Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-06 / 209. szám
1975. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 O Tizenöt évvel ezelőtt, amikor a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Szolnokra települt, az Alföldön mindössze néhány kis készletű szénhidrogénmező termelt Az Orosháza környéki mezők, a hajdúszoboszlói, majd a szanki mező felfedezésével megteremtődött az alföldi olajipar bázisa, 1965-ben pedig megkezdődött az algyői mező feltárása, amelynek szénhidrogén kincse ma a legjelentősebb. A délalföldi kutatás további sikerrel járt: Kelebián, Ásotthalmon, Ferencszállá- son, majd Szeged alatt találtak újabb kőolaj- és földgázkészleteket A szénhidrogén-termelés gyarapodó lehetőségei egyre nagyobb feladatok elé állították a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatot, különösen az elmúlt négy és fél évben, a negyedik ötéves terv időszakában. A vállalat kőolajtermelése már 1971-ben megközelítette a másfél millió tonnát ebben az évben pedig már csaknem eléri az 1,7 milliót. Jóval dinamikusabban emelkedett a földgáztermelés: 3,5 milliárd köbméterről csaknem 5 milliárdra. Ahhoz, hogy az alföldi szénhidrogén-termelés jelentőségét igazán fel tudjuk mérni, érdemes még néhány tényt megemlíteni. Az ország kőolajszükséglete például az idén 9,5 millió tonna. Ebből 6 millió tonnát kapunk a Szovjetunióból, 2 millió a hazai termelés, másfél milliót így is dollálért vagyunk kénytelenek importálni. Amíg a hetvenes évek elején egy tonna kőolaj világpiaci ára 20 dollár körül volt ma 100—110 dollár. Az Alföldön termelt kőolaj egy- egy tonnájának önköltsége viszont az öt év alatt egyetlen egyszer sem érte el a 600 forintot S e számok önmagukért beszélnek. Új létesítmények — növekvő termelés Az Alföldön még egyetlen szénhidrogénmező sem kezdte úgy termelését hogy a vezetékek, felszíni berendezések teljes kiépülését meg lehetett volna várni. A termelés gyors megindítása érdekében előbb mindig ideiglenes létesítmények segítségével indult a termelés, csak azután került sor a végleges termelő és kiszolgáló objektumok megépítésére. Mindez szerteágazó, egymáshoz kapcsolódó, nagyon összeharigolt, párhuzamos tervezést technológiai előkészítést, beruházást és természetesen termelést tett szükségessé. Az algyői mező például már az Alföld legjelentősebb szénhidrogén-termelő területe volt, amikor a végleges gyűjtőállomások, gázüzemek még csak épültek. Mindez jól érzékelteti, • milyen bonyolult, sokszor bizony ellentmondásoktól sem mentes helyzetben kellett a vállalatnak ebben az öt évben is feladatait teljesítenie. Ebben a tervciklusban Szánkon például újabb produktív kutakat állítottak termelésbe, ezért két új tankállomást kellett felépíteni. Az orosházi üzemben, a már kimerülő pusztaföldvári mezőben különböző technológiai intézkedésekkel — új mélyszivattyúk üzembe állításával, úgynevezett segédgázos termeltetéssel, gázbesajtolás- sal, rétegkezeléssel — sikerült a tervezettnél is több olajat termelni. A legnagyobb munka természetesen mégis Algyőn volt. A 6,5 milliárd forint értékű állami nagyberuházásból a negyedik ötéves terv időszakára esik a gázipari létesítmények nagy részének felépítése. Az 1971- ben üzembe lépő első, végleges gázüzemet 1972 végén egy újabb gázüzem átadása követte, amely már naponta 4 millió köbméter gáz szolgáltatását tette lehetővé. Alig telt el egy év, belépett a harmadik gázüzem, ismét napi 4 millió köbméterrel nőtt a kapacitás. Ezek az új üzemek egyenként mintegy negyed milliárd forintba kerültek. Szovjet technológiai berendezésekkel ez év közepére felépült a következő, immár félmilliárd forint értékű gázüzem, amelynek nem a nyersgázok feldolgozása, hanem a többi gázüzemből ide kerülő földgáz további folyadékmentesítése a feladata. Ez az üzem, amelynek átadására most készülnek, korszerű módszerekkel lehetővé teszi, hogy a gázból további propán-butánt és egyéb fontos termékeket válasszanak ki. Tervszerűen, összehangoltan Igazságtalanok lennénk, ha csak a jelentős beruházásokat, a fokozódó termelést említenénk, hiszen mindezek alapja, a tervező munka is sokat korszerűsödött az elmúlt négy és fél év alatt A vállalat szakemberei az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt szakembereivel együtt, s nem utolsósorban a kutatóintézetek segítségével a kőFélidőben a kiállítás Dr. Romány Pál mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter adta át tegnap az Alkotó Ifjúság pályázat díjait. » Az Alkotó Ifjúság napja alkalmából megrendezték az egyetemi tudományos diákkörök pályamunkáinak díjkiosztó ünnepségét. A tudományos diákkörök vezetői egyúttal tanácskozást tartottak az 1977-ben sorra kerülő országos diákköri konferencia előkészítéséről. Kihirdették a gyermekrajz-pályázat eredményeit is. Első díjat kapott Pálnagy Balázs hajdúböszörményi kisdiák, VII. általános iskolai tanuló. A félidejéhez érkezett kiáltáson igm nagv az érdeklődés a rendezvények iránt, szombatra várják a félmilliomodik látogatót. Az eddigi tapasztalatok is igazolták, helyes volt az a korábbi döntés, hogy ötévenként rendezik meg a kiállítást. Így a bemutatók valóban sok újdonságot tárhatnak a látogatók elé, a nagy seregszemle anyaga eredeti látnivalót kínál mindenkinek, nemcsak a szakembereknek, hanem — ami a kiállítás egyik eredménye — a hozzá nem értőknek is. Minden látogatónak sokat mond a legkorszerűbb technika, a bemutatókon érzékelhető — és ez a látogatók egyöntetű véleménye, — hogy a magyar mezőgazdaság is az intenzív fejlődés úti ára lépett. olaj és földgáz kitermelésére, gyűjtésére, feldolgozására és szállítására már modern, a nemzetközi tapasztalatokat is hasznosító terveket dolgoztak ki és valósítottak meg. A tárolókőzet pórusaiban rejtőző olajból például az alkalmazott kitermelési technológiától függően több, vagy kevesebb nyerhető. Ezért többek között meg kellett keresni a még gazdaságos és a legtöbb olajat adó módszert. Ugyanakkor, az olajtermelésben és a gázfeldolgozásban, kísérleteket végeztek és végeznek hazánkban még nem alkalmazott módszerek, eljárások meghonosítására. Jobb körülmények között A törökszentmiklósi MEZŐGÉP Szamuely Tibor és Gagarin szocialista brigádjának tagjai délutánonként társadalmi munkában a Mezőgazdasági Szakközépiskola épülő sportcsarnokán dolgoznak. A lakatosok, hegesztők mintegy tízezer forint értékű vas- szerkezeti munkát végeznek az iskolánál Algyőn a modem, minden igényt kielégítő ipartelepen 1971-ben már a második orvosi rendelőt is átadták, s azóta nemcsak ott, hanem az orosházi és a szanki üzemben is üzemi mentőautó áll a rendelők előtt. Még a tervciklus elején építettek a szegedi üzemben két éttermet, amelyek összesen ötszáz dolgozónak nyújtanak kulturált étkezésre lehetőséget. 1973 óta pedig a mezőben dolgozók is, naponta legalább egyszer, meleg ételhez jutnak. Csaknem minden évben átadtak egy-egy új öltözőt, fürdőt, sőt az idén nyolc öltöző-fürdő kocsit is vásároltak. A munkásszállításra fordított költség csupán 1974- ben 11,5 millió forint volt. Évről évre egyre többen veszik igénybe lakásuk építéséhez a vállalati támogatást is, erre csupán az idén 2,5 millió forintot költött a vállalat ☆ A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat tehát szép eredményekkel zárja a tervciklust A kőolajtermelési tervet várhatóan november 7-re, a földgáztermelési tervet pedig már október végére teljesíteni fogják. Jó alappal indulnak a következő ötéves tervnek, amelyben a szénhidrogénkutatás és a termelés feladatai még jelentősebbek lesznek, hiszen az ország energiaigénye egyre növekszik, s népgazdasági érdek, hogy ennek minél nagyobb hányadát a hazai kutatás és termelés fedezze. Bizakodóan, jó hangulatban ünnepelhetnek tehát a Nagyalföld olajbányászai holnap a bányásznapon, hiszen megtették, amit az ország várt tőlük. Trömböczky Péter Csépa Nincs „óvodai gond“ Kibővítették a csépai óvodát. Eddig reggelenként ötven, szeptembertől hetvenöt kisgyerek köszönti majd hangos szóval avz óvónénit. A bővítés 50 ezer forintjába került a helyi tanácsnak. Ezzel megszűntek a csépai „óvodai gondok”. A néhány kilométerre levő Szelevény község óvodáját is felújították. Igaz, az óvodai létszám 47 maradt, de jelenleg nincs is nagyobb igény. A kicsik Ízlésesen festett termekben játszhatnak. A felújítás 100 •ezer forintba került. Kis községek életéből Mozaik a kunszentmártoni járásból Az Adócsőgyár budapesti, Váci úti üzemében készülnek a telefon- és televíziólánc erősítésére szolgáló mikrohullámú csövek. Az üzem ellátja az összes szocialista országot, valamint Angliába és ázsiai országokba is exnnrtál származik abból, hogy Murányi Lászlóné, a TIGÁZ dolgozója nyugdíjba megy? ö volt az udvarukon működő községi gázcseretelep vezetője. Egy ideig a férje átvette tőle ezt a nagyon is fontos „tisztet”. Később —; mivel a TIGÁZ nem fizetett bérleti díjat az udvar használatáért — nem vállalta tovább a munkát, s így megszűnt a gázcseretelep. Mondhatná valaki: na és aztán? Vannak a TIGÁZ-nak túrajáratai! Igen. ez így is van. Csakhogy 850 gázpalackot teherautóról kicserélni nem könnyű, sőt balesetveszélyes is. Nem beszélve arról, hogy kényelmetlen üres palackoké kai a keddet vagy a pénteket várni — ugyanis csak ilyenkor érkezik szállítmány a tanácsháza udvarába. A „teherautóra fel — onnan le” módszer ideiglenes megoldás, ezt tudják a tanácsnál, és tudják a TIGÁZ-nál is. Ezért a vállalat úgy tervezte, hogy új gázcseretelepet épít majd 1977-ben. Ahhoz, hogy addig se maradjanak a helybeliek gáz nélkül, és a kiszolgálás is biztonságos legyen, újabb ideiglenes megoldásra van szükség, mégpedig egy átmeneti cseretelepre a majdani „nagy” helyén. A TIGÁZ elvállalta mind az ideiglenes, mind az álandó cseretelep felépítését, ehhez azonban a községi tanácsnak ki kell jelölnie a területet, méghozzá minél hamarabb... Ha mindazt leírnánk, hogy milyen gondjaik, örömeik vannak a kuszentmártoni járás lakóinak, egy könyv kerekedne ki belőle. A községben — ahol többnyire az egyetlen munkahely a termelőszövetkezet — ilyenkor, a betakarítási munkálatok idején szinte mindenki a határban szorgoskodik. Napközben az utcák kihaltak olyan egy-egy település, mintha nem is élne ott senki. Akiket mégis ott találtunk elmondták mi foglalkoztatja a községbelieket leginkább. Tiszainoka Napközi otthon az öregeknek Szikora néni még ingadozik de a papírra már azt írta: igen. Tehát kéri a felvételét az öregek" nápközi otthonába. Ugyanígy... tettek még húszán a sokat tapasztalt, agyon dolgozott kezű tiszainokai öregek közül, ök, és a több mint 700 lakosú falu apraja-nagyja alig várja, hogy az építők átadják a község új létesítményét. Miért is van mind ennek ilyen jelentősége Tiszaino- kán ? Azért, mert a község lakosainak 60 százaléka már túl van a hatodik x-en. Az idős emberek közül jóné- hányan egyedül élnek, de szeptember elsejétől már kis közösségben tölthetik kellemesebben idejüket A régi iskolát 120 ezer forint költséggel alakították át napközi otthonná az öregek számára. Kényelmes fotelekben beszélgethetnek, televíziót nézhetnek, rádiót hallgathatnak, olvashatnak az idős emberek; s ha valakinek úgy tetszik, le is dőlhet egy kis ebéd utáni pihenésre. Az olyanoknak, mint Köteles néni — aki visszamondta a „felvételt”, mondván: „ki eteti meg reggel a jószágot” — elmondhatjuk, jut idő a napközi- otthon előtt a csirkékre, libákra is, mert a „nap” itt délelőtt 10-kor kezdődik és délután 4-kor fejeződik' be. S végül néhány szó az anyagiakról. Aki ide jelentkezik, annak a nyugdíjától vagy egyéb jövedelmétől függően állapítják meg, mennyit kell fizetnie. Tiszakürt Még mindig csak beszélnek a vízműről A tiszazugi községekben évek óta rendszeresen visz- szatérő téma a vízhiány. így van ez Tiszakürtön is, ahol a kisnyomású kutak a rendszertelenül lefektetett, korszerűtlen vezetékek miatt már nem képesek ellátni a lakosságot vízzel. Az idén úi kutat fúrtak a községben, de még nem kapcsolták be a hálózatba. A vízhiány megszűnését jelentő vízmű építése még nem kezdődött el. Erinek alapvető feltétele a vízmű-társulás megszervezése. A vízmű építésének ugyanis, csupán az első üteme 17 millió forintba kerül. Igen ám, csakhogy a lakók idegenkednek a klóros víztől, s szerintük újabb kutak fúrásával elegendő vizet n ve mének. Ám a szakértők véleménye szerint a meglevő kutak vízmennyisége elegendő, nem a vízhozammal, hanem a nyomással van baj. Ezért szükséges a vízmű felépítése. Ez viszont már a lakosságon múlik... Ha továbbra is idegenkednek a hidroglobusztól, még jó ideig nem folyik víz a megnyitott csapokból. Öcsöd Csere teherautóról Ki gondolt» volna öeÄ dön, milyen hcnrodaleen Energiák a föld méhéből Az alföldi szénhidrogéntermelés öt éve
