Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

t OTB. augusztus T: SZOLNOK MEG TÉT NÉPLAP Ifjúságvédelem Fokozni kell a megelőzést és a folyamatos ellenőrzést Tanácsi vb-ülés Karcagon NYÁRON SINCS SZÜNET a szolnoki gyermekkönyvtárban. Naponta 70—80 iskolás fordul meg itt, nézelődik, olvas, s válogat a harminckét ezer kötetből Jolánka nővér Az utóbbi esztendőkben több lett a házasságon kívül született gyermekek száma, s a házastársi különélések és válások miatt a gyermekek családjogi helyzetének ren­dezése is egyre több munkát ad a gyámügyi igazgatásnak. Az elmúlt időszakban sok gondjuk volt az állami gon­dozásba vételekkel is, ugyan­is 1973-ban a cigány szülők a csecsemőket rendszeresen a kórházban hagyták, amíg sok szülő különféle bűncse­lekmények miatt börtönben ült, addig az államnak kel­lett eltartani az egyes csa­ládok nagy számú gyerme­keit. A gyámügyi igazgatás által adható segélyek 70—80 százalékát a cigánylakosság kapja. A karcagi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak tegnapi ülése megálla­pította, az elmúlt esztendők­ben kialakult gyakorlat nem alkalmas arra, hogy a való­ban rossz anyagi körülmé­nyek között élő családokban Tegnap — Jászberénybe látogatott a pomázi „Porpá- csi Aladár” kertbarát klub ötvenfős csoportja. A jászbe­rényi kertbarátok tagjainak meghívására érkezett csoport a város nevezetességeinek — Jász Múzeum, Pelyhes-parti lakótelep — megtekintése után a kertbarát klub mun­kájával ismerkedett, a klub egyik tagjának mintagazda­Terv készült a rohamosan fejlődő Győr ivóvízszükség­letének kielégítésére. A meg­valósításával az ezredfordu­lóig oldódik meg a város el­látása. Már a kivitelezése is megkezdődött. Szigetközben — a Mosoni-Duna és a Nagy- Duna torkolatánál — új ivó­víznyerő rétegeket tártak föl. A kísérleti fúrások si­keresek voltak. Az új, itt felépülő vízmű csaknem 300 millió forintba kerül. Az el­A Costa Brava (Sziklás part) legszebb része Lloret de Mar. A magyar túristák 'itt a San Marti és a Xaine szállóban laknak. Mi az utóbbiba kerültünk, ahol az IBUSZ megbízottja fogadott bennünket. Elmondta, hogy ő gondoskodik kényelmünk­ről s kalauzol majd ben­nünket a kirándulásokon. Itt már nagyobb volt a tét, amiért szurkoltunk — egy egész hét. Este a vacsoránál, ami itt a főétkezés, az álluhkig értek a tányérok. Négy fo­gás, de volt úgy, hogy öt. A koszt ízletes és egészséges, bár — mint kiderült — a magyar gyomornak kissé szokatlan volt. Előétel: minednfajta saláta, bogyók olajjal és sokféle ízesítővel. A desszert: fagylalt, gyü­mölcs. Elhangzottak az első pa­naszok. Őszintén szólva kissé érthetetlennek tűnik, hogy valaki útrakel egy vi­szonylag távoli országba és hazai ízek után nosztalgiá­zik. Hiszen különlegesség az a segélyek ténylegesen segít­senek. A gyámügyi igazgatás és az ifjúságvédelem helyzeté­vel foglalkozó vb-ülésen el­hangzott, hogy tovább le­hetne fokozni a megelőző munkát, a folyamatos ellen-* őrzést, és szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a gyám­hatóság és a társadalmi ak­tívahálózat között. Karcag általános iskoláiban ifjúság- védelmi bizottságokat hoz­tak létre, de a város üzemei­ben, szövetkezeteiben is van­nak megbízottak, akiknek feladata az ifjúságvédelmi munka összefogása. Az el­múlt két évben a város gaz­dasági egységeinek, intézmé­nyeinek szocialista brigádjai is derekasan kiveszik részü­ket — főleg állami gondo­zottakat patronálják. Segít­ségükkel sokkal eredménye­sebb és hatékonyabb lehet az ifjúságvédelmi munka — állapította meg a vb-ülés. Ságnak is beillő házikertjébe látogatptt. Elismeréssel szóltak a jász­berényi kertbarátok munká­járól, azokról a korszerű ter­mesztési módszerekről — tör­pegyümölcsfák kezeléséről, palántanevelésről, kiülteté­si eljárásokról —, amivel a kertbarátok egyre nagyobb segítséget nyújtanak a lakos­ság zöldség-gyümölcs ellátá­sához. ső ütemben naponta 20 ezer, a teljes kiépítés után pedig 50 ezer köbméter ivóvizet szolgáltat. A víz 12 kilomé­ter átmérőjű vezetéken jut a városba. A tervek szerint 1976-ban már az új terület­ről kapja a vizet az addig­ra teljesen elkészülő 9 ezer lakásos Ady Endre lakótelep és környéke, később pedig az 1985—1990 között felépülő 10 ezer lakásos Kun Béla lakótelep is. is, hogy új ízekkel, ételek­kel ismerkedünk. Persze, nem csupa ismeretlenekkel; volt N grillcsirke is. Az egyik asztalnál rekla­máltak: nem elég a ke­nyér, s várni kellett a fel­szolgálásra. Közben hasz­nos tanácsokat kaptunk a fokozatos napozáshoz, a vá­sárláshoz. Azt javasolták, hogy az utóbbit se siessük el, mert itt vasárnap is este 11-ig tartanak nyitva az üzletek és csábító az áru­kínálat. Volt is aki rögvest elvásárolta a pénzét. Az­után már egy kávéra, vagy üdítőre se jutott neki. Az árak persze, ahány üzlet annyiféle. Lloret de Marban este 9- kor, vacsora után kezdődik az élet és a színes kaval- kád hajnalig tart. Éjfélky még vígan tolják a gyerek­kocsikat, piciny lánykák — kivétel nélkül maxiszoknyá­ban — sétálnak szüleikkel a hömpölygő tömegben. Az autósok pedig bravúrosan manővereznek a keskeny utcákon. A jó reggelt itt Új divatbefegség a fürdőruhazsugor Végy négy háromszögala­kú anyagdarabot, varrá ösz- sze néhány pánttal — és kész a holnap fürdőruhája, az úgynevezett fügefalevél. — Nem más ez, mint egy „mini-bikini”, azaz az egyik ’7 6-os modell — mondják egybehangzóan a Magyar Divat Intézet és Finomkö­töttárugyár ruhatervezői, az új fürdőruhamodellek alko­tói. A „fügefalevél” kétrészes, amely tulajdonképpen több részből áll: elöl, hátul ki- sebb-nagyobb fügefalevelek­ből. Ezért a találó elnevezés, amely jelzi azt, amit az első pillantásra amúgyis bárki láthat: az új kreáció alig kü­lönbözik az Éva-kosztüm- től... Az 1976-os divat sze­rint az egyrészes sem a régi egybeszabott fürdőruha: ki­vágásai a test jókora felüle­tét hagyják szabadon. Egyik­másik ilyen ruha csak név- leg ruha, valójában a bikini egyik változata. Világtenden­cia a fürdőruhák zsugorodá­sa — mondják a tervezők. S ez az utóbbi években egyre következetesebben és gyor­sabb tempóban megy végbe. Hol összhangban, hol ellen­tétben az utcai ruhákkal. nagyon szokatlan köszöntés lenne, mivel hajnalban fek­szenek le és későn kelnek fel. A program szerint har­madnap kirándulunk Kata- lónia fővárosába, Barcelo­nába. Útközben az idegen- vezető elmondta, hogy a katalánok nem szeretik Franco tábornokot, s az el­lenszenv kölcsönös; az agg diktátor sem szereti a ha­ladó gondolkodású katalá­nokat, mivel a polgárhábo­rú idején szembeszálltak vele. Azóta csak olyankor látogatott Katalóniába, ha nem tudta elkerülni. A ka­talánok viszont, ha a cau- dillo megjelenik a képer­nyőn, elzárják a tévét. Spanyolország lakosainak száma 35 millió. Az ország nemzeti jövedelmének kb. felét a négy és félmillió katalán teremti elő. Meg­tudtuk azt is, hogy Kataló- nia iskoláiban spanyol nyel­vű az oktatás, de ha a pe­dagógusok, vagy a nebulók magukra maradnak, csakis katalán nyelven beszélnek. — Az a munka, amit szí­vesen csinál az ember, ami­ben örömét leli, az sohasem nehéz. Különben is most aranyéletem van, belvárosi körzet az egyém, és mi ez ahhoz képest, amikor az út- talan utakat esőben, sárban, hófúvásban, egyik tanyától a másikig jártam kerékpáron, lovaskocsival, néha még gya­log is. Akkor sem gondoltam arra, hogy könnyű vagy ne­héz az, amit csinálok. Nem volt rá időm, mert mindig vártak a betegek. — Zareczky Józsefné 23 esztendővel ezelőtt — tizen­kilenc éves korában — je­gyezte el magát az egészség­üggyel. Szegeden a nőgyó­gyászati klinikán 3 évig, Pé­csett másfél évig volt ápoló­nő, újabb másfél esztendőt Pesterzsébeten a gyermek- kórházban töltött. Jászberényben 17 eszten­deje látja el a nagy felelős­séggel járó körzeti ápolónői t teendőket. Élete azóta perc­nyi pontossággal „beállított” óramű. Délelőtt a körzeti rendelőben segédkezik a já­róbetegek ellátásában. Kör­zeti orvosával ott beszéli meg a délutáni feladatokat. Naponta öt-hat fekvőbeteget látogat meg, orvosságot visz, kötöz, injekciókat ad. — A pontosság, a megbíz­hatóság a lelkiismeretes munka: ezek a jó tulajdon­ságok teszik nélkülözhetet­len segítőtársunkká Zarecz- kynét — a körzeti orvos és munkatársai beszélnek így róla. — Jolánka nővér? A tü­Különben lehet, hogy a ka­talánok némi reménnyel te­kintenek Juan Carlos herceg jövendőbeli uralkodása elé. Talán ennek jele, hogy Barcelona leghosszabb — 11 relem, a gyengédség minta­képe. — Ez betegeinek véle­ménye. Olyan türelemmel ápol bennünket, gondosko­dik rólunk, tűri rigolyáinkat — mondja egyik fekvő be­tege tréfásan — sokszor mondogatjuk, Jolánkának ta­lán nincs is epéje. Zareczky Józsefnéről betegei nem is gondolhatnak mást. Hozzá­juk mindig mosolyogva, vi­gasztaló szavakkal érkezik. Gondjait — mert vannak, hiszen háromgyermekes csa­ládanya — otthon hagyja. Ezért nem tudta még az a cukorbetege sem, akihez az ápolónő 7 éven keresztül mindennap benyitott az in­zulin injekcióval, hogy Jo­lánka biztató mosolya mö­gött összeszorított fogak tit­kolják, valami nagyon fáj. Zareczkynét akkoriban éve­ken át gyomorbántalmak gyötörték. — Szép ez a fni hivatásunk — mondta befejezésül a körzeti ápolónő — különö­sen ha azzal á meggyőződés­sel csináljuk, hogy a gyógy­szerek, az injekciók mellett, a vigasztaló emberi szó is segít a betegen. Az emberi szó, amit nem szabad sajnál­ni akkor sem, amikor elő­ször kopogtatunk be a beteg lakására, és akkor sem, ami­kor elbúcsúzunk, mert meg­gyógyult a beteg. Zareczky Józsefné körzeti ápolónő 17 évi munkáját az idén a Semmelweis nap al­kalmából az „Egészségügy Kiváló Dolgozója” kitünte­téssel jutalmazták. kilométeres —: sugárútjának végén emelkedő hotelt a trónörökös feleségéről, So- fiának nevezték el. (Folytatjuk) László Márta Nemcsak bíróságok dolga FIGYELEMRE méltó adat: 1973 óta 150 millió forint gazdasági bírságot szabott ki a Legfelsőbb Bíróság vál­lalatokra, szövetkezetekre, intézményekre. Csupán a legutóbbi két esztendőt vettük szemügyre, azt az időszakot, amelyben a döntőbizottságok helyett a bíróságok vették át a válla­latok, intézmények közötti gazdasági jogvitákban az igazságtevést, s bíróságokra hárul a feladat, hogy az ille­tékesek kezdeményezésére pénzbírsággal sújtsák a tör­vényes előírások megszegő­it. Vajon mennyi ez a 150 mil­lió? Sok-e vagy kevés? — alighanem nehéz erre a kér­désre felelni. Mert hiszen jól tudjuk; bármilyen precízen is működik a jogszolgáltatás, az eseteknek egy része el íem jut a bírói pulpitusig. Ám nem is az összeg mér­téke ad okot meditációra, in­kább létezése. Az tudniillik, hogy rendre | ismétlődnek olyan szabálytalanságok, amelyeknek kiiktatásáért „lentről” és „fentről” egy­aránt küzdenek. Közhely emlegetni, hogy — példánk­nál maradva — ez a 150 millió az egész társadalom érdekében rovatott ki. Ha alaposabban megnéz­zük az is kiderül, hogy a bí­róságnak legtöbb esetben azért kellett elmarasztaló határozatot hozni, mert egy vállalat, szövetkezet jogtalan anyagi előnyhöz jutott, tisz­tességtelen haszonra tett szert. „Ügyes” fogással, vagy éppen a vásárlók megkárosí-i fásával: az ügyek többnyire — erről egyébként az orszá­gos Anyag- és Árhivatal idő­szakonként elvégzett ellen­őrzései győznek meg — az árak kialakításával a szám­lázással kapcsolatos fondor­latokat rejtenek. Kezdve attól, hogy a pia­con a zöldséges valótlan árat tüntet fel a gyümölcsön, vagy kevesebbet mér a ser­penyőbe, egészen addig, hogy a vállalat vagy szövetkezet a jogosnál nagyobbra mére­tezi a haszonkulcsot kalku­lációihoz. S még abban sincs különbség, hogy kik az „el- j követők”: patinás nagy cég neve éppen úgy megtalálha­tó a szabálysértők lajstro­mán, mint nagy, vagy apró szövetkezeté. Az emlegetett 150 milliós bírság megfizetésével ugyan nem térült meg hiánytalanul a népgazdaságnak okozott kár, de az kétségtelen, hogy a vállalatoknál ma már szi­gorúbban ellenőrzik a szám­lákat; az igazgatónak, fő-, könyvelőnek, a szövetkezeti elnöknek mind többször akad még egy kérdése az aláírás előtt: megengedhető haszonnal számoltunk? PERSZE ettől függetlenül aligha bízhatjuk a dolgot kizárólag a jogszabályra, s a még oly lelkiismeretes bí­róságra. A jogtalan ár, a megengedettnél nagyobb ha­szon — mindannyiunkat ká­rosít. Ezt akkor sem szabad elfelejteni, ha történetesen nem vásárlóként járunk a boltokban — hanem a ter­mékek s természetesen a számlák elkészítésén dolgo­zunk. M. I. Gy. Kertbarátok találkozója Ivóvízért Kísérleti fúrások KATALÓNIAI UTAKON (2.) Franco és a katalánok A magyarok egyik állandó szállóhelye a Hotel Xaine Lloret de Marban.

Next

/
Thumbnails
Contents