Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-30 / 229. szám
\ ix SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1075. szeptember 30. TUDOMÁNY—TECHNIKA Atomreaktor — Részecskegyorsító Ion-implantáció Á Központi Fizikai Kutató Intézet 25 éves Az atomreaktor Korszerű haditechnika néphadseregünknél Vjy'W» A bűvös termékszerkezet ;.; és a bűvös műsorszerkezet. Mert nem könnyű dolog riporternek, de magának a rádiónak sem, sokrétű, bonyolult gazdasági problémákról népszerűén, közérthetően szólni, úgy, hogy abban is érdeklődést keltsen, aki az adott gyártól, üzemtől a választott témától messze esik. A rádió műsorszerkeze- zetébe mégis egyre jobban illeszkednek az olyan gazdaságpolitikai műsorok, mint a Jelenidőben című sorozat, melyek legégetőbb gazdasági gondjainkra keresnek választ. Most a Budapesti Telefongyár termékszerkezetének átalakításáról esett szó, a riporter annak próbál utána nyomozni, vajon saját, belső igényeink mennyiben egyeztethetők azzal a kívánalommal, hogy termékeink egyre inkább megállják helyüket a külföldi piacokon is. A telefonközpontok gyártásáról beszélnek ugyan, ez a konkrét téma, ám az e körül felhalmozódott bonyodalmak más gyárban, üzemben előforduló gondokat is eszünkbe juttatnak. A Magyarországon gyártott telefonközpontok, telefonok — ma már nem a legkorszerűbbek — tárcsás rendszerhez igazodnak, belföldre ilyeneket kell gyártani. Ugyanakkor külföldön, főleg nyugaton egyre inkább a nyomógombos rendszerű telefon terjed, erre lenne, gyártókapacitásunkat is meghaladó igény. A műsorban emellett természetesen több mindenről szó esik, szerencsére közérthető egyszerűséggel, úgy, hogy mire végére érünk, a hallgató nemcsak egy termék sorsával ismerkedik meg, hanem szinte részesévé válik a folyamatnak, amelyben szakemberek keresik a jobb megoldást. A 4-es út mentén Ismét egy bizonyíték: a vidéki stúdiók jelentkezése a Kossuth, vagy a Petőfi adón — mert a lehetőség bizony ma még szűkös — sokat akaró, sokat is mondó, tömör. Mindebben szinte példát is ad néha bizony szószátyárrá sikeredő más műsoroknak: jól kell gazdálkodni a megszabott műsoridővel. A Sóskúti Júlia szerkesztette összeállítás, amelynek riportere Keresztes Ágnes volt alig 20 percben több problémakört is érint, ha lehetőség van rá, talán önálló műsorként is megélnének. Mert többek között hallunk aBarta pusztai tanyai iskola gondjairól, az örményesi Április 4. Gépgyár munkásainak összefogásáról, a megyén áthaladó 4-es főútvonalról — érdekes dolgokat, tömören. Ám ez a sokataka- rás epizódok füzérévé teszi a műsort, mintegy azt érzékelteti a hallgatóval: bármelyikről többet, sokkal több lényegeset is el lehetne mondani. Ha a Magyar Rádió a központi adásokban a mostaninál több lehetőséget adna a vidéki stúdióknak, talán nem kényszerülne a műsorszerkesztő, a riporter, hogy többrétű mondanivalóját egyetlen, önmagában rövid adásba kényszerítse. — trömböcdky— Atomreaktor, részecske- gyorsító, ion-implantáló berendezés — bűvösnek tűnő, tiszteletet parancsoló szavak. Valami ehhez hasonló, szinte misztikus fátyol lengte körül mindazt, ami a Központi Fizikai Kutató Intézetben történik. Pedig közelről nézve — ha a bonyolult fizikai folyamatok, melyeket szakemberek kutatnak, nem is lettek egyszerűbbek — eloszlik a felesleges misztikum. Az iparral együttműködve Mint azt a minap egy sajtótájékoztatón Pál Lénárd, a kutatóközpont főigazgatója is elmondta, évek óta azt szeretnék, s e törekvésük egyre erősödik, hogy a közvélemény mind többet megtudjon az ott dolgozó több mint kétezer ember munkájáról. Az intézet épp 25 éve, 1950 közepén alakult, jellemző, hogy akkor mindössze mintegy száz kutató munkájára gondoltak. Fejlődésének első öt évében az intézet alapvető feladata a korszerű kísérleti bázis létrehozása volt, akkor önálló kutatással még alig-alig foglalkoztak. A következő öt évben, a fejlődés második szakaszában a korábban tisz'tán fizikai kutatásokkal foglalkozó intézetben más tudományágak, például a magkémia, az elektronika, a reaktorkutatás szervezett művelése is megkezdődött. Ezt elsősorban a Szovjetuniótól vásárolt kutatóreaktor felépítése tette lehetővé, nőtt az anyagi ellátottság, s egyben a dolgozók létszáma is. A kutatóreaktor több új kutatási program megkezdését tette lehetővé, például a neutronfizika, a magkémia, a reaktorfizika, a szilárdtest fizika területén. A hatvanas években a kutatómunka jellege fokozatosan megváltozott. Korábban főleg az alapkutatás volt jellemző, e mellé zárkózott fel az alkalmazott — és fejlesztő kutatás, majd kísérleti gyártási feladatokat is magukra vállaltak. A hetvenes éveket, a fejlődés legutóbbi szakaszát az jellemzi, hogy az intézet egyre nagyobb figyelmet fordít az ország gazdasági fejlődését szolgáló kutató-fejlesztő munkára, eredményeiket — elsősorban a mérés- és számítástechnikában — a gyakorlati élet számos területén alkalmazzák belföldön és külföldön egyaránt. Ebben az időszakban kezdődnek meg a már konkrét gazdasági célra irányuló kutatások, fokozódik az együttműködés az ipar üzemeivel. A mindinkább gyakorlati problémák felé forduló kutatás jó hatással van az alapproblémák tisztázásába is, amelyek mindig nagy szeAz USA-ban a Massachusetts-! Technológiai Intézet hallgatói professzoraik vezetésével robotgépet készítettek egy kb. 200 évvel ezelőtt elsüllyedt hajó roncsainak felkutatására. A robotgépet halformájúra képezték ki. A 2,40 m hosszú és kb. 125 kg súlyú robotgépet kívülről alumíniumlemez borítja, orra és farka nagy nyomást is elviselő üvegből készült . A robotgép kb. 200 m mélyre képes a víz alá süllyedni. Mozgását és munkáját számítógép irányítja. Mindenkori helyzetét elektronikus érzékelő berenrepet játszottak az intézet fejlődésében. Külhoni kapcsolatok A kutatómunka hatékonyságának növelésére széles kő. rű tudományos együttműködést alakítottak ki, hazai és külföldi intézetekkel. Ma már egyre gyakoribb a közös kutatás is. Kiemelkedően jó együttműködésük a Kurcsa- tov Atomenergia Intézettel, a Lebegyev Fizikai Intézettel, az Egyesített Atomkutató Intézettel, a Fizikai-Energetikai Intézettel és Így tovább. Ma a kutatóközpontnak négy fő kutatási szervezeti egysége van, a Részecske- és Magfizikai Intézet, a Szilárdtest Kutató Intézet, az Atomenergia Intézet és végül a Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet. A Központi Fizikai Kutató Intézet, vagy a népszerű rövidítést használva, a KFKI ma már nemzetközi megbecsülésnek örvend, alap- kutatási eredményeit nagyra értékelik szerte a világon. Alkalmazott kutatási eredményeit pedig sokoldalúan hasznosítja a hazai ipar és újabban a mezőgazdaság is. Eddigi tevékenységük legnagyobb hatását mégis abban a tudományos és műszaki kultúrában kell látnunk, amit a KFKI kollektívája az elmúlt 25 év alatt teremtett meg és terjesztett el. Eddigi eredményeikből mindössze néhányat tudunk felsorolni e szerteágazó munka érzékeltetésére. Az alapkutatás területén foglalkoznak többek között a fény kettős természetének megismerését célzó kísérletekkel, a nagy intenzitású lézersugár kiváltotta fotóefr- fektius és fofóionizáció törvényszerűségeinek tisztázásával, a kozmikus sugárzás galaktikus anizotrópiájának kimutatásával, a magreakciók elméletének továbbfejlesztésével, az afomrendeződezés regisztrálja. Mozgásának iránya és sebessége előre programozott. 25 kg súlyú tudományos műszerparkot vihet magával (filmfelvevőgépet, sugárzásmérőt, világító- berendezést, stb). Számítógépe a robotgép által gyűjtött információkat arra az anyahajóra továbbítja, amellyel a robotgép állandó összeköttetésben áll. A szakemberek szerint egy ilyen robotgép — amely viszonylag egyszerű és olcsó — sokféle óceánkutató feladat ellátására alkalmas lehet és speciális feladatokra is továbbfejleszthető. dés és mágneses tulajdonságok közötti kapcsolat felderítésével és lehetne még sorolni. Az alapkutatások mellett nagy figyelmet fordítanak az eredmények népgazdasági hasznosítására is. Álljon itt erre néhány példa. Sok, különböző adat osztályozására és tárolására sokcsatornás analizátort fejlesztett ki a KFKI, amit az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára vett át gyártásra. Speciális feladatok megoldására az intézet a TPA típusú kis számítógépet fejlesztette ki, ezek szerte a világban, még Indiában is dolgoznak. A Du* namenti Hőerőműben működik a KFKI mérő- és adatgyűjtő rendszer, amely nagy üzembiztonsággal, pontosan dolgozik. Eredmények a gyakorlatban Bár az intézet 25 éves történetéből, az eredményekből csupán ízelítőt tudtunk adni, talán ez is érzékelteti: az intézet előtt a jövőben is további jelentős feladatok állnak. A kutatási programok meghatározásakor társadalmunk igényeit tartják szem előtt, hiszen tudják, hogy ma már a gazdasági növekedésnek szinte kizárólagos forrása a termelékenység-növelés, amely tartósan csak úgy biztosítható, ha a műszaki-tudományos eredmények gyorsan és hatékonyan gyakorlati eredményeket is produkálnak. A gazdasági növekedés ütemét jórészt a nyereségesen exportálható, versenyképes termékek részarányának növelése határozza meg. Ezt a növekedést a termékstruktúra korszerűsítésével lehet elérni. Többek között e korszerűsítéshez járult hozzá a KFKI kutatási eredményeivel. Az ENSZ által közzétett statisztikai adatok tanúsága szerint csaknem 50 millióval nőtt az írástudatlanak száma a világon 1960 és 1970 között. 1960-ban még „csak” 735, 1970-ben viszont már 783 millió írástudatlan ember élt a földkerekségen. Az analfabéták között jóval több a nő, mint a férfi. A földrészeket nézve Afrika helyzete a legsúlyosabb, ahol a lakosság közel háromnegyede analfabéta. Ázsiában 47, Amerikában 13, Európában mintegy 4 százalék az írástudatlanok aránya, __^ H azánk a Magyar Nép- köztársaság — több mint két évtizede — olyan nemzetközi szervezet tagja lett, amely következetesen megvalósította ez idő alatt az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elvet. A Varsói Szerződés Szervezetéről van szó, amely 1955 május 14-én kontinensünk szocialista államai. kollektív önvédelmi szerveként lépett a nemzetközi politika porondjára. Néphadseregünk 1955 óta e szocialista védelmi koalíció tagjaként fejlődik, s jelenleg olyan színvonalon áll, amely világviszonylatban is a legkorszerűbbnek tekinthető. A magyar néphadsereg minőségi fejlesztése összetett, bonyolult feladatot jelentett, amely magában foglalta a hadsereg korszerű technikával történő átfegy- verzését, a csapatok erkölcsi-politikai állapotának magasabb fokra emelését, a hadsereg szervezetének és kiképzési rendszerének tökéletesítését, valamint a vezetés színvonalának emelését, s ennek részeként a korszerű harcászati és hadműveleti elvek alkalmazásának elsajátítását. A fejlesztés első időszakában elsősorban hazánk légvédelmének korszerűsítésére, harci képességének fokozására törekedtünk. Ezt követően a szárazföldi csapatok fejlgsz- tése került előtérbe. A magyar néphadseregnek az MSZMP VII. Kongresz- szusa óta végbement fejlődése minden téren gyökeres változást mutat. Néphadseregünk tűzereje és mozgékonysága, a rendszeresített korszerű rakéta- és hagyományos haditechnika alkalmazásának következtében többszörösére nőtt. Kialakult a hadsereg korszerű szervezete, mely minden tekintetben megfelel a magasfokú követelményeknek. A csapatok és a személyi állomány egységes és magas SzínvonalúNéphadseregünk fejlesztésének eredményei kézzelfoghatóan megmutatkoznak a csapatok állandó és magas fokú harckészültségében, a bonyolult és magas színvonalú kiképzési követelmények folyamatos és eredményes teljesítésében. Csapataink, magasabb egységeink és törzseink eredményesen helytállnak a Varsói Szerződés tagországainak óraműpontosságú tevékenységet Igénylő együttműködési gyakorlatain. Néphadseregünk harci feladatainak teljesítése mellett évről évre rendszeresen, növekvő mértékben vesz részt a szocialista épitőmunkában, Ka- tonafeltalálólnk és újítóink tevékenyen venszenek részt a társadalom minden rétegét érintő újítómozgalomban, s feladataik maradéktalan és becsületes ellátásán túl, szellemi energiájukat a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a termelés és gazdálkodás hatékonyságának növelésére, végső soron a nagy cél, a szocializmus teljes felépítésének szolgálatába állítják. Alkotásaik híre már régen túlhaladta hazánk határait, nemzetközi tekintélyt és elismerést szerezve alkotóik számára. A magyar néphadsereg fokozott ütemű fejlesztésének fő forrását a szocialista társadalmi rend gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális eredményei, dolgozó népünk öntudatos áldozat- vállalása képezi. Erre a bázisra támaszkodott pártunk és kormányunk tudományosan megalapozott honvédelmi politikája, mely biztosította hadseregfejlesztés gazdasági, politikai és egyéb feltételeinek megteremtését. Felbecsülhetelen értékű volt az a segítség és támogatás, melyet a Varsói Szerződésbe tömörült testvérhadseregek — elsősorban a szovjet hadsereg — nyújtottak számunkra. Néphadseregünk fejlesztésében a személyi állomány, elsősorban a hivatásos állomány, ezen belül is különösen a tisztikar helytállása és lelkiismeretes munkája rendkívüli szerepet töltött be. Haderőnk csak a felső politikai és katonai vezetés, valamint a személyi állomány és a tisztikar közös erőfeszítésének eredményeként válhatott valóban korszerű hadsereggé. Ennek a feladatnak a teljesítésében a tisztikarra hárult a rendszeresített technika alkalmazásának, a termonukleáris fegyverekkel vívott harc harcászati és hadműveleti elvei elsajátításának, a személyi állomány új követelmények szerinti kiképzésének, a harckészültség magas szintre emelésének legfőbb terhe. Parancsnokaink és a törzsekben dolgozó tisztjeink e fokozott követelményeknek jól megfeleltek, nemcsak a megnövekedett feladatok magasabb szintű teljesífésé- nek terheit vállalták, hanem a hadseregfejlesztéssel együtt járó, gyakran a tiszt személyét és a családját érintő követelmények teljesítését is- A magyar néphadsereg ma kész és képes a testvérhadseregekkel együtt hazánk és a szocialista országok védelme érdekében bármikor, bármilyen viszonyok között magasztos feladatának teljesítésére. . R. fii Trömböczky Péter Óceánkutató robot Beszédes számok erkölcsi-politikai állapota Páncélozott járművek, harckocsi elhárító rakétával felszerelve
