Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 11. Mongolia Ünnepe Kereken 54 éve, hogy a mongol népi forradalom — a Vörös Hadsereg tevékeny segítségével — diadalmaskodott a kínai és a Szibériából kiszorult fehérgárdista csa- paiok felett, s új fejezetet nyitott a feudalizmus béklyói közt vergődő ország történetében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek diadala hozta meg Mongólia hajnalát is. A lenini úton járó Szuhe Bátor és Csoj- balszán vezette Mongol Népi Forradalmi Párt szívós harca tette lehetővé az idegen hódítók kiűzését és a népellenes rééi rend bástyáinak fokozatos lerorribolását. Ennek eredményeként 1924 tavaszán kikiáltották a Mongol Népköztársaságot, s hozzáfoghattak a szocialista társadalom felépítéséhez. A legutóbbi pártprogram kimondotta: „Célunk, hogy a közeli jövőben ipari-agrár- országgá váljunk”. Ez reális célkitűzés, mert ma már az ipar a bruttó társadalmi érték 36,3 százalékát szolgáltatja. Ugyanakkor nehéz feladat is, mert a fejlődés ütemét hátráltatja, hogy az óriási területű országban (hazánkénál 16-szor nagyobb !) szétszórtan él a mindössze 1,5 millió lakos. Az utóbbi tíz évben szovjet segítséggel 150 nagylétesítmény épült. Segíti Mongóliát — amely 1962 óta tagja a KGST-nek — a többi szocialista ország, köztük hazánk is. A Darhan városában magyar segítséggel felépített húskombinát Ázsia legnagyobb ilyen jellegű üzeme: műszakonként 50 ezer tonna birka — illetve marhahúst termel. Nyersanyaga szinte kimeríthetetlen, miután az egy lakosra jutó állatállományt tekintve Mongólia első a világon. Nagyrészt még a nomád pásztorkodás körülményei közt folyik az állat- tenyésztés, de fokozódó mértékben nyernek teret az intenzív tenyésztési módszerek. A baráti Mongóliához hazánkat szoros politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fűzik, együttműködésünk kölcsönösen gyümölcsöző. Célunk azonos: a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ennek jegyében fejezzük ki jókívánságainkat mongol barátainknak nagy nemzeti ünnepük alkalmából: kívánjuk, hogy az eddigieket is felülmúló eredményekkel köszöntsék népi forradalmuk további évfordulóit. Luis Csrvalái súlyos beteg „Luis Corvalán rendkívüli fizikai fájdalmak között gyötrődik. Kiújult gyomorfekélye mellett insorvadás és kötőhártyagyulladás is megtámadta. A junta megtagadott tőle minden orvosi segítséget” — hangsúlyozza a Chilei Kommunista Párt havannai propaganda bizottságának szerdán este nyilvánosságra hozott dokumentuma. A nyilatkozat Alejandro Jiliberto szemtanúra, a szocialista párt főtitkárhelyettesére hivatkozik, aki szintén a Trés Alamos koncentrációs táborban volt fogva több hónapon át, ugyanott ahol a kommunista párt főtitkárát is őrzik. Jiliberto, aki néhány napja szabadult és elhagyhatta az országot, elmondotta, hogy Luis Corvalán a lágerben sokat szenved. — A tábor többi lakóihoz — közölte Jiliberto — az egyik őr segítségével Corvalán üzenetet juttatott el, amelyben további kitartásra szólítja fel őket. „A zsarnokság már nem tarthatja magát sokáig — üzente a párt főtitkára — a nép szívéből nem lehet kitörölni az Al- lende-éveket. Bennünket elpusztíthatnak, harcunk akkor is győzedelmeskedik.” A több mint 21 hónapja fogva tartott Corvalán egészsége annyira leromlott, hogy hetente már csak egyszer viszik sétára. Néprajzi gyűjtőtábor Nagyivánban I bűvös kilences — Miről tanúskodnak a családnevek? — ,,'A kisgyermek első csúnyítását kézzel kilenc részre kéll vágni. Utána egy cirokseprűből ki kell húzni kilenc szálat, s mind a kilencet kilenc részre kell törni, aztán a darabokat össze kell alaposan dolgozni a gyermek kilenc részre osztott csúnyításával. Ha ezzel megvagyunk az egészet tegyük egy csuporba, a csuprot pedig födjük be egy olyan merítőkanállal, amelyik semmiképp sem férhet bele a csuporba. Ez biztosan megóvja a kisdedet minden rontástól” — mondja szinte egyszuszra Gergely Piroska, fiatal tiszafüredi tanítónő, a nagyiváni néprajzi gyűjtőtábor egyik résztvevője. Dr. Füvessy Anikó, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igazgatónője rövid magyarázatot fűz a Gergely Piroska által mondottakhoz: — Érdekes, hogy a kilences szám gyakran szerepel a nagyiváni néphitben bűvös számként. A kilences pedig nem olyan jellegzetes bűvös szám, mint* a hármas, vagy a hetes. Itt, Nagyivánban viszont több helyen gyűjtöttünk olyan anyagot, amiben a kilencesnek bűvös hatalma van. A gyűjtés rendezése után ennek okát is szeretj nénk megtudni. Könyv Nagyivánról Nagyivánban az általános iskola egyik tanterme, tízegynéhány napra, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum által szervezett néprajzi gyűjtőtábor lakóinak ad otthont. A tábort először 1974-ben rendezték meg, az idei tehát már a második alkalom. Most kilencen vannak, — persze ennek a kilencesnek nincs köze a nágyiváni bűvös számhoz. Mindannyian lányok: ketten-ketten a szolnoki Verseghyből, a tiszafüredi és a karcagi gimnáziumból, valamint három felnőtt: Gergely Piroska, Papp Erzsébet a Kiss Pál Múzeumból és dr. Füvessy Anikó a tábor vezetője, a gyűjtés irányítója. A tanterem dolgozószoba, hálószoba és ebédlő is egyben. Az olajos padlón csomagolópapír, azon matracok — ez a fekhelyük. Meglehetősen prózai körülmények, de emiatt senki nem tesz megjegyzést, legföljebb viccelődnek rajta. Persze nem is érnek rá ilyen mellékes dolgokkal foglalkozni, mikor annyi a munka. Dr. Füvessy Anikó a tábor célját így határozza meg: — Könyv készül Nagyiván néprajzáról, ehhez jelentős gyűjtőmunka szükséges, ha alaposan fel akarjuk térképezni ennek az évszázadokon keresztül viszonylag zártan elő-településnek a néprazját. Nagyivánt 1754-ben népesítették be. Főleg a Heves megyei Boconádról költöztek ide sokan. Erről tanúskodik az egri levéltár egy akkori letelepedési szerződése, amelyik felsorolja az ideköltözött családok neveit is. Az akkor idetelepültek leszármazottai ma is itt élnek ... — Például: a Czinege család — veti közbe az egyik szolnoki kislány. — Igen. A Czinegék már a letelepedési szerződésen is szerepeltek és ma is gyakori itt a Czinege családnév. Mesélnek az öregek — Milyen módszerrel végzik a gyűjtést? — Még tavaly kialakítottuk az adatközlőink körét. Elsősorban idős, tősgyökeres nagyivániak ők, akik még emlékeznek az 50—60 esztendővel ezelőtti állapotokra is, de hallomásból ők is ismerik a legjobban az előző nemzedék életét, szokásait is. Tőlük igyekszünk megtudni mindent, amire emlékeznek. Ez a fajta munka nagy tapintatot, figyelmet és leleményességet igényel a gyűjtőtől. Természetesen nagy örömet is okoz alkalmanként, mert ezek az idős nénik, bácsik oly szépen beszélnek, hogy a puszta hallgatásuk is élvezet, hát még amit mondanak. Esténként tisztázzuk, csoportosítjuk az anyagot és megbeszéljük a másnapi kérdeznivalókat. Egy-egy gyűjtő meghatározott témakörben dolgozik. — Például? — Néhány gyűjtési terület, csak tárgyszerűen: állattartás, kézművesség, ünnepi szokások, vadvizek kihasználása, halotti szokások, a környék földrajzi nevei, pásztorművészet, építkezés, falun belüli rétegződés, babonák, hiedelmek, táplálkozás ... Így készült a disznétoros görbe — Kipp- ..: kopp . .m kkneeeka- na- ce ..............tes . .. disz- noo- tor- os... — ... Gőr-he. Kipp ... kopp ... kopp (szünet) ... kipp ... — Nagy Angéla, tiszafüredi gimnazista a mai „termést” gépeli, és fennhangon szótagolja, amit ír. — Angéla, elmondaná a disznótoros görhe receptjét? — A disznótoros görhe úgy készül, hogy a szokásos ku- koricagörhét kisütik tepsiben és utána jó alaposan meglocsolják a friss, forró disznózsírral. — És a hanecetes hogy' készül? — A kockára vágott füstölt sonkát megpirítjuk és behabarjuk, de a habarásba a liszten és zsíron kívül teszünk ecetet is. Ha hazamegyünk, kipróbálom. A falu már alszik. Milyen lehetett itt az élet régen, hogyan birkózott az ember a Hortobággyal, a vadvizekkel. Rideg pásztorok, kondások, csikósok és szikes nád és farkasordító telek ... Szűk kommenció, boszorkányhistóriák, Iván-napi búcsú, amikor táncraperdülhet- tek... Szabó János Albéna, a csodaszép Albénát, a molnár feleségét a faluban mindenki szerette szépségéért, kedvességéért. De Albéna nem a férjét szerette, hanem a malom egyik munkását. Hogy szerelmük zavartalan legyen, elhatározták, megölik a férjet. Ám szándékuk nem maradt titokban, s Albénát és szeretőjét megbilincselve vitték el a faluból. A főutca egyik oldalán a férfiak, a másikon a nők nézték sajnálkozva őket. Akkor megszólalt a legidősebb férfi: mi lesz velünk Albéna nélkül, s mi lesz Albénával a falu nélkül? S hogy legalább az emlékét őrizzék, elnevezték a falut Albénának. Eddig a legenda. S az Albéna nevét őrző település néhány éve a bolgár tengerpart legszebb üdülőhelye lett. Nincs évezredes múltja, mint Naszebámak (a római kori Meszembriának), nem őriz történelmi hagyományokat, mint Várna, nincs olyan híre, mint a Napos Partnak, az Arany Homoknak. Albéna nevét még csak most tanulják az idegenforgalmi szakemberek. De aki megismerte, nem feledheti. Csak 1968 októberében kezdődött meg az építkezés az addig szinte érintetlen hor- mokos tengerparton Nikola Nenof főépítész, építésügyi miniszterhelyettes tervei szerint. És 1969 nyarán már átadták az első nyolc szállodát. S azóta is évenként 2000—2200 szállodai hely épül — féléves átfutási idő alatt. Medencékkel, sportlétesítményekkel, étkező és szórakozóhelyekkel, gyermeklétesítményekkel, mindenféle szórakozási lehetőséggel. Al;g néhány év alatt benépesült az öt kilométeres tengerpart. Egymás után, egymás mellett nőttek ki a földből a fantáziadús, kellemes külsejű szállodák. Bár előregyártott elemekből épültek, formagazdag homlokzataikkal, esztétikus formájukkal rendkívül hangulatosak. Változatos az épületek elhelyezkedése, egymáshoz és a természethez nagyon jól illenek. Lépcsősen egymás fölé kerülő épületek, faburkolatok, piramisszerű építmények. U- és V-alakú erkély-előtétek, — vonalak, formák szabad játéka, harmonikus sokasága. Modem szállodák és népi stílusú éttermek, folklórműsoros bárok, mulatók. S hogyan tovább? Baitcsho Baitcshev, a terület idegenforgalmi igazgatóhelyettese a tervekről beszél. Üjabb 25 ezer ágy, újabb szállodák. De nem egymás hegyire-hátára. És megkezdték a téliesítést. Fedett uszoda, melegített tengervízzel, fizikotherápiás kezelés. A télre nyugati utazási irodák kötötték le a nyit- vatartó szállók kapacitását. Reumás betegeket, lefogyni vágyó hölgyeket, urakat hoz Albániába egy belga iroda, a nyugatnémetek, svédek még a szabad tengert is kipróbálják. Télen is működnek az éttermek, a szórakozóhelyek. A bárokban, vacsorázóhelyeken folklór műsor. És ez nemcsak albániai specialitás. Így van ez mindenütt, ahol jártam, Neszebártól Kaliak- ráig a bolgár tengerparton. A legtöbb helyen népvisele- tes pincérek tálalták fel cserépedényben, kancsóban az enni-innivalót. Még az egykori kultikus esőt, bő termést ígérő tűztánc-szertar- tás is idegenforgalmi látványossággá szelídült, a burga- szi szórakozóhely parázson táncoló neszt'inárkáinak (táncosnőinek) lába alatt. Kádár Márta TARKABARKA Csodálatos szemműtét Az APN stocholmi külön- tudósítójának jelentése szerint az egyik svéd vegyipari üzem dolgozója, Gustawsson szerencsétlenül járt: egy légtartály felrobbanásakor elvesztette szemevilágát. 14 év után látása részlegesen visszatért. Amikor először meglátta feleségét, így kiáltott fel: „Milyen szép asz- szonyom van!” majd így folytatta: „Mennyire megváltozott a világ amióta nem láttam!” A műtétet Torstein Bert- elsen norvég professzor végezte, aki Gustawsson combjából kivett izomszövetbe mikroszkopikus optikai rendszert épített, majd a szemébe helyezte. A műtétet abszolút pontossággal kellett végezni, ezért a norvég professzor ultrahangos tájolóműszert alkalmazott. ' ‘Az optikai rendszer lencséje időnként elhomályosul. A tisztítás megkönnyítése érdekében kicsavarozható. Bertelsen professzor már több ilyen műtétet végzett, amikor a teljesen látóképtelen embernek adta vissza szemevilágát. Bár nem minden műtété sikerült, de a sebész tántoríthatatlanul hiszi, hogy a technika fejlődésével további jelentős eredményeket érhet el. A titokzatos „M” Meglehetősen fantasztikus elmélettel igyekszik magyarázni az özönvízről szóló hagyományt a japán Minoru Takahasi . A magfizikai tudós a különböző népek legendáit és szájhagyományait vette elgondolásának alapjául. Szerinte azok valóban megtörtént eseményeket tükröznek. Elmélete szerint a naprendszerben, erősen elnyújtott pályán keringett, — sőt lehet, hogy ma is kering — egy ismeretlen bolygó. Ez az „M” típusú égitest, — ahogy a tudós elnevezte — alapvetően vízből és jégből állt. Az „M” az évezredek során több alkalommal is líözel került a Földhöz, amely hatalmas vonzóerejével nagy tömegű vizet és jeget ragadott el „szomszédjától”. Így az özönvíz több alkalommal megismétlődött. Nincs kizárva, véli a tudós, hogy az élet keletkezése, a dinosaurusok és mammutok kihalása, — mind az „M” kihatás a Földünkre. Amikor Minoru Takahasit megkérdezték, miért nevezte a titokzatos bolygót „M”- nek, szerényen válaszolt: „Ez nevem kezdőbetűje”. Antibébi tabletta — oroszlánoknak Az ameriaiak nagyon szeretik az olyan parkokat, amelyekben a vadállatok szabadon mozognak, s a látogatók jól becsukott abla- kú gépkocsiból gyönyörködhetnek az állatokban. Az egyik ilyen park alig több mint 100 km-re van Washingtontól, s általában csak „oroszlánparadicsomi) ak” szokták nevezni. Az állatok királya itt teljesen másként viselkedik, mint az állatkertek rácsai mögött. Sőt, nyilván jobban érzi magát, mint az őserdőben, hiszen az ember rendszeres élelmet biztosít a számára. A kedvező körülmények között azonban rendkívül gyorsan elszaporodtak az oroszlánok: üzleti nyelven szólva az „oroszlán-piacon” a kínálat messze meghaladja a keresletet. Így most elhatározták, hogy olyan hormon- készítményeket adagolnak a nőstényeknek, amelyek gátolják a további gyors szaporodást. ■ Kísérleti karambol-bábu A nagy autógyárak kutatói sok szándékos összeütközést hajtanak végre annak vizsgálata céljából, hogy milyen erőhatások érhetik a gépkocsit és a benne ülőket. Az embereket természetesen kísérleti bábuk helyettesítik az autóban, amelyeket sok érzékelő elemmel látnak el. A Ford-gyár kutatói a kísérleti bábuk arcát minden egyes balesetkísérlet után kicserélik. Az új arc-maszk belső oldalát villamos vezető festékkel vonják be. Ugyanilyen festékkel van bevonva a maszk mögötti fej is (a kettőt levegőréteg választja el egymástól), így az összeütközés során az arcot ért minden egyes ütődés, benyo- módás kapcsolatot hoz létre a két vezető réteg között, ami jeladást eredményez. Egy külön e célra való készülék jegyzi fel a „fájdalmat” és regisztrálja a fejsérüléseket. Macskaillemhely A kanadai Douglas Medley találta fel a macskaillemhe- lyet. A prototípust egy Vancouverben megrendezett macskakiállításon mutatta be. A normál WC-kagylóra szerelhető készülékre ülve végezheti el dolgát a macska. Amikor leugrik a földre, a vízöblítő automatikusan működni kezd. A készülék ára kb. 400 frank.
