Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-19 / 194. szám
1975 augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 lOiAPEW NEB-vizsgálatok a tiszafüredi járásban Telekgazdálkodás a tanácsoknál Hiányosságok a kereskedelemben Komámasszony, hol a stukker? Pompás komédia, vérbeli ulatság. Görgey Gábor ínműve hét évvel ezelőtt közönségsiker volt, most rádiószínházi bemutató mait is örömet szerzett, á az eredeti bemutatót nem thatta. Két ponton más ez a data, mint színpadni testvé- : a rádiójáték műfaját ki- isználva, tömörebb, és bi- nyos, bár nem a lényeget intő, változtatások miatt talánosabb érvényű lett. öt típus, öt karikatúra fiira; egy alvilági fickó, egy éltóságos úr, egy kispolgár, ;y intellek tuel és egy, a ssz ízű népszínművekből etévedt vidéki; no meg a ukker a darab szereplői. A ízről kézre járó pisztoly a italmat jelenti, akik szem- in állnak vele, legyen bár- elyikük az adott pillanat- in, gerincük hajlékonyságát zonyítják. Az abszurd komédia utasai egyértelműek, szereplői ilamennyien fasisztoid fiirák, s mivel, az eredeti ínjátékkal ellentétben, alig ,al valami a történet korá- , általános következtetéseit vonhat le a játék hallga- ja — ez egyben a mű kor- erűségét is bizonyítja. A hang játék jó ütemű, vé- g feszültséggel teli, nem olsósorban a közreműködő ínészek kitűnő alakításáéi köszönhetően. Mind az en: Inke László, Kállai Fene, Márkus László, Lati- yvits Zoltán és Horváth izsef; tudásuk, komédiázó Kivük legjavát adják. Még- ami más hang játékoktól ;t a darabot megkülönböz- ti, az a színészi munka iszhangja, Varga Géza remiző munkája. Ügy mozgat- : figuráit, hogy nemcsak a mondott, a kimondatlan mdolat is eljut hozzánk. Az ördög kalandjai Ha már hang játékról esett :ó, beszéljünk e műfaj má- k formájáról, az irodalmi lűvetk dramatizált változatról is. Ez a ma már polar jogot és elismerést nyert agy hangjáték kistestvére, molyán második sorba so- üt rádióműsor. Gyakran gyanis regények, elbeszélé- ík, kisebb művek rádióvál- >zatán kapkodás, felületeség érzik. A Turián György által át- olgozott és megrendezett laxim Gorkij-elbezsélés sze- encsére ennek ellenkezőjé- e példa. Pedig az ilyen, víg- átéki hangulatú írásokkal nég inkább előfordul, hogy lnagyolt rádióváltozat szü- etik belőlük. Gorkij ördögi ötletén jókat lerülünk, mert az ördög, aki nimdig csak rosszat tett, nőst elhatározza: megpróbál ót cselekedni. Nem akarom i történet valóban meglévő, i gyeimet is érdemlő erköl- si tanulságait méltatni, sok- cal inkább a rendező és a izínészek (elsősorban Kál- nán György) igényességét. \z előadás igazolja: a nap :eljes műsorához mérve vadban apró hangjátékot is ehet műgonddal, a „nagy” nűsoroknak kijáró lelkiis- neretességgel mikrofon elé Hinni. — trömböczky — Két vizsgálat eredményeit összegezték a közelmúltban a tiszafüredi járás népi ellenőrei. Az egyikben azt vizsgálták, hogy a járás három nagyközségében — Abádsza- lokon, Kunmadarason és Tiszafüreden — a tanácsok végrehajtották-e a teiekgaz- dautoüasL'Ol szóló jogszaoá- lyokat és ezek ervenyre juttatásával biztositanan-e elegendő telket az építeni szándékozó lakosoknak. Megállapították, hogy a tanácsok teiekgazdalkodasi tevékenysége hathatósan segíti a lakásépítési terv végrehajtását. Ez elsősorban aoban nyilvánul meg, hogy a telekellátást olcsó állami területekkel igyekeznek javítani, megakadályozva ezzel a telekspekulációt. A növekvő igények miatt javasolja a NEB a községi tanácsoknak, hogy a végrehajtó bizottságok önálló napirend keretében tárgyalják meg a telekgazdálkodási tevékenységet, és készítsenek erre hosszútávú tervet. Ugyancsak fontos mindhárom községben a rendezési tervek felülvizsgálata, a beépíthető telkek számának növelését szem előtt tartva és a rendezési tervekkel összhangban elvégezni az elő- közművesítést azoknál a telkeknél, ahol ez hiányzik. A járás területén lévő öt ÁFÉSZ-hez tartozó összesen 19 üzlet tevékenységét is megvizsgálták a NEB ellenőrei. Olyan üzleteket, amelyek a községek külterületein vannak. Lehangoló a vizsgált üzletek külső-belső állapota. Az abádszalóki ÁFÉSZ-hez tartozó pusztataskonyi élelmiszer- és italbolt elhanyagolt állapotban van, de sürgősen el kell végeztetni a belső tatarozást a tiszafüredi 35. sz. vegyesboltban, a kocsi 7. sz. italboltban, a kunma- darasi 5. sz. vegyesboltban, a tiszaőrsi 22. sz. ital- és a A cserekapcsolatok dinamikus fejlődését tanúsító megállapodást írt alá Budapesten Völgyi István, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda igazgatója, valamint A. A. Kolmakov, a szovjet Szputnyik Utazási Iroda elnökhelyettese. A két partner-iroda nemcsak a jövő évi együttműködésének körvonalait rögzítette, megkötötte a következő öt esztendőre szóló, hosszú lejáratú szerződést is. Az idén a korábban megkötött megállapodás alapján 13 000 szovNéhány spanyolul írt köszönő sor a Mini klub emlékkönyvében. Az aláírás a havannai Magyar Népköz- társaság elnevezésű iskola (Kubában egyébként már hagyomány, hogy a baráti országokról nevezik el az iskolákat) igazgatójáé, Vicente Ascuy Reyesé és kilenc diáké akik vasárnap, vidéki útjuk első állomásaként a jubiláló Szolnokra, a tiszaligeti KISyS-táborba látogattak, ahol KISZ- és úttörővezetők valamint ifjú gárdisták köszöntötték a havannai csoportot. A bemutatkozás után hamarosan baráti beszélgetés alakult ki a vendégek és a vendéglátók között. Megtudtuk például azt, hogy a középiskolákban nagyon fiatalok a tanárok, 19—20 évesek, de diák tanárok is tanítanak, méghozzá délelőtt, délután pedig őket taI 4. sz. élelmiszerboltban, a ti- szas'zentimrei 3. sz. italboltban is. Általánosan jellemző, hogy a kirakatokat nem rendeltetésszerűen használják. Több olyan egység van, ahol a kirakati rolókat évek óta fel sem húzták. Az üzlet belső tisztaságát a tiszaörvényi 14. sz. vegyesboltban, a kocsi 7. sz. és a tiszaszentimrei 3. sz. italboltban, valamint a pusztataskonyi vegyes- és italboltban elfogadhatatlannak találták a népi ellenőrök. Sok helyen nem tartják be a minimális higiéniai követelményeket sem: a WC-ket nem takarítják, nem fertőtlenítik, személyzeti WC nincs, az eladótér padlóját olajjal kezelik, aminek szagát átveszik az élelmiszerek. Az áruellátást a legtöbb helyen jónak ítélte a vizsgálat, kivételt képeznek azok az üzletek amelyekben a tapasztalatlan boltvezetők vagy késve rendelnek árut, vagy nem mérik fel megfelelően az igényiket, és emiatt ellátási zavarok mutatkoznak. A próbavásárlások során a tiszaszentimrei 3. sz. italboltban a fél deciliter pálinkát csonkítva szolgálták fel, ezért a vizsgálatot végző népi ellenőrök szabálysértési eljárásra tettek javaslatot. Kunmadarason az 1 deci bor helyett többet adtak, ami szintén szabálytalan. Több helyen hiányosak voltak az árjelzések, a mérőeszközök hitelesítése nem volt mindenhol rendben, sőt pontatlan mérlegbeállítás is előfordult (például a tiszaőrsi 3. sz. vegyesboltban). A tiszafüredi járási Népi Ellenőrzési Bizottság felszólította a vizsgálatban érintett öt ÁFÉSZ igazgatóságát a megállapított hiányosságok megszüntetésére. Sz. J. jet fiatal látogat hazánkba, s ugyanennyi magyar leány és fiú keresheti fel a Szovjetunió legszebb vidékeit. A most kötött megállapodás szerint 1980-ban a Magyar- országra utazók, illetve a Szovjetunióba indulók együttes száma már a 40 100-at is meghaladja. A megállapodásban fontosságuknak megfelelő helyet kaptak a barátság-vonatok, a testvér- megyei kapcsolatokat ápoló utazások, valamint a szakmai jellegű tapasztalatcserék. nítják. A csoportokból az egyik „diák” tanító, a 16 éves Georgina Perez elmondta, ho’gy éppen azért, mert fiatalok a tanárok, nagyon baráti viszony épül ki diák és tanár között. Ä csekély korkülönbség azonban nem csorbítja a tekintélyüket. A rövid látogatás városnézéssel folytatódott. Míg az idegenvezető az ablakból mutatta a várost, a vendégek képeslapról, fényképekről igyekeztek megismertetni bennünket fővárosukkal. Még aznap búcsút vettek Szolnoktól és továbbindultak Debrecenbe, ahol — program szerint — két napot töltenek, majd a zánkai úttörővárosban ismerkednek az úttörőváros életével és a környező vidékkel. Alkotmányunk ünnepének napját már Budapesten töltik. Barátság-vonatok szakmai tapasztalatcserék Kubaiak a tiszaligeti táborban Sátortábor a Bükkbon Kiránduláson Eger várában Az úttörőélet egyik szép, maradandó eseménye a táborozás. A táborok nemcsak a kikapcsolódást, a pihenést szolgálják, hanem a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő nevelést is, közösségformáló erejük felbecsülhetetlen. A táborozók száma tavaly óta tíz százalékkal nőtt. A megye 44 ezer úttörőjéből az idén csaknem tízezren táboroztak az ország legszebb tájain. • • • Az Alföld síkjához szokott szem meredeknek látja a Bükk erdőborította láncait. Egertől pár kilométerre van a hegyek között Felsőtár- kány. Itt táborozik a berekfürdői általános iskola és a karcagi Kiskulcsos iskola hetven úttörője. A község feletti egyik hegytetőn, a fák között színes, modern kempingsátrak emelkednek. Hosszú, egyenes póznán csapatzászlót libegtet a szél. Előtte kis térség, amelyről a sok gyerekláb már régesrég lekoptatta a fűvet. Most is labdát kergetnek a fiúk. Az egyik sátor előtt nagyobb csoportosulás: tévét néznek a gyerekek. — Évek óta hagyományos táborhelye ez a karcagiaknak — mondja Juhász István pedagógus, táborvezető. — Mi csaknem két hete vagyunk itt, szerdán utazunk haza. Kisdobosok váltanak minket. — Persze a gyerekek még szívesen maradnának — teszi hozzá Fagyai László tanár. — Tetszik nekik ez az élet, hiszen izgalmas, változatos. Holnap délután a Vár- kúthoz kirándulnak a nagyobbak, a kisebbek pedig a Stimec-házat nézik meg. A túrázásban a Szikla-őrs lányai jeleskednek. Megnyerték az akadályversenyt is. A sportban a főszerepet mégis a fiúk játsszák. A legjobb focista Kocsis János, a gólok mellé „táborokat” is gyűjt. — Már négy táborban voltam, ez az ötödik. A kis veterán alig tizenegy éves. A legidősebb táborozó Nagy Anikó, szeptemberben gimnáziumba megy. — Nem leszek hűtlen — mondja. — Ifivezetőként továbbra is az úttörőmozgalomban maradok. Lénárt Karcsi még kisdobos. Neki ez az első tábora, de már kedvet kapott a következőhöz is. — A számháború volt a legjobb — meséli. — Támadó voltam, s pár számot nekem is sikerült leolvasnom. Jó lenne kipróbálni még az őrséget is, főleg éjszaka. A tábor első számú „témája” az álarcos karnevál, amelyet előző este rendeztek. ötletekben nincs hiány. Villámtréfákkal, versekkel, dalokkal no meg rőzsegyűj- téssel készülnek a gyerekek a hagyományos tábortüzes záróműsorra. — Mi kisjelenettel lépünk fel — újságolja Kovács Anikó. — A tanulás „temetését” mutatjuk be... A kijelentést nagy nevetés fogadja. Anikó ugyanis tanulmányi felelős. A táborvezetők mosolyognak: — Lassan ideje lesz inkább előásni. Constantin Lajos I VETÉLKEDŐK SPECIALISTÁI n brigád mindig kisüt valamit Egy hír vezetett el a karcagi kenyérgyárba: a Lőwy Sándor szocialista brigád első helyet szerzett a tanácsi élelmiszeripari vállalatok országos munkavédelmi vetélkedőjén. Ezzel bejutott az egész élelmiszeripart átfogó országos döntőbe. A sikertől sugárzó arcokat, lelkendezést vártam. Nos, az öröm nem hiányzott, csak éppen józan, reális volt, és szót kerítettek a gondokra is. — Biztos vagyok benne, hogy vállalati versenyünk 2. vagy 3., sőt a 4. helyezettje is megállta volna a helyét az országos döntőben — mondta Lajtos Márton termelési csoportvezető. — Ezért fejlődhetett így ki a Lőwy Sándor brigád is: a jó ellenfelek lendítették előre. — Értelmiségiek vannak a győztes brigádban? — Szó sincs róla! Talán ketten vagyunk vezető beosztásban, a többi 19 társunk fizikai munkás. Egyébként én is az voltam. A másik vezető beosztású dolgozó, Disznós Erzsébet gyárvezető, tagja volt a csapatnak. — Én szinte semmit sem érzékeltem a versenyen, alig emlékszem valamire, annyira a kérdésekre koncentráltam. Mindig csak a következő fordulót vártam. Az egyetlen nő voltam a versenyen. A másik csapattag, Juhász Imre karbantartó vidáman fogad. — Meg lehetne rendezni ezt a versenyt minden évben, főleg ha ismét mi nyernénk. Ez a versenysorozat másfél esztendeig tartott, úgy hogy van rutin... — Imre a legnyugodtabb versenyzőnk — mosolyog Lajtos Márton. — Szeptemberben megyünk az élelmiszeripar országos döntőjére. A csapat összetétele marad. Egy tartalékot be lehet nevezni, hátha valaki „megsérül”. Még „edzőnk” is volt. — És tanulnivaló? — Az is. Az eddigi anyag marad és még jön hozzá 2—3 vastag könyvecske. Kellemes illata van a sülő kenyérnek. Csenda Sándor sütőipari szakmunkás aprólékosan elmagyarázza a gyártást, majd a Lőwy Sándor brigád legújabb munkásairól beszél: festették a tollaslabda pályát, rendezték a kenyérgyár udvarát, csirízes zsákokat mostak, ablakokat, ajtókat festettek... A brigád vezetője Andrási Márton. — A mi brigádunk 1973- ban az országos szakmai vetélkedőn ötödik lett. Most a munkavédelmin első. Az üzemben is minden vetélkedőt megnyerünk, pedig 19 szocialista brigád van a karcagi sütőipari vállalatnál. Azért kerül itt árnyoldal is. A nap 24 órájának mindegyikében dolgoznak brigádtagok, váltott műszak van. Egyszóval széttagolt a brigád, s ezt főleg a kulturális rendezvények látogatásakor érezzük. Például brigádkirándulásra van aki műszakból jön, busszal körülszaladjuk a fél országot, s amikor hazaérünk, ismét mehet műszakba. Fáradtak az emberek. Mintha kicsit alábbhagyott volna a korábbi aktivitás. .. Hullámvölgyről azért nincs szó, hiszen vannak eredmények. De az idén 19 százalékkal több süteményt csinálunk mint tavaly, s ez munkaigényes, nincs is úgy gépesítve, mint a kenyérgyártás. — Van ebben a brigádban párt-, KISZ-, szakszervezeti vezetőségi tag — mondja Major Lajosné párttitkár. — Ez a legnagyobb közösség az üzemben, tehát eléggé meghatározó szerepük van. Ha itt jó a légkör, az egész gyárban jó. Mi érzékeltük a brigád gondjait, ezért beszélgettünk a brigádban dolgozó párttagokkal, kerestük a megoldást. Jó nálunk a szocialista brigádmozgalom, van mit óvnunk, féltenünk. — körmendi —
