Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
1975. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A mezőtúri fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetében Nagy G. Mária nyugatnémet exportra kerülő hagyományos söröskorsót díszít. Kétpón, nyolc hónap után Főiskola arany váll-lapokkal Hangverseny, rWImhét, iparművészeti kiütés A bolgár nemzeti kiállítás alkalmából A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola jelentékeny szellemi kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy szinte any- nyi segítséget adjon a városnak, amennyit az igényel. Jelentős és ható emberformáló erő rejlik a főiskola és a különböző általános iskolák, középiskolák kapcsolatában. A főiskola tisztjei, tisztjelöltjei jól élnek ezzel a lehetőséggel, sokat tesznek az igaz hazafiságra nevelés érdekében. — Mindenhol ott vagyunk — mondta mosolyogva a főiskola fontos beosztású törzstisztje, s úgy értette, hogy tevékenyen kiveszik részüket a város, a megye szellemi életéből. Valóban így van: nem emlékszem olyan jelentős kulturális eseményre, ahol ne láttam volna a főiskola tisztjeit, tanárait, hallgatóit, — a rendezvény aktív részeseként, máskor pedig nézőként. A következtetés elég egyértelmű: a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola teljes értékű felsőoktatási intézménye a városnak, a megyének — még akkor is, ha jellegénél fogva zártabb egység mint például a tanárképző főiskolák — és egy másik főiskola sürgetését a szellemi kapacitás továbbnö- velése teszi indokolttá. T. L. Feltárják a semogvvári bazilikát Somogyváron folytatják az I. István-korabeli építészeti emlékek 11972-ben megkezdett feltárását. Dr. Bakay Kornél, a Somogy megyei múzeumok igazgatója, a so- mogyvári kutatások régészeti vezetője többek között elmondotta, hogy szeptember végéig tart a somogyvári bazilika teljes feltárása, illetve az ugyanott feltételezett XI. századi ispánsági palota nyomainak kutatása. Hosszú várakozás után tavaly októberben felavatták Kétpón az új klubkönyvtárat. Az ünnepi eseményen ott volt a falu apraja-nagyja ... Azóta nyolc hónap telt el. Mi újság most, milyen munka folyik a modem, csupaüveg palotában? — Eddig három csoportot sikerült létrehozni: ifjúsági klubot, fotós és irodalmi szakkört — válaszol a kérdésre Hodján Mihály, az intézmény igazgatója — Különösen az ifjúsági klub dolgozik nagy munkakedwel; színpadon berendezett otthonukban egymást követik az érdekesebbnél érdekesebb programok. — S a többi korosztály? — Most szervezünk egy gyermekbábcsoportot, az idősebbek kérésére pedig pávakor alakul. — A klubkönyvtárba csak a klubok, szakkörök, művészeti csoportok tagjai járnak? — Dehogyis! Minden héten vetítünk filmet, s ugyancsak rendszeresek az ismeretterjesztő előadások is. Aztán itt van ez a temérdek játék: asztalitenisz, sakk, lengőteke — délutánonként, esténként kitehetném a „megtelt” táblát. — Máris kinőtték az új épületet? Nemrég ünnepeltük a Magyar Szovjet Baráti Társaság létrejöttének 30. évfordulóját. A jubileum alkalmából az MSZBT országos elnöksége aranykoszorús plakettel tüntette ki a jászberényi Hűtőgépgyár tagcsoportját. A hűtőgépgyáriak MSZBT- tagcsoportja 1971 júliusában alakult, azóta a mintegy ötezer tag becsülettel tesz eleget elhatározásának: a magyar és a szovjet nép közötti barátság ápolásának sokféle módját alkalmazzák. A különböző megemlékezéseken kívül ünnepségeket rendeznek jeles évfordulókon, például V. I. Lenin születésnapján, hazánk felszabadulásának, a győzelem napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu— Sajnos igen. Főleg egy klubszoba hiányzik nagyon. Bármilyen furcsa, ezt kifelejtették a tervezők; kaptunk viszont négy bejáratot ... — Így kerül az ifjúsági klub a színpadra... — ... a szakkörök pedig a könyvtárba. Pedig a könyvtár sem üres. Most tartottam állományellenőrzést, hatezer kötet könyvünk van. — Mennyi az olvasók száma? — Száznyolcvan, de bízom benne, hogy ez a szám hamarosan emelkedni fog. Hogy miért? Kedvezően megváltoztak az anyagi körülmények, ma már nincsenek könyvbeszerzési gondjaink. — Növekedett a támogatás? — Méghozzá jelentősen. A községi tanácsé kilencvenhá- romezerre, mellé a helyi „Szabadság” Termelőszövetkezet húszezret, a törökszentmiklósi ÁFÉSZ tízezret ad. Épp a napokban írtuk alá a szerződést. — A klubkönyvtár mit ígért a támogatásért cserébe? — Az eddiginél jobb, hatékonyabb munkát... lóján. Nagy példányszámban terjesztik a Szovjetuniót bemutató, ismertető folyóiratokat. Személyes kapcsolatokat tartanak fenn szovjet emberekkel, családokkal, kiállításokat rendeznek e baráti állam életéről, munkájáról. Több vetélkedőn is részt vettek, hozzájárultak a battonyai Felszabadulási park létesítéséhez, segítik, hogy minél többen elsajátítsák az orosz nyelvet, kollektíván néznek meg szovjet filmeket, a hűtőbútorüzem KlSZ-alap- szervezete pedig felvette a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevet. Sok-sok kisebb, nagyobb munkából áll össze a tagcsoport több mint négyesztendős tevékenysége. Egy bizonyos: nem érdemtelenül kapták a kitüntetést. Ismeretlen ismerősök Üzemi portások Mezőtúr. Találkozásom az elsővel. A főiskola gépszerelő műhelye előtt térség, utána a kerítés, a kiskapu. Nyitnám, de belül retesz. Odébb sóderhegy. — Nem lát a szemétől?! — csattan elemi erővel felém a hang. —■ Szeretnék bemenni.. 1 — Akkor nyissa ki a. szénáit, itt van a kapu! A sóder megett. — Jó napot kívánok! A nevem... — Nekem ne mondja! Az illetékeseknek mondja! — Kérem. Hol találom az illetékest? (Fejével int.) — Nem mehet be! — Akkor lenne szíves kihívni ? — Minek néz engem! ! ! Nem vagyok én fullajtár! Az illetékes kijön a kiabálásra. Szóváteszem a portásasz- szony „fogadását”. — Hagyja kérem, nekünk a legkínosabb... éber, szigorú, az igaz, hát.. a modora ilyen... Megnyugodtam. Nem vágott hátba. * * * A másik. Ugyancsak Mezőtúr, KAEV-gyáregység. „Ütközetem” egy újabb kapuval. Ez kellemesebb: magától nyílik. Fotocellás. A portán agyondolgozott kezű bácsika. Köszönésben nem tudom megelőzni. — Kit tetszik keresni, kedves? — Az igazgató elvtársat... — Sajnos, nincs benn. Más valakit? — Aki felelne kérdéseimre. .. — Keresünk kedves akkor olyant. S telefonál, kérdez, megköszön. Akkurátus kedvességgel. Le is ültet. — Találunk, sose’ féljen... egy pillanat... Talált Szépen el is sorolta az utat ami odavisz. Aztán; — Jó munkát, boldoguljon, kedves! Hát így is lehet... T. Sz. E. Különleges levéldarazsak a Bakonyban A zirci Természettudományi Múzeum kutatói „feltérképezik” a Bakony levélda- rász-faunáját. Az utóbbi években tíz szerző összesen 92 levélda- rázs-faj elterjedését írta le tudományos dolgozatában. Az új bakonyi lelőhelyek a fajok elterjedéséről nyújtanak adatokat. Találtak olyan le- véldarázs-fajokat is, amelyek a Kárpát-medencében eddig ismeretlenek voltak. Nemrégen a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola házi múzeumában kíváncsiskodtam a negyedszázados katonai felsőoktatási intézmény életéről. Tudós emberekkel, tanárokkal, tisztekkel, tisztjelöltekkel sikerült megismerkednem — sok-sok minden régi egyetemi éveimet idézte, de ami ennél fontosabb: elindított egy polémiát... Van Szolnoknak felsőoktatási intézménye, vagy nincs? A kérdés kicsit fából vaskarika. Persze, hogy van, hiszen a katonai főiskola a város szívétől mindössze néhány kilométer... De hallom ám a minduntalan felmerülő igényt is: Szolnokra felsőoktatási intézményt kellene telepíteni! Régen érő gondolat, jogos igény, de nem azért mert a Kilián főiskola nem „igazi főiskola” — mert ilyen torz vélemény is van — hanem azért, mert a rohamosan fejlődő megyeszékhelynek a jelenleginél sokkal több szellemi kapacitásra lenne szüksége. A Kilián főiskola a város szívétől néhány kilométerre van... Igaz-e ennek a mondatnak a szimbolikája? Csak egy kicsit körül kell nézni és választ kapunk a kérdésre: milyen szellemi hatást gyakorol a katonai főiskola Szolnokra, a megyére? A bolgár nemzeti kiállítás alkalmából számos kulturális-művészeti jellegű esemény lesz Budapesten, amelyek a baráti szocialista ország színes kulturális életébe nyújtanak bepillantást. A megnyitás napján ünnepi hangversenyt rendeznek a zeneakadémia nagytermében. A július 9-én este 7 órakor kezdődő koncerten mintegy 40 bolgár énekes és hangszeres művész áll közönség elé. A kiállítás „A” pavilonjában július 11-én déli 12 órakor a bolgár művészet és Milyen volt Szolnok száztizenegy évvel ezelőtt? Furcsa kérdés, és erre elsősorban korabeli újságok tudnának válaszolni. Néha azonban mást is megőriz a véletlen, vagy nem is a véletlen, hanem a tisztelettudó, ereldyeőrző gondoskodás. Így teheti meg e sorok írója, hogy Szolnok mai lakóit egy réges-régen, 1864- ben íródott útirajz részletével tájékoztatja arról: mit látott a korabeli utas Cegléd felől, Abonyon át Szolnokra érkezve a száguldó gőzparipán? „Czegléden két hosszú órát kellett késnünk, várakozván a pesti vonatra, mely N. Várad felé volt bennünket viendő. Eltelt végre a hosszú idő. Jött a száguldó gőzös, s mi jegyeket váltva felültünk. Ez úton egy vidám fiatal jogász (concipista) és egy élénk kedélyű kacér lányka társaságában utaztunk. Kedvre derülve értük el Abonyt... Nem sokára feltűnt a jobb oldalon Szolnok város, nagyszerű sóházával, Nevezetes hely ez a történetben, mind a török világban, mind pedig 1848-ban szerepe volt. A szolnoki indóháztól balra Magasan képzett emberekkel ismerkedtem meg, jórészük rangos külföldi egyetemeken védte meg diplomáját. Nos, döntő többségük tevékeny részt vállal a város, a megye szellemi életének alakításából. A megyei pártbizottság mellett működő oktatási igazgatóság minden tanszékén • ott vannak a „Kilián” kitűnően képzett tisztjei, tanárai. Élő kapcsolatuk van civil hallgatóikkal is, — sőt szellemi hidak a marxista egyetem és a katonai főiskola hallgatói között. A TIT előadói között előkelő és megbecsült helyen állnak a főiskola tanárai, tisztjei, — számos olyan tématerület van, amelynek egyedül csak ők a tudói, művelői. A hadtudományi szakosztály csaknem egészében a repülő műszaki főiskola szakembereire épül. Ez a főiskola hosszú évei: óta Szolnokon rendezi a katonai főiskolák fesztiválját, s ne felejtsük: ez országos rendezvény, sok ilyenre és hasonlóra van szüksége Szolnoknak, — sok egyéb között — hogy a többi nagyvároshoz hasonló kulturális fedezettel a jelenleginél még jobb helyet vívjon ki magának szellemi életünk pezsgésében. .. kultúra napja alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek, amelyet megörökít a Magyar Televízió és szombat esti adásában sugározza majd. Huszonöt filmalkotás szerepel a bolgár rövidfilmhét július 10-én, a Híradó moziban este 8 órakor kezdődő programján. A Bolgár Kulturális Központban népi iparművészeti kiállítást láthatnak majd a képzőművészet barátai. A bemutatott tárgyakat a kiállítás végeztével meg lehet vásárolni. egy emelkedésen látható kápolna a 48-ban e téren elvérzett vitézek hamvait jelöli. Egy kis vártatva gőzösünk átrobogott p Zagyván. Ettől nem távol lértük az óriási fa tiszai hidat mintegy ezer öl hosszúságban...” * * * Aki ezt az útirajzot írta, Sass István kecskeméti, később orosházi tanító, a dédapám volt. Akkor, 1864-ben másfél hónapos erdélyi utazásra indult, hivatalos küldetésben. Szolnokon való gyors átutazásáról ennyit jegyzett fel. A tintával írott napló betűi megbámulták ugyan száztízenegy év alatt, a másfélszáz oldalas útirajz azonban eleven, tiszta képet ad egy régen letűnt, elmúlt világról. Sass Ervin H. D. MSZBT-kitüntetés a hűtőgépgyáriaknak Feltűnt Szolnok, nagyszerű sóházával Sorok egy 18©-U-ben íródott útirajzból
