Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

A szakmunkásképzés negyedszázada A z idősebbek közül ki ne emlékezne a negyedszázad­dal ezelőtti időkre, amikor az utcákon egyik napról a másikra feltűntek az ipari tanulók egyenruhás csoportjai. Nemcsak hovatartozásukat jelezte az egyenruha, hanem a régi inasvilággal való szakítást, a korszerűbb ipari szakmunkásképzés kezdetét is. Igaz, egyik napról a másikra nem lehetett évtizedek mu­lasztását pótolni, de a kezdeti lendület után mintha lanyhult volna a szakmunkásképzésre irányuló figyelem. Ugrásszerű változást ezen a területen a Központi Bizottságnak a közokta­tásáról szóló határozata hozott. Megyénkben is új intézmé­nyekkel gazdagodott az utóbbi években a szakmunkásképzés hálózata, korszerűsödött a felszerelése, s a korábbi — tárcák szerinti — széttagoltság helyett egységes, tanácsi irányítás alá kerültek intézetei. Üj iskola épült, illetve épül Szolnokon, Kunszentmártonban, Mezőtúron, Törökszentmiklóson, Kunhe­gyesen, s az intézetek mellett egyre gyakrabban emelkednek diákotthonok, tanműhelyek, tornatermek, éttermek. Megyénk szakmunkásképző intézeteiben az utóbbi négy év alatt több mint 11 százalékkal nőtt a főhivatású nevelők aránya. A tanulók közül négyszázötvenketten részesülnek tár­sadalmi tanulmányi ösztöndíjban. Az ilyen tények jelzik: va­lóra vált az a korábbi célkitűzés, hogy a szakmunkásképzés a közoktatás szerves része legyen, fejlődése tartson lépést az ipar fejlődésével. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a hatékonyabb ezakmai képzés mellett alaposabb gondot fordítsanak a tanu­lók általános ismereteinek bővítésére, önművelésre serkent­sek őket, felkeltsék bennük az igényt a továbbtanulásra, ta­nult mesterségük mellé újabb szakma szerzésére. E törekvés eredményét jelzi — többek között — a szakmunkástanulók jó szereplése a megyei diáknapokon és az országos versenyeken. A múlt tanévben például kilenc „dobogós” helyezést értek el az országos versenyeken megyénk képviselői. Jó úton jár tehát megyénk szakmunkásképzése. Az ipari vállalatok igényeinek kielégítésére teljes mértékben mégsem vállalkozhat. Erre irányuló erőfeszítését gátolja, hogy a szak­munkástanulók létszánjának kétszeresét is játszva elhelyez­nék a vállalatok, s a képzés személyi és tárgyi feltételei is hagynak még kívánnivalót. E téren tanműhelyek építésével és egyéb úton, sokat segíthetnek az üzemek is. Elgondolkod­tató például, hogy a gyakorlati tantervek teljesítéséhez szük­séges munkát csupán 75 százalékban tudják biztosítani. Az intézmények vezetőinek figyelmét nem véletlenül hívta fel a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága az üze­mekkel való jobb együttműködésre. Fontos ez azért is, mert országosan a szakmunkástanulók 90 százalékának oktatása a vállalatoknál történik. A tantestületek a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata alapján — amely az általános iskola mellett a szakmunkásképzés fejlesztését jelölte meg legfontosabb feladatként — joggal várhatnak segítséget az üzemek vezetőitől, párt- és KISZ szervezeteitől. Csak így, a tanulás tettekben megnyilvánuló társadalmi megbecsülésével érhető el az oktató-nevelő munka kiteljesedése, ez adhat mél­tó keretet a szakmunkásképzés 25. évfordulójára napjainkban rendezett ünnepségeknek, Simon Béla GnmÉo Wasliiigigiijan f (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) MA: Kevés a diplomás Szakembergondok a megye ipari szövetkezeteiben Tokajtól Szegedig négy nap az út „Vízügy esekkel” a Tiszán 3. oldal Jövő heti rádió- és tv-műsor 4. oldal Vándorúton a „csodás varázsló** Évadnyitó előtt a Szigligeti Színházban Olajág árnyékban A ciprusi riportsorozat befejező része 5. oldal Kádár János fogadta a Ciliiéi Szocialista Párt kliMiütsépét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap fogadta a Chi­lei Szocialista Párt dr. Car­los Altamirano főtitkár ve­zette küldöttségét- A szívé­lyes, baráti légkörben le­zajlott megbeszélésen véle­ménycserét folytattak az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, és a két párt kapcso­latainak továbbfejlesztéséről. A találkozón újból megerősí­tették az MSZMP és a magyar nép szolidaritását a chilei hazafiaknak, az egy­ségbe tömörülő baloldali erőknek a fasiszta junta el­leni töretlen küzdelme iránt. A megbeszélésen részt vett dr. Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. Losonczi Pál fogadta Nyikodim metropolitát A népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a keresz­tyén békekonferencia folyta­tólagos bizottságának ma­gyarországi ülése alkalmából fogadta dr. Nyikodim lenin- grádi metropolitát, a keresz­tyén békekonferencia elnökét, dr. Tóth Károly főtitkárt, dr. Bartha Tibor református püs­pököt, a keresztyén békekon­ferencia alelnökét, valamint a konferencia több vezető személyiségét. A fogadáson jelen volt Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Aláírták a tervkoordinációs jegyzőkönyvet Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke és Gerta Schü­rer, a NSZEP Politikai Bizott­ságának póttagja, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke kétnapos tárgyalás után, teg­nap Budapesten aláírta Ma­gyarország és az NDK táp­gazdasági tervei koordináció­jának eredményeiről szóló jegyzőkönyvet. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön hivatalában fogadta Gerhard Schürert, A szive-. A nap híreiből lyes, baráti légkörű eszmecse­rén részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke, valamint Ger­hard Reinert, az NDK buda­pesti nagykövete. A SZOT ajándéka a chilei gyerekeknek Csütörtökön a SZOT szék­házában a chileiek antifasisz­ta bizottságának átadták a magyar szakszervezeti dolgo­zók százezer forintos ajándék élelmiszer- és ruhautalvá­nyát a fasiszta jurita elnyo­másától szenvedő chilei gyer­mekek megsegítésére. Az ajándékot Kiss Károly, a SZOT alelnöke nyújtotta át Pedro Pablo Fernandeznek, a Chilei Antifasiszta Bizottság elnökének. * » • Tegnap chilei szolidaritási nagygyűlést rendezett Kiskő­rösön a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei és váro­si bizottsága. A gyűlés részt­vevői — a város ifjúsága és üzemi dolgozói — elítélték a chilei katonai junta kegyet­lenkedéseit, s követelték Luis Corvalán. s a fogvatartott már haladó személyiségek azonnali szabadonbocsátását. Ugyancsak chilei szolidari­tási nagygyűlést rendeztek a székesfehérvári Könnyűfém­műben. amelyen hazánkban élő chilei menekültek és csa­ládtagjaik is részt vettek. Dán fiatalok Tiszaföldváron Holnap érkezik hazánkba a Dronten dán mezőgazdasági főiskola száztizenegy tagú küldöttsége. Egyhetes itt tar­tózkodásuk alatt, az ország különböző vidékeire utaznak. Hétfőn Szolnok megyébe lá­togatnak. Délelőtt a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetke­zetet keresik fel, ahol megis- merkedenek a kukorica beta­karítással, a sertésszaktelep- pel és megtekintik a dán ve­tőmagtisztító berendezést. A nap hátralevő részében Szol­nokot keresik fel. Egy mondatban — A Magyar Nők Országos Tanácsának küldöttsége, Papp Annának, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága titkárának vezetésével az NSZK-beli Bochum-ba uta­zott, hogy részt vegyen „A nők az európai biztonságért és együttműködésért” téma­körben megtartandó nemzet­közi nőszemináriumon. — Marjai József külügyi államtitkár meghívására csü­törtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Bemard Destremau, a Francia Kül­ügyminisztérium államtitká­ra­Megkezdődött az országos városépítési tanácskozás Tegnap Szolnokon, a megyei tanács nagytermében meg­kezdte kétnapos munkáját a III. országos városépítési tanács­kozás, amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság rendezett a Szolnok megyei és a városi tanács közreműködésével. Az el­nökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az Urbaniszt'kai Társaság elnöke, Bondor Jó­zsef, a Központi Bizottság tagja, építésügyi- és városfejlesz­tési miniszter, dr. Gergely István, a Központi Bizottság tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Szilágyi Lajos, építés­ügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és Sándor László, a városi pártbizott­ság első titkára. A kétnapos tanácskozás több mint háromszáz részt­vevőjét dr. Gergely István köszöntötte. A vendéglátó megye és város nevében si­keres munkát kívánt az or­szágos tanácskozásnak. Ez­után Sarlós István mondott megnyitó beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy a III. városépítési tanácskozás — az előző két értekezlethez hasonlóan — ezúttal is egy központi témát tárgyal, a te- rületgazdálkodés és eszköz- rendszerének kérdését, illet­ve annak továbbfejlesztését. Áttekinti hazánk urbanizáci­ós fejlődését, vizsgálja hogy az eddig végbement pozitív változások hogyan hatottak a társadalomra, a lakosság élet- és munkakörülményei­re. A legfontosabb teendők­ről szólva kiemelte: a ren­delkezésre álló városi terü­letekkel úgy kell gazdálkod­ni, hogy azok megfelelően szolgálják céljaink elérését, a kozásnak. Mint mondotta, ideálisabb színhelyet aligha találhattak volna mint Szol­nok, amely most ünnepli 900. évfordulóját és hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Bizonyára a Szolno­kon szerzett tapasztalatok is hozzájárulnak a tanácskozás munkájának sikeréhez. A megnyitó után dr. Peré- nyi Imre egyetemi tanár, a Magyar Urbanisztikai Társa­ság alelnöke tartott bevezető előadást, áttekintette az el­múlt 30 év városépítési tevé­kenységét. Elmondotta, hogy a felszabaduláskor megmere­vedett, a fejlődésben elmara­dott provinciális jellegű vá­rosokat örököltünk. A múlt hagyatékának felszámolásá­val megindult a szocialista társadalmunkhoz igazodó, annak életterét jelentő kor­szerű városok kialakítása. Az ipar fokozatos térhódításával, a mezőgazdaság szocialista nemzetközi összehasonlító adatokkal bizonyította, hogy a településhálózat legdina­mikusabb elemei a városok fejlődése. A kisebb állam­igazgatási egységek lakóinak száma csökken, a 20 és 50 ezer lakosú települések la­kosainak száma növekszik a 100 ezer lakosnál nagyobb népességet számláló városok lélekszáma pedig erőteljesen gyarapodik. Ez a körülmény is igazolja a területgazdálko­dás < fontosságát, a település- szerkezet ésszerű kialakítá­sát- A városfejlesztés kap­csán elmosódnak a megye­határok, ezért szükségszerű a megyék közötti koordiná­ciós kapcsolatok megterem­tése, a településfejlesztési tervek egyeztetése. A kor­mány által elfogadott orszá­gos területfejlesztési koncep­ció és irányelvek alapot ad­nak az ésszerű városfejlesz­tésre. A tanácsok az eddigi­nél támaszkodjanak jobban a településtudományi kuta­tások tapasztalataira, ala­pozzanak a települések át­fogó fejlesztési tervére. Ebéd után Kukri Béla városi tanácselnök elnökleté­vel megkezdődött a tanács­kozáson elhangzott előadások és az írásban kiadott tézisek vitája. Felszólalt dr. Kőszeg­falvi György, a VÁTl igaz­gatóhelyettese. Mészáros Já­Városnézésen. Jobbról balra dr. Gergely István, Sarlós István, dr. Hegedűs Lajos és Kukrf Béla a Jubileumi emlékműnél szocialista várostípusok ki­alakítását. Jelenleg az ország népességének közel 50 száza­léka városlakó, de a másik fele is valamilyen formában kapcsolódik a városokhoz, mint közép vagy felsőfokú regionális központokhoz. A városfejlesztés tervezésénél ezért 40—50 százalékkal több ember befogadására kell fel­készülni, mint amit a statisz­tika egy-egy város népessé­géről kimutat Az urbanizációs fejlesztés köztudottan nagy pénzössze­geket igénylő befektetés, — hangsúlyozta. Ezért szüksé­ges, hogy a tanácsok is na­gyobb . önállósággal, felké­szültséggel rendelkezzenek és legyen megfelelő eszköz- rendszerük is. Megnyitó be­széde végén köszönetét mon­dott a megye és a város ve­zetőinek azért, hogy otthont adtak a városépítési tanács­átalakulásával a lakosság áramlása intenzívebb lett a városokba. Ez a körülmény, a népesség növekedése sürgető­vé tette a városok infra­strukturális fejlesztését. Bu­dapest mellett ma már a vi­déki városok fejlődése is szembetűnő. Az ipari üze­mek köré tömörülve új szo­cialista városok alakultak ki, a régi települések pedig el­indultak az erőteljes meg­újulás útján. Hazánkban lét­rejött a településtudomány bázisa, amely a Magyar Tu­dományos Akadémia kereté­ben kerek negyedszázada működik. Számos urbaniszti­kai szakkönyv jelent meg, megteremtődtek a városépí­tés társadalmi szervezetei, köztük egyesítő erővel az Urbanisztikai Társaság. Dr. Pongrácz Pál Buda­pest főépítésze vitaindító előadásában, többek között nos, Szolnok megye főépíté­sze. Szűcs István, a BUVÁTI szakosztályvezetője, Kustos Lajos Zalaegerszeg városi tanácsának elnöke, Kálnoki Kiss Sándor, a Városépítési Tudományos Tervező Intézet igazgatója, dr. Möcsényi Mi­hály, a Kertészeti Egyetem tanára, dr, Tamóczi Lóránt közgazdász, szakíró és dr. Radó Dezső, a Fővárosi Ker­tészeti Vállalat izgazgatója. A tanácskozás első napjának vitája Kukri Béla zárszavá­val ért véget. A résztvevők a délutáni órákban megte­kintették Szolnokot, majd a Tallinn Filmszínházban meg­nézték a Szolnokról és Zala­egerszegről készült doku­mentumfilmeket- A tanács­kozás ma folytatja munká­ját. ■r-*- endresz —

Next

/
Thumbnails
Contents