Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 27. (Folytatás az 1. oldalról) ér el a szocializmus a haladás, a béke és a biztonság ügye. Közel két hónapja fejeződött be Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Ennek a tanácskozásnak a történelmi jelentősége elvitathatatlan. Első ízben Került sor az európai és az észak-amerikai térség szocialista és tőkés országai legmagasabb rangú vezetőinek a találkozására, egy olyan kiemelkedő fontosságú béke-okmány aláírására, amely mélyen befolyásolja földrészünk jelenét és jövőjét. Európa biztonsága Heisiiki után A biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen az akut nemzetközi konfliktus-gócok felszámolása. A vitatott problémák rendezése, hiszen ezek hátráltatják az enyhülési folyamatot, következésképp, negatívan hatnak az európai helyzetre is. Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. A fegyverkezési verseny megállítása vagy ütemének csökkentése jótékonyan befolyásolná az enyhülési folyamatot, és lehetővé tenné,' hogy az egyes országok kormányai anyagi eszközöket szabadítsanak fel a békés építésre és más országok megsegítésére. Kormányunk egyetért minden ésszerű leszerelési indítvánnyal. Ebből indultunk ki, amikor tárnoka ttuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez vezérel bennünket most is, amikor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ közgyűlés 30. ülésszakára beterjesztett javaslataival, a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyverek kidolgozásának és gyártásának megtiltását előirányzó indítványával. Támogatjuk a genfi leszerelési bizottság két társelnökének javaslatát a környezeti hadviselés tilalmáról, valamint a közép-európai haderők csökkentésére vonatkozó elképzeléseket. A Magyar Népköztársaság népe örömmel üdvözölte azoEz év tavaszán kaptunk hírt az Indiai Köztársaságban lejátszódott kormányellenes készülődésről. Indira Gandhi miniszterelnök India haladó, demokratikus erőire támaszkodva határozottan fellépett a reakciós, a kormány megdöntését célzó törekvések ellen. Intézkedései jó szolgálatot tettek mind India belső helyzetének, mind a nemzetközi enyhülésnek, örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy e helyen is kifejezzem: kormányunk nagyra értékeli az Indiai Köztársaság elnöke, Fakhruddin Ali Ahmed tegnap kezdődött hivatalos magyarországi látogatását. A Magyar Népköztársaság kormánya folytatja bevált és az élet által igazolt külpolitikáját. Külpolitikai irányvonalunkat megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, és egyben előhúzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényesítenünk. Szoros együttműködésünk a szocialista közösség államaival nagyban hozzájárul építő munkánk külső feltételeinek biztosításához, szocialista rendszerünk zavartalan fejlődéséhez. Kiemelkedő szerepet tölt be ebben a Szovjetunió. A nagy szovjet nép, amely felszabadította országunkat a hitleri hordák és magyar csatlósaik uralma alól, óriási segítséget nyújtott népünknek új élete megindításához is. Csütörtökön volt 30 esztendeje annak, hogy a felszabadult Magyarország és a Szovjetunió helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Ez annak idején hathatós támogatás volt ahhoz, hogy hazánk megtalálja helyét a világban. Mi mindig fontos követelménynek tartottuk külpolitikánk összehangolását a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A korábbival bonyolultabbá váló nemzetközi osztályharcban ez ma időszerűbb, mint volt valaha. Kezdemé- nyezően dolgozunk azon, hogy szélesítsük együttműködésünket a Szovjetunióval a nemzetközi politikában is. Az idén 20 esztendős Varsói Szerződés teljes egészében betölti a létrehozásakor meghatározott funkciókat; védelmezi a tagországok békéjét és biztonságát, hozzájárul a tagállamok egymás közötti kapcsolatainak elmélyítéséhez. A szocialista országok minden bizonnyal további erőfeszítéseket tesznek'a tőkés országokkal fennálló kapcsolataik fejlesztésére. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai a tőkés országokkal általában rendezettek és fejlödőek, de még sok a kiaknázatlan lehetőség is. A magunk részéről hosszútávú, kölcsönös előnyökön alapuló,, káros megkülönböztetésektől mentes gazdaságikereskedelmi kapcsolatokat akarunk a nyugati országokkal. Nem mondhatjuk, hogy ez utóbbiak részéről minden esetben hasonló készséget taPuja Frigyes beszédét mondja Mi továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy a közel-keleti konfliktus rendezésének legcélszerűbb eszköze a genfi béke-konferencia lenne, amelyen az érdekelt arab államok, a Palesztin Felszabadítási Szervezet, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői vennének részt. A legfontosabb azonban annak a tudomásul vétele, hogy a közel- keleti krízis tartós és igazságos rendezése elképzelhetetlen a szocialista országok, mindenek előtt a Szovjetunió közreműködése nélkül. Indokínában az utóbbi hónapokban örvendetes események történtek. Hősies küzdelem után teljesen felszabadult Dél-Vietnam, s Kambodzsában és Laoszban is győzelmet arattak a hazafias erők. Mi a magunk részéről lehetőségeinkhez mérten, ezután is támogatjuk az indokínai népeket — most már a háború sebeinek begyógyítá- sában, békés jövőjük építésében. antiimperialista, a nemzetközi enyhülés megszilárdítását célzó határozatait. Amit az ENSZ-közgyülés VII. rendkívüli ülésszakának munkája is igazolta: a nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyülése kedvező feltételeket teremt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos rendezéséhez, s a fejlődő országok e vonatkozásban is számíthatnak a szocialista országok szolidaritására és támogatására. A Magyar Népköztársaság továbbra is törekszik a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatai szélesítésére. Az elmúlt öt évben 22 fejlődő országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot, s néhány fejlődő országban nagykövetséget állítottunk feL Politikai és gazdasági kapcsolataink számos fejlődő országgal bővültek. Befejezésül a külügyminiszter ismételten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a szocialista országok töretlenül folytatják küzdelmüket az enyhülés folyamatának kiszélesítéséért, visszafordíthatatlanná tételéért. A szocialista országok szüntelen kezdeményezései nélkül — mondotta — az enyhülés megtorpanhat, lefékeződhet és ez nagy veszélyekkel járna. Kijelentette: kormányunk az enyhülés, a béke és a biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor aktívan munkálkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt XL kongresszusa határozatainak végrehajtásán. Gazdasági kérdések a vita középpontjában Gócza József (Szolnok megye, 12. választó kerület), a jászkiséri Lenin tsz elnöke a szarvasmarha-program végrehajtásával foglalkozott. Mint mondotta, a program helyesen számolt táplálkozási kultúránk kedvező változásaival, a hús- és tejtermelés iránti növekvő igényekkel. Késedelmes volt viszont a* arányok tisztázása, a szakosodás kijelölése. Ez nagyban közrejátszott a tehénállomány csökkenésében és a tejtermelés helyenkénti visz- szaesésében. Pedig 1973—74- ben Szolnok megyében a szarvasmarha-állomány, s ezen belül a tehenek száma dinamikusan növekedett. A kezdeti felledülés után azonban a növekedés megállt. Az idei első félévben például — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — 38 000 hektoliterrel kevesebb tejet termeltek, és valamelyest a tehén-állomány is csökkent. A gazdaságok központi intézkedéseket várnak, amelyek mindenek előtt a termelési tevékenységet ösztönzik. Tovább növekedett Szolnok megye mezőgazdaságának gépi ellátottsága, de a sokféle * géptípus és az elavult gépek javítása, üzemeltetése állandó gongot okoz. Különösen kevés a betakarító és a szállító gép, s az állattenyésztéshez és a zöldségtermeléshez sem áll rendelkezésre elegendő gép. Gócza József olyan köz- gazdasági szabályozó rendszer kialakítását sürgette, amely mindenek előtt a termelés hatékonyságára, a belső tartalékok feltárására és a takarékosságra ösztönöz; arra, hogy minden gazdaságban elsősorban a társadalmi érdekek érvényesüljenek. Meg kell szüntetni azt a szemléletet, hogy „semmi sem drága, különösen, ha az nem az egyén zsebét érinti”. Dr. Komócsin Mihály (Csongrád megye, 4. választókerület), megyei pártbizottsági első titkár hangsúlyozta: lakosságunk széles köre magáévá tette a kongresszus határozatait, a párt programnyilatkozatát, és elvárja azok gyakorlati megvalósítását az állami munkában is. A képviselő a továbbiakban arról beszélt, hogy a kapitalista világban végbemenő válság hatásainak kivédése ilyen intézkedéseket kíván, majd a Csongrád megyét sújtó ár- és belvizek pusztításának megelőzéséről szólt. Széles Lajos (Szabolcs megye, 19. választókerület), a megyei tanács fehérgyarmati járási hivatalának elnöke felvetette a mezőgazdasági termékek értékesítésének nehézségeit, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a termelést. Megyénkben — mondotta — százezer darabbal csökkent a sertésállomány, s ebben közre játszott az is, hogy a felvásárlás és a feldolgozás nem volt zavartalan. Az idép várható burgonyatermésből mintegy 800— 1000 vagonnyinak nincs biztosított piaca. Ezért örvendetes tényként nyugtázta, hogy a munkaprogramban megfogalmazták a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak fejlesztését. Ollári István (Borsod megye, 10. választókerület), a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya-gyárának gyárvezetője arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy — a KGST-együttműködés további bővítésében is számottevő — PVC—III. nagy kapacitású műanyaggyár beruházásain dolgozó vállalatok összehangolt, felelősség- teljes munkát végeznek. Nem így azok, ahonnan az építéshez szükséges anyagokat szerzik. A gondok között említette, hogy — jóllehet az import gépek beszerzésére az Állami Tervbizottság megfelelő devizakeretet hagyott jóvá — a külföldi gépek megvásárlásának külkereskedelmi engedélyezése az indokoltnál hosszabb időt vesz igénybe, lassítja a gyár tetű alá hozatalát. Dr. Bartha Tibor (Hajdú«’ Bihar megye, 8. választó kerület) református lelkész, a tiszántúli református egyház- kerület püspöke az európai 'biztonsági és együttműködés Helsinkiben aláírt záró dokumentumának jelentőségről szólt Pethö Tibor (Budapest, TK választókerület), a Magyar Nemzet főszerkesztője külpolitikai kérdésekkel, főleg a leszereléssel foglalkozott, majd a magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját mél-; tatta. Horváth Lajos (Baranya roegye, 3. választókerület), Baranya megye tanácselnöke a kormány munkaprogramját értékelve hangoztatta, hogy a Minisztertanács helyesen értékeli társadalmunk építésének helyzetét, jól veszi számba a párt XI. kongresszusának határozataiból adódó tennivalókat, s jól ítéli meg a kormányzat szerepét, felelősségét és feladatait is. A továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdálkodás gondjait, nehézségeit valahogy kevéssé érzékeli a közvélemény. Jóllehet, ez a biztonságérzet a gondenyhítő ‘ intézkedések hatásosságát is jelzi, érdemes lenne jobban, sokoldalúbban, tényszerűb- ben feltárni a nehézségeket, igényelve a közösségek segítő tenniakarását, a társadalom tudatos cselekvését, áldozatvállalását. Boza József (Bács megye, 18. választókerület), az MSZMP kalocsai járási bizottságának első titkára a Bács megyei tapasztalatok alapján az iparfejlesztés gondjairól beszélt. A Minisztertanács programja fölötti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Az elnöklő Péter János ezért megadta a szót Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, aki válaszolt az elhangzottakra. (Folytatás a 3. oldalon) /> Történelmi tény, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívását a szocialista országok kezdeményezték, az értekezlet sikeres befejezése, a záróokmány kidolgozása és aláírása azonban valamennyi résztvevő állam érdeme. Mi úgy véljük: a következő hónapok és évek egyik leglényegesebb nemzetközi feladata az lesz, hogy a biztonsági értekezleten képviselt országok kormányai közösen átültessék az életbe mindazt, amit Helsinkiben elfogadtak. Az, hogy az európai biztonsági értekezlet milyen mértékben segíti elő a béke és a biztonság megszilárdítását, elsősorban attól függ, hogy a résztvevő országok miképpen hajtják végre a záróokmányban foglaltakat. A Magyar Népköz- társaság maradéktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. Kormányunk máris intézkedéseket tett a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtására Ezt tette a többi szocialista ország kormánya is. A biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését világszerte megelégedéssel üdvözölték. Ámde, az általánosan kedvező visszhangba hamis szólamok is keveredtek. Egyes nyugati megnyilatkozások szerint a biztonsági értekezlet csak b szocialista országoknak volt hasznos, s most már a szocialista országokon a 6or, hogy jelentős politikai engedményekkel „fizessenek” a nyugati országok állítólagos előzékenységéért Ez azonban tarthatatlan álláspont. A záróokmány köztudomásúan tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok és nem egyoldalú engedmények alapján jött létre és tükrözi minden európai nép érdekeit A biztonsági értekezletnek bizonyára akadnak vesztesei is, de; ezeket nem a béke híveinek -.táborában, hanem az enyhülés ellenségei között kell keresni. Az értekezlet és annak záróokmánya a béke és a biztonság ügyét szolgálja és aki ezt veszteségként könyveli el, az magáról állít ki nem éppen hízelgő bizonyítványt. A záróokmányban foglaltak végrehajtásáról is különös véleményeket lehet hall- lani nyugaton. Egyesek szerint a szocialista országok a záróokmány harmadik fejezetének, azaz a kulturális és oktatási kapcsolatokra, az információk cseréjére és az úgynevezett emberi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseknek .a hiánytalan végrehajtásával bizonyíthatják majd, hogy őszintén akarják-e az enyhülést. Mintha a szocialista országoknak bizonyítására lenne szükségük! Azt, hogy a szocialista országok az enyhülés, a békés egymás mellett élés hívei, egész eddigi politikájuk cáfolhatatlan ul igazolja: ezt a nyugati politikusok egy részéről bizony nem lehet elmondani. A szocialista országok — köztük hazánk — természetesen végrehajtják majd a záróokmány harmadik fejezetét is. Nem árt azonban emlékeztetni arra, hogy a biztonsági értekezlet záróokmánya nemcsak egy fejezetből áll, abban van első és második fejezet is, s ezek legalább olyan fontosak mint a harmadik. A biztonsági értekezlet záróokmányának a végrehajtása hozzájárul majd az európai béke és biztonság megszilárdításához, a résztvevő államok kétoldalú kapcsolatainak bővítéséhez és segíti a vitás kérdések békés megoldását. Ezen túlmenően — ismerve Európa és Észak- amerika jelentőségét és hatását a nemzetközi folyamatokra — pozitív befolyást gyakorol majd az egész világ békéjére és biztonságára is. Ezért a záróokmány végrehajtásának rendkívüli fontossága van az enyhülési folyamat elmélyítésében általában. Amikor azonban erről beszélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk a kérdés másik oldalát sem. A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakat csak szívós munkával, a hidegháborús erőkkel vívott szüntelen harcban vátlhatjuk valóra. kát a kedvező változásokat, amelyek a fasiszta uralom megdöntését követően Portugáliában végbementek. Üdvözöljük, hogy Portugália kormánya következetesen törekszik a gyarmatok függetlenségének biztosítására. Ugyanakkor bizonyos jelenségek aggodalomra adtak okot. Mindig is az volt a véleményünk, hogy egyedül a portugál népre tartozik, milyen irányt szab országa fejlődésének, és ebbe senki sem szólhat bele kívülről. Az európai biztonság ügyétől és az arab népek iránti szolidaritásunktól vezettetve továbbra is nagy figyelmet fordítunk az izraeli agresszió következményeinek a felszámolására. Erősítettük együttműködésünket az arab világ országaival, nem utolsó sorban az Egyiptomi Arab Köztársasággal és támogattuk a válság átfogó rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Ebben a szellemben készek vagyunk kapcsolatainkat a jövőben is fejleszteni velük és támogatni a válság igazságos és érdemi rendezését célzó, az összes érintett arab országgal, a palesztínai arab néppel, a szocialista országokkal és a világ antiimperi- alista erőivel való együttműködésen alapuló lépéseiket. Reméltük, hogy a közel- keleti válságot sikerül békésen és igazságosan, az' összes érdekelt fél bevonásával rendezni. Sajnos ez a remény Izraelnek és támogatóinak az ellenállása és bizonyos szovjetellenes törekvések miatt mind a mai napig nem teljePolitikai enyhülés—katonai enyhülés Külpoiitikánk változatlan pasztalunk, ellenkezőleg, gyakran nyílt diszkriminációs intézkedésekbe ütközünk. Az ilyen akadályok lebontását — a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban ' — nélkülözhetetlennek tartjuk. A fejlődő országok nemzetközi tevékenységének jelentős állomása volt az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek augusztus végén, Limában tartott konferenciája. Üdvözöljük a limai külügyminiszteri értekezlet sülhetett. A közelmúltban újabb egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megállapodásról értesültünk. Mi nem osztjuk a megállapodás létrehozóinak derűlátását. Általános vélemény szerint az egyezmény nem viszi előre a konfliktus végleges megoldását; nem érinti a közel-keleti helyzet rendezésének kulcs- fontosságú problémáit, az 1967-ben megszállt arab területek teljes kiürítését, a palesztínai arab nép nemzeti jogainak elismerését, valamennyi közel-keleti ország biztonságának szavatolását. Az amerikai kormány által rendelkezésre bocsátott dol- lár-milliárdokból Izrael lehetőséget kap hadigépezete tökéletesítésére, időt és lehetőséget nyer a további politikai manőverezésre, egyes arab országok és a palesztin táborok elleni fegyveres támadásokra. Az amerikai szakértőknek az egyezmény ellenőrzésébe való bevonása még bonyolultabbá teszi a kibontakozást. Mindez a feszültség újabb elemeit hordozza magában.
