Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-19 / 194. szám

1975 augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 lOiAPEW NEB-vizsgálatok a tiszafüredi járásban Telekgazdálkodás a tanácsoknál Hiányosságok a kereskedelemben Komámasszony, hol a stukker? Pompás komédia, vérbeli ulatság. Görgey Gábor ínműve hét évvel ezelőtt közönségsiker volt, most rádiószínházi bemutató mait is örömet szerzett, á az eredeti bemutatót nem thatta. Két ponton más ez a da­ta, mint színpadni testvé- : a rádiójáték műfaját ki- isználva, tömörebb, és bi- nyos, bár nem a lényeget intő, változtatások miatt talánosabb érvényű lett. öt típus, öt karikatúra fi­ira; egy alvilági fickó, egy éltóságos úr, egy kispolgár, ;y intellek tuel és egy, a ssz ízű népszínművekből etévedt vidéki; no meg a ukker a darab szereplői. A ízről kézre járó pisztoly a italmat jelenti, akik szem- in állnak vele, legyen bár- elyikük az adott pillanat- in, gerincük hajlékonyságát zonyítják. Az abszurd komédia uta­sai egyértelműek, szereplői ilamennyien fasisztoid fi­irák, s mivel, az eredeti ínjátékkal ellentétben, alig ,al valami a történet korá- , általános következtetése­it vonhat le a játék hallga- ja — ez egyben a mű kor- erűségét is bizonyítja. A hang játék jó ütemű, vé- g feszültséggel teli, nem olsósorban a közreműködő ínészek kitűnő alakításá­éi köszönhetően. Mind az en: Inke László, Kállai Fe­ne, Márkus László, Lati- yvits Zoltán és Horváth izsef; tudásuk, komédiázó Kivük legjavát adják. Még- ami más hang játékoktól ;t a darabot megkülönböz- ti, az a színészi munka iszhangja, Varga Géza rem­iző munkája. Ügy mozgat- : figuráit, hogy nemcsak a mondott, a kimondatlan mdolat is eljut hozzánk. Az ördög kalandjai Ha már hang játékról esett :ó, beszéljünk e műfaj má- k formájáról, az irodalmi lűvetk dramatizált változa­tról is. Ez a ma már pol­ar jogot és elismerést nyert agy hangjáték kistestvére, molyán második sorba so- üt rádióműsor. Gyakran gyanis regények, elbeszélé- ík, kisebb művek rádióvál- >zatán kapkodás, felületes­ég érzik. A Turián György által át- olgozott és megrendezett laxim Gorkij-elbezsélés sze- encsére ennek ellenkezőjé- e példa. Pedig az ilyen, víg- átéki hangulatú írásokkal nég inkább előfordul, hogy lnagyolt rádióváltozat szü- etik belőlük. Gorkij ördögi ötletén jókat lerülünk, mert az ördög, aki nimdig csak rosszat tett, nőst elhatározza: megpróbál ót cselekedni. Nem akarom i történet valóban meglévő, i gyeimet is érdemlő erköl- si tanulságait méltatni, sok- cal inkább a rendező és a izínészek (elsősorban Kál- nán György) igényességét. \z előadás igazolja: a nap :eljes műsorához mérve va­dban apró hangjátékot is ehet műgonddal, a „nagy” nűsoroknak kijáró lelkiis- neretességgel mikrofon elé Hinni. — trömböczky — Két vizsgálat eredményeit összegezték a közelmúltban a tiszafüredi járás népi ellen­őrei. Az egyikben azt vizs­gálták, hogy a járás három nagyközségében — Abádsza- lokon, Kunmadarason és Ti­szafüreden — a tanácsok végrehajtották-e a teiekgaz- dautoüasL'Ol szóló jogszaoá- lyokat és ezek ervenyre jut­tatásával biztositanan-e ele­gendő telket az építeni szán­dékozó lakosoknak. Megál­lapították, hogy a tanácsok teiekgazdalkodasi tevékeny­sége hathatósan segíti a la­kásépítési terv végrehajtá­sát. Ez elsősorban aoban nyilvánul meg, hogy a te­lekellátást olcsó állami terü­letekkel igyekeznek javítani, megakadályozva ezzel a te­lekspekulációt. A növekvő igények miatt javasolja a NEB a községi tanácsoknak, hogy a végre­hajtó bizottságok önálló na­pirend keretében tárgyalják meg a telekgazdálkodási te­vékenységet, és készítsenek erre hosszútávú tervet. Ugyancsak fontos mindhá­rom községben a rendezési tervek felülvizsgálata, a be­építhető telkek számának nö­velését szem előtt tartva és a rendezési tervekkel össz­hangban elvégezni az elő- közművesítést azoknál a tel­keknél, ahol ez hiányzik. A járás területén lévő öt ÁFÉSZ-hez tartozó összesen 19 üzlet tevé­kenységét is megvizs­gálták a NEB ellenőrei. Olyan üzleteket, amelyek a községek külterületein van­nak. Lehangoló a vizsgált üz­letek külső-belső állapota. Az abádszalóki ÁFÉSZ-hez tartozó pusztataskonyi élel­miszer- és italbolt elhanya­golt állapotban van, de sür­gősen el kell végeztetni a belső tatarozást a tiszafüredi 35. sz. vegyesboltban, a kocsi 7. sz. italboltban, a kunma- darasi 5. sz. vegyesboltban, a tiszaőrsi 22. sz. ital- és a A cserekapcsolatok dina­mikus fejlődését tanúsító megállapodást írt alá Buda­pesten Völgyi István, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda igazgatója, valamint A. A. Kolmakov, a szovjet Szputnyik Utazási Iroda elnökhelyettese. A két partner-iroda nemcsak a jö­vő évi együttműködésének körvonalait rögzítette, meg­kötötte a következő öt esz­tendőre szóló, hosszú lejára­tú szerződést is. Az idén a korábban megkötött megál­lapodás alapján 13 000 szov­Néhány spanyolul írt kö­szönő sor a Mini klub em­lékkönyvében. Az aláírás a havannai Magyar Népköz- társaság elnevezésű iskola (Kubában egyébként már hagyomány, hogy a baráti országokról nevezik el az iskolákat) igazgatójáé, Vi­cente Ascuy Reyesé és ki­lenc diáké akik vasárnap, vidéki útjuk első állomása­ként a jubiláló Szolnokra, a tiszaligeti KISyS-táborba látogattak, ahol KISZ- és úttörővezetők valamint ifjú gárdisták köszöntötték a havannai csoportot. A bemutatkozás után ha­marosan baráti beszélgetés alakult ki a vendégek és a vendéglátók között. Meg­tudtuk például azt, hogy a középiskolákban nagyon fiatalok a tanárok, 19—20 évesek, de diák tanárok is tanítanak, méghozzá dél­előtt, délután pedig őket ta­I 4. sz. élelmiszerboltban, a ti- szas'zentimrei 3. sz. italbolt­ban is. Általánosan jellemző, hogy a kirakatokat nem rendeltetésszerűen hasz­nálják. Több olyan egység van, ahol a kirakati rolókat évek óta fel sem húzták. Az üzlet belső tisztaságát a tiszaörvényi 14. sz. vegyes­boltban, a kocsi 7. sz. és a tiszaszentimrei 3. sz. ital­boltban, valamint a puszta­taskonyi vegyes- és italbolt­ban elfogadhatatlannak ta­lálták a népi ellenőrök. Sok helyen nem tartják be a minimális higiéniai köve­telményeket sem: a WC-ket nem takarítják, nem fertőt­lenítik, személyzeti WC nincs, az eladótér padlóját olajjal kezelik, aminek szagát átve­szik az élelmiszerek. Az áruellátást a leg­több helyen jónak ítélte a vizsgálat, kivételt ké­peznek azok az üzletek ame­lyekben a tapasztalatlan boltvezetők vagy késve ren­delnek árut, vagy nem mé­rik fel megfelelően az igé­nyiket, és emiatt ellátási zavarok mutatkoznak. A próbavásárlások során a ti­szaszentimrei 3. sz. italbolt­ban a fél deciliter pálinkát csonkítva szolgálták fel, ezért a vizsgálatot végző népi el­lenőrök szabálysértési eljá­rásra tettek javaslatot. Kun­madarason az 1 deci bor he­lyett többet adtak, ami szin­tén szabálytalan. Több he­lyen hiányosak voltak az ár­jelzések, a mérőeszközök hi­telesítése nem volt minden­hol rendben, sőt pontatlan mérlegbeállítás is előfordult (például a tiszaőrsi 3. sz. vegyesboltban). A tiszafüredi járási Népi Ellenőrzési Bizottság felszólí­totta a vizsgálatban érintett öt ÁFÉSZ igazgatóságát a megállapított hiányosságok megszüntetésére. Sz. J. jet fiatal látogat hazánkba, s ugyanennyi magyar leány és fiú keresheti fel a Szov­jetunió legszebb vidékeit. A most kötött megállapodás szerint 1980-ban a Magyar- országra utazók, illetve a Szovjetunióba indulók együt­tes száma már a 40 100-at is meghaladja. A megállapo­dásban fontosságuknak meg­felelő helyet kaptak a ba­rátság-vonatok, a testvér- megyei kapcsolatokat ápoló utazások, valamint a szak­mai jellegű tapasztalatcserék. nítják. A csoportokból az egyik „diák” tanító, a 16 éves Georgina Perez el­mondta, ho’gy éppen azért, mert fiatalok a tanárok, na­gyon baráti viszony épül ki diák és tanár között. Ä cse­kély korkülönbség azonban nem csorbítja a tekintélyü­ket. A rövid látogatás város­nézéssel folytatódott. Míg az idegenvezető az ablak­ból mutatta a várost, a ven­dégek képeslapról, fényké­pekről igyekeztek megis­mertetni bennünket főváro­sukkal. Még aznap búcsút vettek Szolnoktól és to­vábbindultak Debrecenbe, ahol — program szerint — két napot töltenek, majd a zánkai úttörővárosban is­merkednek az úttörőváros életével és a környező vi­dékkel. Alkotmányunk ün­nepének napját már Buda­pesten töltik. Barátság-vonatok szakmai tapasztalatcserék Kubaiak a tiszaligeti táborban Sátortábor a Bükkbon Kiránduláson Eger várában Az úttörőélet egyik szép, maradandó eseménye a táborozás. A táborok nem­csak a kikapcsolódást, a pihenést szolgálják, hanem a gyerekek életkori sajá­tosságainak megfelelő ne­velést is, közösségformáló erejük felbecsülhetetlen. A táborozók száma tavaly óta tíz százalékkal nőtt. A megye 44 ezer úttörő­jéből az idén csaknem tízezren táboroztak az or­szág legszebb tájain. • • • Az Alföld síkjához szokott szem meredeknek látja a Bükk erdőborította láncait. Egertől pár kilométerre van a hegyek között Felsőtár- kány. Itt táborozik a berek­fürdői általános iskola és a karcagi Kiskulcsos iskola hetven úttörője. A község feletti egyik hegytetőn, a fák között szí­nes, modern kempingsátrak emelkednek. Hosszú, egye­nes póznán csapatzászlót libegtet a szél. Előtte kis térség, amelyről a sok gye­rekláb már régesrég lekop­tatta a fűvet. Most is labdát kergetnek a fiúk. Az egyik sátor előtt nagyobb csopor­tosulás: tévét néznek a gye­rekek. — Évek óta hagyományos táborhelye ez a karcagiak­nak — mondja Juhász Ist­ván pedagógus, táborvezető. — Mi csaknem két hete va­gyunk itt, szerdán utazunk haza. Kisdobosok váltanak minket. — Persze a gyerekek még szívesen maradnának — te­szi hozzá Fagyai László ta­nár. — Tetszik nekik ez az élet, hiszen izgalmas, válto­zatos. Holnap délután a Vár- kúthoz kirándulnak a na­gyobbak, a kisebbek pedig a Stimec-házat nézik meg. A túrázásban a Szikla-őrs lányai jeleskednek. Meg­nyerték az akadályversenyt is. A sportban a főszerepet mégis a fiúk játsszák. A legjobb focista Kocsis Já­nos, a gólok mellé „táboro­kat” is gyűjt. — Már négy táborban vol­tam, ez az ötödik. A kis veterán alig tizen­egy éves. A legidősebb tá­borozó Nagy Anikó, szep­temberben gimnáziumba megy. — Nem leszek hűtlen — mondja. — Ifivezetőként to­vábbra is az úttörőmozga­lomban maradok. Lénárt Karcsi még kis­dobos. Neki ez az első tá­bora, de már kedvet kapott a következőhöz is. — A számháború volt a legjobb — meséli. — Táma­dó voltam, s pár számot ne­kem is sikerült leolvasnom. Jó lenne kipróbálni még az őrséget is, főleg éjszaka. A tábor első számú „té­mája” az álarcos karnevál, amelyet előző este rendez­tek. ötletekben nincs hiány. Villámtréfákkal, versekkel, dalokkal no meg rőzsegyűj- téssel készülnek a gyerekek a hagyományos tábortüzes záróműsorra. — Mi kisjelenettel lépünk fel — újságolja Kovács Ani­kó. — A tanulás „temetését” mutatjuk be... A kijelentést nagy neve­tés fogadja. Anikó ugyanis tanulmányi felelős. A tá­borvezetők mosolyognak: — Lassan ideje lesz in­kább előásni. Constantin Lajos I VETÉLKEDŐK SPECIALISTÁI n brigád mindig kisüt valamit Egy hír vezetett el a kar­cagi kenyérgyárba: a Lőwy Sándor szocialista brigád el­ső helyet szerzett a tanácsi élelmiszeripari vállalatok or­szágos munkavédelmi vetél­kedőjén. Ezzel bejutott az egész élelmiszeripart átfogó országos döntőbe. A sikertől sugárzó arcokat, lelkendezést vártam. Nos, az öröm nem hiányzott, csak éppen józan, reális volt, és szót kerítettek a gondokra is. — Biztos vagyok benne, hogy vállalati versenyünk 2. vagy 3., sőt a 4. helyezettje is megállta volna a helyét az országos döntőben — mondta Lajtos Márton termelési cso­portvezető. — Ezért fejlőd­hetett így ki a Lőwy Sándor brigád is: a jó ellenfelek len­dítették előre. — Értelmiségiek vannak a győztes brigádban? — Szó sincs róla! Talán ketten vagyunk vezető be­osztásban, a többi 19 társunk fizikai munkás. Egyébként én is az voltam. A másik vezető beosztású dolgozó, Disznós Erzsébet gyárvezető, tagja volt a csa­patnak. — Én szinte semmit sem érzékeltem a versenyen, alig emlékszem valamire, annyira a kérdésekre koncentráltam. Mindig csak a következő for­dulót vártam. Az egyetlen nő voltam a versenyen. A másik csapattag, Juhász Imre karbantartó vidáman fogad. — Meg lehetne rendezni ezt a versenyt minden évben, főleg ha ismét mi nyernénk. Ez a versenysorozat másfél esztendeig tartott, úgy hogy van rutin... — Imre a legnyugodtabb versenyzőnk — mosolyog Lajtos Márton. — Szeptemberben megyünk az élelmiszeripar országos döntőjére. A csapat összeté­tele marad. Egy tartalékot be lehet nevezni, hátha vala­ki „megsérül”. Még „edzőnk” is volt. — És tanulnivaló? — Az is. Az eddigi anyag marad és még jön hozzá 2—3 vastag könyvecske. Kellemes illata van a sülő kenyérnek. Csenda Sándor sütőipari szakmunkás aprólé­kosan elmagyarázza a gyár­tást, majd a Lőwy Sándor brigád legújabb munkásairól beszél: festették a tollaslabda pályát, rendezték a kenyér­gyár udvarát, csirízes zsáko­kat mostak, ablakokat, ajtó­kat festettek... A brigád vezetője Andrási Márton. — A mi brigádunk 1973- ban az országos szakmai ve­télkedőn ötödik lett. Most a munkavédelmin első. Az üzemben is minden vetélke­dőt megnyerünk, pedig 19 szocialista brigád van a kar­cagi sütőipari vállalatnál. Azért kerül itt árnyoldal is. A nap 24 órájának mindegyi­kében dolgoznak brigádta­gok, váltott műszak van. Egyszóval széttagolt a brigád, s ezt főleg a kulturális ren­dezvények látogatásakor érezzük. Például brigádki­rándulásra van aki műszak­ból jön, busszal körülszalad­juk a fél országot, s amikor hazaérünk, ismét mehet mű­szakba. Fáradtak az embe­rek. Mintha kicsit alábbha­gyott volna a korábbi akti­vitás. .. Hullámvölgyről azért nincs szó, hiszen vannak eredmények. De az idén 19 százalékkal több süteményt csinálunk mint tavaly, s ez munkaigényes, nincs is úgy gépesítve, mint a kenyér­gyártás. — Van ebben a brigádban párt-, KISZ-, szakszervezeti vezetőségi tag — mondja Major Lajosné párttitkár. — Ez a legnagyobb közösség az üzemben, tehát eléggé meg­határozó szerepük van. Ha itt jó a légkör, az egész gyárban jó. Mi érzékeltük a brigád gondjait, ezért beszélgettünk a brigádban dolgozó pártta­gokkal, kerestük a megol­dást. Jó nálunk a szocialista brigádmozgalom, van mit óvnunk, féltenünk. — körmendi —

Next

/
Thumbnails
Contents