Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 10. HÉTFŐ: Ford amerikai elnök belgrádi látogatása. — Izraeli támadás Libanon ellen. — Kommunistaellenes meg­mozdulások Észak-Portugál iában. KEDD: Echeverria mexikói elnök Szadat elnökkel és Arafat­tal tárgyalt Kairóban. — A Biztonsági Tanács előtt a VDK, a Dél-Vietnami Köztársaság és Dél-Korea tag- felvételi ügye. SZERDA: Véget értek Ford és Miki Takeo japán minfczter- elnök tárgyalásai Washingtonban. — Hirosimában emlékünnepséget rendeztek az atomtámadás 30. év­fordulóján. CSÜTÖRTÖK: Alkotmánymódosítás Indiában. — Szabadon engedték túszaikat azok a japán terroristák, akik Kuala Lumpurban amerikai, svéd és más diplomatá­kat fogtak elf PÉNTEK: Letette az esküt az új portugál kormány. — Ford elnök beszéde elnöksége első esztendejének mérle­géről. SZOMBAT: Giscard d’Estaing francia elnök látogatása az afrikai Zaire Köztársaságban véget ért. — Megkezdő­dött 9000 török nemzetiségű ciprusi állampolgár ha­zatelepülése a szigetország török megszállta terü­letére. Így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy Józsel: Goncalves, a kulcsember — Ford „hosszú hajrája“ — Echeverria ENSZ-főtitkár szerelne lenni? — Az úi ázsiai valóság és az USA Megkezdődött a I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivál Portugáliának új kormá­nya van, de ez a kormány is csak ideiglenes. Maga az ál­lamfő, Costa Gomes hangsú­lyozta ezt és VaSco Goncal­ves, a miniszterelnök sem cáfolta meg. A válságos helyzetben aligha lehetne másként. S még azt is ked­vező fejleménynek érzem, hogy a kormányfő Vasco Goncalves maradt. Holott a jobb- és szélsőbaloldali el­lenzék, sőt, a fegyveres erők mozgalmának egy (igazi, vi-, szonylag kis) része is hevesen támadta őt. A miniszterelnök fejét követelte Mario Soares, a szocialista párt vezére, aki most is azt állítja, hogy az új, 1974. április 25-e óta az ötödik kormány nem fejezi ki a portugál nép akaratát. Goncalves a kulcsember a fegyveres erők mozgalmában. Most, hogy ismét ő került a kormány élére, eszembe jut „találkozásunk”: két és fél hónappal ezelőtt Brüsszel­ben, a NATO ülése után tar­tott sajtókonferenciáján más­fél órán át védelmezte a por­tugál kormány törekvéseit a nyugati újságírók támadó gúnyos, fölényes, rosszindu­latú kérdéseire válaszolván. Emlékeztette őket arra, hogy Portugália történelmét is­merni kell ahhoz, hogv a je­lent megérthessék. Három­száz évig működött az ink­vizíció Portugáliában és egyetlen európai nép sem élt 50 évig a fasizmus járma alatt. . . Portugáliában voltak a legalacsonyabb . bérek Európában.. . az emberek szokásaiban, gondolkodásá­ban még sok az elavult, visz- szahúzó elem. .. Goncalves most is minden bizonnyal a portugál forra­dalmi célok megvalósításán fog fáradozni, közben azon­ban az új kormány legsürgő­Portngália ötödik ideig­lenes kormánya még meg­alakulásának napján öt órán át tanácskozott a pa-. litikai és gazdasági hely­zetről. A minisztertanács jelentést hallgatott meg az ország északi vidékein ki­alakult helyzetről és intéz­kedéseket hozott a közrend megszilárdítására. A kormány államosította a legnagyobb monopólium (CUF) beruházási vállalatát, egy kereskedelmi-ipari- szállítási trösztöt, a setubali sebb feladata a közrend biz­tosítása, hiszen az ország észak (és legelmaradottabb) részein a kommunistaellenes zavargások folytatódnak. Az ellenforradalmi rendbontá­sok számos szocialista poli­tikus szemét is felnyitották, a párt sok vezető tagja szem- befordult Soaressal, s azzal vádolja a főtitkárt, hogy a reakció, a fasiszták malmára hajtja a vizet. Az új kormánynak sokat kell tennie a súlyos gazda­sági gondok enyhítésére is. A termelés visszaesett, az árak emelkednek, a külföldi tőke menekül az országból, a tu­risták elmaradnak, még a külföldön dolgozó portugál vendégmunkások hazakül­dött pénze is kevesebb, mint azelőtt. A közös piac politi­kai feltételekhez kötötte a kilátásba helyezett segítséget, a Goncalves-kabinet aligha fogadja el az olyan feltétele­ket, amelyek közt ott van a Soares-féle szocialista vezető szerepének elismerése... Az Egyesült Államok el­nöke „sajnálja, hogy nem tud beleavatkozni Portugália ügyeibe”'; ez a mondat a mostanság igen beszédes Ford elnök egyik nyilatkoza­tából való. A Fehér Ház úra meg akar maradni az USA elnökének az 1976. novem­beri elnökválasztás eredmé­nyeként. Elnökjelöltként, te­hát sűríti a szereplést. A Helsinki Európa — csúcs után Bukarestbe és Belgrád- ba látogatott, Washingtonba visszatérvén pedig a japán miniszterelnökkel tárgyalt, ezt követően tévé-nyilatko­zatban vonta meg elnöksé­gének egyéves mérlegét. (Egy esztendeje kényszerült lemondásra Nixon a Water- gate-botrány csúcspontján....) Ford látszólagos nagy akti­Setenave hajógyárat és a sör, alkoholkonszernet. El­határozta, hogy befejezi azokat az államosításokat, amelyeket korábban elha­tároztak. Lisszabonban tegnap hi­vatalosan bejelentették: a Portugál politikai direktó­rium úgy döntött, hogy fel­menti tisztsége alól az MFA Forradalmi Tanácsának ki­lenc tagját, akik aláírták az ország forradalmi átalakítá­sa ellen irányuló úgyneve­zett „Antunens-dokumentu- mot”. vitása azt célozza, hogy az elnök képe feltűnjék min­den este az amerikai tévé­műsorokban: „Hosszú haj­rába” kezdett az elnökvá­lasztási versenyfutásban, hogy eleve megelőzzön min­denkit, akár a saját táborá­ban, akár a demokrata párti ellentáborban próbálna ver­senybe bocsátkozni vele. Az amerkiai diplomácia a szokásosnál kisebb csinnad- ratával kezdett újabb kísér­letbe, hogy végre nyélbe üt­hesse az izraeli—egyitomi csapatszétválasztási megálla­podást. A tárgyalások Was­hingtonban a két ország nagyköveteinek a bevonásé" val folynak. A palesztin mozgalom soraiból hallatszik a legtöbb ellenvetés: „Egyip­tom egy marék homokért adná el a palesztin érdeke­ket” — ilyen kemény meg­fogalmazást választott egy palesztin lap. Ilyen körül­mények között döntő fon­tosságú lehett Szadat elnök és Arafat találkozója Kairó­ban. A Palesztin Felszabadítási Szervezett vezetője az egyip­tomi fővárosban megbeszé­lést folytatott az odalágató mexikói köztársasági elnök­kel, Luis Echervarriával. A mexikói államférfi az utóbbi időben megnövekedett diplo­máciai tevékenységével von­ta magára a figyelmet. A jövőbeni évben lejár állam­fői megbízatása, a környe­zetből származó értesülések szerint Echeverria az ENSZ- főtitkár posztjára pályázik.) A mexikói alkotmány érde­kes elkirása szerint senki sem tölthet hat évnél hosz- szabb időt az elnöki funk­cióban, az újraválasztás ti­los. 1970-ben Echeverriát nagy többséggel választották meg elnökké, jövőre politi­kusi karrierje Mexikóban véget ér. Nincs kizárva, hogy a nemzetközi poron­don szeretné folytatni...) Az ENSZ új, izgalmas dip­lomáciai csata színterévé vá­lik. Napirendre kerül a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-Vietnami Köztársaság tagfelvételi ügye. Az amerikai diplomá­cia előbb kerülő utón akarta megakadályozni, hogy a két Vietnam bejuthasson „a nemzetek nagy családjába”. Az Egyesült Államok meg­próbálta összekapcsolni a VDK és a Dél-Vietnami Köztársaság felvételét a Szöuli rezsim felvételével. A biztonsági tanács a dél­koreai kérelmet elutasította... Az USA diplomáciája még nem adta fel a harcot. Was­hingtonban azzal fenyege­tőznek, hogy az amerikai vé­tót fogják felhasználni a VDK és a DVK ellen, ha Dél-Koreát nem veszik fel a világszervezetbe! Mindenest­re az megmutatkozott már eddig is, hogv az Egyesült Államok elszigetelődött eb­ben az ügyben. S az sem ér­dektelen, hogy ezúttal a kí­nai küldöttség is a Szov­jetunióval együtt szavazott. Megemlékezés • az atombombázás évfordulóján Nagaszakiban tegnap em­lékeztek meg a japán város ellen intézett amerikai atombombatámadás 30. év­fordulójáról. A támadás mintegy 70 000 halottjának emlékére állított emlékmű­nél 12 ezer ember, — köz­tük az áldozatok hozzátar­tozói és azok, akik túlélték a bombatámadást — gyűlt össze. A túlélők egyik kép­viselője nyilatkozatot olvar sott fel. (Folytatás az 1. oldalról) zselnyikov, • a Komszomol Központi Bizottságának első titkára, a szovjet küldöttség­gel jött számos neves köz­életi személyiség, közöttük M. I. Kozakov hadseregtá- bornok, a G. Ny. Holosztya- kov nyugalmazott admirális, a Szovjetunió Hőse, A. Sz. Jeliszej'ev űrhajós, a Szovjet­unió kétszeres hőse. Az el­— örülünk, hogy eljöttek hozzánk, hogy együtt lehe­tünk, hogy nyolc napot ba­rátságunk erősítésének szen­telhetünk. Ma itt a téren 30 ezren gyűltünk össze, hogy köszöntsük barátainkat, de a főváros ifjúsága mellett 19 megye fiataljainak üdvözle­tét is tolmácsoljuk, akik sze­retettel várják testvérme­gyéjük küldötteit. A mi ba- rátkozásunkat népeink és pártjaink egyetértése, figyel­me követi. A mi népeink ba­rátsága a szocialista forrada­lom harcában született, kö­zös gyökerei innen erednek. Népeink barátságát örök időkre megpecsételte a szov­jet hadsereg győzelme a hitleri és horthy-fasizmus fe­lett. Szocialista történel­münk ezer szállal kötődik 1945-höz, felszabadulásunk­hoz, pártjaink és néoeink három évtizedes, sokrétű, gVÜUlplpSöző együttműködé­séhez, a Szovjetuniótól ka­pott sokoldalú segítséghez. — A két ifjúság kapcsola­tai mind közvetlenebbek, sokrétűbbek lettek. A KISZ és a Komszomol kapcsolata egyré tartalmasabbá vált. i Mostani találkozásunk fesz­tiválformát öltött; 1949. a bu­dapesti VIT óta ez a legna­gyobb találkozónk. A feszti­vál fogalma dalt, táncot, örömet, vidámságot jelent. Ez így is vap, barátoknak öröm együft lenni. Ám fesz­tiválunk felelősséget és mun­kát is jelent. Megvitatjuk dolgainkat, s azt, hogv mi- hgn segíthetjük egymást a fejlett szocialista társadalom, illetve a kommunizmus épí­tésében. Mit kell tennünk nökség tagja volt. V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykö\yte is. Felhang; ott a magyar és a Szovjet Himnusz, majd Boros Béla, a KISZ budapesti bi­zottságának első titkára mondott elnöki köszöntőt. Utána dr. Maróthy László lépett a mikrofonhoz. Kö­szöntötte a fesztivál küldöt­teit, majd beszédét így foly­tatta: azért, hogy megfeleljünk né­pünk kívánságainak, eleget tudjunk tenni kötelezettsé­geinknek, hogyan dolgoz­zunk együtt Orenburgban, a közös érdekeinket szolgáló gázvezeték megépítésén, s hogyan szolgáljuk közös erőnkkel Európa békéjét és biztonságát. — Közös célunk, hogv fia­taljaink közül minél többen ismerjék meg egymást, mi­nél alaposabb ismereteket szerezzenek a Szovjetunióról. A fesztiválon arra törek­szünk, hogy a sokrétű prog­ram tovább erősítse a ma­gvar és a szovjet ifjúság ba­rátságát, a fiatalok közötti közvetlen kapcsolatokat. Erő­sítse közös elveinket: bízunk abban, hogy a szovjet ifjúság képviselői jól érzik majd magukat Magyarországon. Azt szeretnénk, hogy még jobban megismerjék szocia­lista hazánkat, még jobban megismrejék a mi dolgos né­pünket, a magyar fiatalokat és Kommunista Ifjúsági Szö­vetségünket, munkánkat, mindennaoi életünket. Szív­ből kívánjuk, hogy — ahogy azt náluk mondani szokás — érezzék magükáT'otthpn. Űj f sikeretekkel, tánasztalatok- kal és élményekkel gaz­dagodjon tovább a né­peink és ifjúságaink kö­zötti megbonthatatlan test­véri barátság — zárta beszé­dét dr. Maróthy László, majd nagy taps közepette jelentet­te be: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára levélben köszöntötte a fesztivál részt­vevőit. Hosszantartó nagy taps hangzott Kádár János üd­vözlő levelének felolvasása után, majd J. M. Tyazselnyi- kov mondott beszédet. J. M. Tyazselnyikov: Harcostársak vagyunk — A Szovjetunió történel­mi győzelmének és Magyar- ország felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meg­rendezett első magyar—szov­jet ifjúsági barátság feszti­vál megnyitása alkalmából átadom önöknek a 34 milliós Lenini Komszomol, a Szov­jetunió egész ifjú nemzedéke forró testvéri üdvözletét! Mély megindultsággal ad­juk át önöknek, s önökön keresztül minden KISZ-tag- nak, a szocializmust építő magyar fiataloknak, az egész magyar népnek Leonyid II- jics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára jókívánságait, aki sok boldogságot és si­kereket kíván a fejlett szo­cialista társadalom építésé­hez. A szovjet nép, a szovjet ifjúság örömmel üdvözli a testvéri magyar nép sikereit. A Kádár János elvtárs vezet­te Magyar Szocialista Mun­káspárt irányításával a ma­gyar nép a fejlett szocialista társadalmat építi. A Lenini Komszomol büszke arra, hogy a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség kipró­bált és hű barátunk, az MSZMP harcos segítője, az új társadalom aktív építője. A szívélyes vendéglátást, amellyel küldöttségünket kö­rülveszik a népi Magyaror­szágon, elsősorban úgy érté­keljük, mint a magyar nép és ifjúság testvéri érzését hazánk, a Szovjetunió Kom­munista Pártja és- Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs iránt. Mi ebben a szocializmus és kommunizmus eszméinek győzelme felé haladó két nép között évről-évre erősödő egység és összeforrottság bi­zonyítékát látjuk. Leonyid Brezsnyev'elvtárs az MSZMP XL kongresszu­sán a következőket mondot­ta: „Pártjaink hatalmas ér­deme, hogy a szovjet—ma­gyar barátság a szovjet és a magyar dolgozók millióinak kincsévé vált. A Magyaror­szággal, szomszédunkkal és szövetségesünkkel fenntar­tott testvéri kapcsolatok — elvi, meggyőződésbeli és ér­zelmi ügyet jelentenek a szovjet kommunisták számá­ra.' Biztosítom önöket, elv­társak, hogy pártunk és né­pünk nem sajnálja erejét barátságunk szakadatlan erő­sítésére és mélyítésére. Szoros kötelékek, valódi harci testvériség egyesíti or­szágaink ifjú nemzedékét. A lenini Komszomol és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — osztálytestvé­rek, elvbarátok és harcostár­sak. Mai kapcsolatunk a leg­szebb emléke mindazoknak, akik a fasizmus áldozataivá váltak, a béke ügyéért adták életüket, a demokrácia és a szocializmus eszméiért har­coltak. Meggyőződésünk, hogy első fesztiválunk demonstrálja országaink ifjúságának oda­adását a marxizmus-leniniz- mus halhatatlan tanításai iránt, új erőt ad az ifjú nem­zedékek pártjaink körüli szoros összeforrottságának — mondotta a többi között J. M. Tyazselnyikov. Dr. Maróthy László és J. M. Tyazselnyikov ezután ki­cserélte a két ifjúsági szö­vetség emlékzászlaját, majd dr. Maróthy László „hivata­losan” is megnyitottnak nyil­vánította az I. magyar—szov­jet ifjúsági barátság feszti­vált. A DÍVSZ induló hang­jaira felvonták a fesztivál zászlaját, s a két delegáció egy-egv tagja ünnenélyesen meggvúj tóttá a fesztivál lángját. A nvitóünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get Kádár János levele „Az I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivál résztvevőinek BUDAPEST Kedves Elvtársak! Fiatal Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében szívből köszöntőm az I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivál résztvevőit, a magyar és a szovjet fia­talokat, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Lenini Komszomol vezetőit és tagjait, kívánom, hogy e ba­ráti találkozó minden résztvevője érezze jól magát, teljes mértékben valósuljanak meg a fesztivál nemes céljai, kerül­jön még közelebb egymáshoz a magyar és a szovjet if­júság. A magyar—szovjet barátság 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hajnalán, az oroszországi polgárhá­ború közös harcainak tüzében, az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság idején született. Az idén együtt ünnepeltük a ffitler-fasizmus felett aratott győzelemnek és Magyarország felszabadításának 30. évfordulóját. Barátságunk kiapadha­tatlan forrása a Szovjetunió áldozatos harca, amely el­hozta a szabadságot és megnyitotta a társadalmi felszaba­dulás útját a magyar nép előtt. A megbonthatatlan és év­ről évre erősödő magyar—szovjet barátság szellemében fej­lődik országaink sokoldalú kapcsolata és testvéri együttmű­ködése, ugyanúgy, mint közös harcunk a nemzetközi küzdő­téren a haladás és a béke javára. A Szovjetunióban folyó kommunista építés nagyszerű eredményei, a magyar nép szocialista vívmányai és népe­ink testvéri barátsága — ez az apák öröksége, amely a mai ifjú nemzedékre száll. Bizonyos, hogy a szovjet és a ma­gyar fiatalok jól felkészültek és nemcsak megvédik az előzó nemzedékek forradalmi vívmányait, hanem képesek lesznek arra is, hogy azokat a holnap új követelményeinek megfelelően tovább gyarapítsák. Mindennél jobban óvják és erősítsék még tovább a proletár internacionalizmus, kö­zös elveink és közös kommunista céljaink megingathatat­lan alapjain született és fejlődő magyar—szovjet barát­ságot. Fiatal Barátaim! E gondolatokkal köszöntőm még egyszer a magyar— szovjet ifjúsági barátság fesztivál kedves szovjet vendé­geit, a találkozó minden magyar és szovjet résztvevőjét. Érezzék jól magukat a fesztiválon. Kísérje sok siker önöket az igaz úton és váljanak valóra a jövendő legszebb remé­nyei. 1975. augusztus 8. Elvtársi, baráti üdvözlettel: Kádár János, az MSZMP KB első titkára”. Felmentetlek beosztásukból a szakadár tiszteket Dr. Maróthy László; Közös célunk, egymás jobb megismerése

Next

/
Thumbnails
Contents