Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

1975. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A mezőtúri fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetében Nagy G. Má­ria nyugatnémet exportra kerülő hagyományos söröskorsót díszít. Kétpón, nyolc hónap után Főiskola arany váll-lapokkal Hangverseny, rWImhét, iparművészeti kiütés A bolgár nemzeti kiállítás alkalmából A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola jelentékeny szellemi kapacitással rendel­kezik ahhoz, hogy szinte any- nyi segítséget adjon a város­nak, amennyit az igényel. Jelentős és ható emberfor­máló erő rejlik a főiskola és a különböző általános isko­lák, középiskolák kapcsola­tában. A főiskola tisztjei, tisztjelöltjei jól élnek ezzel a lehetőséggel, sokat tesznek az igaz hazafiságra nevelés érdekében. — Mindenhol ott vagyunk — mondta mosolyogva a fő­iskola fontos beosztású törzstisztje, s úgy értette, hogy tevékenyen kiveszik részüket a város, a megye szellemi életéből. Valóban így van: nem emlékszem olyan jelentős kulturális ese­ményre, ahol ne láttam vol­na a főiskola tisztjeit, taná­rait, hallgatóit, — a rendez­vény aktív részeseként, más­kor pedig nézőként. A következtetés elég egy­értelmű: a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola teljes értékű felsőoktatási intézménye a városnak, a megyének — még akkor is, ha jellegénél fogva zártabb egység mint például a tanár­képző főiskolák — és egy másik főiskola sürgetését a szellemi kapacitás továbbnö- velése teszi indokolttá. T. L. Feltárják a semogvvári bazilikát Somogyváron folytatják az I. István-korabeli építészeti emlékek 11972-ben megkez­dett feltárását. Dr. Bakay Kornél, a Somogy megyei múzeumok igazgatója, a so- mogyvári kutatások régészeti vezetője többek között el­mondotta, hogy szeptember végéig tart a somogyvári ba­zilika teljes feltárása, illetve az ugyanott feltételezett XI. századi ispánsági palota nyo­mainak kutatása. Hosszú várakozás után ta­valy októberben felavatták Kétpón az új klubkönyvtá­rat. Az ünnepi eseményen ott volt a falu apraja-nagyja ... Azóta nyolc hónap telt el. Mi újság most, milyen munka folyik a modem, csupaüveg palotában? — Eddig három csoportot sikerült létrehozni: ifjúsági klubot, fotós és irodalmi szakkört — válaszol a kér­désre Hodján Mihály, az in­tézmény igazgatója — Kü­lönösen az ifjúsági klub dol­gozik nagy munkakedwel; színpadon berendezett ott­honukban egymást követik az érdekesebbnél érdekesebb programok. — S a többi korosztály? — Most szervezünk egy gyermekbábcsoportot, az idő­sebbek kérésére pedig páva­kor alakul. — A klubkönyvtárba csak a klubok, szakkörök, művé­szeti csoportok tagjai jár­nak? — Dehogyis! Minden hé­ten vetítünk filmet, s ugyan­csak rendszeresek az isme­retterjesztő előadások is. Az­tán itt van ez a temérdek já­ték: asztalitenisz, sakk, len­gőteke — délutánonként, es­ténként kitehetném a „meg­telt” táblát. — Máris kinőtték az új épületet? Nemrég ünnepeltük a Ma­gyar Szovjet Baráti Társa­ság létrejöttének 30. évfor­dulóját. A jubileum alkal­mából az MSZBT országos elnöksége aranykoszorús pla­kettel tüntette ki a jászbe­rényi Hűtőgépgyár tagcso­portját. A hűtőgépgyáriak MSZBT- tagcsoportja 1971 júliusában alakult, azóta a mintegy öt­ezer tag becsülettel tesz ele­get elhatározásának: a ma­gyar és a szovjet nép kö­zötti barátság ápolásának sokféle módját alkalmazzák. A különböző megemlékezé­seken kívül ünnepségeket rendeznek jeles évfordulókon, például V. I. Lenin szüle­tésnapján, hazánk felszaba­dulásának, a győzelem nap­jának, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­— Sajnos igen. Főleg egy klubszoba hiányzik nagyon. Bármilyen furcsa, ezt kife­lejtették a tervezők; kap­tunk viszont négy bejára­tot ... — Így kerül az ifjúsági klub a színpadra... — ... a szakkörök pedig a könyvtárba. Pedig a könyv­tár sem üres. Most tartottam állományellenőrzést, hatezer kötet könyvünk van. — Mennyi az olvasók szá­ma? — Száznyolcvan, de bízom benne, hogy ez a szám ha­marosan emelkedni fog. Hogy miért? Kedvezően megvál­toztak az anyagi körülmé­nyek, ma már nincsenek könyvbeszerzési gondjaink. — Növekedett a támoga­tás? — Méghozzá jelentősen. A községi tanácsé kilencvenhá- romezerre, mellé a helyi „Szabadság” Termelőszövet­kezet húszezret, a török­szentmiklósi ÁFÉSZ tízez­ret ad. Épp a napokban ír­tuk alá a szerződést. — A klubkönyvtár mit ígért a támogatásért cse­rébe? — Az eddiginél jobb, ha­tékonyabb munkát... lóján. Nagy példányszámban terjesztik a Szovjetuniót be­mutató, ismertető folyóirato­kat. Személyes kapcsolatokat tartanak fenn szovjet embe­rekkel, családokkal, kiállítá­sokat rendeznek e baráti ál­lam életéről, munkájáról. Több vetélkedőn is részt vettek, hozzájárultak a bat­tonyai Felszabadulási park létesítéséhez, segítik, hogy minél többen elsajátítsák az orosz nyelvet, kollektíván néznek meg szovjet filmeket, a hűtőbútorüzem KlSZ-alap- szervezete pedig felvette a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság nevet. Sok-sok kisebb, nagyobb munkából áll össze a tag­csoport több mint négyesz­tendős tevékenysége. Egy bizonyos: nem érdemtelenül kapták a kitüntetést. Ismeretlen ismerősök Üzemi portások Mezőtúr. Találkozásom az elsővel. A főiskola gépszerelő mű­helye előtt térség, utána a kerítés, a kiskapu. Nyitnám, de belül retesz. Odébb só­derhegy. — Nem lát a szemétől?! — csattan elemi erővel fe­lém a hang. —■ Szeretnék bemenni.. 1 — Akkor nyissa ki a. szé­náit, itt van a kapu! A só­der megett. — Jó napot kívánok! A nevem... — Nekem ne mondja! Az illetékeseknek mondja! — Kérem. Hol találom az illetékest? (Fejével int.) — Nem mehet be! — Akkor lenne szíves ki­hívni ? — Minek néz engem! ! ! Nem vagyok én fullajtár! Az illetékes kijön a kiabá­lásra. Szóváteszem a portásasz- szony „fogadását”. — Hagyja kérem, nekünk a legkínosabb... éber, szigo­rú, az igaz, hát.. a modo­ra ilyen... Megnyugodtam. Nem vá­gott hátba. * * * A másik. Ugyancsak Me­zőtúr, KAEV-gyáregység. „Ütközetem” egy újabb ka­puval. Ez kellemesebb: ma­gától nyílik. Fotocellás. A portán agyondolgozott kezű bácsika. Köszönésben nem tudom megelőzni. — Kit tetszik keresni, kedves? — Az igazgató elvtársat... — Sajnos, nincs benn. Más valakit? — Aki felelne kérdéseim­re. .. — Keresünk kedves akkor olyant. S telefonál, kérdez, meg­köszön. Akkurátus kedvességgel. Le is ültet. — Találunk, sose’ féljen... egy pillanat... Talált Szépen el is sorol­ta az utat ami odavisz. Az­tán; — Jó munkát, boldoguljon, kedves! Hát így is lehet... T. Sz. E. Különleges levéldarazsak a Bakonyban A zirci Természettudomá­nyi Múzeum kutatói „feltér­képezik” a Bakony levélda- rász-faunáját. Az utóbbi években tíz szerző összesen 92 levélda- rázs-faj elterjedését írta le tudományos dolgozatában. Az új bakonyi lelőhelyek a fa­jok elterjedéséről nyújtanak adatokat. Találtak olyan le- véldarázs-fajokat is, ame­lyek a Kárpát-medencében eddig ismeretlenek voltak. Nemrégen a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola há­zi múzeumában kíváncsis­kodtam a negyedszázados katonai felsőoktatási intéz­mény életéről. Tudós emberekkel, taná­rokkal, tisztekkel, tisztjelöl­tekkel sikerült megismer­kednem — sok-sok minden régi egyetemi éveimet idéz­te, de ami ennél fontosabb: elindított egy polémiát... Van Szolnoknak felsőoktatá­si intézménye, vagy nincs? A kérdés kicsit fából vas­karika. Persze, hogy van, hiszen a katonai főiskola a város szívétől mindössze né­hány kilométer... De hallom ám a mindun­talan felmerülő igényt is: Szolnokra felsőoktatási in­tézményt kellene telepíteni! Régen érő gondolat, jogos igény, de nem azért mert a Kilián főiskola nem „igazi főiskola” — mert ilyen torz vélemény is van — hanem azért, mert a rohamosan fej­lődő megyeszékhelynek a je­lenleginél sokkal több szel­lemi kapacitásra lenne szük­sége. A Kilián főiskola a város szívétől néhány kilométerre van... Igaz-e ennek a mon­datnak a szimbolikája? Csak egy kicsit körül kell nézni és választ kapunk a kérdésre: milyen szellemi hatást gyakorol a katonai főiskola Szolnokra, a me­gyére? A bolgár nemzeti kiállítás alkalmából számos kulturá­lis-művészeti jellegű ese­mény lesz Budapesten, ame­lyek a baráti szocialista or­szág színes kulturális életé­be nyújtanak bepillantást. A megnyitás napján ünnepi hangversenyt rendeznek a zeneakadémia nagytermében. A július 9-én este 7 órakor kezdődő koncerten mintegy 40 bolgár énekes és hangsze­res művész áll közönség elé. A kiállítás „A” pavilonjá­ban július 11-én déli 12 óra­kor a bolgár művészet és Milyen volt Szolnok száz­tizenegy évvel ezelőtt? Fur­csa kérdés, és erre elsősor­ban korabeli újságok tud­nának válaszolni. Néha azon­ban mást is megőriz a vé­letlen, vagy nem is a vélet­len, hanem a tisztelettudó, ereldyeőrző gondoskodás. Így teheti meg e sorok írója, hogy Szolnok mai la­kóit egy réges-régen, 1864- ben íródott útirajz részleté­vel tájékoztatja arról: mit lá­tott a korabeli utas Cegléd fe­lől, Abonyon át Szolnokra érkezve a száguldó gőzpari­pán? „Czegléden két hosszú órát kellett késnünk, várakozván a pesti vonatra, mely N. Vá­rad felé volt bennünket vien­dő. Eltelt végre a hosszú idő. Jött a száguldó gőzös, s mi jegyeket váltva felültünk. Ez úton egy vidám fia­tal jogász (concipista) és egy élénk kedélyű kacér lányka társaságában utaztunk. Kedvre derülve értük el Abonyt... Nem sokára feltűnt a jobb oldalon Szolnok város, nagy­szerű sóházával, Nevezetes hely ez a történetben, mind a török világban, mind pe­dig 1848-ban szerepe volt. A szolnoki indóháztól balra Magasan képzett emberek­kel ismerkedtem meg, jóré­szük rangos külföldi egyete­meken védte meg diplomá­ját. Nos, döntő többségük tevé­keny részt vállal a város, a megye szellemi életének ala­kításából. A megyei pártbizottság mellett működő oktatási igazgatóság minden tanszé­kén • ott vannak a „Kilián” kitűnően képzett tisztjei, ta­nárai. Élő kapcsolatuk van civil hallgatóikkal is, — sőt szellemi hidak a marxista egyetem és a katonai főisko­la hallgatói között. A TIT előadói között elő­kelő és megbecsült helyen állnak a főiskola tanárai, tisztjei, — számos olyan té­materület van, amelynek egyedül csak ők a tudói, mű­velői. A hadtudományi szak­osztály csaknem egészében a repülő műszaki főiskola szakembereire épül. Ez a főiskola hosszú évei: óta Szolnokon rendezi a ka­tonai főiskolák fesztiválját, s ne felejtsük: ez országos rendezvény, sok ilyenre és hasonlóra van szüksége Szol­noknak, — sok egyéb között — hogy a többi nagyváros­hoz hasonló kulturális fede­zettel a jelenleginél még jobb helyet vívjon ki ma­gának szellemi életünk pezs­gésében. .. kultúra napja alkalmából ünnepi hangversenyt rendez­nek, amelyet megörökít a Magyar Televízió és szombat esti adásában sugározza majd. Huszonöt filmalkotás szerepel a bolgár rövidfilm­hét július 10-én, a Híradó moziban este 8 órakor kez­dődő programján. A Bolgár Kulturális Köz­pontban népi iparművészeti kiállítást láthatnak majd a képzőművészet barátai. A bemutatott tárgyakat a kiál­lítás végeztével meg lehet vásárolni. egy emelkedésen látható ká­polna a 48-ban e téren el­vérzett vitézek hamvait je­löli. Egy kis vártatva gőzösünk átrobogott p Zagyván. Ettől nem távol lértük az óriási fa tiszai hidat mintegy ezer öl hosszúságban...” * * * Aki ezt az útirajzot írta, Sass István kecskeméti, ké­sőbb orosházi tanító, a déd­apám volt. Akkor, 1864-ben másfél hónapos erdélyi uta­zásra indult, hivatalos kül­detésben. Szolnokon való gyors átutazásáról ennyit jegyzett fel. A tintával írott napló betűi megbámulták ugyan száztízenegy év alatt, a másfélszáz oldalas útirajz azonban eleven, tiszta képet ad egy régen letűnt, el­múlt világról. Sass Ervin H. D. MSZBT-kitüntetés a hűtőgépgyáriaknak Feltűnt Szolnok, nagyszerű sóházával Sorok egy 18©-U-ben íródott útirajzból

Next

/
Thumbnails
Contents