Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-30 / 203. szám
Z4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 30. Iskolakezdés előtt Hamarosan ismét beköszönt az iskolaév. A szülők fontos feladata, hogy a tanév semmiképpen ne érje felkészületlenül a gyereket. A legtöbb gond az iskolakezdő elsősosztályosokkal van. A .szülők aggódva gondolnak rá, vajon hogyan állja meg a helyét, hogyan szokik bele az iskolai fegyelembe, a rendszeres tanulásba a tegnao még óvodás apróság? A gyerekek örömteli várakozással és szorongva gondolnak az iskolára. Meg kell értenünk őket, hisz régvárt, nagy jelentőségű esemény számukra az iskolakezdés, s hogy zavartalanul beilleszkedjenek, feltétlenül segítenünk kell nekik ebben. Most érezzük majd, menynyire nem tett jót, ha az utóbbi egy-két évben többször hangoztattuk: az iskolában majd móresre tanítanak, ott majd nem lehet ezt csinálni ... stb. Most gyorsan visszakoznunk kell, és eloszlatni a gyerekben kialakult gátlásokat. Elmesélhetjük, hogy mi történik az iskolában, mik a viselkedés szabályai, mivel foglalkoznak az elsőosztályosok. Elmondhatjuk, hogy a tanulás mellett sokat játszanak, és a tanító néni szép meséket olvas fel jutalmul. Utalhatunk rá, hogy a tanulás komoly munka, de aki igyekszik, annak meg se kottyan, s hamarosan már maga olvassa a mesekönyveket. Minél több ismerete van a gyereknek az iskoláról (s hadd hangsúlyozzuk — valós ismerete, hisz vétek bármit is kedvezőbb színben feltüntetni), annál jobban csökken benne az ismeretlentől váló félelem, annál nagyobb örömmel várja az első szeptembert, a tanévkezdés napját. Könnyebb a dolgunk, ha óvodás volt a gyerek, hisz legalább a közösséghez való alkalmazkodást megszokta. Sok apróságban az is törést okoz, hogy míg otthon anyuka esetleg mindig csak rá figyelt, addig a tanító néni nem „törődik” vele. Ez az utolsó pillanat, amikor már nem halogathatjuk tovább, s az öltözöködésben is teljesen önállósítanunk kell a gyereket. Hogyan készítsük elő a gyereket, hogy társaival egyenlő eséllyel induljon a tanulásban? Beszélgessünk vele sokot, és minden kíváncsi kérdésére válaszoljunk. Még arra is, hogy milyen szám, vagy betű ez az újságban, mennyi 5-ször hét stb. De semmiképpen ne akarjuk megtanítani néhány betű-, vagy szám írására. Valószínűleg a szülő nem pontosan ugyanúgy írja a betűket és a számokat, ahogyan ma tanítják az iskolában, s a rosz- szul beidegződött formáról leszoktatni nehezebb, mint az ismeretlen alakzatot megtanítani. E helyett inkább olvassunk nagyon sok mesét. Meg is beszélhetjük a történetet. A gyerek szereti visz- szamondani a hallottakat. Meséltessük őt, segítsünk neki, ha megakad, s javítsuk ki, ha valamit helytelenül mond. Kezdetleges számolást is végezhetünk. Számolóállványon, vagy dióval, mogyoróval. Ne feledkezzünk el az emberi érintkezés és a jómodor alapvető ismereteire is megtanítani a gyereket: a köszönés formáira, a különbségre, ha felnőttekkel, és ha társaival érintkezik. A valahová belépés, a kérdezősködés, a kérés stb. udvarias formuláira. A közlekedési alapismeretek sem nélkülözhetők már ebben a korban. B már iskolába járó gyerekeket sem felesleges előkészíteni az iskolára. Előkerülhetnek a tavalyi könyvek, s napi félórái adagokban sem árt átismételni azoknak a tárgyaknak az anyagát, amelyekből gyengébb, amelyből a túlzott felejtés megnehezítheti az idei anyag megértését. Atányi Horváth László népművészet az öltözködésben A valódi, hagyományos népviseletbe nálunk már kevesen — s csupán egyes vidékeken, főként ünnepnapokon — öltöznek. Vitrintárgyakká, múzeumi darabokká váltak a színpompás ruhaköltemények. A népviseletek reneszánsza azonban sohasem volt olyan élénk, mint éppen napjainkban. Az idei nyáron nagyon divatos volt a kékfestőből (persze ez már nagyüzemileg előállított, olcsó karton) varrt Carmen szoknya. A népművészeti boltokban kapható, viszonylag olcsó kékfestő ruhák, kosztümök szintén igen divatosak. Ami a hímzéseket illeti: elsősorban batisztra, vászonra, kékfestőre, filcre hímeznek. De újabban seregnyi szintetikus kelme iratkozott fel a hímzésekhez alkalmas anyagok sorába: többi közt a poliészter batiszt, a terilén, a gyapjúszövet, sőt a farmeranyag is. A tizenévesek, húszon, sőt harmincévesek idei divatjában a pálmát a nép- művészeti elemek, virágok, tulipánok stilizált változataival díszített farmer nadrágok, dzsekik, blézerek és öltönyök viszik el. Nagy divat a szűrrátétes mellény is. A gyermek fejlődése Amíg a csecsemő súlyát fél éves korra megkétszerezi, egy éves korra megháromszorozza, addig a gyermekkor funkcióváltozások sorozata, a pubertás korra előkészülés, a felnőtté érés szakasza. Megváltozik a test kémiai összetétele, a veseműködés, az emésztő-enzym rendszer, stabilizálódik a vércukor, a vérnyomás és nem utolsósorban a fertőzések elleni védekezés mechanizmusa. A gyermek testi fejlődését az alábbi táblázat' mutatja: Fiúk Lányok súly hossz életkor súly hossz kg cm év kg cm 3,4 50 születéskor 3,2 49 9,8 75 1 9.2 74 12,0 85 2 11,5 84 14,1 93 ‘ 3 13,6 92 16,5 101 4 15,8 100 18,4 107 5 17,6 106 20,2 113 6 19,1 111 22,0 118 7 20,9 116 24,4 123 8 22,2 121 26,8 128 9 25.6 126 29,0 132 10 28,4 131 32,0 137 11 32,0 137 35,5 142 ' 12 36,5 143 45,0 154 14 46,5 155 50,5 160 15 50,0 158 A fenti számadatok tág határok között változhatnak. Panaszok esetén minden esetben figyelemmel kell lenni a gyermek csontrendszerének, statikai működésének és idegrendszerének állapotára. Növekedészavarok esetén például hormon- vizsgálatok is végezhetők. A tejfogzás a harmadik életév közepére befejeződik. A fogak száma 20. A maradandó fogak kinövése a 6—7. évben kezdődik. A tejfogak kihullanak abban a sorrendben, ahogyan jöttek. A hormonális működés egybekapcsolódó, harmonikus állapota biztosítja az átalakuló (pubertás) kor bekövetkezését. Ilyenkor a testi fejlődésben, a hormonális működésben, igazi „forradalom” zajlik le, a gyermek rálép a felnőtté válás biológiai útjára. Dr. Szebeni József Kötött mellény A modellt gyapjúfonallal kötjük, kb 1 kg-ot igényel. A patentrészt 3-as, a mintás részt 4-es tűvel kötjük. A minta leírása: 1, 3, 5, 7 sorok 3 sima és 3 fordított váltakozva. A páros sorokat végig fordítottan kötjük, a 9, 11, 13, 15 sorokat 4 simával kezdjük s utána 1 fordított és 5 síma változásával kötünk a soron végig. Így az egy fordított szem az előző sor középső szeme fölé kerül. A hátát 110 szemmel kezdjük a vékonyabb tűvel 1 síma, 1 fordítottal 3 cm-t kötünk, utána a vastagabb tűvel kötjük a mintás részt a szabásmintának megfelelően. Az elejét 75 szemmel kezdjük. A hátával azonos módon kötjük, de a közép felé eső szélén 20 szemet a színén mindig simán, bal oldalán pedig fordítottan kötünk. A karöltő 16 cm-es magasságánál elkezdjük a nyak kerekítését éspedig a síma kötésű csík középső 16 szemét fejezzük be (a tűn maradnak szemek ezeket azután kötjük tovább). Folytatjuk a nyak kerekítését 3, 2 és 1 szemet forrasztunk el minden második sorban, majd befejezzük a vállat. Ezután megkötjük a másik elejét a gomblyukkal együtt. Az ujjakat 50 szemmel kezdjük és 6 cm patentkötés után a mintával és a vastagabb tűvel a szabásminta szerint szaoorítva és kerekítve folytatjuk munkánkat. Gallért kb. 90 szemmel kezdjük színén símán, baloldalán fordítottan. 15 cm után a szemeket mindkét oldalán fogyasztjuk, 3x4 szem után a maradék szemeket egyszerre fejezzük be. Zseb lapja csak dísz és dupla kötéssel készül. A gallér felvarrásánál a fokozatosan befejezett részt a színén, a többit a bal oldalon varrják a mellényhez. A gombolási pántot és a gallért visszafelé haladó (balról-jobbra) kispálcával horgoljuk körül. Érdekesség Bútorok—papírból A több generációt kiszolgáló terjedelmes és súlyos bútorok ma már kimentek a divatból. Miközben az ipar berendezkedett az új igényeknek megfelelő, kevésbé masz- szív szobaberendezések gyártására, újabb irányzat is jelentkezett. Az a törekvés, hogy az egyik legolcsóbb anyagból, hullámpaoírból állítsanak elő különféle „egy- szér használatos” bútorokat. A képen látható, egyszerűen összeilleszthető berendezési tárgyak elég stabilak ahhoz, hogy normális használat céljára megfeleljenek. Nagy előnyük, hogy takarításnál könnyen mozgathatók, költözéskor egyszerűen szétsze- relhetők és összehajtva szállíthatók. A papírbútor állítólag olyan olcsó, hogy ha megunták, vagy megsérült „szív- fájdalom” nélkül eldobható, eltüzelhető. Hová menjünk kirándulni? Székesfehérvár 2. Székesfehérvár látnivalói aránylag kis területen vannak, így kisebb sétákkal hamar elérhetők. Néhány év óta a belváros forgalmát nyugodtabbá csendesebbé tette, hogy az átmenő forgalmat a város belsejéből elterelték. A Vörösmarty tér a város legforgalmasabb pontja. Ennek központjában van a költő szobra, amit azért is érdemes megtekintenünk, mert ez volt az országban az első Vörösmarty szobor. 110 évvel ezelőtt leplezték le. Közvetlen szomszédos tér az István tér, ahol I. István bronz lovasszobra látható. Ezt 1938-ban állították fel. A szép műemléki házakkal körülvett tér legszembetűnőbb épülete az 1807—12 között háromszögű oromzattal épült, rizalittal díszített, klasszicista stílusú tanácsháza. Ennek tervezésében annakidején részt vett Pollack Mihály is. Ugyancsak nevezetes épület a Petőfi utcában álló barokk kori épület a szemináriumi templom. A Kossuth Lajos utcában, egy épület udvari részében máig is megvan az a színházterem, amelyben az első magyar vándorszínész-társulatok tartottak előadásokat. A város színpadán fellépett többek között Petőfi Sándor is. A belváros főtere a történelmi városmag, a Szabadság tér, azaz; a Romkert. A sok szép és önmagában is építészeti remeknek számító építmény között jutunk el a középkori Álba Regig, szívéhez, a hajdani székesegyház és a királyi palota helyén kialakított Romkerthez. A XI. századi eredeti királyi bazilika maradványai hazánk legfontosabb műemlékei közé tartozik. A 61 méter hosszú és 32,5 méter széles István kori bazilikát 1016 körül kezdték építeni. Ehhez sok környékbeli római épület maradványát felhasználták. A templomban 37 királyt koronáztak meg és feleannyit temettek ide. Az 1848-ban megkezdett ásatások során előkerültek az eredeti alapfalak és közöttük III. Bélának és feleségének a sírja, őrzi a kőtár I. István antik szarkofágból átalakított kőkoporsóját is. A csaknem másfél évszázada tartó ásatások során olyan történelmi emlékek kerültek felszínre, amelyeket feltétlenül érdemes megtekinteni. Az István király Múzeumban pedig az egész ország érdeklődését felkeltő tárlatokat is láthatunk. — B — A háztartás is lehet veszélyes üzem Ha összevetjük az üzemi, a közlekedési és a háztartási balesetek számát, az elsőséget a lakásban történő balesetek viszik el. Egy év alatt 96 ezer háztartási baleset fordult elő az országban tavaly is, és számuk sajnos nem csökken, hanem évről- évre emelkedik. Mi lehet ennek az oka, — merül fel joggal a kérdés? összefügg ez a jelenség természetesen a villamosítással, a falvakban is elterjedt háztartási és egyéb elektromos gépiekkel. De a növekvő lakásbalesetekben nagyobb része van járatlanságunknak, és sok esetben vigyázatlanságunknak, nemtörődömségünknek, szükséges körültekintésünk hiányának, sőt felelőtlenségünknek is. Milyen balesetek a leggyakoribbak otthonunkban? A sérülési lista élén sajnos a kar- és lábtörések, a súlyos csuklótörések vezetnek. A siető, sokszor futólépésben közlekedő háziasszonyok gyakran önmaguk áldozatai. Elcsúsznak az agyonfényezett, vagy lakkozott parkettán. A biztonság érzetével lépnek rá a kis futó, összekötő szőnyegekre, amely kiszalad a lábuk alól s úgy repíti őket akár a mesebeli varázsszőnyeg. Az eséseket követik a magasból történő zuhanások, s ebben a vétkes, — könnyelműségünkön túl — régi és kedves bútordarabunk, a konyhai hokedli. Ki nem látott már hokedlit hokedlira halmozó, majd minden fellelhető bútordarab tetejére még egy kissámlit helyező háziasszonyt, aki e torony tetejére tornázza fel magát, hogy kicserélje a kiégett villanykörtét, vagy felhelyezze a frissen mosott függönyt? Sajnos sok háztartásban nincs még létra, s hiánycikk a türelem is. A kisgyermekek otthoni balesetei és sérülései is egyre növekvő számokat mutatnak, s ebben a vétkes a gyermekek régi ellensége, a csukódó, csapódó ajtó, amelynek a kilincse kiesik látószögükből. Ök csak mennek, topognak édesanyjuk után, aki húzza, csukja maga után az ajtót, s odacsípi a gyerek kezét. Másik, de nem jelentéktelen veszélyforrás a gyermekekre az elől hagyott permedé, gyomirtószer, vegyszer. Régen, a mosáshoz használt lúgkövet, hét lakat alatt őrizték, dugták a háziasszonyok gyermekeik elől. Ma viszont igen nagy a gondatlanság a vegyszerek tárolásánál, holott legalább olyan súlyos veszélyforrást jelentenek. Az esések, zuhanások, a gyermekek kezének sérülését a sorrendben követik az áramütések. A. mosógépek és vasalók- rövid zsinórjait sok helyen összekötő zsinórral toldják meg, s a csatlakozó nem mindig üzembiztos. I.ábrácsot nagyon kevés asz- szony vesz igénybe gépi mosáskor, holott a vizes kövön állókra nagy veszélyt jelent a sérült, vagy rosszul szigetelt zsinór és mosógép. Év- ről-évre több fiatalt ér áramütés a rosszul szigetelt, vagy üzemeltetett villanygitártól és mikrofontól. A kertek gumilocsolóira sokan rákapcsolják a villanymotor hajtotta szivattyút, s a slaug agyoncsapja a hozzáérőt, ha nem megfelelő a szigetelés, a földelés. Hibás konnektorok, sérült zsinórok lapulnak meg a legtöbb háztartási baleset mögött. A házimunkát megkönnyítő háztartási gépeinkről nem kell és nem is lehet lemondanunk. Használjuk az előírásoknak és a használati utasításoknak megfelelően. A legtöbb háztartási baleset a nőket és a gyermekeket sújtja, nézzék hát át mindenütt és rendszeresen a család férfitagjai, hogy biztonságosak-e gépeink? A csaknem százezer évenkénti baD eset ugyanis azt mutatja, hogy a háztartás is lehet veszélyes üzem. K. É.
