Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

1975. gaepteraber Ml SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Véget ért a III. országos városépítési tanácskozás üt TTL onzágo* városépítési tanácskozás, amely ezúttal a területgazdálkodásról és a fejlesztés megvalósításához szüksé­ges eszközrendszer továbbfejlesztéséről tárgyalt, tegnap a fontos téma vitájával folytatta munkáját Szolnokon, a megyei tanács nagytermében. Az ülés második napi munkájában részt vett Barta László, a megyei pártbizottság titkára, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, dr. Pe­tényi Imre egyetemi tanár, az Urbanisztikai Társaság alel- nőké, Kukri Béla, a városi tanács elnöke is. A vitában W felszólal 4« hangzott el, város tervezők, építészek, tudósok beszéltek napjaink városfejlesztésének kiemelkedő témájáról. Szó esett a városfejlesztés terv- szerűségének fontosságáról, a magas szintű jogi szabályo­zás szükségességéről, a terü­letek ésszerű és gazdaságos felhasználásáról, a városi tö­megközlekedés kérdéseiről, a kpmplex gazdaságossági szemlélet kialakításáról és érvényesítéséről. A vitában szót kért Szilágyi Lajos mi­niszterhelyettes is. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a tanácskozás új szakaszt nyi­tott az urbanisztika fejlesz­tésében. A városfejlesztés extenzfv szakasza lezárult, új fejlődési periódus előtt állunk, amely Intenzív mód­szereket igényel. , Növelni keR a HatiTeonysé- ’ got, a gazdaságosságot, a tervezés, a beruházás és a kivitelezés terén egyaránt A növekvő Igényeknek meg-: felelően érvényesíteni kell a nagy körültekintéssel kidol­gozott és a kormány által jó­váhagyott területfejlesztési, illetve településhálózat-fej­lesztési koncepciókat. Az okos és célszerű várostervezés ma már magas szintű követel­ményeket támaszt, sokrétű tényezőket kell figyelembe venni, ezért egyre inkább sürgető, hogy ezen a téren is létjogosultságot nyerjen a matematika és a kibernetika. Csak a korszert módsze­rekkel juthatunk gyorsabb ütemben előbbre a szocia­lista várostípusok kialakí­tása útján. A városépítés-tervezőnek, ki­vitelezőnek egyaránt sokszí­nű feladatot jelent, munká­jában részt venni nemcsak felelősség, hanem esztétikai élmény is. A lakásépítésekről szólva elmondotta, hogy a 15 éves tervben 1 millió lakást kell hazánkban felépíteni. A ne­gyedik ötéves terv végéig 400 ezer lakás készül eL amely­nek a fele a városokban rea­lizálódik. Magyarországon ilyen arányú lakásépítkezés soha nem volt. Méreteivel megelőzzük az európai or­szágok több mint felét, a szocialista országok között pedig a Szovjetunió mögött a második helyet foglaljuk ei. Budapesten például a negye­dik ötéves tervben 76—78 ezer lakás megépítésére ke­rül sor. Több új családi ott­hon épül, mint Miskolc és egy közepes alföldi mezővá­ros összes jelenlegi lakásállo­mánya. A lakásépítkezések ilyen üteme alapvetően át­alakítja a városok szerkeze­tét, és ezt messzemenően fi­gyelembe kell venni a terve-; zések során. A városépítési tanácskozás némi kiegészítésekkel Jóvá­hagyta az írásban kiadott té­zisek tartalmát A dokumen­tum három fejezetben fog­lalja össze a városépítéssel, a rekonstrukcióval, a terület­gazdálkodással és az eszköz- rendszer fejlesztésével kap­csolatos feladatokat Hang­súlyozza, hogy a tervszerű, arányos és gaz­daságos városfejlesztés, vá­rosépítés csak tudományo­san megalapozott, szak­szerű, a népgazdasági ter­vekkel, célkitűzésekkel össz­hangban álló, a jövő igé­nyeit szem előtt tartó ter­vek következetes végrehaj­tásával lehetséges. A városépítés társadalmi ha­tékonyságának növelése ér­dekében megfelelő tervekre, azok végrehajtásához felké­szült fejlesztő, koordináló, engedélyező és ellenőrző szakapparátusokra és haté­kony eszközrendszerre van szükség. Indokoltnak látszik a városfejlesztést közvetlenül irányító tanácsi szakappará­tus szervezetének korszerűsí­tése is. A jogszabályokról szólva hangsúlyozza a tézis, hogy mindinkább szükségessé válik a város­építésre vonatkozó jogsza­bályok felülvizsgálata, to­vábbfejlesztése és kiegészí­tése, mivel a különböző ágazati szabályozások következtében nehezen áttekinthetővé, el­lentmondásossá, hiányossá váltak. A megnövekedett vá- í rosépítési feladatok társadal­milag hatékony megvalósít­hatósága érdekében felvető­dik a legmagasabb szintű jo­gi szabályozás a városépítési törvény megalkotásának fon­tossága. A kétnapos város- építési tanácskozás tapaszta­latait Szilágyi Lajos össze­gezte és köszönetét mondott a vendéglátó városnak a ta­nácskozás sikeres lebonyolí­tásáért Á java még hátra van — Két műszakban? — bök­ken meg Kolozsvári László, a kunmadaras! Kossuth Ter­melőszövetkezet elnökhe­lyettese. — Az nálunk 24 órát jelentene. Csak nyúj­tott munkaidőben szedjük * répát, — teszi hozzá — haj­nali négytől este hétig. , — Miért? " 1 — A tagságban és a Veze­tőségben még igen elevenen él az elmúlt évi keserves ősz. Tavaly később kezdtük meg ezt a munkát. Szeptem­ber közepén még vidám, napsütéses volt az idő, nem úgy mint most, amikor szin­te másnaponként esik. De ahogy haladtunk bele az ok­tóberbe, úgy romlott a ked­vünk is, mert állandóan zu­hogott. A vége az volt, hogy mindenkinek négyszáz négy­szögölt kézzel kellett fel­szedni. Ezt szeretnénk elke­rülni az idén, ezért koncent­ráljuk a legtöbb erőt a répa- földekre. Minden erővel — A többi mimikát ez nem hátráltatja? — Nem, hiszen például a háztáji kukoricát is törhetik az emberek, csak nem egy­szerre. Beosztottuk, hogy ki, mikor foglalkozhat a „magá­éval”, mert szombaton és vasárnap is bőven akad munka a közösben. — A répaföldön kik dol­goznak? — Többnyire traktorosok, mert három egysoros és há­rom hatsoros szekszárdi gép szedi fel a 250 hektár cukor­répát. A tiszafüredi járásban mi vetettünk legnagyobb te- -ületen — érezni a büszke­éget Kolozsvári László lángjában. — Nem sok egy kicsit eny- nyi gép? " ~ Csak a három egysoros a miénk, a többit kölcsön kaptuk a kunhegyes! Kun­ság Népe y Tsz-tőL Ök egy gépsorral is elboldogulnak, viszont szerv es trágya-szóró­ra égetően szükségük voR, a így mi is viszonozhattok a segítséget. — Az sffwiTtaJtott tépáí nem szedi össze senki? — Dehogynem! Ami a gé­pek után elmarad, azt időn­ként összegyűjtik az általá­nos iskola diákjai. A forgók­nál és egyéb olyan helyen, ahol a felszedő összetörné a termést, a tagok kézzel sze­dik a répát. i t „Lóiéi" nagyságú répák A határban Szilágyi Bá­lint traktoros próbálja meg­szabadítani szekszárdi egy­sorosát a sártól. — Nedves még a föld, né­ha beragadunk — emeli meg a félembemyi vasrudat — Amúgy jó gép ez — mondja vidámabban — ha egy picit szikkadtabb a talaj, semmi baj nincs vele. — A termés milyen? — Akadnak itt akkora ré­pák, mint egy lófej. A 380— 400 mázsás hektáronkénti hozam biztosan meglesz. Somógvi Sándor traktoros is bólogat. — Augusztus 23-a óta egy hét már kiesett a betakarí­tásból az eső miatt, de sze­rintem még mindig jól ál­lunk. Csináljuk is, ahogy bírjuk. > — Na indulás öcsém, ne lazsáljunk annyit! — pattan fel a traktorra Szűcs István. Berényi Mihály MTZ-je oldalán felirat hirdeti, hogy a gép a kunhegyesi termelő- szövetkezeté. — Szívesen jöttünk segíte­ni, hiszen tulajdonképpen mindegy, hol szedjük a ré­pát, az a lényeg, hogy ha­ladjon. Én különben is na­gyon szeretem ezt a munkát. Ügy vagyok vele, mint a kombájnos a búzával: élve­zem, ha szaporodik mögöt­tem a tarló. — Ä zsebe !► megérzi, ha 5» dolgozik? í . — A fizetésemre gondol?- Az összegről még korai be­1 szélni, de biztosan nem csa­lódunk, hiszen jó répa van itt. A vasút melletti földe­ken szeretnék még néhányat kerülni, mert a legszebb ter­més ott mutatkozik. ‘ — A java még hátra van — veszi át a szót a kunhe­gyesnek másik traktorosa, Botos Miklós. — Jöttünk vol­na már hétfőn, de az itte­niek átszóltak: sok eső esett, így csak ma kezdtünk, de igazuk is volt a vezetőknek, mert minek „pancsoltunk” volna feleslegesen. — A többiek mit csinálnak otthon? —- A Március 21. szocialis­ta brigád tagjai szintén a répaföldön dolgoznak, mert nemcsak itt, Kunmadarason, hanem a mi tsz-ünkben is jó a termés. Tőrödnek velük — Azt még írja meg — kiabálja túl az induló gépek zaját Bene Sándor — hogy gondoskodnak rólunk. Reg­gel a mi gazdaságunk gép­kocsija hoz bennünket, és elviszi hozzánk az itteni em­bereket trágyát szórni, este pedig fordítva. Még a csa­ládtól sem kell távolmarad­nia senkinek. Braun Ágoston Tegnap i Jármüjarítébafl Aranyjelvényes brigádok találkozna Először tavaly november­ben találkoztak és beszélget­tek egymással a szolnoki Járműjavító aranyjel vény­nyel kitüntetett szocialista brigádjai. A találkozó hasz­nosnak bizonyult, sok érde­kes tapasztalatot gyűjtöttek a brigádok. A sikeren fel- bűzdulva tegnap délután is­mét rendeztek egy hasonló összejövetelt. Az üzem szocialista brigád klubjának meghívására ti­zenhárom aranyjelvényes szocialista brigádvezető és brigádvezető-helyettes vett részt a találkozón- Azok a brigádok, amelyek nemrég kapták meg ezt a megtisztelő kitüntetést, beszámoltak ar­ról, hogy milyen mim kával sikerült kiharcolniuk az aranyplakettet A „régiek” elmondták, milyen plusz feladatokat kell ahhoz vál­lalni és teljesíteni, hogy az aranyjelvényt továbbra Is magukénak mondhassák.' A tegnapi brigádtalálkozó- ról is számtalan érdekes öt­lettel, tapasztalattal gazda­gabban távozhattak a jelen­lévők. Heti jegyzetünk Lassabban! Lapunk hírrovatában számtalanszor közöltünk híreket amelyek így kezdődtek: „A megengedettnél gyorsabban vezette...” Többnyire egy-egy baleset rövid krónikája volt Pedig a KRESZ előírja, hogy lakott területen milyen sebességgel haladhatnak a járművek, s ez meg­felel a biztonságos közlekedés feltételeinek- Ennél a tempónál a váratlan helyzetekben is van még idő cse­lekvésre. Ha gyalogos lép le a járdáról, vagy ha az elől haladó jármű hirtelen megáll, lehet még fékezni. A városközpontokban általában be is tartják az előírt haladási sebességet a gépjárművezetők. Nem így a városszéleken — a rendőrség által készített „trafi- paxfotók” zöme itt készüL Ugyanis a legtöbb autós mihelyt elhagyja a központod „rákapcsol”. Közben sasszemmel figyel: nem parkol-e a közelben az URH-s kocsi, vagy a „rettegett trafipax” ..-Ha felfedezi nyomja a féket, és óvatosan, a megengedettnél is las­sabban hajt el mellette. Elővigyázatossá teszi a rendőr, g a rendőrautó puszta látványa, szabályosan hajt. nem lépi túl a meg­engedett sebességet- De nem állhat mindenütt rendőr. A megfelelő sebesség megválasztása a gépjármű- vezető feladata. Az országúton történő balesetek több­ségének oka azonban éppen a helytelenül választott sebesség. S a következmény? íme néhány elgondolkod­tató számadat: 1975 első félévében Szolnok megyében 170 köz­úti baleset történt, 57 esetben a gyorshajtás miatt. A balesetek következtében huszonegy ember vesztette életét, tizenegyen azért, mert ők vagy mások nem megfelelő sebességgel közlekedtek. Szabálysértési el­járást gyorshajtás miatt hetvennyolc gépjárművezető ellen indított a rendőrség — közülük ötvenheten bale­setet okoztak. Szolnok megyében 10 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi és 35 ezer motorkerékpár közle­kedik. Ezek a számok napról napra emelkednek, egyre több jármű fut az utakon. Ezzel együtt nő a baleset­veszély is. Ám korántsem lenne akkora, ha a gépjárműveze­tők önmaguk és embertársaik érdekében feltétlenül igazodnának a sebesség józan határaihoz. Akkor is, amikor nem látják a rendőrt­! : i . T.K.Ü! ■ Talajtani vándorgyűlésfSzolnokon (Folytatás az 1. oldalról) "] ségű élelmiszer termelése.’ A növények termésátlaga évről évre nő, de hazánkban is egyre csökken a mezőgaz­dasági művelésben vehető terület. Az utóbbi 15 évben átlagosan évente 10 ezer hektárral csökkent a gaz­dálkodásra alkalmas föld. A termőtalaj védelme a termé­szeti erőforrások védelmét is jelenti. Az erózió, a másod­lagos szikesedés, a felszíni és felszín alatti vizek szeny- nyeződése az intenzív talaj­használat során jelentkezik, de ezek a veszélyek megfelelő agrotechnikával minimumra csökkenthetők. Ugyanez vo­natkozik a mezőgazdaság, az ipar és települések szerves eredetű hulladékaira is, ame­lyek lebontására megsemisíté- sére a közeljövőben is foko­zott figyelmet kell fordítani* Dr. Szabolcs István elő­adása a talaj tulajdonságai­ról, és az öntözés összefüg­géseiről szólt. Helyes öntö­zéssel, mondotta, a talaj termelékenysége nemcsak fenntartható, hanem növel­hető faj míg helytelen ön- * tözési módszerekkel a talaj romlása, elsősorban szike- sedése fenyeget. A mezőgaz- * dasági termelés fejlődésé­nek egyik jellegzetessége a > tudományos módszerek al­kalmazásának térhódítása és az a törekvés, hogy a terme­lés során pontos, lehetőleg számszerű technológiai pa­raméterekkel dolgozzunk. Ez nem utolsósorban vonatko­zik az öntözővíz mennyisé­gére és minőségére is. Mi­után az öntözés során a víz a talajon keresztül jut el a növényekhez, a talaj tulaj­donságai döntően befolyá­solják mindazokat a szám­szerű értékeket, paramétere­ket, amelyeket az eredmé­nyes és optimális öntözés technológiája során meg kell közelíteni, illetve el kell ér­ni. Az öntözésnél jelenleg ai legidőszerűbb feladat a ta­laj fizikai és kémiai tulaj­donságainak vizsgálata, mert az öntözés közvetlen vagy közvetett hatása első­sorban ezeken keresztül ér­vényesük Az öntözés fizikai és kémiai hatása között szó-: ros az összefüggés, ezért alakult ki az a módszer, hogy ma már együttesen vizsgálják a kémiai és a fizikai folyamatokat Az előadásokat korrefe­rátumok követték. A hallga­tóság többek között megis­merkedhetett dr- Hegedűs Lajosnak, a Szolnok megyei Tanács elnökének korreferá­tumával is, amely a tiszai öntözőrendszerek környezet­védelmi problémáiról szólt J A délelőtti program utolsó » aktusaként a kiemelkedő ,f munkát végző szakemberek­nek átadták a Treitz Péter emlékérmet-. Délután hozzá­szólásokra került sor, majd a vita után az ülést bezárták, i A tanácskozást követően I este a Pelikán Szállóban $ szakember-találkozót tartót- | tak, ma pedig a résztvevők tanulmányi kirándulásra mennek. Megtekintik a zagy- varékasi Béke. és az abád- szalóki Lenin Termelőszövet­kezet bemutatóit, majd utá­na ellátogatnak a kiskörei vízlépcsőhöz is. B. A. Kevés az orvos, zsúfoltak a rendelők Tanácsülés Karcagon ) Többek között az egészség­ügy és a szociálpolitika volt a témája a tegnapi tanács­ülésnek Karcagon. A kórház és a rendelőintézet munká­jában még most is sok ne­hézséget jelent az orvoshi­ány — mondta beszámolójá­ban az illetékes szakigazga­tási szerv vezetője. A körze­tekben nem érvényesülhet eléggé sem a megelőzés, sem a gondozás, mivel a körzeti orvosok sűrűn cserélődnek. A gy^rmefekörzetekben még vigasztalanabb a helyzet, nagy a zsúfoltság, az épület teljes rekonstrukciójára vagy új rendelőintézet építésére lenne szükség. Figyelmeztető tény, hogy Karcagon magas a csecsemőhalálozás. Intenzív részleget tervez­nek, azonban ha nem sikerül meggyorsítani a rendkívül fontos részleg „megálmodá­sát”, a betegeket csak egy év múlva fogadhatják. Az új; 156 ágyas elmeosztály műszaki átadása megtörtént, most a kivitelezés hibáit ja­vítják. Az orvosok, ápolónők nagyrészt biztosítottak, re­mélik, hogy még az idén el­foglalhatják új munkahelyü-; két A szociális otthon szintén zsúfolt, a gondozottaknak több mint fele fekvőbeteg. Az öregek napköziotthona is szűkös, új helyiségekre len­ne szükség. Az öregekről szólva elmondták a tanácsü­lésen, hogy számuk egyre nő, a következő öt esztendő­ben már Karcag lakosságá­nak egyötöde nyugdíjas ko­rú lesz. Ezért egyre fonto­sabb feladat a szociális gon­dozók hálózatának megszer­vezése. Nagyon jó kezdemé­nyezés tanúi lehettek az idén a karcagiak: a két szociális gondozónő mellé a városi tanács egészségügyi osztálya a Vöröskereszt segítségével beállított tizenegy tisztelet- díjas gondozónőt. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, s e hálózat további erősítését ösztönzik. Ezen kívül 108 idős, arra rászoruló ember havonta 710 forint segélyt kap. A legkisebbekről már biz­tatóbb adatokat hallottunk a tanácsülésen: a Varró utcai bölcsőde átadásával meg­szűnt a zsúfoltság, jól kép­zett szakemberek törődnek a kisgyermekekkel. Az' idén már egyetlen jogos jelentke­zést sem kellett elutasítani. Karcag járványügyi helyze­te is jó. Sajnos, az erélyes, határozott magatartású or­vosnő a — Közegészségügyi- Járványügyi Szolgálat veze­tője — aki az elmúlt évek­ben rendet teremtett a vá­ros közegészségügyében, el­ment Karcagról. K. L. i

Next

/
Thumbnails
Contents