működik. Különösen értékes számunkra azok vé­leménye, akik az elmúlt években többször jártak már Szolnokon, így folyamatot ismertek meg. Mi, akik Szol­nokon élünk nem mindig látjuk a fától az erdőt, — tisztelet a kivételnek. Pedig a vendéglátóipar fejlődése — az ezelőtti öt—tíz évhez ké­pest ugrásszerű. Sorolhatjuk az új és fel­újított éttermeket, presszó­kat, gyorsbüféket, — hogy ne is szóljunk a Pelikán Szállóról, hiszen azt már csak mindenki észrevette. A rossz emlékű Dózsa he­lyén megnyílt a Kassai sörö­ző, az omlatag Nemzeti étte­rem csodaszép Tallinná vál­tozott, felújították az Ár­kádot, sorolhatnánk... A vendéglátás másik olda­la azonban még sok kívánni valót hagy maga után. A vendéglátóhelyek túlnyomó többsége már esztétikus, a Vadásztársaságok a gyermekekért A Csongrád megyei va­dásztársaságok bevételeik­ből nemcsak nevelői telepeik korszérűsítésére, a vadak téli etetésére tartalékoltak, hanem jelentős összeget utaltak át a megyei gyér; mekintézmények fejleszté­sére is. Százezer forintot adtak a vadásztársaságok körzetében levő iskolák, óvodák felszerelésének gya­rapítására, 130 ezer forin­tot pedig az óvodai helyek számának növelésére. A miskolci gyermekváros épí­téséhez ugyanakkor 40 ezer forinttal járultak hozzá. Amikor a szállóba vissza­érünk, a két nővér kitörő örömmel fogad bennünket. Leültetnék a televízió elé, limonádét hoznak. Mondat­foszlányaikból — nagyon jó, féléve vásároltuk... Kitűnő, semmi hibája nincs... — hamarosan tisztázódik a „kép- A televízió márkája ORION. Védjegyén: Made in Hungary. S ezután követ­kezik még egy limonádé, majd sütemény, s végül egy kiadós vacsora, mindez az ORION dolgozóit dicséri... Tenger. A hajó Phytago- rionból indul Kos szigetére. A harmadosztály fapadjai b/imar feloldják a nyelvi nehézségeket. Az idős férfi kapkodva matat csomagjai között. Előkerül a táskából a zsebkendőbe csavart tár­ca. abból pedig a fényké­pek. — Ez a nagy fiam.-: he­gesztő. .. ez a lányom, már férjhez ment... ez a kiseb­bik fiam... most már nyu­godtan . vagyunk, mert el­mentek a katonatisztek.. • De azért maradták, akik­nek az „új” nem tetszik...! (FOLYTATJUK) Hajnal József fiatal pincérnemzedék Sí megtanulja lassan a szak­mát, kulturáltan foglalkoz­nak a vendéggel, — csak- hát... csakhát... A vendé­gek egy része mintha nem érezné jól magát ebben a közegben, s igyekszik csap­szék színvonalra zülleszteni a súlyos pénzeken széppé varázsolt éttermeket, presz-, szókat. Látunk már „vendégura­kat” malteros, meszes ru­hában az első osztályú Tal- linnban részegen dülöngélni, másokat ordítani hallottunk ott, hogy a tükör majd elre­pedt. „Jobb társaság” fel­rakja a lábait az Árkád fo­teljeibe, mások összemocs­kolják a mellékhelyiségeket, leszaggatják a tapétát, ci­garettájukat a fehér abro­szon nyomják el... Vég nélkül folytathatnánk a legújabbkori barbárok csele­kedeteinek leírását. Régebbi tapasztalat is: az újonnan megnyitott vendég­látóhelyeket a törzsközönség bizonyos, kisszámú, de annál károsabb rétege, igyekszik a saját Iszínvonalára süllyesz­teni. Számukra a szép nem érték! A KULTURÁLT magatar­tást, a civilizált környezetet igénylők érdeke azt kívánja —- és ez a döntő többség —, hogy igyekezzünk sokkal ha­tékonyabban" megfékezni a magukról megfeledkezett ga- rázdálkodókat. Nem is a vendéglátóipart vállalat, hanem a magunk érdekében. Pályázat kollégium építésére Az Oktatási Minisztérium és az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium pá­lyázatot hirdet az 500 sze­mélyes pécsi egyetemi kol­légium és 900 személyes diákétterem megtervezésére. A festői környezetben épí­tendő létesítményt nyaranta turistaszállóként hasznosít­ják. A pályázóknak különö­sen nagy figyelmet kell for­dítani arra, hogy a tervezett épület jól beilleszkedjen a környezetbe. Az érdeklődők már átve­hetik a pályzati kiírást az, Építésügyi és Városfejleszté­si Miniszétrium * gazdasági hivatalában, s a kész terve­ket legkésőbb december 7-ig kell elküldeni a Magyar Épí­tőművészek Szövetségének. (Budapest, VIII. Dienes László u. 2.) A bíráló bizott­ság összesen 380 ezer forin­tot fordíthat a legjobb ter­vek díjazására és megvásár­lására. A pályázat eredmé­nyét. december végéig hoz­zak nyilvánosságra. Tornaterem társadalmi összefogással \ Nagy társadalmi összefo­gással épül Tószeg általános iskolájának tornaterme. A Tiszámén ti Vee-rim"”'-’!- °°9 ezer, a Cukorgyár 100 ezerä a Beton- és vasbeiomp<ui Művek 150 ezer, a MEZŐ­GÉP tószegi üzeme 100 ezer forint értékű társadal­mi munkával segít a kivite­lezésben. A VOLÁN 7. sz. Vállalat díjmentesen szállít­ja az építőanyagot. A köz­ségi tanács 320 ezer forin­tot ad a fejlesztési alapból, s a lakosság is vállalt tár­sadalmi munkát. A tornate­rem átadási határideje 1976. I május L sek... Héréss Dezső Tanuló textilipari munkások r r r TRÓJÁTÓL ÁZ AKROPOLISZIG Üstmar effendi mozija fejekben ez a sző kering: hasis... Valahol a felhők mögött, a párafüggönyökön keresz­tül idelátni a görög szigetek hegyeit. — fi — Nyáron turistaszálló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents