Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

1 / HAZAÉRKEZETT HELSINKIBŐL A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG Az európai biztonság és együttműködés történelmi jelentőségű értekezlete volt Kádár János nyilatkozata a zárószakasz munkájáról Tegnap délelőtt hazaérkezett Helsinkiből hazánk küldött­sége, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével részt vett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, záró szakaszának ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköz- társaság helsinki nagykövete. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, miniszterelnök-helyettes, Nemes Dezső, az MSZMP KB Politikai Főiskola rektora, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, az MSZMP KB titkárai, Benkei András belügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és Marjai József külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Tapani Lehtinen, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Á megérkezés után Kádár János nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet zárósza­káról, a magyar küldöttség munkájáról. Megyeri Ká- rolynak, a televízió elnökhe- helyettesének kérdésére, hogy a közös dokumentum elfo­gadása, aláírása után miben látja a helsinki tanácskozás jelentőségét, az alábbiakat mondotta: — Még mielőtt rátérnék az ön kérdésére indíttatva érzem magam arról szólni, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kitűnő körülmények között végezte munkáját; ezt őszin­te elismeréssel meg is kö­szöntük. Nagyon jó munka- feltételek között dolgoztunk. Az értekezlet hivatalos munkáján túl, felhasználva a rendelkezésre álló nem sok időt, több nemzet képvise­lőivel találkoztunk. így ta­lálkoztunk Kekkonen úrral, a Finn Köztársaság elnöké­vel, a finn kormány tagja­vai, Helsinki város vezetői­vel, testvérpártunk, a Finn Kommunista Párt vezetőivel és más finn emberekkel. El­mondhatom, hogy Finnor­szágban, Helsinkiben a ma­gyar nép képviselőit rokon­ként, nagy figyelemmel és szeretettel fogadják. Kekko­nen úr, a finn emberek min­denütt lelkemre kötötték, hogy hazaérkezésem után ad­jam át szívélyés üdvözletü­ket és legjobb kívánságukat a Magyar Szocialista Mun­káspártnak, a magyar társa­dalomnak, az egész magyar népnek. Ezt ezennel meg is teszem. Szeretném megemlíteni, hogy ez a nagy jelentőségű találkozó olyan alkalom volt, amit mindenki felhasznált arra is, hogy sokoldalú kapcsolatokat építsen, szemé­lyes találkozókon vegyen részt. Mi is ezt tettük: ta­lálkoztunk a Szovjetunió, más szocialista országok, a leg­különbözőbb nyugat-európai országok képviselőivel is, akik ugyancsak tolmácsolták jókívánságaikat népünknek. Az európai biztonsági és együttműködési érte­Igy volt ez természetesen a Szovjetunió, más szocia­lista országok és a Magyar Népköztársaság esetében is. Jómagam a különböző tár­gyalásokon nyugodt lelkiis­merettel hangoztattam, hogy Magyarországon nincsenek olyanok, akik érdekeltek kéziét történelmi jelentőségű sokféle szempontból. Törté­nelmi jelentőségű mert — ahogyan erről több ízben szó esett — a napóleoni háborúk befejezését követő 1815-ös bécsi értekezlet óta az euró­pai népek képviselői igy még nem találkoztak. Történelmi jelentőségű azért is, mert a második vi­lágháború után a szocializ­mus világrendszerré vált; azóta Európa országai két különböző társadalmi rendszerhez, a szocia­lista, illetve a kapitalista tár­sadalmi rendszerhez tartoz­nak. Történelmi jelentőségű, hogy a második világháborút követő időszakban most elő­ször találkoztak Európa né­peinek képviselői, v Nagy jelentőségűnek tar­tom a tanácskozást azért is, mert megnevezése és valódi tartalma szerint az európai biztonság és együttműködés értekezlete volt. Ha arra gondolunk, hogy képviseltet­te magát a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Kanadaiakkor joggal el­mondhatjuk, hogy a tanács­kozáson részt vett 35 ország — vizuálisan elképzelve te­rületi elhelyezkedésüket —, tulajdonképpen a földgömb egész északi felét körülövezi. Számunkra, a magyar nép képviselői számára is nagy jelentőségű volt, hogy a Ma­gyar Népköztársaság képvi­seletében ott lehettünk a ta­nácskozáson. Jómagam már számtalan nemzetközi érte­kezleten vettem részt, ame­lyen pártunk vagy orszá­gunk képviseletében kapcso­lódtam be a munká­ba és szólaltam fel. Küldöttségünk többi tagjai is sokszor vettek már részt nemzetközi eseményeken. Mégis különleges alkalom­nak tartottuk, hogy ezen az igen nagy jelentőségű érte­kezleten hallathattuk a ma­gyar nép szavát és kifejez­hettük a magyar nép akara­tát. Az értekezlet sajátosságai közé tartozott, hogy bizo­nyos országok képviselői ez­úttal valóban, a szó szoros értelmében az egész nép ne­vében szólhattak. volnának a nemzetközi hely­zet élezésében, a fegyver­kezési versenyben, a konflik­tusok kirobbantásában. Né­pünknek teljesen egységesen a legfőbb és első számú kí­vánsága, hogy békében él­hessen, folytathassa békés alkotó munkáját: a szocia­lista társadalom, egy jobb és különb élet megteremté­sét. Ügy érzem, valóban az egész nép kívánságát fejez­zük ki, amidőn azt mondjuk: legfőbb törekvésünk hogy béke, biztonság legyen Euró­pában; a Magyar Népköz- társaság eszerint is jár el minden nemzetközi kérdés­ben. Nagyon fontos kérdés: ho­gyan látjuk azt a tényt, hogy létrejött ez az európai biz­tonsági értekezlet; kinek a sikere, kinek az eredménye ez? Ki akarta és ki ellenez­te? Mint magyar kommu­nista, persze büszke voltam arra, hogy ennek a biztonsá­gi értekezletnek az indító ak­tusa a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek 1969. évi tavaszi buda­pesti ülésszaka volt; innen indult útjára az értekezlet eszméje és gondolata. Azt javasoltuk akkor, hogy ülje­nek össze Európa népeinek képviselői és beszéljék meg a helyzetet, a tennivalókat, azt, hogy mit tehetünk a békéért és a népek biztonsá­gáért. De ahogyan közeli ba­rátunk, Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtárs, a Szovjetunió Ezzel nyilván arra célzott, hogy a szocialista országok képviselői az államközi kap­csolatok megjavításának fon­tosságát hangsúlyozták, míg egyes nyugati országok kép­viselői inkább a hírközléssel, információterjesztéssel és hasonló kérdésekkel foglal­koztak. Azt feleltem az amerikai újságírónak, hogy én mást vettem észre a ta­nácskozáson. Azt, hogy a lé­nyeget illetően minden kül­döttség ugyanazt mondta. A részletekben — felfogásuk­nak, ideológiájuknak, elkép­zeléseiknek megfelelően — valóban mást és mást hang­súlyoztak az egyes küldöt­tek. De impozáns módon nyilvánult meg, s szembetű­nően, értelmileg és hangula­tilag egyaránt érzékelhető volt, hogy a különböző or­szágok képviselői, akik kül­döttségük és országuk, nevé­ben szólaltak fel, a lényeget tekintve ugyanazt mondták: politikailag és erkölcsileg el­kötelezték magukat az euró­pai béke megszilárdítása és a biztonság megteremtése mellett. Vita volt arról is, hogy az aláírt okmány jogilag mire kötelez bennünket. A jogászok éppenséggel még vitatkozhat­nak ezen, de a sajtó, a rádió, a televízió jóvoltából a ma­gyar közvélemény is közvet­lenül érzékelhette ennek az eseménynek főbb vonásait; meggyőződhet róla: egy­séges volt ez az értekezlet abban, hogy az összes ott képviselt népek őszintén a bé­két akarják. Az másodrendű dolog, hogy ez jogilag meny­nyiben kötelező, mennyiben nem. Azok az államférfiak azonban, akik országuk és népük nevében hivatalosan szóltak, politikailag és er­kölcsileg elkötelezték ma­gukat a béke megszilárdítá­sa és a békés egymás mel­lett élés érvényre juttatása mellett! Az egyes küldöttségek fel­szólalásaiban különböző Helsinkiben járt küldöttsé­gének vezetője kifejezésre juttatta — és ezt mi is tel­jes meggyőződéssel valljuk —, ezzel az értekezlettel kap­csolatban nem szabad úgy felfogni a kérdést, hogy ki győzött és ki a legyőzött. Itt nem voltak győztesek és lé­gy őzöttek; itt nyertesek vol­tak! Minden nép, amely itt képviselve volt, nyert ezzel az értekezlettel. Mint egyike azoknak, akik ott jelen voltak, érzékelni tudtam és éreztem is ennek a tanácskozásnak a jelentő­ségét. De azt hiszem, bizo­nyos idő még kell ahhoz, hogy a konferencia jelentő­sége teljesen behatoljon az emberek gondolatainak mé­lyébe. Elnézést kérek, hogy személyes dolgot is em­lítek: amikor odamen­tem a sajtó munkatár­saihoz, nyilatkozatot kért tő­lem a Newsweek című ame­rikai hetilap moszkvai kép­viselője. Azt kérdezte: mi a véleményem arról, hogy ' a küldöttségek egy része a kér­dések egyik, a küldöttségek más része a másik oldalát hangsúlyozza? hangsúlyt kapott az is, hogy ez a tanácskozás ugyan po­litikailag az egyetértést fe­jezi ki, de mi lesz a katonai és más területen? Hivatalos felszólalásomban teljes meg­győződéssel hangsúlyoztam: felfogásunk szerint az első, (Folytatás a 2. oldalon.) Befejezte munkáját a KGST villamosenergia állandó bizottsága A Nehézipari Minisztéri­umban tegnap tartotta záró­ülését a KGST villamos­energia állandó bizottság 44. ülésszaka. A tagországok delegációival együtt részt vett a tanácskozáson Ju­goszlávia küldöttsége, s jelen voltak a KGST egye­sített energia-rendszere köz­ponti teherelosztó igazgató­ságának és az INTER atom­energia nemzetközi gazdál­kodó egyesülés képviselői is. Az ülésszakon valamennyi megvizsgált kérdésben meg­felelő határozatokat hoztak, s a bizottság megjelölte az 1976—1980. évek között végzendő munkájának leg­fontosabb feladatait. Nyári egyetem Pécsett Hazánk egyik legrégibb nyári egyeteme a „Népek Barátsága” elnevezésű nem­zetközi nyári egyetem tegnap tizenhetedik alkalommal nyitotta meg a kapuit Pé­csett. A kilenc országból ér­kezett hallgatók két hétig vendégeskednek a Mecsek- alján. Forgalomelterelés A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a kiskörei Tisza- híd átépítése miatt 1975. au­gusztus 5-én 6 órától 21 Népünk kívánsága: a béke Egyetértés a lényeget illetően Épül az autóbusz-pályaudvar Szolnokon Napi húszezer utas — Tizenöt kocsiállás — I e.íkeszárnytetőzet A Kolozsvári út, az Ady Endre és a Gárdonyi Géza út határolta kilencezer négyzetméter nagyságú te­rületen az általános kivite­lező Szolnok megyei Állami Építőipart Vállalat dolgozói az előírt program szerint haladnak a munkával. A csaknem 15 millió fo­rint értékű beruházás tervét az UVATERV ménökei készítették, az építkezés lebonyolítója pedig a Szolnok megyei Be­ruházási Vállalat, amelynek főmérnöke Bakos Gábor nagy elismeréssel szólt a megyeszékhely leendő új lé­tesítményéről. Elrendezésében kielégíti a várható napi húszezer utas utazási igényeit, külsőségei­ben pedig nagyszerűen illik a kialakuló városközpont korszerű épületeihez. A pá­lyaudvar nyolc csuklós és hét szóló autóbuszt fogadhat egyszerre. A fedett peron függesztett acélvázas szer­kezetből készül, tetőzete ki­terjesztett lepkeszárnyhoz hasonlít majd. A fedett te­tő alá 350 négyzetméter alapterületű utasforgalmi rész kerül, különféle eláru­sító helyekkel, büfékkel. A Gárdonyi Géza út felé eső részen épül a kör ala­kú, könnyű acélszerkezetből készülő forgalomirányító központ. A pályaudvar ri­deg betonját parkosított rész és sok' pihenőpad oldja fel, a háttérben külön helyen parkolnak a várakozó autó­buszok. Az építkezés két részre tagozódik. Először befejezik a köÁnűvesítést, elkészítik az összes burko­lati munkát, amelyek befe­jezési határideje még az idén december vége. Utána hoz­Mvail A nap híreiből óráig a hidat a közúti for­galom elől lezárjak. Kéjük a gépjárművezetőket, hogy ebben az időben a kiskörei híd helyett a 33-as számú úton a tiszafüredi, illetve a 4-es számú főközlekedési úton, a szolnoki Tisza-hídon közlekedjenék. Ifjúsági klubok találkozója A KISZ Bács-Kiskun me­gyei és kalocsai járási bi­zottságának szervezésében tegnap megkezdődött az if­júsági klubok 5. országos találkozója a Dunapataj nagyközség melletti Szeiidi tónál. Deme-Rátkai bronzérmes Tegnap a döntőkkel foly­tatódott a kajak-kenu világ- bajnokság. A magyaroknak nem sikerült megismételni a taggerei sikert ahol 7 arany­érmet nyertek. Eredmények: K—2 1000 m. 3. Deme— Rátkai, K—1 1000 m. 4. Csapó; C—1 1000 m. 3. Wichman; C—2 1000 m. 1. Árva—Povázsai, K—1 500 m. Női 5. Tőzsér. K—4 1000 m. 3. Deme, Szabó, Bakó, Rátkai. záfognak a felépítmények készítéséhez, s a tervek sze­rint 1976. június 30-án át­adják az autóbusz-pályaud­vart. A munkákkal párhu? zamosan 14 méterre szélesí­tik az Ady Endre utat. Az építkezés helyén, a sokféle anyag között nehe­zen igazodik el a szemlélő­dő, de Gulyás István vízve­zetékszerelő személyében ki­tűnő kalauzra találtunk. Meg­győződhettünk, hogy valóban az előírt ütemterv szerint dolgoznak. Elmondotta, hogy a földben van már a víz-- a gáz- és a csatornavezeték, a telefonkábel, most ássák az árkot az elektromos ká­beleknek. Befejezték a fe­dett peron oszlopaihoz az alapozást, és már készítik a tükröt az egyik autóbuszpá­lyához. Alapozzák a forga­lomirányító központ kör alakú épületét is. A burko­lat húsz centiméter vastag bazalt-betonból készül, ami jóval erősebb és tartósabb, mint a hagyományos sóder­ból készült beton. Az autóbusz-pályaud­var a város szívében várhatóan nagy forgal­mi centrum lesz. A városi közlekedést tavaly már úgy alakították ki, hogy valamennyi helyi járatra kö­zeli átszállást biztosítanak a vidéki járatokról. A Szolnok­ra érkező távolsági autóbu­szok utasai pedig a város központjába érkeznek, közel a középületekhez és a bevá­sárló helyekhez. Az utasok táj ékoztátására modern technikai berendezéseket sze­relnek fel, könnyű lesz el­igazodni, igyekeznek kényei-; messé tenni az utazást (pl) Népművészeti kiállítás Tegnap a nyíregyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskolán dr. Ortutay Gyula Kossuth-díjas akadé­mikus ünnepélyesen meg­nyitotta a második orszá­gos népművészeti kiállítást A tárlaton mintegy ezer népművészeti termeket mu­tatnak be. . i i Egy mondatban — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Guyanái Népi Haladó Párt Központi Végrehajtó Bizott­ságát, a párt megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá-; bóL — Szombaton Pásztón,’ Strechó Boldizsámét, Mária nénit köszöntötték a helyi Röpülj-páva kör tagjai, aki ezen a napon ünnepelte 109J születésnapját. — Dr. Germanusz Gyula professzort tudományos mun­kássága elismeréséül a delhi Islam Tanulmányok Intézete levelezőtagjává választotta. — Mintegy nyolcvan csa­pat — öntkéntes tűzoltó tes­tületek, vállalati és állami tűzoltóságok — mintegy ki- lencszáz tagjának részvéte-; lével kezdődött meg tegnap Almásfüzitőn, a timföldgyár sporttelepén a X. országos, tűzoltóverseny, , , \ \ % i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents