Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-18 / 219. szám
W7S. «aepfeerober Üt SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ HÉT ELEJÉN MEGKEZD TÉK a tiszaföldvári Lenin téeszben az őszi árpa vetését. Terveik szerint már szombatra földbe kerül a mag. Az idén mintegy 3000 hektáron termesztenek őszi kalászosokat Foto: Nagy Zsolt fl Talajtani Társaság váftóarsvfóése !Fiil@ltQJÍCBfcEoin es füisHiaaszB^ealaf A „klasszikus id02s: lőszövetkezet viszonylag egyszerűen tudott földet szerezni a gazdálkodáshoz. A föld tulajdonjogát azonban nem szerezhette meg. A gazdálkodás alapja vagy állami, vagy magántulajdonban volt, szövetkezeti földtulajdonnal csak ritka esetben találkozhattunk. Ezt a helyzetet változtatta , meg az 1967. évi Földtörvény, amely célul tűzte ki a szövetkezeti földhasználat és földtulajdon egységének megteremtését. A kiinduló helyzet: a téeszek mintegy öt és félmillió hektár földjének kereken á fele a tagok tulajdonában; kereken egynegyede az állam tulajdonában; ugyancsak egynegyede pedig kívülálló magánszemélyek tulajdonában volt. Ebben az utolsó kategóriában tették meg az első lépést az egység irányába. A téesz ugyanis, a törvény előírásának megfelelően, megváltotta a kívülállók földjeit. Ez hosszadalmas és nagyon aprólékos munka volt, hiszen kilencszázezer (!) tulajdonos mintegy másfélmillió ka- tasztrális hold földjének tulajdonjogát kellett először tisztázni, majd a megváltási eljárást lebonyolítani. Mentesítés, vagy személyi földhasználat címén alig tizenhétezer hold föld maradt meg a kívülállók kezén, a többit megváltották. Szerény áron, holdanként átlagosan 1000—1100 forintért. Ezt a pénzt azóta már ki is fizették, ezek * területek alapozták meg Voltaképpen az egységes szövetkezeti földtulajdont. A kezükre adott állami földeket a termelőszövetkezetek lényegesen egyszerűbb módon, igazán jelképes térítés ellenében válthatták meg. Az akció elég nehezen indult, a szövetkezetek kezdetben nem túlságosan érdeklődtek a lehetőség iránt, de magatartásuk később megváltozott. Ekkor azonban helyenként és esetenként a tanácsok részéről ellenállással találkoztak. A legfőbb akadályok azonban itt is elhárultak, a téeszek tulajdonukba vették az állami földek túlnyomó részét ma már csű- pán háromszázezer hektár olvan terület van a szövetkezetek használatában, amely állami tulajdont képez. Ml tokát a földied Ibiid I nek amin a téeszek gazdálkodnak 4 százaléka állami tulajdon, 43 százaléka szövetkezeti tulajdon. A legnagyobb hányad még mindig magántulajdonban van, ugyanis 2,9 millió hektár, a terület 52 százaléka változatlanul a tagoké. A földtörvény elvileg arra is lehetőséget nyújtott, hogy a téeszek saját tagjaiktól megváltsák a földet. Lényegesen magasabb térítés ellenében, de szigorúan az önkéntesség kölcsönös elve alapján. Tehát a tag nem köteles felajánlani a földet, a téesz pedig nem köteles átvenni a felajánlott területet. Sokan arra számítottak, hogy ebben a kategóriában is lényeges mozgás indul majd meg. Különösen az idős tagnak valóban előnyös lehet, ha az évenkénti földjáradék helyett egy összegben megkapja tulajdonának nem jelentéktelen megváltási árát és azt fölélheti. Ilyen lépésekre azonban csak elvétve, és országosan is alig néhány- ezer hektár erejéig került sor. A földprobléma tehát úgy ahogy nyugvópontra jutott. Feszültséget három, méreteiben nem nagy, de néha bosz- szantó területen lehet tapasztalni. Ezek; a nagyüzemi táblák közé ékelődő idegen területek; a nagyüzemileg tulajdonban álló területek; és a különböző külső szervek földigényei. A táblák közé ékelődő területeket elvileg is lehet cserélni, vagy meg lehet vásárolni. Az eljárás azonban rendkívül körülményes, nehézkes. A nagyüzemileg nem használható dirib-darab földecskéktől a téesz szívesen megszabadulna, de itt az eljárás még körülményesebb és sok a tiltó rendelkezés. Az élet ebben a két kategóriában a fennálló korlátozások könnyítését igényélné, mert akkor ezeket az apró lehetőségeket is jöbban hasznosíthatná valaki. Végső soron mindenképpen az ország lenne a nyertes. Pontosan fordított a helyzet a külső szervek földigényével kapcsolatosan. A tanácsok, intézmények, vállalatok ugyanis az esetek döntő többségében azért akarják megszerezni a földet, hogy azon a termelést megszüntessék és beépítsék, vagy más módon hasznosítsák. Sajnos ijesztő folyamat ez: százezer hektárszámra vonják ki a mezőgazdasági művelésből a semmivel nem pótolható termőföldet egy ilyen kicsi országban, mint a nji- énk! És sajnos a téesz-terü- letek megszerzése még mindig túlságosan egyszerű és olcsó vállakózás. Ha például a téesz használatában még van állami terület, akkor egyszerűen visszavonják az állami föld használati jogát és a téesz vagy kap kártérítést, vagy nem. Ha a téesz vagy a tagok tulajdonában levő területet vesznek el, a kisajátítási összeg általában akkor sem pótolja a szövetkezetét és a mezőgazdaságot ért károsodás valóságos értékét Itt határozottan szigorí-; tásra, de legalábbis az érvényes jogszabályok következe-: tes betartására lenne szükség. A gazdasági szetesen földigénnyel is jár, de az eddiginél jobban kellene ügyelnünk arra, hogy önkényesen, megfontolatlanul; vagy más módon is elérhető célok szolgálatában, ne kerülhessen sor arra, hogy a mezőgazdaság újabb termő- területeket veszítsen. Földeák! Béla Utószó az Ifjú Gárda szemléhez Utolsó ülését tartotta tegnap a VL Országos Ifjúsági Szemle előkészítő- rendező operatív bizottsága Csornai Ferenc az Ifjú Gárda Országos Parancsnoka értékelte a szemlét, s a rendezvényen szerzett tapasztalaitokat. S Zolitokon szerezték meg első ízben a szemle résztvevőinek üzem- és gyárlátogatását SzAnlbén új kezdeményezés volt, hogy a szemle ideje alatt rendezték meg az országos Ifjú Gárda tanácskozást, a szervezet klubvezetőinek tanácskozását. A szemle szervezésének hibátlan lebonyolítása a rendező szervek összefogásának köszönhető. A megyei és városi pártbizottság, a KISZ megyei és várost bizottsága, az MHSZ, a Polgári Védelem, a Munkásőrség megyei Parancsnoksága, és a honvédség minden feltételt megteremtett, hogy a szemle az országos rendezvények között is méltó helyet kapjon. Végezetül az Ifjú Gárda Parancsnoksága jutalomban részesítette azokat, akik a szemle előkészítésében és lebonyolításában kiemelkedő munkát végeztek. KGST-szakértők Karcagon A szikes talajok javításáért folyó tudományos kutatások koordinálására a KGST-n belül megalakult nemzetközi munkaközösség évente egy alkalommal tartja módszertani szimpóziumát. A szakmai tanácskozásokon egyeztetik az országok kutatási módszereit, tanulmányozzák a talajjavításban elért eredményeket, a kölcsönösen hasznosítható tapasztalatokat A tudományos szimpózium rendezője az idén Magyarország, azaz az országos hatáskörű karcagi Talajművelési Kutató Intézet Ezúttal a szervezet hat tagországa, a Szovjetunió, Románia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország szakemberei kezdték meg munkájukat hétfőn Budapesten, a Talajtani Agrokémiai Kutató Intézetben. A KGST-munkaközösség tíz szakembere tegnap Karcagra, a Talajművelési Kutató Intézetbe érkezett. Tudományos előadások hangzottak el, valamennyi reszt- vevő ország képviselője is- , mertette a kutatások legújabb eredményeit, majd megvitatták a kölcsönösen hasznosítható tapasztalatokat- Ma az intézet gyakorlati munkáját, kísérleteit tekintik meg, egyebek között az üzemszerűen dolgozó kísérleti talajjavító gépeket. A KGST-munkaközösség magyarországi programja ezzel még nem ér véget. A szakértők pénteken és szombaton részt vesznek a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaság következő vándorgyűlésén, amelyet ezúttal a 900 éves Szolnokon rendeznek meg. Svéd vöröskeresztes delegáció megyénkben Tegnap délelőtt Szolnok megyébe látogatott a Svéd Vöröskereszt küldöttsége, amely háromnapos látogatáson tartózkodik hazánkban a Magyar Vöröskereszt meghívása alapján. A küldöttség két tagját Matts Bergom Larssont a Svéd Vöröskereszt elnökéi és Olof Stroh főtitkárt elkísérte Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és Pásztor Imre a Vöröskereszt külügyi osztályának vezetője. A küldöttséget Szolnokon Magyar Gyula a szervezet megyei titkára fogadta. Ezután a vöröskeresztes titkárok és más egészségügyi szakemberek részvételével tartott baráti-szakmai megbeszélésen a vendégek meg ismerkedtek a magyar vöröskeresztes mozgalom szervezeti, szervezési kérdéseivel. A szívélyes hangulatú tanácskozás után a küldöttséget fogadta dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és a megye fejlődésének, egészségügyi ellátottságának isibertetését követően a településfejlesztés és a környezetvédelem hazai és svédországi helyzetéről tárgyalt a svéd vöröskeresz- tcs vezetőkkel Délután a vendégek felkeresték Kuliri Bálát, a városi tanács elnökét, majd a jubiláló Szolnokon tett városnézés után Tiszaföldvár- ra utaztak, ahol a termelőszövetkezeti vöröskeresztes munkával ismerkedtek. A 900 éves Szolnok tiszteletére holnap városunkban kezdi meg soronkövetkező vándorgyűlését a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasága. A résztvevő szakemberek délelőtt a TMI—VIZIG-székház tanácstermében A kiskörei vízlépcső hasznosításának aktuális kérdései; A környezetvédelem aktuális kérdései és gyakorlati vonatkozásai; Az öntözés hatása a talajra; Műtrágyázás és öntözés; Környezetvédelmi problémák a tiszai Öntözőrendszerek térségében címmel hallgathatnak előadásokat A tanácskozást követően este hét órakor szakember-találkozpra kerül sor a Pelikán Szállóban. Szombaton a résztvevők tanulmányi kirándulásra mennek- A zagyvarékasi Béke és az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet bemutatói után a kiskörei vízlépcsőt tekintik meg. Szegfűk Berekfnrdirűl 90 EZER SZÄL SZEGFŰT termeinek a karcagi Béke Tsz nagy üvegházában, 4 ezer négyzetméteres területen Évente 400 vagon kacsahús Hústenuelési társulás alakult megyénkben A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a közelmúltban újabb nyolc állattenyésztési termelési rendszert hagyott jóvá köztük a palotást 'kacsatermelési közös vállalkozást- A nagyüzem — amely a rendszer gesztorgazdája — már régen foglalkozik kacsatenyésztéssel, gazdaságosan hasznosítja a határában levő tavakat. Olyan kao6atenyésztő telepet hoztak itt létre, amely szinte szalagszerű rendszerben bocsátja ki a napos, az előnevelt és a vágósúlyú ví- ziszámyasokat. A pal^tási kacsatenyésztési és hizlalási rendszerhez Szolnok, Bács-Kiskun, Békés és Pest megyéből 16 tsz és állami gazdaság csatlakozott. A vállalkozás évente 400 vagon hízott, illetve pecsenyekacsahúst állít elő. Az egyik legnagyobb partner félmilliós kacsaállománnyal a Kiskunsági Állami Gazdaság. A Nagykunsági 400 ezer, a Héki Állami Gazdaság 200 ezres, a jászkisári Lenin Tsz 100 ezres állománnyal csatlakozott a társuláshoz, hogy csak a jelentősebbeket említsük. A nagy szakmai tapasztalattal és technikai felkészültséggel rendelkező palotásiak sokoldalúan segítik a partnergazdaságokat. Szaktanácsot adnak, segítik a jól bevált tartási körülmények megteremtését. Az idén 1 millió 650 ezer napos, illetve előnevelt kacsát kaptak a rendszer gazdaságai Palotásról, 10Ö ezer darabot pedig maga a rendszergazda nevél fel. Különösen intenzíven foglalkoznak a pecsenyekacsa tenyésztésével- Az ízletes, sovány-húsú pecsenyekacsát keresik á nyugati országok piacain. A tenyészidő rövid már 48 nap alatt — még egyszerűbb, tártási körülmények között is — eléri a 2,50—2,60 kilogramm értékesítési súlyt. Mindez gazdaságos, hiszen a kacsa nem igényel drága épületeket, halastavakon, víztározókon tenyészthető, Az új rendszernek van jövője, erre utalnak a számok is. 1976-ra már mintegy 2 millió kacsa előállításával számolnak, és várható, hogy újabb gazdaságok is felismerik a közös vállalkozásban rejlő lehetőségeket. E. s:
