Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-27 / 200. szám

n harminc év előtti eseménynek — 1945. augusztus 27-én Magyarország árucsereforgalmi megállapodást kötött a Szovjetunióval — az a gazdaságtörténeti jelentősé­ge, hogy a megállapodás aláírásával megszűnt az alig fel­szabadult ország külgazdasági elszigeteltsége, megkezdődött a romokban heverő gazdaság újjáépítéséhez nélkülözhetetlen külkereskedelmi kapcsolatok kiépítése. Ma már csak az ötven-hatvanévesek, a korabeli esemé­nyek részesei tudják, hogy külgazdasági elszigeteltségünk megszüntetése — ez a korrekt és rideg fogalmazás — annak idején a túlélést jelentette népünk számára. Hadd érzékeltes­sük egyetlén adattal a gazdaság bénultságát: a felszabadulást követő első hónapokban annyi villamosenergia sem állt ren­delkezésre, mint amennyit ma a közvilágítás egyetlen éjsza­ka elfogyaszt. Mai mértékkel mérve csekély az az árumennyiség, ame­lyet 1945 augusztusát követő hónapokban a Szovjetunióból importáltunk, ám annak mindegyik tétele — nyerspamut, vasérc, kősó, faszén, 1946-ban pedig ezeken kívül: -koksz, nyersfémek, gyapjú, finomított cukor, gépjármű alváz, szén, nyers kaucsuk, szóda, azbeszt — aranynál többet ért, lehető­vé tette a termelés újraindítását, az újjáépítés munka- és termelőeszközeinek előállítását. S minthogy akkor minden­nek a közlekedés helyreállítása volt a feltétele, hadd emlé­keztessünk a Szovjet Hadsereg műszaki-technikai segítség- nyújtására a hidak újjáépítésében, az első új híd, a Kossuth- híd példátlanul gyors megalkotásában. Külgazdasági kapcsolataink napjainkban minden konti­nensre kiterjednek, gazdasági partnereink száma jóval több, mint 100, az árucsereforgalom értéke pedig az 1945 évi alig 4 millió pengőről 300 milliárd forintot meghaladó összegre nőtt. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink minden vonatko­zásban — a partnerek száma, a forgalom mennyisége, az együttműködés módszere, formája — fejlődtek. Ám 1945-öt 1975-tel összekötő három évtizedet a fejlődés és változások közepette is az jellemzi, hogy Magyarország első számú ke­reskedelmi-gazdasági partnere a Szovjetunió. S ebben a tekintetben nemcsak az a perdöntő, hogy nemzetközi árucsereforgalmunk egyharmadát a Szovjetunió­val bonyolítjuk le. A magyar—szovjet gazdasági együttmű­ködés — az 1945-ös szerény keretek között is — a magyar gazdaság alapvető folyamataihoz és feladataihoz kapcsoló­dik. Köztudott, hogy hazai energiahordozó- és nyersnyagbá- zisunk nem fedezi a népgazdaság szükségletéit s az ilyen jellegű import javak zöme Záhonyon, a Béke Távvezeték- rendszeren és a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik. Gazdasági együttműködésünk másik csomópontját a ha­zai gazdaságfejlesztés mindenkori konkrét céljai alkotják. Ha gondolatban áttekintjük az ipar- és gazdaságfejlesztés el­múlt évtizedeit, a fejlesztések kronologikus sorrendjét — jel­képesen: kohászat, gépipar, vegyipar, alumíniumfeldolgozás, petrolkémia, a lakásépítés -iparosítása, a vasút dieselesítése, a mezőgazdaság gépesítése — és számbavesszük a megvaló­sítást szolgáló beruházásokat, szembe tűnik, hogy azok mind­egyikében szerepe van a magyar—szovjet gazdasági együtt­működésnek, amely tervidőszakról tervidőszakra szervesen kapcsolódott gazdaságfejlesztési céljainkhoz, hozzájárult azok megvalósításához. A harminc év előtti szerény — de akkor az életet, az újjáépítést és a termelést elindító — magyar—szovjet árucsereforgalmi együttműködés napjainkig a két or­szág termelőerőinek széles területen történő, integrációs jel­legű, összekapcsolódásáig fejlődött, nemcsak villamos és csővezetékek — olaj, gáz- és etilénvezetékek, hanem a ter­melési kooperációk, gyártmányszakosítások sokasodó szálai fűzik egymáshoz gazdaságainkat, a magyar és a szovjet vál­lalatokat. Történelmi tanulság és tapasztalat, hogy a magyar gazdaság fejlődésének alapvető tényezője a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. MA: Néhány hete a mély vízben Riport egy pályakezdő agrármérnökről 3. oldal A szerkesztőség postájából A jogszabály szerint 4. oldal Nyírben, Szatmárban Beregben A Hazánk tájai sorozatban ezúttal Szabolcs-Szatmár megyét kereste fel munkatársunk 5. oldal EGY HETE KEZDTÉK a hagyma szedését a zagyvarékasi Béke Termelőszö­vetkezetben. A több mint 1 09 hektáros termőterületen az eddigiek alapján mint­egy 150 mázsa hektáronkén ti átlagra számítanak. Képű nkön a szövetkezet szász- bereki üzemegységében géppel szedik a hagymát. Megyei békeaktíva Szolnokon I mezőgazdaság és az erdészet fejlesztése Ülésezik a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága Tegnap Budapesten, a Mar­gitszigeti Nagyszállóban meg­kezdődött a KGST mezőgaz­dasági állandó bizottságának 42.'ülése. Az ülésen Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz riszt. Megfigyelővel képvisel­teti magát Jugoszlávia és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság. Az ülést G. Krsztev, a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke, bolgár földművelésügyi és élelmi- szeripari miniszter nyitotta meg. Ezután Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes a magyar kormány és az MSZMP KB nevében üdvö­zölte az ülésen részt vevő küldöttségek vezetőit és tag­jait. Rámutatott: a két — és sokoldalú kapcsolatok továb­bi bővítése, valamint a KGST komplex programjának meg­felelő szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása szilárd alapot nyújt a szocia­lista országok népgazdaságá­nak dinajnikus fejlődéséhez és népeik életszínvonalának állandó emeléséhez. A közös eredmények, az élenjáró ter­melési tapasztalatok kölcsö­nös átadása és azok széles körű bevezetése nagyban elő­segítette a szocialista orszá­gokban a mezőgazdasági ter­melés növekedését. A KGST komplez prog­ramja keretében fontos kér­désekben igen komoly ered­mények születtek. Néhány területen azonban, például a mezőgázdasági ter­mékek szakosításánál még igen komoly munkára és az újabb megoldások megkere­sésére van szükség. A minisz­terelnök-helyettes kifejezte meggyőződését, hogy a tagál­lamok közös erőfeszítéssel ezeket a kérdéseket is meg tudják oldani. Az állandó bizottság ezután megkezdte tanácskozását. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége a népfront vá­rosi, járási bizottságai titká­rainak és aktíváinak részvé­telével tanácskozott tegnap Szolnokon, a Barátság klub­ban. A megyei békeaktíva ér­tekezlet témája az őszi antiimperialista szolida- f ritási események előké­szítése, megszervezése V9lt. Dr. Molnár Béla, a HNF Or­szágos Tanácsának titkára tájékoztatta a megjelenteket, akik a több mint két hóna­pon át tartó akció előkészí­tésébe, irányításába kapcso­lódnak be. Részletesen szólt az aktu­ális nemzetközi politikai ese­ményekről, a magyar—szov­jet barátság jelentőségéről, a szocialista országik össze­fogásának fontosságáról. Megdöbbentő adatokkal érzé­ahol nem élhetnek békében az emberek. Az elmúlt har­minc esztendőben száz hábo­rú robbant ki a világ kü­lönböző részein. Megőrizni a békét, meg­akadályozni az újabb hábo­rúkat — ez az antiimperialis­ta szolidaritási akció célkitű­zéseinek lényege. Nemcsak egy ország, az egész világ üave. Ennek szellemében em­lékezik meg Szolnok megye lakossága szeptember 2-án a második világháború befeje­zésének évfordulójáról, jut­tatja kifejezésre szolidaritá­sát az afrikai, ázsiai, közel- keleti, dél-amerikai és az európai tőkés országok ható­dó mozgalma iránt . Az őszi szolidaritási ak­ció keretében ünnepeljük az ENSZ megalakulásá­nak 30., és a Béke-világ- tanács létrehozásának 25. ővfordulóját. Építésügyi küldöttség Irakból Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására kedden dr. Rashid al-Rifai iraki lakás- és közmunkaügyi miniszter vezetésével Budapestre érke­zett az Iraki Köztársaság építésügyi küldöttsége. A két miniszter tárgyalásokat folytat a magyar—iraki épí­tésügyi kapcsolatok kialakí­tásáról és fejlesztési lehető­ségeiről. A két miniszter az építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban kedden meg­kezdte a hivatalos tárgyalá­sokat Új sziták a papírgyárban Fejlesztésének egyik fon­tos állomásához érkezett a Papíripari Vállalat Szolnoki Papírgyára. A külföldön már egy évtizede alkalmazott és jól bevált műanyag szitákat szereltek fel a hagyományos bronzsziták helyett két pa­pírgépre. A beruházást fő­képpen az indokolta, hogy a szitacserék okozta terme­léskiesés jelentős volt. A cse­re ideje mindkét szitánál egy műszak, ami egy gép­nél 2—300 ezer forintot je­lent. De míg a bronzszitát A nap híreiből 10—15 naponként cserélik, addig a műanyagszitánál ez az idő már 50—60 nap. Az új szitával a régi pa­pírra azonos minőségű ter­mék készül, de a műanyag- szita meglevő hátrányai miatt csak bizonyos papírok előállításánál alkalmazható, a megtakarítás azonban így is jelentős: 50 nap alatt 5— 600 ezer forint. Költözhetnek a diákok Szolnok megye oktatási intézményeinek a fejlesztésé­re az utóbbi időben jelentős összeget fordítottak. Az egyik legnagyobb építkezés Túrkevén a Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedés- gépészeti Szakközépiskola százhuszonnégy személyes kollégiuma volt. A csaknem 10 millió fo­rint értékű építkezés bonyo­lítója a Szolnok megyei Be­ruházási Vállalat, kivitelező­je pedig az ÉPSZER Válla­lat volt. A kollégium mű­szaki átadása az elmúlt pén­teken befejeződött, a héten pedig a diákok segítségével megkezdték berendezését. A kollégiumhoz háromszáz sze­mély ellátását biztosító kony­hát és éttermet építettek. Az új létesítményt szeptember elsején már birtokukba ve­hetik a tanulók. KISZÖV-mérleg A Kisipari Szövektezetek Szolnok megyei Elnökségé­nek tegnapi ülésén többek között megtárgyalták a tag­szövetkezetek idei első félévi gazdasági eredményeit. Meg­állapították, hogy a demok­ratizmus szélesedése, az ön- kormányzati szervek aktív tevékenysége, valamint a kö­zös kulturális és sportrendez­vények nagyban hozzájárul­tak a jó munkatársi közös­ségek, kollektívák kialakulá­sához. Az egészséges mun­kahelyi légkör hatással volt a termelési eredményekre is. Az első hat hónap termelési értéke 749 millió 619 ezer forint, amely 101 millió fo­rinttal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában volt. A szövetkezetek még ezzel az eredményükkel is éves tervüknek csak 46,8 százalé­kát teljesítették. Anyag­hiánnyal küszködtek és ér­tékesítési gondjaik voltak. Az elnökség tagjai meg­beszélték a szolnoki jubileu­mi kiállítás tapasztalatait, l (melyen a KISZÖV sikere- \cen mutatkozott be. 'I t Cgy mondatban — A nemzetiségi könyvtá- --osok első országos tanács­kozása kezdődött meg teg­nap Pécsett. — A Legfelsőbb Bíróság küldöttsége dr. Szakács Ödön elnök vezetésével az NDK Legfelsőbb Bírósága elnöké­nek meghívására tegnap Berlinbe utazott. — Szeptember 2-án ün­nepli fennállásának 30. év­fordulóját a Vietnami De­mokratikus Köztársaság — a közelgő évforduló alkal­mából tegnap sajtótájékoz­tatót tartott Nguyen Manh Cam. a VDK budapesti nagykövete. — Több nagy értékű szál­lításra kötött szerződést a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat: 280 ezer dollár ér­tékű bútorlapot szállít Iránba. — Tegnap Budapestre ér­kezett Karleinz Martini, a Német Demokratikus Köz­társaság építésügyi állam­titkára. keltette, milyen károkat okoztak a háborúk. A mér­hetetlen pusztítást okozó má­sodik világháború után is voltak és vannak földrészek, A nagyszabású eseménysoro­zat november 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóján fejeződik Hatékonyabb jogpropagandára van szükség Tanácsülés Tiszafüreden Tegnap a járási hivatal nagytermében ülést tartott Tiszafüred Nagyközség Taná­csa. A tanácsülésen a fonto­sabb községpolitikai eredmé­nyekről' szóló tájékoztató után a szabálysértési bizott­ság számolt be saját tevé­kenységéről. A beszámolóban elhangzott, hogy a szabály­sértési eljárások száma évről évre kevesebb. Ez a csökkenő tendencia sajnos nem azt je­lenti, hogy valóban kevesebb a szabálysértések száma Ti­szafüreden. Sokkal inkább annak következménye, hogy nem megfelélő az ellenőrzés az élet különböző területein, és a lakosság is egyre ritkáb­ban vállalja a törvénysérté­sek bejelentését, ami kétség­kívül népszerűtlen feladat. A beszámolót követően megfo­galmazott tanácshatározat a legfontosabb teendőket a fel­jelentésre jogosult szervek­kel való jobb együttműködés­ben, a gyakoribb helyszíni ellenőrzésben, a színvonala­sabb, hatékonyabb jogpropa­gandában, az egyes bírságo­lások szigorításában foglalta össze. Második napirendként a számvizsgáló bizottság jelen­tése hangzott el, majd a ta­nácsülések szokásos záróak­tusaként a tanácstagok beje­lentéseire, kérdéseire vála­szoltak a tanács vezetői. Történelmi tanulság

Next

/
Thumbnails
Contents