Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-10 / 160. szám
1975. július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Lépésváltás Kuncsorhán Újjáéled a művelődési otthon A bisztróban az asztalosok serénykednek. Szerelik az elárusító pultokat Az utolsó simítások a vasútállomáson Két nap múlva „premier” Ä művelődés otthonát lehetetlen eltéveszteni Kun- csorbán — a legcsúnyább, a legelhagyatottabb épület Már az első benyomások lehangolóak. Vakolat- és festékhiány, por, szemét; az udvaron gaz. A „kultúrház” feliratot valaki szitává lőtte légpuskával, a mellékhelyiség ajtaja tépetten lóg. Ki a gazda? Beljebb, ha lehet még szomorúbb a kép. Egy rossz lavór. néhány törött szék — azt se tudom, milyen rendeltetésű helyiségben vagyok. Klubszoba ez, vagy igazgatói iroda, esetleg raktár? Az ajtó tárva-nyitva, de úgy látszik senki sincs itt. — Halló... ! '■— Halló, erre tessék! Két öregúr kártyázik békés egyetértésben. Egyikük különösen kedves, nyilván „nyerésben van”. — Mi tetszik, fiatalember? — Az igazgatót keresem. — Az igazgatót? Ejnye már, ki is lehet az ... Társára néz segélykérőén, aztán együttes erővel kisütik, hogy... — ... Szabó Bálint. Igen, az lesz az. Készségesen útbaigazítanak, elmagyarázzák, hogy merre találom az „igazgató urat”. A Szabó portán barna fiatalasszony fogad. Meglepődik, hogy a művelődési otthon igzagatóját ott keresem. — A férjem évekkel ezelőtt volt igazgató, aztán lemondott. Már az utódja is elment... Mindennapi életünk nyelv- használatában igen gyakran jut szerephez a címbeli szó. A nyelvjárásban, a köznyelvben és az irodalmi nyelvben egyaránt igen változatos használati értékben kerül ajkunkra és toliunkra. Igen messziről jutott el hozzánk: a latin per se (ejtése: per szé) nyelvi formának átvétele. Eredeti jelentése: önmaga által, magától. Ebből a latin szókapcsolatból vált ki per se intelligitur. Magyarul: magától értetik, értetődik, magától értetődően. Ebből az alapjelentésből fejlődött ki a persze módosítószó, erősítő-nyomósító kifejezés igen változatos alábbi használati értéke: természetesen, igenis, hogyne, igen ám, úgy ám stb. A magától értetődően, magától értetik, magától értődik kissé tudálékoskodó kifeiezése helyén is jól te’- jesíti nyelvi szerepét. Igenlő feleletként is gyakran használjuk. A persze, hogy itt i'olt, a persze, hogy úgy van mondatformákban szavunk mondatszói értékű, és a mellékmondatok előtt főmondatnak tekinthető. Éppen napjainkban a költeményekben is igen gyakran vállal nagyon kifejező nyelvi szerepet. Hogy milyen fogalmi értékben és stíluselemként, arról példáink bizonykodnak. Ladányi Mihály Dalocska című költeményében Látva kétségbeesésemet, megsajnál, segíteni próbál. — Ügy tudom, most Murányi Zsigmondné, a termelőszövetkezet könyvelője a megbízott vezető. Most vagy soha Murányiné megbízatása június 30-án lejárt, helyét, Somogyi Eszter veszi át — tudom meg végre az igazságot Inges Jánosnétól, a községi tanács vb-titkárától. — Mi az oka a gyakori személycseré nek? — Kis község vagyunk, keveset tudunk fizetni. Ezer- kilencszáz — korábban ezer- hétszáz — forintért nem akad szakképzett népművelő. Murányiné elődjét, Ple- sánszky Franciskát is érettségivel vettük fel. Háromévig dolgozott itt eredményesen, közben elvégezte a főiskolát és elment. —* Bizonyára elriasztották a mostoha körülmények... — Való igaz, az 1950-ben épült művelődési ház kis híján összedől, a könyvtár teteje pedig máris beszakadt. A megyei tanács művelődési osztálya csak ideiglenes működési engedélyt adott, ha idén nem sikerül felújítanunk az épületeket, akkor jövőre be kell zárnunk. — És sikerül? — Igen. A szolnoki járási hivatal biztatására félmilliós költséggel felújítjuk — átalakítjuk a művelődési otthont, s az újjávarázsolt épületbe költözik a könyvtár is. A könyvtár régi épületéből ifjúsági klub lesz, mint ahogy a tanácsháza pincéjéből is. A kiadásokhoz hozinkább alapjelentésében jut versbeli szerephez: „A közteher, az persze, a közé ...” Jékely Zoltán versében ismétlődő formában önállóbb szerepet vállal, és merész képzettársításokra ösztönzi a versolvasót: „Persze, persze: a férfi ír, a nő szül — idéztem Rilkét következtetésül, — álmomban az öl-t ír-rá változtatnám!” (Jékely: Éva és Ádám). Nadányi Zoltán és Csanádi Imre versében egyrészt a sorsába beletörődött férfi filozófiájára, másrészt a közéleti indíttatású vers gunyo- ros kritikájára utal kifejezésünk: „Vers és könny, ez a kettő együtt jár persze, persze. A vers könnyekre indít, a könny meg látod, versre.” (Nadányi: Magdolna könyvébe) — „A segéd jegyző vénen, ösztövéren tollat per- cegtet. Szikkadt beámter: segédjegyző, na persze! egy fenét fő! Mellőzött (Csanádi: A községháza holdjához). Ma már nincs hitele annak a nyelwédő buzgalomnak, amely származása miatt elítélné a persze szó használatát. A latinból hozzánk került tábla, mód, forma, sors, juss, miniszter, papiros, viola, iskola, olaj, pásztor szavakhoz hasonlóan a persze is teljes értékű magyar szó. Dr. Bakos József zájárul a község termelő- szövetkezete, a megyei moziüzemi vállalat, sőt a megyei közművelődési alapból is kapunk támogatást. Az építkezés napokon belül megindul. — Ne haragudjon, de nem lehetett volna mindezt korábban? — Nem volt miből. Iskolát, óvodát, vízmüvet építettünk, s ráadásul éveken át hiába kértünk megyei segítséget. Eszternek sikerül ? A művelődési otthon új igazgatója, Somogyi Eszter alig néhány hete érettségizett. Saját bevallása szerint a döntés előtt átvirrasztott néhány éjszakát. — Végül is elvállaltam, megpróbálom. Tudom, most siralmas a helyzet. Mindössze két klub működik — az ifjúsági és az öregeké. Ahogy Franciska elment, feloszlott a megyei hírű képző- művészeti szakkör... Ez is azt bizonyítja, hogy a vezető szerepe meghatározó fontosságú. — Milyen tervei vannak? — Az ifjúsági klubra szeretnék támaszkodni, hisz magam is fiatal vagyok, s ráadásul a nővérem a klubvezető. A klubok sokat segíthetnek nekem, bízom benne, hogy a most alakulgató szekciók később önálló szakkörökké, művészeti csoportokká fejlődnek. Szerintem csak a kezdet lesz nehéz, ha vonzóbbá válnak a körülmények, az intézmény újra népszerű lesz. Hérész Dezső Agrárklub Túrkevén Nagyon sokszor és nagyon sok fórumon beszéltek már arról, hogy községekben, kisebb városokban az agrár- szakemberek szakmai továbbképzése nehezen megoldható kérdés. Nincs hely, ahol munka végeztével találkozhatnának. Így volt ez Túrkevén is 1974. december 6-ig, amikor kilencven fiatal és idősebb szakember összefogott és megalapították a városi agrárklubot. Rájöttünk — mondta a klub egyik tagja —, hogy a város három termelőszövetkezetének csak a vezetői ismerik egymást... Félévre terveztek csak programot, gondolván, hátha nem sikerül a kezdeményezés. De az első hat hónao vitaindító előadásai, üzemlátogatásai kedvező fogadtatásra találtak. Egyelőre nem lépték túl a szakmai tapasztalatcsere, tájékozódás kereteit. Összejöveteleik témáját a helyi aktualitásoknak megfelelően választják. Az egyik találkozás alkalmával megtárgyalták a búza- és a kukorica növényvédelmének fontosabb feladatait, néhány héttel később pedig a tejtermelés növeléséről vitatkoztak a klub tagjai. A téma időszerű Túrkevén, mert az állattenyésztők legnagyobb gondja, hogyan lehetne nagyobb tejhozamot elérni. Az idei esztendő második felére összeállított program, hasonlóan az eddigiekhez, színes előadássorozatot ígér. Az ország különböző mező- gazdasági intézményeiből jönnek szakemberek, ak’1*- a közgazdasági szabályzókról, a kukoricatermesztés tapasztalatairól vagy például a korszerű, modern termelő- szövetkezet munkaszervezési feladatairól beszélgetnek, vitatkoznak a mezőtúri agrárklub tagjaival. Még két nap, és az utazó- közönség végleg birtokába veheti Szolnokon az új vasútállomás hatalmas utascsarnokát, a modern eszpresszót, éttermet, a tágas aluljárót, a fedett peronokat... Kíváncsiak voltunk milyen az élet az utolsó órákban az állomáson. Mindenfelé fúrnak, faragnak, csiszolnak, fényesítenek, takarítanak. Az utascsarnokban a villany- és a kábel- szerelők, a műkövesek, az asztalosok éjjel-nappal dolA soproni Beloiannisz tér értékes műemléképületei közé tartozik a híres Fabricius-ház, amelynek egyik részét még 1958—60- ban állították helyre, s itt kapott otthont a Liszt Ferenc múzeum régészeti gyűjteménye. A ház teljes restaurálását befejezte az országos goznak. Már csak az apróbb szerelési, szépítési munkák vannak hátra. A tájékoztató és a reklámtáblákat teszik a helyükre, a tizenkét jegypénztár kék színű műbőr díszítését ragasztják, a mikrofonokat szerelik fel. Néhol még hiányzik a műkőborítás, de az átadás napjára az is a helyére kerül. A csarnok emeletén az étterem, a konyha már teljesen kész, csak a takarítókat várja. A főperonon kívül még négy peron készült eL műemléki felügyelőség. A Fabricius-ház a gótikus polgáriházak reprezentánsa, udvarán loggiás folyosó és ritkaságszámba menő XIV. századi ablaksor található. A szobákat a múzeum XVII.—XVIII. századi polgár otthonokra jellemző bútorokkal rendezi bi. Ott a munkának már csak a festés a híja. A csarnok előtti téren úttisztító kocsik seprik a betont. Elkészültek a virágágyak, helyükre kerültek a virágtartók. Mindenki serénykedik, nem kell senkit a munkára biztatni. Az izgalom a tetőfokon. A munkások néhány hete szombaton és vasárnap is dolgoznak, mégsem fáradtak. Ök várják a legjobban július 12-ét, a premier napját. De addig még két nap van hátra... Tiszazugi nap 1975 Már hagyománynak számít, hogy kétévenként a ti- szakürti arborétum festői környezetében rendezik a tiszazugi napot. így lesz az idén is. A tiszakürti klubkönyvtárban a tegnapi ülésen a rendezvény napi programját vitatta meg az előkészítő bizottság. A tiszazugi napot az eddigiekhez hasonlóan az idén is augusztus 20-án rendezik. Alkotmányunk ünnepével együtt köszöntik a tiszakür- tiek az új kenyér napját, s ünneplik a község fennállásának 900 éves évfordulóját^ ^ylfyMuvEiÉs) Persze Az HDK-ba készül a Kodály kórus A szolnoki Kodály kórus gyakori szereplés közben, heti háromszori próbával készül közelgő NDK-beli útjára. A drezdai Neues Chor szolnoki vendégszereplését viszonozzák. Hangverseny- kőrútjuk során Drezda mellett több városba ellátogatnak, — így például Bad Schandau-ba, s a Heide-i katonai művelődési házba. Csupán egyetlen fellépésük lesz hangversenyteremben, a többi szabadtéren. A klasszikus művek elő- * adása mellett a magyar folklór bemutatása egyik céljuk. Műsorukban szerepel egy blokk a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom dalaiból is. Modern német zeneszerzők műveinek előadása után ismét magyar folklórral zárják műsorukat. Szó van arról, hogy esetleg Berlinben is fellépnek. A Kodály kórus eddig is kultúránk jó követének bizonyult. Járt már a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Finnországban és Angliában. Finnországi szereplésük alkalmával a rádió negyvenperces műsort sugárzott előadásukról. Angliai szereplésükről így írt a don- casteri Evening Post: „Az első nyugati koncertjükön az elegánsan öltözött kórust az Art Centerben ritkán látott telt ház fogadta. A hangverseny után világossá vált, hogy a kórus valóban megérdemli -hírnevét.” Remélhetően NDK-beli útjuk is sikerrel jár. Újjáépült a soproni Fabricius-ház
