Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXVL évf., 199. sz., 1975. augusztus 26., kedd] ME G Y EI PA RT BIZOTTSAG Fej lessfes zsenik nélkül I rinyi, Bolyai, Eötvös, Puskás Tivadar, Déry, Bláthy, Zipernovszki és Kandó Kálmán jelentős alkotások­kal gyarapították világ tudományos-műszaki kul­túráját. De hosszan sorolhatnánk legújabb korunk nagyszerű magyar alkotó személyiségeit. A kiemelkedő szakmai tehetsé­geket tekintve Magyarország szinte világhatalomnak számít. Korunkban azonban a magyar csúcsok egyre inkább olyan orientációs pontok, amelyek jelzik a mélységeket, a kiakná­zatlan tömeges lehetőségeket, az átlagos szint viszonylagos elmaradottságát. A kutatás és a fejlesztés ugyanis a tudomá­nyos és műszaki forradalom időszakában kollektív teljesít­ménnyé vált. Némi egyszerűsítéssel azt is mondhatnánk, hogy az egyéni zsenialitásnál nagyobb érték a kollektivitás, az együttműködő készség, az átlagos műszaki-gazdasági színvo­nal emeléséhez való érdemi hozzájárulás. Gyakorta találkozhatunk az egyéni érvényesülés mind anyagi, mind erkölcsi értelembe vett túlhajtásaival, amikor a szabadalom, a személyes téma a reális fejlesztési és kutatási szükségletek fölé kerekedik. Sok száz mezőgazdasági kutató, tucatnyi intézet foglalkozik például fajtanemesítéssel, miköz­ben a tényleges népgazdasági hasznot hajtó külföldi fajták és hibridek adaptációjával, a korszerű termelési és géprend­szerek kialakításával néhány élenjáró termelő gazdaság fog­lalkozik. Az iparban hasonlóképpen sokszor lebecsülik a ku­tatók és a fejlesztők a világ vívmányait, s bevált külföldi megoldások ésszerű hazai alkalmazása helyett egyéni babé­rokra pályáznak. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy korlátlanul szabad utat adjunk az egyéni, gyakran amatőr ambícióknak, hogy hagyjuk szétforgácsolni a szellemi energiákat. Szervezettségre, fegyelemre, céltudatosságra, összefogott kollektív munkára van szükség a kutató és fejlesztő intézetekben, a műszaki iro­dákban is. Legalább olyan mértékben, mint a műhelyekben. A manufaktúrák, a magányos zsenik kora a műszaki tudo­mányos életben is már régen lejárt. A kollektívizmus persze, ugyanúgy ahogy a társadalom­ban és a termelő munkában, magasabb szinten, céltudato­sabban és főleg jobb hatásfokkal épít az egyéni ambíciókra, a személyes teljesítményekre. A munka erkölcsi elismerése és anyagi honorálása mérhető társadalmi hasznossága révén feltétlenül egyértelműbbé válik. S. így bizonyára kevesebb lesz a „meg nem értett” feltaláló és újító. Az alkotó munkához természetesen kedvező légkör szük­séges. Az elkülönült szellemi teljesítményekhez még elegendő volt az intuitív készség, a személyes megszállottság. A kol­lektív munkát már magas fokon kell tervezni, szervezni, irá­nyítani. Világos, lelkesítő célokra, konkrét, testreszabott fel­adatokra van szükség. A vezetők felelősségét tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mindenek előtt tőlük függ, hogy milyen mértékben sikerül országunk nagy szellemi energiáit — inté­zetekben és irodákban, üzemekben és műhelyekben — az előttünk álló rendkívüli feladatok szolgálatába állítani. vállalatok idáig csak részben és szerény méretekben érzékelték közvetlenül a világgazdasági változások kedvezőtlen hatását. A fő terheket az import-ártá­mogatások formájában az állami költségvetés viselte. Jövőre a gazdasági szabályozás módosításával számottevően változ­nak a vállalati gazdálkodás feltételei. A nyersanyagok és ener­giahordozók termelői árának felemelésével, a munkabérek, közterheinek növelésével 1975. januártól lényegesen növeked­nek a vállalatok tevékenységének költségei. Ezeket ellenté­telezni a vállalati nyereség és a belőle képezett fejlesztési és részesedési alapok csökkenését korlátozni mindenütt csak lé­nyegesen jobb munkával lehet. Nagy szükség lesz tehát min­den mozgósítható belső tartalék feltárására, köztük a műszaki fejlesztés meggyorsítására. A ma még szunnyadó nagy szelle­mi energiák hasznosítása létkérdéssé válik. Szükséges tehát összefogni, szervezni, lelkesíteni az üzemek, a műhelyek, az irodák alkotó erőit s a legfontosabb feladatok, a nagy lehető­ségeket kínáló gyártás-, és gyártmányfejlesztési, valamint szervezési tennivalók szolgálatába állítani őket K. 3. MA: Tó lesz majd a fák helyén Riport a tiszafüredi erdészet fakitermelőiről Törik a dohányt Jászsági beszámoló 3. oldal Tudomány-technika összeállítás a biológia érdekességeiből Budapest hullámhosszán 4. oldal Vizsgáztatnak a műszerek Riport gépkocsivezető-jelöltek képességvizsgáló módszereiről 5. oldal Moldavai kolhozköldöttség látogatása Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa meghívására hazánkba látogatott a Molda­vai SZSZK kolhoztanácsának küldöttsége, Nyikoloj Mihaj- lovics Zajcsenko, a Szovjet­unió Legfelő Tanácsa Nem­zetiségi Tanácsa elnökhelyet­tese, a Moldavai Kommunista Párt Politikai Bizottsága pót­tagja, a kolhoztanács elnöke vezetésével. A küldöttség a mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági tevékenységét, az iparszerű termelési módsze­reket, a szövetkezetek közöt­ti gazdasági együttműködést tanulmányozza hazánkban. A küldöttséget hétfőn fogad­ta Borbély Sándor, az MSZMP KB ipari, mezőgaz­dasági és közlekedési osztá­lyának vezetője és Szabó István, a TOT elnöke. • T ■ ■ ■ ■ ■ \jrIUI ,­Magyar-lengyel kamarai együttműködés A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségének meg­hívására két napig Budapes­ten tartózkodott dr. Wlodzi- mierz Wisniewski, a Len­gyel Külkereskedelmi Kama­ra elnöke. A két elnök meg­beszélte a két ország kama­rái közötti együttműködés időszerű kérdéseit. Megálla­podtak, hogy a közeljövőben magyar marketing szeminá­riumot rendeznek Varsóban, ahol a magyar piaci lehető­ségekről adnak tájékoztatást magyar szakemberek; len­gyel előadók pedig október­ben környezetvédelmi konfe­renciát tartanak Budapesten. Még az ősszel Varsóban ösz- szeülnek a két ország szak­értői. hogy megtárgyalják az együttműködés lehetőségeit az energetikai berendezések gyártásában és harmadik piacra való szállításában Háromnapos tanfolyam kezdődött A járási, városi, üzemi és nagyközségi pártbizottságok mellett működő fegyelmi bi­zottságok elnökei és referen­sei részére háromnapos tan­folyam kezdődött tegnap Szolnokon, az MSZMP me­gyei Oktatási Igazgatóságán. Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára megnyi­tójában kiemelte: ez a rövid tanfolyam is hozzásegíti a fegyelmi bizottságban meg­bízatást teljesítő párttagokat a XI. kongresszus határoza­tainak egységes értelmezésé­hez, munkájuk jobb elvég­zéséhez. Olajbányász művelődési napok Olajbányász munkás mű­velődési napokat rendeznek augusztus 25. és szeptember 8. között Orosházán. Az ese­ménysorozatot tegnap a Pe­tőfi Sándor művelődési köz­pontban Lájer Lászó, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének titkára nyitotta meg. Beszéde után a szolnoki MHSZ-Olajbányász fúvósze­nekar adott hangversenyt, majd a Békés megyéi műve-. lődési központ Balassi Tánc- együttese lépett színpadra. Az Olajbányász munkás művelődési napok megrende­zését a Kőolaj- és Földgáz- termelő Vállalat „Gagarin” szocialista brigádja javasolta. Fizikusok nemzetközi tanácskozása Tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémián meg­kezdte munkáját a Nemzet­közi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Unió (IUPAP) sta­tisztikus konferenciája. Az ötnapos tudományos tanács­kozáson 29 ország 350 kuta­tója 13 plenáris ülést és to­vábbi — több mint 200 elő­adás keretében vitatja meg egyebek között a gázok, a folyadékok és a különböző szilárdtestek halmazállapot változásaival, mágneses, szupravezető és szerkezeti átalakulásával, valamint az ötvözetekben lezajló „rende- ződési’’ folyamatokkal kap­csolatos kutatásait, legújabb eredményeit. CUKORRÉPÁBÓL Lehet-e egymillió tonnával több? Sajtótájékoztató a betakarításról, a feldolgozásról Lehet-e egymillió tonnával több cukorrépa? Ezt a kérdést tette fel tavaly a mezőgazdasági üzemeknek a népgazdaság. Tegnap délelőtt Budapesten, a MÉM bemutatótermében meg­tartott sajtótájékoztatón elhangzott az egyértelmű válasz: igen. Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének ve­zérigazgatója elmondta, hogy a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok túlteljesítet­ték az előirányzatot, mert a tavaszi vetést követő ár- és belvízitárok után is 123 ezer hektárról kell betakarítani a cukorrépát, és ez háromezer hektárral több, mint ameny- nyi Magyarország cukorszük­ségletének hazai alapanyag­ból történő fedezéséhez ele­gendő. A jó munka és a kedvező időjárás nyomán országosan az eddigi legnagyobb cukor­répa termés várható, amely­nek betakarítása, átadás-át­vétele, szállítása, tárolása és feldolgozása, a gyártott mel­léktermékek elhelyezése ösz- szehangolt, rendkívüli fel­adatot jelent. A legnagyobb gondot az okozza, hogy ilyen nagy mennyiségű cukorrépa feldolgozásához ma még nem elegendő a gyárak kapacitá­sa, ezért alaposan meg kell nyújtani a kampányt. Rend­kívül jól szervezett munkára, körültekintésre van szükség, hogy ilyen körülmények kö­zött minél kevesebb veszte­séggel sikerüljön a megter­melt répa betakarítása, el­szállítása a földekről, és a le­hető legnagyobb gondosság­gal, szervezettséggel a feldol­gozása. A mezőgazdasági üze­mek meglevő kapacitásuk növelésére, valamint elavult gépeik pótlására újabb beta­karító gépeket vásároltak, s így a termelőszövetkezetek­nek, állami gazdaságoknak mintegy 1400 különböző típu­sú gép áll rendelkezésére, amelyek átlagos őszi időjá­rás esetén, a cukorrépater­més 90 százalékának gépi be­takarítását teszik lehetővé. A répa felszedésével tehát nincs gond. A rendelkezésre álló cu­korgyári kapacitással vi­szont 155—160 napig tart a várható termés feldolgozása. Ilyen hosszú kampányt ki­zárólag úgy lehet eredménye­sen lebonyolítani, ha a korai időszakban — amikor a ré­pa még éretlen és gyorsan romlik — a betakarítás üte­me szorosan Igazodik a cu­korgyárak feldolgozó erejé­hez. A későbbi betakarítású répa pedig olyan minőségű, hogy jól bírja a tárolást, a februárig tartó feldolgozást. A várható cukorrépaterme­lésnek a termelőhelyről a cu­korgyárba történő szállítása — a többszöri átrakást figye­lembe véve — mintegy 11 millió tonna fuvarozási fel­adatot jelent, ami kizárólag a VOLÁN és a honvédség je­lentős közreműködésével va­lósítható meg. A MÁV na­ponta 24—26 ezer tonna cu­korrépa szállítását vállalta, a VOLÁN Tröszt körülbelül 2,4 millió tonna répát fuvaroz, amelyből 250—300 ezer ton­nát a termőföldről szállít el. A mezőgazdasági üzemek sa­ját gépkocsijaikkal szintén a termőföldről fuvarozzák a ró­nát. E nagy munkában is se­gít a Volán és a honvédség: a cukorgyárak részére 1000 honvédségi terepjáró gépko­csi, a lerakáshoz kétezer hon­véd, az állami gazdaságok ré­szére 300 tehergépkocsi áll majd rendelkezésre. A gyárak a termés 25 szá­zalékát belső telepeken, a többi részét 450 külső állo­máson veszik át. Az átvételi és tárolóhelyeket 180 millió forint beruházással tovább­fejlesztették: szilárd burko­latú tárolótereket építettek, hídmérlegeket, járműbukta­tókat, szellőző berendezése­ket szereztek be. A korábbi helyzethez képest ez lényeges előrehaladást jelent ugyan, de nem oldja meg teljesen a problémát. Felkészültek vi­szont arra, hogy az októberi csúcs-időszakban naponta 120—150 ezer tonna cukorré­pát át tudjanak venni. Ugyancsak megtörténtek az előkészületek az október kö­zepétől várható 2,2 millió tonna cukorrépa tartós táro­lására is. A kampány — a mezőgazdasági üzérnek sze­dés: üteméhez igazodva — az előző éveknél is korábban, augusztus 27 és szeptember 3 között kezdődik. A várható terméshozam és az eddigi felkészülés arra mutat — fejezte be sajtótá­jékoztatóját Nagy László —, hogy a párt és a kormány ál­tal Í975-re kitűzött cukorter­melési feladat további össze­hangolt : munkával megold­ható. B. Gy. Lakáskiutalás, ideiglenes elhelyezés Nem maradnak fedél nélkül a szolnoki belvízkárosultak Aggódva kísértük figye­lemmel, mi lesz azoknak a szolnokiaknak a sorsa, akik­nek a júniusi jégesővel le­zúduló felhőszakadás meg­tépázta s a feltörő belvíz életveszélyessé tette ottho­Nyomdaipari beruházás Több mint 30 millió forin­tos beruházással bővítik, fej­lesztik Szombathelyen a Vas mfegyei Nyomdaipari Válla­latot. Többek között új könyvkötő üzemet létesíte­nek, számos korszerű auto­mata gépet állítanak mun­kába. Még ebben az évben megérkezik az üzembe az NDK gyártmányú ofszet ro­tációs gép is, amely az ed­diginél szebb kivitelben ál­lítja majd elő a megyei új­ságot és a különféle sajtó­termékeket. Egy mondatban — A bolgár közlekedési miniszter első helyettese, Nikofor Sztoicskov tegnap hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. — Hetvennyolcadik élet­évében rövid szenvedés után elhunyt Novotny Emil Ró­bert festőművész, Munkácsy- díjas és érdemes művész, a Munka Érdemrend arany fo­kozatának kitüntetettje. — Az Országos Béketanács meghívására hazánkban tar­tózkodott dél-vietnami béke­harcosok csoportja tegnap elutazott Budapestről. nét. A napokon át tartó mentési akcióról a bajba jutottak segítségére siető katonákról, tűzoltókról, munkásokról, a károsultak­nak juttatott gyorssegélyről, a rendkívüli hitelakcióról, a vállalatok, szocialista bri­gádok felajánlásairól, a tan­termekben berendezett Ide­iglenes szállásokról rend­szeresen hírt adtunk. Azóta több mint két hónap telt el, s az is­kolákból az utolsó bel­vizes család is elköltö­zött. Hová költöztek az ideig­lenes „menedékhelyről”? Vissza az újjáépített vagy rendbe hozott házakba, vagy elhelyezésük továbbra is a tanács gondja maradt? Is-is, attól függően, ki hol lakott. Állami lakás völt*e, amiből ki kellett költözni­ük, vagy magánKaz, amely­ben bérlőként, esetleg al­bérlőként éltek, vagy sa­játjuk volt-e az életveszé­lyessé vált épület, amelyet elhagyni készültek. A lakhatatlanná vált ál­lami lakás bérlőinek termé­szetesen másik bérlakást utaltak ki, — mondották az illetékesek a városi tanács­nál. Akik magánházban él­tek bérlőként, vagy tulajdo­nosként ideiglenes szükség- lakást kaptak, vagy átmene­ti elhelyezésüket oldotta meg a tanács. Kivételt csak a magányos öregekkel, a beteg emberekkel, a la­kásra jogosult vagy nagy- családos bérlőkkel tettek. A peremkerületekben meg­rongálódott 602 épület kö­zül 117 bontásra ítéltetett, és további 123 előbb Vagy utóbb hasonló sorsra jut. A felhőszakadást követő na­pokban 159 családnak kel­lett elhagyni otthonát. Kö­zülük 114-en az iskolákban kaptak ideiglenes menedé­ket. A 117 lakhatatlanná vált ház lakója közül ed­dig mindössze 60-an kértek újjáépítési engedélyt, s 80- an vállalták, hogy rendbe­hozzák viharrongálta ott­honukat. Vállalták, mert megértették, hogy a saját portájukon nékik kell ren­det teremteniük — s nem egyedül. Kérhettek és kér­ték Is a tanács útján kije­lölt tervezők, kivitelezők segítségét. Igénybe vették a hosszúlejáratú kamatmen­tes hitelt S ha a régi házuk he­lyén r.era építhettek, cseretelkei kértek. Hogy a belvízkárosult háztulajdonosok nemcsak az építőipari vállalatok, szö­vetkezetek szabad kapacitá­sára számíthassanak, a kis­iparos kőművesek ösztönzé­sére a Pénzügy Minisztéri­um az újjáépítésen, a hely­reállításon dolgozóknak adókedvezményt adott, épp­úgy mint az lS70-es tisza- völgyi nagyárvíz idején. A tanács, hogy könnyítsen az építkezőkön, az újjáépített és rendbehozott házak mű­szaki ellenőrzését a megyei tanács Beruházási Vállala­tára bízta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents