Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

1975. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A szívgyógyászat központja Felépült az Országos Kar­diológiai Intézet 10 emeletes székháza. A budapesti Ist­ván kórház Hámán Kató ut­cai frontján emelt 250 ágyas új intézetben jelenleg a szívsebészeti osztályt, a ku­tatólaboratóriumokat és a négy műtőt készítik elő a korszerű műszer- és gép­park fogadására. Gordonkaheengverseny Szosnokon Gazdag zenei évad megyénkben A zeneiskolák gordonka- szakos hallgatói részére or­szágos gordonkahangver­senyt rendeznek, december elején, Szolnokon a megyei művejőd,ési központ Koma­rov termében. A rendezők ötven—hatvan versenyzőre számítanak. Zeneiskolai hallgatók ré­szére csupán kát ilyen ní­vós rendezvény van az or­szágban. A másikat — he­gedűszakosok részére — Szombathelyen tartották. Iíem seregszemléről van szó, Iranern a mezőnyből kiemel­kedők versenyére, melyet neves zeneszerzőkből és a Zeneművészeti Főiskola ta­náraiból álló sgjjyá böjtit.. rel. Ezért október első felében, körzeti szakiskolai válogató-- kát rendeznek, s azokról a legjobbakat küldik Szolnok­ra. Megyénk zenei életének vezetői az Országos Filhar­móniával együttműködve figyelemre méltó erőfeszíté­seket tesznek a zenerajon­gók igényének kielégítése mellett az ifjúság érdeklő­désének felkeltése, a zene megszerettetése érdekében. A Szigligeti Színházban, Il­letve a szolnoki Városi Ta­nács nagytermében sor ke­rül ebben a zenei évadban a debreceni MÁV Filhar­monikus Zenekar a szolnoki Szimfonikus Zenekar, a Pos­tás Szimfonikus Zenekar és a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar mellett a leningrá- di Filharmonikus Zenekar hangversenyébe, Kocsis Zol­tán zongoraestjére. Jászberényben a debrece­ni MÁV Szimfonikus Zene­kar hangversenye mellett megrendezik Szabó Csilla zongoraestjét, Szenthelyi Miklós és- Szenthelyi Judit szonáta-estjét és Stanislav Apola (Csehszlovákia) gor­donka-estjét. Az általános iskolások számára rendezett hangver­senyekre is érdekes progra­mot állítottak össze. Fellép — többek között — a Ma­gyar Rádió Gyermekkórusa, a KISZ Központi Művész- együttes énekkara és a szol­noki Bartók Béla kamara­kórus. jü Külön örvendetes* hogy Szolnok mellett sok megyei településen — pél­dául Jászfényszarun, Kun­szentmártoniján, Jászapátin, -Kunmadarason, Tiszafüre­den, Túrkevén koncertláto­gatók lehetnek a zene leg­fiatalabb hívei. Dicsérendő törekvés az is, hogy az Or­szágos Filharmónia a közép- iskolások mellett a megye hét városában, illetve köz­ségében bérleti hangver­senysorozatot szervez a szak­munkástanulók részére. A hangversenyek szerve­zői arra törekednek, hogy a koncertek programja szer­vesem kapcsolódjék az is­kolai zenei oktatáshoz. A ta­nulókat előre félikászítik a műsorokra, építenek zenei ismereteikre, ily módon is igyekeznek teljessé tenni a zenei nevelést. Nyitott müiermi napok, tártatok fl képzőművészeti világkét megyei eseményei Szombaton kezdődik a kép­zőművészeti világhét megyei eseménysorozata, amely jő al­kalmat ad a műalkotások széles körű propagálására is. A 7. számú Volán központi forgalmi telepén például a megye képzőművészeinek munkáiból rendeznek tárla­tot. A múzeumok megyei igazgatósága a szolnoki telep művészeinek alkotásaiból rendez kamarakiállítást a Szigligeti Színház előcsarno­kában. A művésztelep kollektív műtermében nyitott műtermi napokat tartanak. A csopor­tosan érkező látogatóknak a művészek rövid áttekintést adnak a telep történetéről. A megye filmszínházaiban — elsősorban a megyében élő művészek munkásságát is­mertető — képzőművészeti rövidfilmeket is vetítenek. A megyei Verseghy könyv­tár az olvasóteremben kép­zőművészeti kiadványokból rendez kiállítást., Az iskolák­ban a rajz-, illetve osztályfő­nöki órákon beszélgetnek a tanulókkal a képzőművészet jelentőségéről, emberformáló szerepéről. A megye művelő­dési házaiban és klubjaiban több helyen szervezik meg szocialista brigádok, szak­munkástanulók és művészek találkozóját. Vándorúton a „ csodás " Beverly: Andai Györgyi — Jön A revizor „Nagyüzem” a szolnoki Szigligeti Színházban. Pedig a színlap szerint csak októ­berben lesz az évadnyitó elő­adás. Mégis: a színélszbejáró elől piros Ikarus 55-ös indul. Vándorútrá kél az Öz, a nagy varázsló. — Hová? — Két napig Salgótarján­ban játszunk. Ebben a hó­napban szinte végig „megy” az Óz... Nem csodálom, kitűnően si­került ez a gyermekelőadás. A színház elé kék Ikarus 55- ös érkezik. — Megjött a Lakmé... Vagyis a debreceni Csoko­nai Színház operatársulata. Kedden este nagy sikerrel mutatták be Delibes operá­ját. A kellékesek másnap a „Pop” ládáit szellőztetik. Elég gondja, baja lehet Bor József rendezőnek, hiszen néhány héten belül három darabja is „fut”, — bár a Víg özvegy A tömeges építkezések kezdetén az óriástömbök jobbára szürkék, jellegte­lenek, egyformák voltak. Később némileg oldották a merev formákat, vonalakat: lábra emelték az épületeket, vagy egyes részüket kiug­ratták, loggiák helyett er­kélyeket terveztek és pró­bálkoztak a színezéssel is. Egyszerre megélénkültek a komor falak, különböző színekben pompáztak. Las- san-lassan kirajzolódott a lakótelepek arca. Aztán új­ra szürke házakat gyártot­tak. Egy ideig, amíg a ter­vezők, építők újabb megol­dásokat . találtaik. A többi közt színes kerámiával bur­kolták, vagy képzőművészeti alkotásokkal díszítették a homlokzatokat. Immár egyöntetű a véle­mény: kell a szín. Csak fan­tázia és pénz dolga megta­lálni az ipari építkezések­hez, a lakótelepekhez, város­képhez illő színezési módot. Nos, megtalálták. A Villa- mosipari Kutató Intézet és a , 43. sz. Építőipari Vállalat szakemberei kidolgozták a betonfelület keramizálását plazmaégetéssel. Világviszonylatban is új a módszer — mondja Kékesi Nándor a 43. sz. Építőipari négy tájelőadással egyelőre búcsút mondott... A Déry—Adamis—Presser musical, a Képzelt riport pgy amerikai pop-fesztiválról, ma este és vasárnap délután Csomós Marival, szombaton és vasárnap este Baranyai Ibolyával kerül színre. Bever­ly: Andai Györgyi, a Vígszín­ház tagja, Frantiseket Rácz Tibor játssza. Horváth Jenő A revizor „ideérkezésén” fáradozik. — Milyen „Revizort” lá­tunk Szolnokon? — Hogy milyen lesz az elő­adás, azt majd a közönség dönti el, én legfeljebb azt tu­dom elmondani, hogy mi­lyennek szeretném... Azzal kezdem: az orosz klassziku­sok számomra mindig él­ményt jelentenek. Tavaly az Éjjeli menedékhely-et ren­deztem, s nagyon szerencsés­nek tartom fnagam, hogy évadnyitó előadásként Gogol szatíráját hozhatom színpad­ra. Sok buktatóval jár... A Vállalat műszaki fejlesztési osztályának vezetője. Lénye­ge, hogy az előregyártott elemek felületét magas hő­mérsékletű impulzusokkal keramizálják, s ezáltal a megolvadt beton szímeződik. Ezzel az eljárással különbö­ző vonaliakat, geometriai alakzatokat, vagy akár pety- tyeket rajzolhatnak a hom­lokzati panelekre. Automa­tikusan, gombnyomásra, a vezérlőasztal előtt egy em­ber könnyedén irányíthatja, a műveleteket. Nagy előny, hogy a kera- mizálódott felület nem en­gedi át a vizet, ellenáll a fagynak, szélnek, olyan tar­tós, mint az épület. És ol­csó! Nincs 'szükség drága import festékre, sok kézi és gépi munkára, munkaerőre. A Villamosipari Kutató In­tézet szabadalmaztatja az újítást, s nagyüzemi mére­tekben alkalmazzák majd. A 4. sz. házgyárban létesül a kísérleti üzem, amely előre­láthatóan a jövő évben kez­di meg a próbaüzemelést. Egy siófoki üdülő építésénél használják először a kera- mizált panelokat, s aztán a lakótelepeken, széles kör­ben. M. E. revizor ugyanis a magyar színházak egyik legtöbbet játszott darabja, magam is számos előadást láttam, még a felszabadulás előtt, majd az elmúlt évtizedekben is. Kí­sért az elpuffantott patronok veszélye. Éppen ezért igyek­szem elfelejteni az eddig lá­tott Revizor előadásokat, és mai, — hogy ezzel a csúnya kifejezéssel éljek — új „rá­látásban” megmutatni a „pol­gármesterek”, a „revizorok” és az „alattvalók” világát. Nem akarom újra felfedezni a darabot — élteti az önma­gát — csupán az a szándé­kom hogy erőteljesen érzé­keltessem: minden olyan kö­zegért amelyben a „Revizo­ra megélhetnek, az „alatt­valók” is felelősek. — Ki lesz a polgármester, ki lesz a revizor? — A polgármestert Polgár Géza, a revizort Ivánka Csa­ba és Rácz Tibor alakítja, A bemutató október 3-án. lesií. — ti — Marx és Engels válogatott művei új kiadásban A Kossuth Kiadó a 10 évvel ezelőtti kiadáshoz képest lényegesen bőveb­ben, közreadja Marx—En­gels válogatott műveit. El­sősorban a felsőfokú okta­tásban résztvevőkre gon­dolt a kiadó, hiszen ese­tenként nehézséget okoz Marx—Engels műveinek csaknem negyven sorozati kötetét forgatni. Bő — több mint 200 ol­dalnyi -rr, válogatás...képvi­seli Marx és ..Engels egy­máshoz írt leveleit. Ezek a levelek a marxizmus mindhárom részére: a fi­lozófiára, a politikai gaz­daságtanra és az osztály­harc elméletre egyaránt vonatkoznak. Említésre méltó, hogy néhány leve­let új fordításban tanul­mányozhatnak az érdeklő­dők. A válogatás fontos vo­nása, hogy a kiadó az ösz- szeállításnál figyelembe vette a politikai főiskola, az egyetemek . marxista tanszékei, valamint a Kul­turális Minisztérium marxizmus—leniniizmus fő­osztálya észrevételeit, ja­vaslatait is. Új módszer a lakótelepek arcának szépítésére Ciprusi képek OLAJÁG ÁRNYÉKBAN Túlérzékenység volt az ■ oka annak, hogy a Larnaca melletti menekült- táborban eltettem a fényké­pezőgépet. Mert a tehetetlen­ség nem engedte meg. hogy a lencse a sátrak kötelén száradó ruhákra irányuljon, s olyan arcokat örökítsen meg, amelyekre minden gon­doskodás ellenére is mély barázdákat vésett a honta­lanság. Az ENSZ segélyszer­vezete, a Vöröskereszt, cip­rusi intézmények, az Egész­ségügyi Világszervezet, kül­földi segítőcsoportok tagjai nyüzsögnek az elosztóhelye­ken, gyógyszert, élelmiszert osztanak a menekülteknek. Láthatóan nem kedvelik az érdeklődő idegent. Közö­nyösen neveznek meg sosem hallott, kis, észak-ciprusi falvakat, ahonnan eljöttek. Csak akitor derülnek fel némileg, ha az érsek-elnök kerül szóba. Mert bíznak, bizakodnak abban, hogy se­gíteni tud. A lafkaritiszi tá­borban Michael Georgiadesz, az egykori famagusztai ki­kötőmunkás hevesen politi­zál: ; — Nekem hiába írja az újság, hogy amerikaiak már 25 millió dollár értékű se­gítséget küldtek nekünk. Sok. de mi ez ahhoz, amit mi 200 ezren elveszítettünk? Rosszkedvűen megyek vissza az iránytaxival Nico­siába. A látogatás képei nyo­masztók maradtak, rosszul éreztem magam a Hotel Churchill modern halijában. Kinézek az ablakon, s lát­hatom, hogy a katonai ren­dőrség, a nemzeti gárda, az ENSZ-alakulatok kocsijai szinte egymást érik. Látoga­tóm, a Haraigiz című lap munkatársa sétára hív. Kiteríti előttem Nicosia térképét. A város közepén csillag. Egy négy és fél kilo­méteres vrrfal, amelyet 11 bástya ékesít. Velencei épít­mény, 1560 körüli. Minden bástya egy-egy zsoldosvezér nevét idézi. A modern elő­város után érünk be ide, kö­zépre, ahol a várárokban ma csodás parkokban és játszótereken sok száz gyer­mek. Úgy játszanak, mint a mieink, csak a szó. a nyelv más. Kollégám itt próbál tisztázni egyet és mást. — A kommunistáknak ma — ezt láthatta — mindent alá kell rendelniük annak, hogy az egységet erősítsék, az elnök függetlenségi poli­tikáját támogassák. Érthető viszont az emberek türel­metlensége és keserűsége is. — Sajnos, Ciprus egész történelme viharos, itt min­denki, mindenkor csak a stratégiai szempontokat te­kintette. Kiindulópont vol­tunk; az újabb korban egy repülőgép-anyahajó szerepét osztották ránk. A megoldást nem akarók legszívesebben most elsüllyesztenének. Ez lenne a „legegyszerűbb”. Az élet, amint azt lépten- nyomon látni, mégsem állt meg. A hihetetlen emberi akarat a kőporszerű talajt ott is termővé szelídítette, ahol eddig csak kecskék le­gelésztek. A kis üzemek, alig néhány embert foglal­koztatva, minden eddiginél jobban termelnek, még ex­portra is. A külföldi turis­ta számára igyekeznek min­den jót megadni, csakhogy maradjon, és minél keveseb­bet érezzen a nagyfeszült­ségből. A nicosiai légikikötő lezárása után nemzetközivé élőlépett lamacai repülőté­ren, ha szerény külsőségek között is. de mediterrán szívélyességgel, vendégszere­tettel várják az érkezőket. Vasszilou úr, aki egy bank­ban dolgozik, nem fukarko­dik, véleményével, amikor arról van szó. hogy a gaz­dasági helyzetről beszéljen. — Nézze — kezdi —. a pén­zünk ma is jobb, mint az angol font. Sikerült elérni azt, hogy az ország nem adósodott el, és a kezdeti sokk után ma képesek va­gyunk még nemzetközi köte­lezettségeinknek is eleget tenni. És ennek nemcsak gazdasági okai vannak. Mi mindenütt figyelembe vesz- szük a független és egysé­ges Ciprus presztízsét is. Ez a gondolat mindig visz- szatér. Kár, hogy görög es ENSZ-dzsipek járják a várost, a kéksikakosok ügyelnek a nyugalomra török zászlók borítják ár­nyékba az olajágas ciprusi lobogót, 15 évvel a szabad­ság és függetlenség elnyeré­se után. Bürget Lajos ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents